Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-26 / 171. szám, szerda

8 Kultúra - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 26. www.ujszo.com VISSZHANG (Ad: Hazai magyar írók..., 2006. 7. 24. ) A pokolba vezető út is... Nagyjából három nemzedéket, és általuk az osztrák festészet folytonosságát követi nyomon a kiállítás Autoterápia és szürreális A grafikák közül a legnagyobb érdeklődésre Günter Brus stílust te­remtő rajzai számíthatnak (Képarchívum) Az évezred elején többször is át­gomboltuk a kabátot Rimaszom­batban, s több megoldást is kipró­báltunk, hogy érdekesebbé és szín­vonalasabbá tegyük a Tompa Mi­hály Országos Vers- és Prózamondó Versenyt. Hosszú évekig ugyanis ra­gaszkodtak az „egy verseny, egy szöveg”-elvhez, sőt voltak olyanok, akik az előző évből átmentették a választott szövegüket a következő évekre is. A kísérletek felemás eredményt hoztak. Hosszas küzdelem után mára mintha a többség már elfo­gadta volna, hogy két kötelező mű­vel kell indulni, s ezeket már a járási versenyen is kérheti a zsűri. Emlék­szem, hogy az első évben több olyan tehetséges versenyzőt is ki kellett zárni, aki bejutott a döntőbe, de csak ott derült ki, hogy ezzel el is lőtte a puskaporát. Az idén üyen már nem akadt. Megpróbálkoztunk azzal is, hogy az egyik választott mű kötelezően tematikus kellett, hogy legyen, így 2002-ben határon túli magyar szer­zőt kellett választani, 2003-ban pe­dig kortárs magyar szerzőt. A szer­vezőket kizárólag jó szándékok ve­zették, s nem pedig egyes kortárs al­kotók reklámozása, hisz az akkori szervezők közül Szászi Zoltán volt az egyetlen, aki tiltakozott az üyen- fajta kisajátítás ellen. Hihetetlen, mennyi félreértés származott a döntésből, ugyanis nagyon nehe­zen behatárolható kategóriákról volt szó. Előfordult a 2003-as dön­tőben, hogy a zsűri a végső döntés előtt hozzám fordult, én pedig kénytelen voltam felhívni az unoka­húgomat, aki lexikonban nézte meg, hogy Nógrádi Gábornak van-e köze a határon túlhoz vagy sem. Nem volt, ezzel az egyébként mesz- sze legjobb versenyző diszkvalifi- kálta magát. Kénytelen voltam be­látni, hogy a rendszer így nem mű­ködőképes, hisz hová soroljuk pél­dául a mesemondókat? Arra is volt példa szép számmal, hogy valaki olyan felvidéki költő versével nyert meglehetősen kétes körülmények között, akinek a legjobb barátja volt a zsűri elnöke. Ezzel természetesen nem akarom azt sugallni, hogy ele­ve ki kell zárni a kortárs és a szlová­kiai magyar irodalmat, hisz mi is az­zal a céllal tettük kötelezővé, hogy végre a versenyzők és a pedagógu­sok is mélyebbre ássák magukat, s ne cövekeljenek le 1945-nél és a je­lenlegi Magyarország határainál, de be kellett látni, hogy a vállalko­zás több veszélyt rejtett magában, mint amennyi a sikerrel kecsegte­tett. De ahogy például a Palócor- szág-Meseország versenyen termé­szetes, hogy a jelentkezők palóc mesét adnak elő palóc nyelvjárás­ban és népviseletben, úgy nem tar­tom kizártnak olyan szavalóverseny meghirdetését sem, ahol szlovákiai kortárs magyar író művének az elő­adása lesz a feltétel. Erre lehet pre­cedens a most meghirdetett Kulcsár Tibor Szavalóverseny is. Az orszá­gos szavalóversenyen pedig marad­jon az egyetemes irodalom, legyen az népmese, Lorca, József Attila vagy Tőzsér Árpád. Juhász Dósa János A dunacsúnyi Danubiana galériában szeptember 17- ig látható az a válogatás, amely 1960-tól napjainkig próbálja rekonstruálni az osztrák festészet fejlődését. NÉMETH ÁDÁM A második világháború utáni osztrák képzőművészet elsősor­ban a bécsi akcionisták révén lett világszerte ismert, eleinte mint sokkoló, tabukat döntő jelenség, ma már mint a modern művészeti múzeumok és enciklopédiák nél­külözhetetlen rekvizituma. Ez az alig húszéves beilleszkedési folya­mat éppen hogy csak véget ért a hetvenes évek végén, amikor Ausztriában is megjelent a poszt­modern festészet, a Neue Malerei, hogy előkészítse az utat napjaink sokszínű, eklektikus művészeté­nek. Ezt a nagyjából három nem­zedéket, és általuk az osztrák fes­tészet folytonosságát követi nyo­mon a Dunacsúnyban kiállított anyag, különös hangsúlyt fektetve az expresszivitásra, melyet nyil­vánvalóan mindegyik alkotó a ma­ga módján definiál. Jóllehet, a tárlat koncepciója 1960-ig nyúl vissza, a képek túl­nyomó többsége nem keletkezett korábban a hetvenes évek közepé­nél. Ez két dolog miatt lényeges. Az első, hogy ebben az időben, a megváltozott társadalmi körülmé­nyek és a mozgalom egyes képvise­lőinek sajátos életútja folytán, már nem beszélhetünk akcionista cso­portról. Nitsch és Muehl továbbra is hasonló stílusban alkotnak, de már nem hatnak azzal az elemi erővel, amely a háború utáni kis­polgári, prűd és klerikális Ausztriá­ban olyan nagy visszhangot kel­tett, Brus pedig 1970 után felhagy akcióival, és rajzolni kezd. A másik fontos mozzanat, hogy a hetvenes évek közepétől kezdik tevékenysé­güket azok a fiatal festők, akik egy­részt megpróbálnak kilépni a „nagy generáció” árnyékából, más­részt megérzik azt az új áramlatot, amely - főként Olaszországban - ekkor kezdi átformálni nem csu­pán a stílust, hanem általában a modern művészetszemlélet ha­A tárlat egyik főszereplője a Pozsonyban született Christian Ludwig Attersee: művészetében banalitás és fantasztikum keveredik. gyományait. Ezt a két vonulatot kapcsolják össze azok a képzőmű­vészek, akik az ötvenes évektől vé­gig kitartottak a festészet mellett, mindenekelőtt Arnulf Rainer, Wolfgang Hollegha és Maria Lassnig. Otto Muéhlon kívül éppen Lassnig az, aki feltűnően hiányzik a tárlaton, hiszen ő képviselte leg­következetesebben a festészet mé­diumát az osztrák művészetben, és hatással volt a Neue Malerei alko­tóira, többek között a kiállításon is szereplő Siegfried Anzingerre és Alois Mosbacherra. Rainer több képe is része a válo­gatásnak, köztük ott vannak a portrék, halotti maszkok és szakrá­lis motívumok híres átfestései. Ezeken ugyan azonnal felismerhe­tő a festő expresszív, gesztikus kéz­jegye, így látszólag egyformáknak tűnhetnek, mégis az egyes temati­kus ciklusok élesen különböznek egymástól. Arcképei tele vannak feszültséggel, amit a szenvedélyes ecsetvonások csak tovább fokoz­nak, ezáltal az összhatás rendkívül szuggesztív és megrázó. Ezzel szemben a halotti maszkok nyu­godtságot, közönyt sugároznak, egy számunkra ismeretlen, életen túli kifejezés ül ezeken az arcokon, amit a festmény még jobban ki­emel. A szakrális motívumok, ke­resztek, Krisztus-fejek átfestései objektívebb tartalommal bírnak, esetükben nem csak a vallásosság, a spiritualitás újraértelmezéséről, hanem a kortárs és a régi művészet egyesítéséről van szó. Rainer mű­vészete személyes mitológia, az al­élmény kotó és az alkotás között folytatott kommunikáció, ahol az alkotáson nem egyszerűen a tárgyi végered­ményt, hanem a folyamatot kell ér­tenünk, mely elsősorban autote­rápia. A hetvenes évek végén