Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-20 / 166. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 20. Kultúra - hirdetés 13 Bercsényi (Tóth Tibor) és Amália (Kascsák Dóra) ösztökélésére válik hazáját szerető forradalmárrá Rákóczi (Bocsárszky Attila) (Gabriel Bodnár felvétele) AThália nyári szabadtéri játéka a Rákóczi-rendezvénysorozathoz kapcsolódott Egy este Rákóczival A történelmi személyiségek általában nem menekülnek meg attól, hogy időről időre aktuálissá ne váljanak. Ilyenkor előrángatják őket a feledésből, leporolják, szalonképessé teszik, és a satnya utókor elé állítják, követendő példaként. Rákóczival ez nem először (és nyilván nem utoljára) fordul elő. KOZSÁR ZSUZSANNA A fejedelem hamvai hazahozatalának századik évfordulója számos érdekes kulturális esemény megrendezésére ad okot, a város különböző szervezetei szinte versenyeznek, kézről kézre adogatják Rákóczit. Hogy is maradhatna ki ebből az egész éves ünneplésből a Thália, a kassai magyar színház? Gyorsan elő egy darabbal, ami a fejedelemről szól, a nyári holtszezonban az unatkozó kassaiak úgyis odacső- dülnek majd megnézni. íme az aktuálissá válás hátulütője: nem kell, hogy jó legyen a mű, elég, ha Rákócziról szól. Megteszi Szigligeti Ede nem épp legsikerültebb történelmi drámája is. A szerző mentségére legyen mondva: ő is beleesett annak idején az aktuálissá válás csapdájába. Nem volt fontos, hogy jó művet újon. Elég volt, hogy a mű a fejedelemről és a szabadságharcról szól. A Szigligeti-féle Rákóczi-darab ősbemutatója ugyanis 1848-ban volt. Hogyne tetszett volna az akkori közönségnek? Az újra előszedett, leporolt dráma a mostani közönségnek is tetszett. Volt neki hangulata. A színpadkép, melybe szervesen beletartozott a Rodostói ház fala, az alkonyat, a szabadtéri előadás varázsa, a pazar kosztümök, az előadást megelőző tárogatókoncert mindmind hozzájárult, hogy a darab jó benyomást keltsen a nézőkben, a kényelmetlen lócák, az esti hideg és a maratoni hosszúságú első felvonás ellenére. A színészek próbálták kihozni szerepükből, amit csak lehetett, igazán nem rajtuk múlt, hogy a műben nem voltak jellemek, jellemfejlődés meg még úgy se. Rákóczit taktikázó, alakoskodó embernek ismertük meg, akár mai politikusnak is beválhatott volna, a többi szerepből meg legfeljebb egy-egy tulajdonság ugrott elő. Zrínyi Ilona fennkölt volt, Károly becsületes, a francia titkár kétszínű, Amália szerelmes, Lehmann önfeláldozó, a szó legmélyebb értelmében, Knitel- lius pedig kapzsi. Ezzel nem is lett volna semmi hiba, ha a darabban lett volna ennyi tulajdonsághoz elegendő drámai feszültség. De nem volt, hiszen csupán párbeszédes Rákóczi-életrajzot láttunk, nem pedig igazi színpadi alkotást. A színészek az adott körülmények között megtették, ami tőlük telik. A szabadtéri színjátszás nehézségei által korlátozva maga a színpadi mozgás is egysíkúbb volt. Érdekes színfolt volt az előadásban a Rákóczi hitvesét, Amáliát alakító Kascsák Dóra friss, zeneileg is képzett hangja. Sokat emelt az előadáson a Knitelhust megformáló Havasi József remek arcjátéka is, mellyel feledtette jellegzetes és bosszantó „kassai tájszólását”. Pólós Árpád, Rákóczi veje szintén rátalált a figura karakterére. Nem túl nagy szerepe ellenére nagyot alakított a besúgóvá váló titkár, Benkő Géza is, valamint a börtönparancsnok epizód- szerepében Richtarcsflk Mihály. Az említettekből is látszik, hogy a Thália Színház saját foghíjas társulata pótlására minden eszközt bevetett, Komáromtól Egerig, a kon- zervatoristáktól vagy a kassai opera magyar tagjaitól a rendezőasz- szisztensig, áld élt és mozgott, mind színpadi szerepet kapott. A címszerepben Bocsárszky Attila egyes pózaiban inkább a Fösvény Harpagonjára emlékeztetett, kicsit parodisztikusra fogva a fejedelem alakját. A nagyon hatásos színpadi záróképen rontott az is, hogy a szélfútta zászlót Rákóczinak az eskütételkor nem sikerült rögtön a markába kaparintania. A zárásra elénekelt Boldogasszony anyánk viszont meghatotta a nézősereget, és jó befejezésnek bizonyult. A rendezői ötletek közül érdekesnek találtatott az álarc felhasználása, bár talán kissé szájbarágósán közvetítette a nézőnek, melyik szereplő mikor nem viselkedik őszintén. Hozzáadott értékként szolgált a darabban azonban az a tény, hogy volt szereplő, aki felismerte a partner álarcát, és levetésé- re kényszerítette, volt, aki pedig nem látott át rajta, azaz bedőlt a másik taktikájának. Megindító volt a vak igric (Tóbisz Titusz) epizódokat összekötő megjelenése és éneke, mellyel egyes életszakaszok zárultak le Rákóczi életében. Jók voltak az egyes apró néma jelenetek is, ahogy Amáliát megkörnyékezte a börtönőr, vagy ahogy Knitellius nézett dugiban a pohár fenekére. Összességében véve egy átlagos darabot láthattunk, ötletes és precíz megrendezésben (Pinczés István), pazar kosztümökkel (Molnár Gabriella), gyönyörű díszlettel (Bényei Miklós), hatásosan kihasználva a helyszín adta lehetőségeket, kinek-kinek képességeihez mérten jó színészi játékkal. A kihangosítás nagyszerűen működött, az égiek pedig kegyesek voltak, csupán egy párperces záporral ijesztették meg a nézőket. Az Este című filmdráma rendezője Koltai Lajos Vanessa Redgrave új szerepben MTl-HÍR Los Angeles. Vanessa Redgrave haldokló rákbetegjet alakít következő filmjében, az Éste (Evening) című filmdrámában, amelyet Koltai Lajos rendez. A Redgrave alakította, halálos beteg 65 éves Ann Grant Lord sorra veszi életének szerelmeit, két lányának pedig, miközben el kell viselniük anyjuk szenvedéseit, saját problémáikat is meg kell oldaniuk. A két lányt, Annt és Ninát Clair Danes és Toni Collette alakítja. A filmbeli történet Susan Minot amerikai írónő azonos című bestsellerén alapszik, a forgatókönyvet a Pulitzer-díjas Michael Cunningham írta. A filmet Koltai Lajos rendezi, akit Kertész Imre Sorstalanság című regényének megfilmesítéséért Oscar- díjra jelöltek. Vanessa Redgrave legismertebb szerepét tálán Michelangelo Antonioni immár klasszikusnak számító, Nagyítás (Blow Up) című, 1966- ban készült első angliai filmjében alakította, de azóta is fáradhatatlanul dolgozik, filmográfiája jó száz címet tartalmaz, s csak idén és jövőre hét filmben szerepel. Vanessa Redgrave (Képarchívum) T-Com- ■ ■ Hívások a nagyvilágba 1,90 Sk/min, a nagyvilágból 60 perc ingyen! Nyáron valóban megéri telefonálni! Külföldi hívásoknál 3 kedvezményezett országot választhat, és pl. Csehországba, az USA-ba és Nagy-Britanniába percenként már akár 1,90 koronáért (áfa nélkül) is hívhat. Külföldi üdülése alkalmával pedig teljesen ingyen telefonálhat a max kártya segítségével, amelyre 60 szabad percet adunk Önnek. Rendelje meg az olcsó hívásokat az ingyenes 1800 123 456-os telefonszámon vagy a T-Centrumok egyikében. Ezen felül augusztus végéig 1 koronáért (áfa nélkül) telepítünk Önnek vezetékes telefonvonalat és ha Siemens drótnélküli telefonkészüléket vásárol, választhat egyet a fantasztikus díjak közül. www.t-com.sk ■ 0800123 456 ■ T-Centrum BP-6-12817
