Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-26 / 171. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 26. Európai unió 11 Pillanatnyilag senki sem tudja, mikor lehet kiterjeszteni a schengeni övezetet az új tagállamokra Később nyílnak meg a határok Tavaly a svájciak 54,6 százaléka szavazta meg, hogy országuk 2007-től csatlakozzon Schengenhez. Mint a plakát bizonyítja, ezzel sokan nem értenek egyet, attól félnek, hogy elvesztik a munkájukat, megszűnik a biztonság. (TASR/AFP-felvétel) Brüsszel. Az Európai Unió tíz új tagállamának, közöttük Szlovákiának az eredetileg tervezettnél esetleg tovább kell várnia a schengeni övezetbe való belépésre, s így a határellenőrzések felszámolására. ÖSSZEFOGLALÓ Ezt először a múlt héten közölték brüsszeli diplomaták, az Európai Bizottság egyik belső dokumentumára hivatkozva. Tegnapelőtt ugyanerről tárgyaltak a tagországok belügyminisztériumi képviselőinek fórumán, hangsúlyozva: mindent elkövetnek az eredeti időpont megtartása érdekében. Diplomáciai források ennek ellenére hangsúlyozták: több miniszter is nyütan beszélt a halasztás szükségességéről. Például Liese Prokop osztrák belügyminiszter azt mondta, teljesen kizárt, hogy 2007-ben meg lehessen szüntetni az ellenőrzést az unió belső határain. Hasonló a német vélemény is, Berlin szerint az SIS II bevezetése jelenleg 17 hetes késésben van. Az EU eredeti tervei szerint 2007 októberében léphetnének be az új tagállamok a schengeni övezetbe. Feltéve, hogy addigra teljes mértékben teljesítik a szükséges biztonsági feltételeket, s elkészül az új rendőrségi adatbázis is. Ez utóbbi például a lopott autók, a körözött, vagy egyes országokból kitiltott személyek adatait tartalmazza, immár kibővítve, az új tagok információit is bekapcsolva. Ez az új, SIS II- nek nevezett központi adatbázis váltaná fel a jelenlegi SIS-t, amelyet 15 tagállamra terveztek, s a 25- tagúra bővült unióban már nem felel meg a követelményeknek. E központi adatbázisnál vannak technikai okokból csúszások. Az SIS II-nek 2007 márciusában kellett volna működésbe lépnie ahhoz, hogy az új tagok októberben csatlakozhassanak, a schengeni övezethez. Valószínűnek látszik, hogy az SIS II csak 2007 végén vagy 2008 elején lesz üzemképes, ami persze az új tagállamokra való kiterjesztést is elodázza. Vagyis: pillanatnyilag senki sem tudja, mikor lehet kiterjeszteni a schengeni övezetet az új tagállamokra. Ezek természetesen ellenzik a halasztást. Egy lengyel diplomata azt mondta, a technikai problémák néhány százezer euróból megoldhatóak. Néhány új tagállam egyébként úgy látja: inkább arról van szó, hogy a régiek megpróbálják akadályozni bekerülésüket a schengeni övezetbe. E belső határellenőrzésektől mentes zóna létrehozása az EU-in- tegráció egyik legnagyobb vívmánya volt. A15 régi EU-tag közül 13, valamint Norvégia és Izland a tagja, s hamarosan Svájc is bekapcsolódik az együttműködésbe. Nagy- Britannia és Írország viszont annak idején úgy döntött, hogy kimarad az övezetből, (mti, tasr, -nák) A legellentmondásosabb szerződés A schengeni szerződést, szakértők szerint az EU egyik legellentmondásosabb dokumentumát 1985. június 14-én írta alá öt EU-tag- állam: Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg a nagyhercegség egyik kisvárosában, egy hajó fedélzetén. Alkalmazása több tagállamban nagy nehézségeket okozott, ezért az egyezmény hivatalosan csak 1995. március 26-án lépett életbe, de több aláírója még ekkor sem alkalmazhatta, mert nem tudta teljesíteni a határok ellenőrzésére vonatkozó szigorú előírásokat. Az együttműködés egyik új eleme az uniós határőrizeti ügynökség létrehozása volt, amelynek székhelye Varsóban van. (ú) Szigorú reformokat vezetne be az EB, a nagy termelő országok nem értenek egyet a javaslatokkal Lőreveszély fenyeget az uniós borpiacon? ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Folytatódik a heves borvita az unióban, a múlt héten, a mezőgazdasági miniszterek havi brüsszeli találkozóján ismertették a nagy bortermelő országok álláspontjukat az Európai Bizottság által javasolt reformokkal kapcsolatban. Lényegében hevesen támadták azokat. Például annak okán, hogy az EB engedélyezné a más országokban elfogadott borkészítési eljárásokat is, Horst Seehofer (CSU) német miniszter egyenesen lőreveszély miatt fújt riadót. Az USA-ban például megengedett a tölgyfaforgács alkalmazása is a borok készítésekor. A német kormány ellenzi a must importjának engedélyezését is borok házasításához. Az EB a túltermelés miatt akarja megreformálni a borpiacot. A tervezett intézkedések céljai: évente félmilliárd eurót költenek az EU-ban a felesleges borkészletek megsemmisítésére, tárolására és alkohollá történő lepárlására. Brüsszel szerint az Unió évi 1,3 milliárd eurós borpiaci támogatását sokkal értelmesebben is fel lehetne használni. Öt éven belül a meglévő 3,4 millió hektár szőlőből ezért 400 ezer hektárt be kell szántani. A tengerentúli borok egyre erősebb konkurenciája miatt versenyképesebbé kell tenni az európai borokat. Be kell vezetni az egyszerűbb címkézést. Az olcsóbb borok esetében a földrajzi eredet nélkül is meg lehetne jelölni a bor fajtáját. A főbb vitapontok: a bortöbbletet főként a földközi-tengeri országok állítják elő, ezért ellenzik a reformot. A szőlők beszántásá- nak tervét azonban az északibb országokban is szkeptikusan fogadták. Lényegében ez háborítja fel leginkább a bortermelőket. A spanyolok szerint a 400 ezer hektár szőlő beszántása következtében teljes régiók sivatagosodhat- nak el Európában. Ellenállás van azokkal a tervekkel kapcsolatban is, amelyek szerint engedélyeznék a harmadik országból importált szőlőmust használatát. Ez a termelő államok szerint tönkretenné a hagyományos európai gyártási technológiákat. A tagországok abban egyetértenek, hogy reformra szükség van, Franciaország szerint azonban a bizottság rossz irányba indult el; inkább az EU bortermelőinek versenyképességét kellene erősíteni ahelyett, hogy a termelést szorítják vissza. A bortermelésben nem érdekelt országok szerint azonban ez a folyamat nagyon hosszú és túlságosan költséges lenne. A EB tervei szerint megszüntetnék a ma létező legtöbb EU-támogatást, a jövőben nem fizetnének azért sem, hogy a termelő a felesleges bort ipari alkohollá vagy bioüzemanyaggá alakítsa át. (MTI, euractiv.hu, ú) Bortermelés az EU-országokban (2000-2004-es átlag, ezer hektoliterben) Franciaország Olaszország Spanyolország Németország Portugália Magyarország Görögország Szőlőterület az EU-országokban (2004-2005-ben, ezer hektárban) Spanyolország Franciaország Olaszország Portugália Németország Magyarország Görögország Ausztria 51 Szlovénia f17 Szlovákia | |7 Csehország | 12 Forrás: LN TASR-grafikon Forrás: LN TASR-grafikon Előretörnek a közép-kelet-európai országok Nagy kihívás az infláció Összefoglaló Brüsszel. Az unióhoz két éve csatlakozott közép-kelet-európai országok, az EU-8-ak 2006 első negyedévében folytatták robusztus növekedésüket. Kedvezőek a kilátásaik a következő másfél évre: 2006-ban a térség átlagos GDP-növekedése 6,3 százalék, míg 2007-ben 5,6 százalék lesz, az ICEG Európai Központ előrejelzése szerint. A kutatók várakozása alapján a növekedést a balti államokban a lakossági fogyasztás és a vállalati beruházások bővülése gerjeszti, ami mögött a reálbérek, illetve a termelékenység erőteljes emelkedése áll. Ezzel együtt a balti országok növekedése kissé lassul 2006- ban (átlagosan 8,3 százalékra), Közép-Európában azonban - Magyarország és Csehország kivételével - gyorsulásra lehet számítani, elsősorban az export erőteljesebb bővülésének köszönhetően. Magyarországon várhatóan jelentősen lassul a növekedés a kiigazítási program hatása miatt. Az elmúlt években tapasztaltakkal szemben az infláció ismét gazdaságpolitikai kihívássá válik az újonnan csatlakozott államokban. Idén előreláthatólag csak Szlovénia és Lengyelország teljesíti a maastrichti inflációs kritériumot. A balti államokban a fogyasztói árak gyors növekedését elsősorban kínálati tényezők (a termelékenység és a bérek erőteljes emelkedése, az energiaárak növekedése) okozza, miközben a rögzítettárfolyam-rendszer miatt a gazdaságpolitika csak fiskális és jövedelempolitikával képes hatni a fogyasztói árakra. Közép-Euró- pában kismértékben gyorsul a fogyasztói áremelkedés üteme a gyors növekedés miatti ciklikus hatások és az adminisztratív árak kiigazítása következtében. Kivétel Magyarország, ahol az adó és a hatósági árak emelése, az árfolyam gyengülése jelentős inflációs többletet eredményez 2006- 2007-ben. A nyolc ország átlagában az államháztartás hiánya 2005-ben 2 százalékra mérséklődött a 2004- es 2,5 százalékról, köszönhetően a gyors növekedés által teremtett kedvező ciklikus hatásnak és az infláció mérséklése érdekében alkalmazott fiskális megszorításnak. A kedvező ciklikus hatás 2006-ban is fennmarad, azonban a fiskális politika jellege kissé módosul. Mindezek eredményeképpen az államháztartás átlagos hiánya 2,3 százalékra emelkedik. A folyó fizetési mérleg hiánya GDP-arányosan 6,5 százalékra növekszik 2006-ban, elsősorban a balti államok magas, 10 százalékot meghaladó deficitje miatt. Emögött a beruházások erőteljes növekedése, és a hiányt finanszírozó közvetlen tőkebefektetések (FDI) töretlen beáramlása áll. Közép-Európában a szlovák hiány közelíti meg ezt a mértéket a 8 százalékos GDP-arányos deficittel, amit elsősorban az elmúlt években beáramlott FDI generálta importtöbblet és növekvő jövedelemrepatriálás okoz. Lengyelország, Csehország és Szlovénia Idén előreláthatólag csak Szlovénia és Lengyelország teljesíti a maastrichti inflációs kritériumot. mérsékelt folyófizetésimérleg-hi- ánnyal számolhat, köszönhetően exportjuk lendületes növekedésének és a kedvező jövedelemegyenlegnek. A munkaerő-piaci mutatókat tekintve az eltérések az egyes országok között jelentősek maradnak 2006-ban és 2007-ben is. A munkanélküliségi ráta változatlanul alacsony Csehországban, Szlovéniában és a növekedés ellenére Magyarországon, miközben meghaladja a 10 százalékot Lengyelországban és Szlovákiában. A gyors növekedés, a munkaerő migrációja nyomán a munkanélküliségi ráta érdemben csökken a balti államokban: a 2004- ben mért 10,5 százalékról tavaly 8,6 százalékra, míg idén 7,4-re. A gyors növekedés és a szerkezeti reformok eredményeképpen a munkanélküliség mértéke Lengyelországban és Szlovákiában is mérséklődik, (euractiv.hu) Legnagyobb előnye a gyors bevethetőség lenne Közös határőregység MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Gyorsan bevethető uniós határőr-alakulatok létrehozására tett javaslatot a múlt héten az Európai Bizottság bel- és igazságügyi biztosa. Az egység felállításával az érintett EU-tagállamok megbirkózhatnának az illegális bevándorlók hirtelen érkező esetleges nagyobb özönével. Franco Frattini előterjesztése egy tagállami felajánlások révén létesülő, az EU határőrizeti ügynöksége, a Frontex alá tartozó 250-300 fős alakulatról szól, amely az uniós biztos szerint, jcépes lenne nagyon gyorsan, akár 10 napon belül közbeavatkozni”. Az elképzelés szerint rendkívüli esemény híján a közösségi határőr-alakulat segédkezhetne a tagállamok illetékes hatóságainak a rutinfeladatok ellátásában, például útlevelek ellenőrzésében, járművek átvizsgálásában, bevándorlók kikérdezésében, vagy akár a part menti tengeri járőrözésben. Az uniós határőregység tagjai a fogadó ország határőrszerveinek parancsnoksága alá tartoznának, s a javaslat értelmében csak akkor viselhetnének fegyvert, ha arra engedélyt ad az a tagállam, amelynek a területén besegítenek. A Frattini-előteijesztés - amelyre álFranco Frattini (SITA/AP) dását kell adnia a tagállamok igazságügy-minisztereinek és az Európai Parlamentnek is -, arra is kitér, hogy az uniós határőrök megkülönböztetőjelzésként egy EU-logó- val ellátott kék színű karszalagot viselnének. Az EU-biztos előterjesztésének előzménye, hogy a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek és Málta az uniós tagállamokhoz fordultak segítségért, mondván, egyre inkább nehezükre esik feltartóztatni az illegális bevándorlók áradatát. A Kanári-szigetekre idén eddig több mint 10 ezer menedékkérő érkezett.