lezajlott demisztifikáció hatása talán Nitsch ősi szertartásokat idéző véres képé­ül érződik a legszembetűnőbben, amelyek ma már az ösztönök vezé­relte létre való rácsodálkozástól utólag megfosztott, szokványos absztrakt festményeknek hatnak. A műveire jellemző történelmi és antropológiai reflexió, jóllehet üze­nete örökérvényű, mégis, mai táv­latból intellektuális póznak hat, amiben bizonyára a befutott alko­tóktól elválaszthatatlan kommer- szionalitás is közrejátszik. A tárlat egyik főszereplője a Po­zsonyban született Christian Lud­wig Áttersee. Banalitás és fantasz­tikum keveredik művészetében, nagyméretű vásznai rafináltan öt­vözik a pop art konformitását egy szokatlan, szürreális élménnyel. Attersee életműve ékes példája a nyolcvanas években felnövő, utó­lagos aktualitással felruházott festészetnek. Őt nem kompromit­tálta a kommerszionalitás, mert az műveinek mindig vállalt része volt. A kiállítás a festményeken kívül egy grafikai válogatást is tartal­maz a bécsi Galerie Lang gyűjte­ményéből. Ebből a legnagyobb ér­deklődésre valószínűleg Günter Brus stílust teremtő rajzai számít­hatnak, amelyek egyszerre frap­páns és perverz illusztrációi a biza­kodó modernitást meghaladó ko­runknak. A tárlat legfőbb erénye, hogy megpróbál átfogó képet nyújtani az elmúlt néhány évtized festészeti törekvéseiről, melyek kibontako­zásához az osztrák művészet is je­lentősen hozzájárult. Vizek és erődök a Monostori erődben A szépen helyreállított Monostori erődről Kozma Zsombor fotográ­fus készített művészi fotókat. Ezek is helyet kaptak a Vizek és erődök című festmény- és fényképkiállításon, amely augusztus 20-ig tekint­hető meg a komáromi Monostori erőd kiállítótermében. (MTI) Víťazoslav Kubička új vallásos operát komponál, a bemutatót 2007-re tervezik Krisztus megérintése PETER BORGULA Víťazoslav Kubička szlovák ze­neszerző három vallásos operát alkotott 2002 és 2005 között. A Lukács evangéliuma és a Megúj­hodás címűekből hangverseny ke­retében hangzottak el részletek. A zeneszerző harmadik operáját, a Martin Luthert, melynek szöveg­könyvét Slavomíra Očenášová- Štrbová írta, 2005 májusában a fi­atal Adrián Kokos állította szín­padra az Anima Cantanda együt­tes közreműködésével. Víťazoslav Kubička harmadik operáját 2006 júniusáig több mint tízezer néző látta, az előadások helyszínéül többnyire templomok szolgáltak. Az operát, melynek zenéjéért a szerzőt tavaly a nyitrai nemzetkö­zi színházi fesztiválon kiosztásra kerülő Dosky-díjra is jelölték, kül­földön is nagy érdeldődéssel fo­gadja a közönség. Víťazoslav Kubička 170 zenemű szerzője, kamarazenét, dalokat és szimfonikus muzsikát is komponál. Rendszeresen együttműködik a színházakkal és a televízióval. Nap­jainkig több mint 600 színpadi jele­nethez írt zenét. Krisztus megérin­tése címmel már készül a negyedik vallásos operája, a librettó társszer­zője Éva Bachletová. Kubička leg­újabb zeneműve az evangéliumot dramatizálja: Megváltóként, barát­ként és szeretette méltó Istenként állítja a közönség elé Krisztust, aki megérintette és ma is megérinti az embert. Az opera premieijét 2007 májusára tervezik. SENECtt ............... JÔuŕS................. Gö rögország Rodosz Chalkidiki » 2 gyermek ie éves KORIG INGYENI' busz, VII. 28. repülő, VII. 31. 12 nap. apartmanok 8 nap. «údiť*— konyha reggeli már5990Sk-tól 9990Sk-tól ■ SUPER LAST MINUTE EXTRA ELŐNYÖS CSALÁDI ÁRAK Egyiptom ­Hurghada repülő, Vfif. 3., 12nap,s2áftö* félpanzió »Sk-tól 18990Sk rtman*’* Kréta nyugatlés keleti part H 2 GYERMEK 12 ÉVES KORIG INGYEN!! repülő, VH. 31. 11 nap, szálló**, reggeli 9990Sk repülő, Vili. 5., 12 nap szálló* * *,fólpanzió t7990Sk Montenegro GYERMEKEK 12 éves korig INGYEN VII. 29., 8 nap luxusvilla, étkezés nélkül 4590 Sk VH. 29,8 nap száltó. félpanzíó 5990Sk szállítás autóbusszal. 2390 Sk 15590 Sk 1790Sk-tól Bulgaria ­Aranyhomok, Napospart, Pomorie, Prlmorsko, Klten repülő, Vili. 1. 11 nap, szálló**, reggeli 9790Sk repülő, Vili. 4. 12 nap, szálló** étkezés nélkül 8590 Sk Olaszország leggazdagabb kínálat autó, VII. 29. 8 nap apartman konyha 1990Sk-tól BA Btumentatska 11.02/52« «46-7. Pánttá 12,02/5443 27512. Kameňa« nám. 1 (00Tea»). 02/5273 3017. lAüeteew 36.02/5557 5977. Honet» 13/Sptftta 25.02/5263 585B-9, Račianska 184.02/4488 0807. Vajnorská 40.02/4463 2608-9, lazarelttá 13.02/5263 6247. Rwmantova 4.02/6382 8089. Šancorá 80,02/5245 3034,68:048/4156 068-9, Bf 054/4726 273, BR: 048/6113 820. Ci' 041/4333 231-2,4332 Oil BS: 031/5517 266,031/5525 749, OT: 045/5454 890. HE: 057/7750 700. KE: 055/7297 388. Kt 052/4523 662, Kit 035/7730 818. Um 051/4574 325, LM: 044/5621 190, IV: 036/6317 898. Mt 034/7742 031. Ml: 056/6420 040, MT: 043/4221 855, MY: 034/6214 064, NM; 032/7715 122 HR: 037/6522 619, HZ: 035/6403 090, Pfi: 042/4327 248. PB; 048/5425 012, PI: 033/6412 294, Pit 033/7733 341-2, PO: 051/7721 844. PP: 052/7725 125, PW: 042/4634 774. RK. 044/4325 642, SC: 02/4592 3063, St 034/6516 614. Saretf: 031/7894 414. St 053/4298 293. SL 052/4326 620, Samuin: 031/5627 911, TO: 038/5321 082, T* 032/7445 293, TT: 033/5343 781. VT: 057/4431 130, ZA: 041/5826 479, ZV: 045/5322 455 www.globtour-seneca.sk BP-5-15576 (Képarchívum Marozsán Erika a Szomorú vasárnap című filmben Robert Benton augusztusban megkezdi új, Feast of Love című filmje forgatását Marozsán Erika bonyodalmak közt ORIGO Az Oscar-díjas Robert Benton új, sokszereplős filmjében Morgan Freeman, Gregg Kinnear és Selma Blair mellett Marozsán Erika is sze­repet kapott. A romantikus dráma a szerelem sokféle arcát mutatja be egy baráti társaság történetén ke- resztüLA Kramer kontra Kramer- ért rendezői Oscarral díjazott Robert Benton a 2003-as, ironikus módon Szégyenfolt címet viselő gyengécske filmje után tér vissza: augusztusban megkezdi új, Feast of Love című filmje forgatását. A Charles Baxter regényén alapuló romantikus dráma sztorijáról annyit lehet tudni, hogy a szerelem sokféle megjelenési formáját mu­tatja be egy oregoni baráti társaság történetén keresztül. A film főhősét, a társaságba bele­csöppenő, szabadszellemű Chloét a görög származású Alexa Davalos (A sötétség krónikája) alakítja majd. Morgan Freeman és a Kra­mer kontra Kramerben is szereplő Jane Alexander házaspárt játsza­nak, Selma Blair pedig Gregg Kinnear figurájának volt feleségét formálja meg. Hogy Marozsán Erika - akit leg­utóbb Szabó István Rokonok-adap- tációjában láthattunk - kit alakít a sokszereplős filmben, arról egyelő­re nincs hírünk. A felsoroltak mel­lett szerepel még a filmben Radha Mitchell (Silent Hill), Stana Katie, Büly Burke (mindketten játszottak a 24 című tévésorozatban), Toby Hemingway és Fred Ward is. A forgatókönyvet Allison Bur­nett, az Ősz New Yorkban szerző­je írta, de reméljük, ez nem jelenti azt, hogy a Feast of Love a Richard Gere-filmhez hasonlóan nyálas lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom