Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-25 / 170. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 25. Kitekintő - hirdetés 9 Arab számokat használunk, algebrát tanulunk, a számítógépesek elvesznének algoritmus nélkül; a modern orvostudományt is az arab Avicenna alapította meg A mi keleti kultúrkincsünk Avicennát a modern orvostudomány atyjának tartják Al-Biruni szögfüggvényeiről isA történelemkönyveket lapozva vagy akár napjaink írott és elektronikus sajtóját figyelve olyan érzésünk támad, hogy másfélezer éve egyfolytában baja van az európai civilizációnak az arabbal, a későbbiekben az iszlámmal. A felszínen maradva persze mindez köny- nyen bizonyítható. Még csak fel sem tűnik a hétköznapi életben számtalan olyan fogalom, sőt tudományág, amelyről már az első pillanatban nyilvánvaló, hogy az arab kultúrkincs része. OZOGÁNY ERNŐ Az első közvetlen találkozás a két civilizáció között az ötödik században jött létre, amikor a Nyugat-római Birodalom bukása után a görög tudósok Bizáncba, majd egyre keletebbre menekültek, kapcsolatba kerülve arab kollégáikkal. Ehhez tudni érdemes, hogy a világ- birodalommá növő Rómában is nagyrészt görögök művelték a tudományt, akik anyanyelvükön tették közzé munkájuk eredményét. Olyannyira nagy pusztítást végeztek a germán törzsek Róma meghódítása után, hogy a reneszánsz koráig, nagyjából ezer évre megbénították az európai tudományt. Ezzel szemben az arabok tárt karokkal fogadták a menekülő görög tudósokat. Volt ugyan egy szörnyű intermezzo, de ezért a katonák és politikusok a felelősek - mint a világ ezernyi bajáért a múltban, a jelenben és a jövőben egyaránt. Görög kincs szír nyelven Omar kalifa, a mohamedán állam megalapítója 641-ben Alexandria elfoglalásakor tűzre vetette azt a csodálatos könyvtárat, amelyben nyolcszáz évvel korábban az ókori tudomány legnagyobb alakja, a szirakuzai Arkhimédész tanult. Parancsát így indokolta: „Vagy olyasmiket tartalmaznak ezek a könyvek, amik benne vannak a Koránban, akkor feleslegesek, vagy ellenkeznek azzal, amit a Korán mond, akkor károsak. Mindenképpen tűzrevalók.” Bár fenntartásokkal viseltettek az arabok a keresztény kultúrával szemben, a tudomány eredményeit elismerték, sőt sokat tanultak belőle. A görög kultúrkincs megmentését elsősorban a szíreknek köszönhetjük. Az ország nesztoriánus keresztény tudósai fordították le szír nyelvre a görög tudományos munkákat. Mivel egyúttal hittérítők is voltak, nemcsak a környező országokba jutottak el, de megfordultak Indiában, sőt Kínában is. Persze magukkal vitték a görög tudomány eredményeit is. A rokon arabok tőlük tudták meg, micsoda kincs birtokába jutottak. Ennek hatására a bagdadi uralkodók külön fordítóirodákat létesítettek a görög tudományos művek hozzáférhetővé tételére. Mai szemmel meglepőnek tűnhet, de épp az ennek hatására meginduló szellemi pezsgés vezetett el az egyetemek megszületéséhez. Kié az elsőség? Szívesen mondanánk azt, hogy Európáé az elsőség a felsőfokú oktatás megszervezése terén. Ilyenkor felvetődik Püthagorász, Platón és Arisztotelész neve is, akik valamennyien saját iskolát tartottak fenn. Igaz. De az ő iskoláikat a napjainkban ismert mesterkurzusokhoz lehet hasonlítani, ahol az alapító által művelt résztudománnyal foglalkoztak. A szervezett, generációról generációra öröklődő intézményt elsőként az arabok vezették be. A mecsetek mellett alakultak ki azok a tanintézmények, amelyek a kor legfontosabb kérdéseit felsőfokon tárgyalták. A helyszín eleve adta, hogy az első számú tudomány a teológia volt. Ahhoz viszont, hogy előre meg lehessen határozni a mozgó vallási ünnepeket, ebből következően naptárat tudjanak szerkeszteni, megfelelő jártasságra kellett szert fenni a csillagászat, tágabb értelemben a természettudomány területén. A lélek mellett természetesen a testet is karban kellett tartani, ezért orvosokat is képeztek. Ahhoz, hogy megfelelően érvényre tudja az ember juttatni a gondolatait, grammatikát és retorikát is tanímert tottak - ezt a bölcselettudomány fogalommal jelölték. A mintegy 1200 évvel ezelőtt kialakult szervezeti felosztás a mai napig érvényes. A teljes szervezettségű, hagyományos egyetem mind a négy kart tartalmazza, a részleges szervezettségű ebből legalább kettőt. Al-Khwarizmi és az algebra Hogy mekkora volt a civüizációs különbség a két világ között, az is mutatja, hogy a kilencedik század elején Nagy Károly és az Ezeregyéjszaka meséinek főszereplője, Harun al Rasid diplomáciai kapcsolatainak felvételekor a német-római császár fő gondja a papok írástudadanságának megszüntetése volt, ugyanekkor a keled egyetemeken a hallgatók Arisztotelész, Euklidész és Ptolemaiosz munkáiról folytattak vitákat. A görög-arab kultúrkincs részben Szicílián át jutott el Európába, oly módon, hogy a normannok 1085-ben visszafoglalták a szigetet, virágzó kultúrát találva, részben pedig a spanyolországi, a toledói, segoviai és salamancai arab egyetemek révén. A matematika terén mindenképp érdemes kiemelni a kilencedik században élt Mohammed ibn Musa al-Khwarizmi nevét, már csak amiatt is, hogy az ő nevének elferdítéséből származik az algoritmus szó. Ennél azonban sokkal többet tett: Hiszab al-dzsebr w’al mukabalah című összefoglaló munkájában megalapította az algebra tudományát. Könyve latinul Ludus algebrae almuc-graba- laeque címen jelent meg. Tudománytörténeti érdekesség, hogy az al-dzsebr (helyreállítás) eredetileg a csontok összeraAl-Khwarizmi megalapította az algebra tudományát kását jelentette - így hívták a csontkovácsokat is. Hogy mennyire beépült ez az európai kultúrába, árra jellemző példa, hogy Cervantes Don Quijote regényének Tükrös lovagja is az algebristához megy kificamodott tagjaival. Ugyancsak al-Khwarizmi ismertette meg a művelt világgal az indusok számjegyeit is, vagyis a tízes számrendszert és a nulla fogalmát. Az ő nyomán került az európai nyelvekbe a Ziffer, chifre szó is, amely a sifr (üres) arab szóból ered, a nulla megjelölésére szolgált. Annak ellenére, hogy munkája latin fordítása Algoritmi de numerus indorum címet viseli, hamarosan - nem kis részben e zseni szellemi kisugárzásának hatására - csak arab számokként kezdték jelölni. Egyéni, családi anamnézis és az optika A nyugati világra a középkorban a legnagyobb hatást a tizenegyedik században élt Abu al Húszéin Ibn Abdallah Ibn Szina, latinosán Avicenna gyakorolta. Már gyermekként teológiát, jogot és fizikát tanult, tizenhat évesen pedig orvos lett. A bokharai uralkodó, Nouh ben Mansur fejedelmet súlyos betegségéből kigyógyítva igazi híresség lett belőle. Ismertek voltak filozófiai előadásai, és az iszlám világban nem épp jó szemmel nézett mulatozásai, dorbézolásai, ahol tanítványaival együtt csoportosan még a szerelem oltárán is áldoztak. Viszont több mint száz könyvet megírt. Az Al-Sefa (Gyógyulás) című munkája miatt a modern orvostudomány megalapítójának tartják. Ebben leírja a beteg saját előző és családjában előforduló betegségekre való odaAlhazem érdeme az optika feltalálása (Képarchívum) figyelés fontosságát. Napjainkban is fontos diagnózis-felállító módszer, az előbbit egyéni, az utóbbit családi anamnézis szóval jelölik. Abu Arrayhan Mohammed ibn Ahmad al-Biruni nevét kevesen ismerik, viszont matematikai tétele - miszerint a szögfüggvényeket egységnyi sugarú kör segítségével lehet ábrázolni - minden középiskolásnak a kisujjában van. Szent István kortársa volt az egyiptomi arab Abu Ali al- Hasszán ibn al-Hasszán ibn al-Ha- itham. Optika című munkája latinul is megjelent, nevét Alhazemre ferdítették. A tudományág megalapítása és elnevezése egyaránt az ő érdeme. A matematika, a fizika és a bölcselettudományok terén több száz olyan arab, illetve iszlám tudós működött, akinek neve a mai európai ember számára ugyan ismeretlenül hangzik, de nélkülük aligha lenne az óvilágban komoly tudomány. Elég csak arra utalni, hogy az ipari forradalmat megelőző reneszánsz azzal kezdődött, hogy a görög tudósok munkáit latinra fordították. Nem egy esetben, mivel az eredeti elveszett, arabból kellett ezt megtenni. Az oroszlánrészt ebben két középkori tudós, Bath-i Adelard és Ghe- rardo de Cremona vállalta magára, akik a fenti arab tudósok munkáit is közkinccsé tették. Bár Konstantinápoly eleste évszázadokra szomszédos, ellenséges szuperhatalmakká tették a Német-római Császárságot és az Oszmán Birodalmat, a tudományos együttműködés nem szűnt meg. Napjainkban is akkor teszünk jót, ha azt keressük, ami összeköt bennünket. így az is kiderülhet, hogy sokkal több a kapocs, mint a szétválasztó elem. Egy jó egészségbiztosítóra szóló receptet adunk Önnek Biztonságra és állandóságra van szüksége + A Dôvera és Sideria egészség- biztosító tervezett egyesülésével a Dôvera lesz Szlovákia legnagyobb magán egészségbiztosítója 750 000 biztosítottal. + Az egészségbiztosítás területén szerzett tizenegy éves tapasztalatainkra és szilárd gazdasági stabilitásunkra támaszkodhatunk. Lakhelye közelében végzett garantált vizsgálatokra és saját orvosra van szüksége + Már ma több mint 10 000 orvossal és csúcstechnikával berendezett egészségügyi intézménynyel kötöttünk szerződést. + Mindenütt megtalál bennünket Szlovákiában, a fiókok és kirendeltségek legnagyobb hálózatában, amelynek köszönhetően közelebb leszünk Önhöz, mint bármikor ezelőtt. + A legtöbb orvosi művelet és vizsgálat mennyiségét nem limitáljuk, ezért garantáljuk, hogy az orvosok mindig elvégzik a kivizsgálásokat, amikor csak szükséges. Korszerűbb, jobb biztosítóra van szüksége, amely elsősorban az Ön egészségével törődik, és többet ad + A Dôvera biztosítottjai számára 12 új, korszerű poliklinika épül, amelyeknek kiváló szolgáltatásait, ügyfélként, minimális illeték fejében vehetik igénybe. + Lehetővé tesszük, hogy a biztosítottak személyi számláján keresztül folyamatosan ellenőrizze az egészségbiztosítási számlájáról történő merítést. + Segítünk megtervezni, és kiválasztani, hogy milyen orvosi vizsgálatokra van szüksége, továbbá több segítséget kívánunk nyújtani abban, hogy jó irányban tegye meg lépéseit a minőségi orvosi ellátáshoz vezető úton. + A Dôvera infovonalán: 0800 150 150 - napi 24 órán keresztül a rendelkezésére állunk + Lehetővé tesszük, hogy fit- neszközpontok, medencék, szaunák és más létesítmények belépőjegyeit kedvezményes áron vásárolja meg, ezzel is támogatni szeretnénk, hogy aktív életet éljen. Olyan biztosítóra van szüksége, amely jobban tiszteli Önt és az egészségét + Ha a napokban átszerződik a Dőverához, a nyilvános egészségi biztosítással nem fedezett termékekre szóló, Szlovákia egész területén levásárolható, ingyenes „RECEPT NA ZDRAVIE 500 Sk” vásárlási utalványt kap jutalmul. + Több utalványt is szerezhet. + Elég ha bármelyik családtagját is biztosítja, vagy az egyik ismerőse is nálunk köt biztosítást, ebben az esetben ne felejtse el feltüntetni saját nevét is az ő jelentkezési ívükön. Ön, valamint a családtagja, illetve barátja is 500 Sk értékű vásárlási utalványt kap ajándékba. + A Dôvera Egészségbiztosító jelentkezölapja kapható a Dôvera és Sideria fiókjainál, kirendeltségein, letölthető a www.dovera.sk honlapról, vagy a Dôvera infovonalán: 0800 150 150 tájékoztatják arról, hogy hol kaphat jelentkezőlapot. A mostani biztosítójánál nem kell kijelentkeznie, mi azt elintézzük Ön helyett. + A partner gyógyszertáraink jegyzékét, amelyeknél levásárolhatja a vásárlási utalványt, internetes oldalunkon, illetve infovonalunkon tüntettük fel És ez még csak a kezdet, lényegesen többre számíthat. Van ugyanis egy jó egészségbiztosítóra szóló receptünk, amelyet Önnek is átadunk. DÔVERA ZDRAVOTNÁ POISŤOVŇA BP-6-13188 * A feltüntetett kedvezmények nem vonatkoznak azokra, akik a Sideria Egészség- biztosítót cserélik a Döverára.
