Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-19 / 165. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 19. www.ujszo.com RÖVIDEN EU: jó a szerb akcióterv Brüsszel. Üdvözölte az EU a háborús bűnök elkövetésé­vel vádolt Ratko Mladics volt boszniai szerb tábornok kéz­re kerítését célzó belgrádi akciótervet. Egyértelmű ígé­retet tartalmaz ugyanis a há­gai törvényszékkel való teljes körű szerb együttműködés­ről. Ezt Erkki Tuomija, a so­ros EU-elnök Finnország kül­ügyminisztere mondta, miu­tán több más uniós tisztvise­lővel együtt, hétfőn tárgyalt Vojiszlav Kostunica szerb kormányfővel. Tüomija sze­rint a belgrádi terv előkészíti a májusban Belgráddal meg­szakított stabilizációs és tár­sulási tárgyalások újrafelvé- telét. Olli Rehn, az EU bőví­tési biztosa viszont arra fi­gyelmeztetett, hogy „a tett fontosabb a tervnél”, vagyis az ígért együttműködésnek el kell vezetnie Mladics és a többi hágai szerb szökevény elfogásához. (MTI) Juscsenko ellenzékben Kijev. Viktor Juscsenko ukrán elnök pártja elutasítja az oroszbarát koalíció felkí­nálta szövetséget és ellenzék­ben marad. Ezt a Mi Ukraj­nánk nevű tömb egyik veze­tője, Anatolij Kinah parla­menti képviselő jelentette be a parlament szószékéről. Egyúttal legitimnek nevezte a Juscsenko volt választási el­lenfele, Viktor Janukovics ve­zette „válságellenes koalíci­ót”. Az oroszbarát koalíció­hoz átállt három képviselő a narancsszínű forradalom má­sik vezetőjének, Julija Timo- senkónak a pártjából. (MTI) Török offenzíva Észak-Irakban? Ankara. A törökországi kurd lázadók észak-iraki tá­maszpontjai ellen irányuló katonai offenzíva tervezésé­re, a kockázatok felmérésére utasította a török kormány a hadsereget. A Hürriyet napi­lap és az NTV televízió sze­rint a külügyminisztérium ezzel egyidejűleg a lehetsé­ges politikai következménye­ket mérlegeli. Hivatalos for­rás nem erősítette meg a mé­diumok értesüléseit. (MTI) Jelentkeztek a merénylők Bombay. Egy alig ismert iszlám szélsőséges szervezet vállalta a múlt héten Bom­bay elővárosi vonatai ellen végrehajtott robbantásokat, egyúttal újabb merénylete­ket helyezve kilátásba. Az amerikai hírügynökséghez egy helyi tv-állomás által el­juttatott e-mail üzenet sze­rint a LaskSr-e-Kahar (Ellen­állhatatlanok Hadserege) nevű szervezetnek 16 embe­re vett részt a július 11-én végrehajtott merényletek­ben. Közben Mahárástra ál­lam katasztrófavédelmi ille­tékese bejelentette: 207-re emelkedett a múlt keddi me­rényletek halálos áldoza­tainak száma, miután a kór­házakban ápolt utasok kö­zül sokan belehaltak sérülé­seikbe. (MTI) Már a libanoni hadsereg állásait is bombázták - megszaporodtak a találgatások arról, meddig tarthat még a Libanon elleni háború Izrael nem alkuszik, a Hezbollah nem enged Izraeli és uniós zászlók égetésével, tankelhárító páncélöklökkel felfegyverzett palesztin nők tiltakoztak tegnap Izrael gázai övezeti és libanoni offenzívája ellen (Reuters-felvétel) Bejrut. Tegnap volt a Liba­non elleni izraeli offenzíva hetedik napja. Ismét bom­bázták Bejrút déli külváro­sait, a síita Hezbollah fel­legvárát és támadást intéz­tek egy laktanya ellen is. A Hezbollah egy hét alatt 1500 rakétát lőtt ki észak­izraeli településekre. ÖSSZEFOGLALÓ Közben megszaporodtak a talál­gatások arról, hogy meddig tarthat még a Libanon elleni háború. A Háárec izraeli baloldali lap meg nem nevezett politikai forrásokra hivatkozva azt írta, már a héten, csütörtökön vagy pénteken véget érhet a libanoni offenzíva. A kor­mányzat vagy a hadsereg részéről nem érkezett erre reagálás, de min­den hivatalos forrás ennek az ellen­kezőjét állította. Mose Kaplinszki vezérőrnagy, az izraeli vezérkari főnök helyettese korábban azt mondta, a támadás még néhány hétig elhúzódhat. Szerinte Izrael­nek több időre lesz szüksége ah­hoz, hogy elétje nagyon világos cél­jait. ,Amikor a terror ellen harco­lunk, nagyon alapos, nagyon át­gondolt háborút kell vívnunk és az időbe telik.” Elmondta továbbá, a libanoni hadműveletek kezdete óta összesen 12 civil és 13 katona halt meg Izraelben a Hezbollah, illetve palesztinok ciszjordániai és Gázai övezetbeli támadásaitól. Cipi Livni izraeli külügyminisz­MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Kúfa. Gépkocsiba rej­tett pokolgép robbant tegnap reg­gel az iraki Kúfa síita szent város­ban egy mecset közelében. A me­rényletben legalább 59-en meghal­tak és több mint százan megsebe­sültek. Az aranykupolájú kúfai me­cset közelében fekvő piactérre haj­tott egy mikrobusz, amelynek so- főije azzal az ürüggyel csalta fel a járműre a piacon munkára várako­zókat, hogy munkalehetőséget ajánlott nekik. A mikrobuszt az ön­gyilkos sofőr azután robbantotta fel, hogy az emberekkel teli jármű kigördült a piacról. A detonáció után a helyszínre siető rendőröket kőzáporral fogadták a hívők, akiket a levegőbe leadott lövésekkel pró­báltak szétoszlatni. Kúfa, ikerváro­sával, Nedzseffel együtt Muktada asz-Szadr suta radikális hitszónok legfőbb bázisa. Három napon belül a tegnapi volt a harmadik súlyos áldozatok­kal járó merénylet az iraki síita kö­zösség ellen. Vasárnap 28-an hal­tak meg Túzhúrmatiban egy kávé­ház ellen elkövetett pokolgépes merényletben, hétfőn pedig Mahmúdíjában 48-an lelték halá­lukat egy gépkocsiba rejtett pokol­gép robbanásában, amit a tömeg elleni sortűz is követett. tér asszony Telje Roed-Larsen ENSZ-tárgyalóval találkozva a Hezbollah teljes leszerelését és a li­banoni hadsereg egységeinek az izraeli-libanoni határra való ve­zénylését követelte. Hangsúlyozta, a jövőben meg kell akadályozni, hogy Irán és Szíria fegyverekkel lássa el a Hezbollahot. Livni köve­telte a két izraeli katona feltétel nélküli szabadon bocsátását, mint­egy cáfolva Avi Dihter közbiztonsá­gi miniszter korábbi kijelentését, amely szerint a hadműveletek be­Egy másik tegnapi merénylet­ben öt rendőr halt meg az ország északi részében fekvő Kirkuk tér­ségében, amikor az őijáratuk el­haladt egy út szélére rejtett pokol­fejezése után Izrael fontolóra vehet egy fogolycserealkut Libanonnal. Livnit erősítette meg Ehud Óimért kormányfő is, aki az ENSZ-delegá- ciónak megerősítette, addig szó sem lehet az offenzíva leállításáról, amíg szabadon nem engedik a két katonát, a libanoni hadsereg át nem veszi a déli területek ellenőr­zését, és a Hezbollah be nem szün­teti támadásait Izrael ellen. Tegnap már a reggeli órákban fe­kete füst borította az izraeli légi csapásoktól kősivataggá változta­tott dél-bejrúti negyedeket. A légi­erő mellett a haditengerészet raké­tákkal is lövi Bejrútot. A város fölött alacsonyan szálló rakéták pánikot keltenek a lakosság körében. Az iz­raeli légierő egy libanoni laktanyát is bombázott négy hullámban a Bejrútot övező dombokon. A lakta­nya a Bejrúttól mintegy tíz kilomé­terre keletre fekvő Dzsamhúrban helyezkedik el, nem messze a baabdai elnöki palotától és a védel­mi minisztériumtól. A libanoni hadsereg nem adott ki a támadás­ról közleményt, de névtelenséget gép mellett. Ugyancsak tegnap síi­ta harcosok csaptak össze brit ka­tonákkal a dél-iraki Bászrában a Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónok fegyveresei elleni mű­kérő katonai illetékesek szerint 10 libanoni katona vesztette életét, 41 pedig megsérült. Izrael már máso­dik napja támadott libanoni kato­nai állásokat és objektumokat, an­nak ellenére, hogy a libanoni had­sereg távol tartja magát az Izrael és a Hezbollah közti összecsapások­tól. Az ország északi részén fekvő Tripoliban az előző 24 órában hat libanoni katona halt meg, és 15 baj­társuk megsebesült. A határ menti Ajtarún településen hat polgári személy holttestét - egy család tag­jait - húzták ki egy kétemeletes ház romjai alól. Izraeli harci gépek négy rakétát lőttek ki a kelet-liba­noni Bekaa-völgyben fekvő Baal­bek város lakónegyedeire is. Az iz­raeli hadsereg felszólította Aita as- Saab libanoni határfalu lakosságát, hogy ürítsék ki a települést, ellen­kező esetben valamennyi házat le­bombázzák. A falu közel van ahhoz a helyhez, ahol a Hezbollah július 12-én elrabolt két izraeli katonát és megölt nyolc másikat. Szúr polgár- mestere szerint az izraeli légitáma­dások és ultimátumok miatt a ha­veletek során - közölte tegnap a brit hadsereg szóvivője. A harcok­ban négy suta milicistát megöltek és tizet megsebesítettek. A britek három embert őrizetbe vettek és több mint két tonna fegyvert, rob­banóanyagot koboztak el az iraki harcosoktól. A támadás után Szadr Mahdi Hadseregének egy­ségei lezárták Bászra - Irak máso­dik legnagyobb városa - több kör­zetét. A síita Núri al-Máliki iraki kormányfő nem sokkal azután, hogy májusban hivatalba lépett, rendkívüli állapotot hirdetett Bászrában, és ígéretet tett a síita többségű városban ténykedő milí­ciák letörésére. Május és június folyamán ösz- szesen 5818 iraki civil halt meg különböző merényletekben, a se­besültek száma pedig eléri az 5672-t - áll az ENSZ egy emberi jogi jelentésében, amely kiemeli, hogy az áldozatok többsége bag­dadi. A jelentés külön nyugtalaní­tónak tartja, hogy a merényletek és összecsapások miatt mintegy 150 ezer iraki kényszerült ottho­nának elhagyására. Az iraki biztonsági erők katonái­val vívott összecsapásban meghalt a jordániai Dijar Iszmáü Mahmúd, más néven Abu al-Afgani, aki a múlt hónapban megcsonkított és meggyilkolt két amerikai katonát. tárfalvaknak eddig 40 ezer lakosa menekült el otthonából. Simon Peresz izraeli kormányfő­helyettes közölte: a Hezbollah 1500 rakétát lőtt ki Izraelre a konf­liktus múlt heti kezdete óta. „Meg kell állítanunk a rakétákat, mielőtt elérnék falvainkat, városainkat. Megpróbáljuk ellenőrzésünk alá vonni a libanoni utakat, mert az a 12 ezer rakéta, amelyet a Hez­bollah összegyűjtött, mind Iránból vagy Szíriából származik.” A Jane’s Defense Weekly tekintélyes kato­nai folyóirat szerint a síita lázadó­szervezet az iráni és a szíriai támo­gatásnak köszönhetően 10-15 ezer rakétát halmozott fel. Szinte minden nyugati ország minden lehetséges eszközzel - autóbuszokkal, hadihajókkal, he­likopterekkel - menekíti állam­polgárait Libanonból. Tegnap újabb 1800 (ez délben közölt adat) külföldinek sikerült elhagy­nia a háború sújtotta országot. Iz­rael visszautasította Ausztráliá­nak azt a kérését, hogy állítsa le a libanoni légitámadásokat arra az időre, amíg biztonságban kime­nekítik az országból az ausztrál állampolgárokat. Alexander Dow­ner ausztrál külügyminiszter sze­rint Canberra azt is kérte Izrael­től, létesítsen Libanonban egy biz­tonsági folyosót, amelyen a kül­földiek távozhatnak, de ezt a ké­rést is elutasították. (MTI, t, ú) Támogatják a hadműveletet Az izraeliek elsöprő többsé­ge támogatja a libanoni had­műveletet. A Dahaf intézet ál­tal készített felmérés szerint az izraeliek 81 százaléka a hadjá­rat folytatása mellett van, és 58 százalék azt szeretné, ha az invázió addig folytatódna, amíg sikerül a Hezbollahot megsemmisíteni. A megkérde­zettek 78 százaléka elégedett Ehud Óimért kormányfő tevé­kenységével. (m) Új rakétatámaszpont Amerikaiak Csehországban Prága. Amerikai katonai szakér­tők érkeztek Csehországba, hogy megvizsgálják egy amerikai rakéta­támaszpont létrehozásának a lehe­tőségeit. Karel Kühnl védelmi mi­niszter szerint e célra három kato­nai körzet jöhet számításba: az észak-morvaországi Libává, vala­mint a dél-csehországi Boletice és Brdy. A vizsgálatok eredményéről a jövő héten tájékoztatnak. Washing­ton két éve szólította meg ez ügy­ben Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot - állítja a cseh sajtó. Lengyelországban az ameri­kaiak a helyzetfelmérést májusban végezték el. Kühnl közölte: védelmi jellegű rakétaküövő állomásról len­ne szó, mert az esetleg Észak-Kore- ából vagy Iránból kilőtt rakéták el­hárítására az amerikai támaszpon­tok nem megfelelőek. „A szakértők vizsgálódása semmire sem kötelez bennünket” - állítja a miniszter, aki szerint Washington az ősz folya­mán hozza meg a végleges döntést arról, hogy a közép-európai régió­ban hol létesítenek rakétatámasz­pontot. A három körzet környékén lévő falvak és városok önkormány­zatainak döntő többsége ellenzi a rakétabázisokat, mert biztonsági kockázatnak tartja őket. A cseh po­litikai elit is igen megosztott a kér­désben. (kokes) A tegnapi volt az egyik legtöbb halálos áldozatot követelő idei me­rénylet (SITA/AP-felvétel) Dunkerque óta a legnagyobb London. Hat brit hadihajó érkezett a libanoni partok közelébe, Bejrútban pedig gyors bevetésű erők tartózkodnak a brit állampol­gárok kimenekítésének segítésére. Tony Blair kormányfő szerint je­lentős logisztikai feladatról van szó, London Ciprusra is erősítést ve­zényelt, az evakuáltakat ide fogják szállítani. Kim Howells külügyi államminiszter a francia partokon 1940 májusában bekerített 300 ezer szövetséges katona Angliába menekítésére utalva azt mondta: a Libanonban rekedt britek evakuálása Dunkerque óta a legna­gyobb ilyen akció lehet. Libanonban 22 ezer brit vagy brit-libanoni kettős állampolgár él. (m) Két hónap alatt közel hatezer iraki civil halt meg - 150 ezren kényszerültek otthonuk elhagyására Szörnyű merényletek sorozata Irakban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom