Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-18 / 164. szám, kedd
4 Régió ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 18. www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLÓ A Tiszába fulladt Nagytárkány. A Tisza egyik holtágába fulladt péntek este egy 19 éves magyar fiú, a zemplénagárdi Sz. Zoltán halálának pontos körülményeit a rendőrség vizsgálja. Jana Demjanovičová, a Kassai Kerületi Rendőr-főparancsnokság szóvivője elmondta, a holttestet boncolásnak vetik alá, az előzetes szakértői vélemény kizárta az idegenkezűséget. (TASR) Kábítószert találtak nála Besztercebánya. Heroint találtak egy ellenőrzés során egy 24 éves férfinél, az illetőt a rendőrség igazoltatta, mikor a zsebéből előkerült a kábítószer. A férfi ellen drogok gyártása és forgalmazása vádjával indult eljárás, a tettes szabadlábon védekezhet. (SITA) Lehet, hogy gyújtogatás történt Kassa. Lehet, hogy gyújtogatás történt abban a kassai házban, amely szombat éjjel fél kettőkor kapott lángra - az előzetes szakértői véleményben nem zárták ki a szándékos tűzokozás lehetőségét. A lángokat hamar megfékezték a tűzoltók, személyi sérülés nem történt. (TASR) Megyerték és kifosztották Besztercebánya. Saját autójában támadtak meg és fosztottak ki egy 56 éves férfit vasárnap a város egyik parkolójában. Az áldozatra ketten támadtak rá, egyikük ököllel arcon ütötte, míg társa rugdosni kezdte az áldozatot. A rablók végül a sofőr kulcsaival, személyes irataival és némi készpénzzel távoztak, az áldozat nem szenvedett komolyabb sérülést. (SITA) AJÁNLÓ Július 22. (szombat) 9.00 - falunap Balogfalán. Ügyességi versenyek, kézművesfoglalkozások gyermekeknek a helyi sportpályán; 10.00: barátságos labdarúgó-mérkőzés Fülekpüspöki csapatával; 13.00: fogadás az óvodában;, 14.30: szabadtéri kultúrműsor; 17.00: „Dallamok szárnyán” - régi operettek a losonci Kármán József Színház előadásában; 19.00: Szabadtéri mulatság hajnalig - közben tűzijáték. A területrendezési terv elkészítésére is jut a pénzből Sikeresen pályáztak ÚJ SZÓ-ÉRETSÜLÉS Nagykürtös. Négy, a Nagykürtösi járás déli részén fekvő község területrendezési tervének elkészítésére sikerült uniós forrást találni, így Kőváron, Ipolyvarbón, Terbe- gecen és Szécsénykovácsiban hozzáfoghatnak a tervek elkészíttetéséhez. A pályázatok kidolgozásakor a Középső Ipoly mente Régiófejlesztési Ügynökség nyújtott szakmai segítséget, az ügynökség természetesen a lebonyolításkor is segíteni fogja az önkormányzatokat. Az említett Ipoly menti települések területrendezési tervének elkészítése nagyban hozzájárulhat a falvak megfelelő felkészüléséhez a 2007 és 2013 közötti támogatási időszakra. A területrendezési tervek nélkül ugyanis uniós pályázati forráshoz jutni szinte leheteden. További sikerként könyvelhetik el a régióban az Interreg III/A knráson belül, a Szlovákia-Magyarország- Ukrajna Szomszédsági Program második pályázati felhívásán elért támogatást. Az ügynökség mint az Interreg - program információs pontja több mint húsz pályázat elkészítésénél nyújtott segítséget a pályázóknak. A Nagykürtösi járásban két sikeres pályázat jutott támogatáshoz, a mikroprojektek közül a Legszebb Európai falu címéért is versengő Hrusó-MagosmajA kevés munkalehetőség és a régió fejletlensége kényszeríti elvándorlásra a munkavállalókat Elnéptelenedés fenyegeti Gömört e-mail: regio@ujszo.com , fax: 02/59 233 469 Gömör. Elnéptelenedés fenyegeti a harmincszázalékos munkanélküliséggel küszködő gömöri régiót, a munkavállalók fokozatosan nyugatra távoznak a kevés lehetőséggel kecsegtető térségből. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az utóbbi években Rimaszombatból, Rozsnyóról és Nagyrőcé- ről akár négyezer munkavállaló is távozhatott, erre a lépésre főként a rossz gazdasági helyzet, a kevés munkalehetőség és a régió fejletlensége kényszeríti az elvándorlókat. Különösen keresettek a közép- és a felsőfokú végzettségűek, az építőmunkások és a szakmunkások, de nyugatra távoznak a tanárok és az orvosok is. Népszerű célpontnak számít az elvándorlók számára Magyarország és Csehország, de sokan Nagy-Britanniát vagy Németországot választják. A Magyarországon dolgozók körében főként a napi ingázás népszerű, leginkább az építőmunkások és a kórházi dolgozók választják a munkavégzésnek ezt a módját. Dubovszky László, Tornaija polgármestere a Pravda című szlovák napüapnak nyüatkoz- va elmondta, az ingázó életmód még mindig előnyösebb, mint ha a munkavállalók otthon dolgoznának, a közlekedés és az étkezés költségeit a munkaadó téríti. Különösen súlyos a helyzet a rima- szombati kórházban, az intézményt tavaly húsz orvos és mintegy ötven nővér hagyta el a megszorító intézkedések miatt. A régió munkakeresőinek elkeseredettségét remekül példázza a Romániába vándorló német Dräxlmaier cég esete is - a vállalat által kitanított harminc alkalmazott fele a nagy távolság ellenére is hajlandó Romániába távozni, csak hogy munkahelyét megtarthassa. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a folyamatnak kelle- meden következményei is lehetnek, hiszen a reménybeli új befektetők a magas munkanélküliség ellenére sem találnak majd megfelelő képzettségű munkaerőt. Az állástalanok felének csak alapiskolai végzettsége van, különösen igaz ez a roma kisebbségre. Az érintettek nagy része már tíz éve nem talált munkát, ami tovább nehezítheti a munkakeresést, (pr, ú) Húsz orvos, ötven nővér mondott fel Csaknem húsz orvos és mintegy ötven nővér távozott tavaly a rimaszombati kórházból, miután egy közhasznú társaság vette át az intézmény irányítását. A megszorító intézkedések részeként csökkentették az alkalmazottak fizetését, az orvosok jobbára más kórházakba távoztak, míg a nővérek egy része magánápolóként helyezkedett el. Pavol Hitjak, a kórház igazgatója szerint a megüresedett helyeket nagyrészt betöltötték. Míg 2005 áprilisában 608 alkalmazottja volt a kórháznak, jelenleg 595 fő dolgozik az intézményben, a kórház az utóbbi évben ráadásul nyereséget produkált. Cirfuš István, Rimaszombat polgármestere szerint ugyanakkor a fizetések nem egy esetben ötezer koronával is csökkentek, néhány szolgáltatás minősége pedig jelentősen romlott - különösen rossz hírnévnek örvend a kórház sebészeti osztálya, (pr, ú) A telep lakói négy törvényt sértettek meg; a városrész jogosnak érzi az intézkedést Kilakoltatták a romákat, eldózerolták a kunyhókat JUHASZ KATALIN Kassa. Az utóbbi hónapok során összetákolt kunyhókat szeméttelepnek minősítették, és távozásra szólították fel a Kassa külterületeiről és a környező településekről odasereglett roma családokat. A régi sörgyár mögötti, városi tulajdonban levő telkek egy ideje parlagon hevernek, mivel a területrendezés itt még folyamatban van. Az Északi városrész önkormányzata egy ideig tehetetlenül nézte, hogy a tavaly egyszer már felszámolt telepet újból felépítették, végül a szaporodó lakossági panaszoknak engedve Kassa vezetésétől kértek segítséget. A telepen körülbelül hetven ember élt víz, villany nélkül, katasztrofális higiéniai körülmények között. Legtöbbjük állandó lakhelyén nem tudta fizetni a lakbért, vagy uzsorások miatt vált hajléktalanná. Pénteken immár sokadszor kaptak írásbeli felszólítást a távozásra, szombaton pedig megjelentek a buldózerek, és kezdetét vette a „romeltakarítás”. A főpolgármesteri hivatal nem értesítette a sajtót a készülő akcióról, csupán utólagos közleményben számolt be a történtekről, minden lépést törvénycikkelyekkel támasztva alá. Eszerint a romák egyszerre négy jogszabályt is megsértettek: szennyezték a környezetet, a „szeméttelep” folyamatosan nőtt, jogtalanul tartózkodtak más tulajdonában lévő telkeken, valamint elhanyagolták gyermekeik nevelését. A rajkók nem jártak iskolába, szüleik tehát korlátozták őket tanuláshoz való jogaikban, ráadásul a gyerekek egészsége is veszélyben volt. A messziről jött családokat szombaton autóbusz szállította állandó lakhelyükre, a kassaiak pedig gyalog indultak útnak, hangos ellenvetés nélkül. A városi hivatal alkalmazottai jelenleg igyekeznek visszaállítani a telkek eredeti állapotát. Idén harmincegy diák szorgoskodik a vár szépítésén, közülük négyen Erdélyből érkeztek Önkéntesek dolgoznak a füleki várban tény községek pályázata az évente megrendezésre kerülő, Honti Parádéra kapott támogatást. A környezetvédelmi intézkedéseken belül a községi csatornahálózat tervdokumentációjának elkészítésére Leszenye Haraszti, Inám, Gyürki, Kőkeszi, Kóvár, Ipolykeszi, Kiscsa- lomija, Apáti, Szelény, Terbegec és Nagycsalomja kapott támogatást. Ezek a települések egy közös szennyvízcsatorna és víztisztító megépítésével kívánják megoldani a közművesítést. Az eredményes pályázatok révén csaknem 7 millió korona jön a régióba. Lőrincz Mária, a Középső Ipoly Mente Régiófejlesztési Ügynökség igazgatója szerint a most elnyert támogatás komoly hatással lesz az itt élők életére, de a kézzelfogható eredmények megvalósulásáig még eltelik egy kis idő. „Leraktuk az alapokat, a területfejlesztési tervek szerint a falvak önkormányzatai már a jövőbeli elképzeléseiket fogalmazhatják meg, és a terveik megvalósítására a 2007 és 2013 közötti időszakban pályázhatnak támogatást. Erre az időszakra fel kell készülni, már most el kell gondolkodni a további lépéseken. A Nagykürtösi járásba a pályázati munkák nagy száma is azt mutatja, a régióban van erő és akarás. Jó lenne még egy kis odafigyelés is a hátrányos helyzetre való tekintettel” - mondta az igazgatónő, (szász) SZASZ1 ZOLTÁN Fülek. Negyedszer gyűltek össze lelkes önkéntesek Füleken, hogy részt vegyenek a Várszépítő Tábor munkájában, és megtisztítsák a város fölé emelkedő romot. Július 17-től egy hétig a javarészt középiskolásokból verbuválódott csapat előkészíti a romok konzer- válási munkálatait, biztosítja a jobb megközelíthetőséget, a turisták számára a biztonságos közlekedést. Információink szerint az Oppidum Fileck Polgári Társulás által szervezett Várszépítő Tábor az egyetlen Magyarország határain kívüli műemlékvédő-vár- szépítő tábor, amelyet magyar fiatalok számára szerveztek. Idén újabb régészeti kutatás is indult Fülek várában, a felújítás alatt álló Perényi-bástya környékén az egykori védművek nyomait szeretnék feltárni, jelenleg a felvonóhíd alatti farkasverem feltárásán dolgoznak Erika Hraš- ková régész, műemlékvédelmi szakember vezetésével. Ezt a fel- vonóhidat a későbbiekben rekonstruálni szeretnék, egyfajta látványosságként szolgálna a látogatók számára az eredeti helyen felállítandó, működő csapó- híd. Turistákból nincs hiány a füleki várban, a nyári szezonban naponta többtucatnyian másszák meg a romokat. A vár látogatását a régészeti feltárás nem korlátozza, már dolgoznak az ásatások területén átívelő konstrukció kivitelezésén, így a látogatók a feltárásra kerülő farkasverem felett akadálytalanul juthatnak fel a középső és a felső vár szintjeire. Idén harmincegy diák szorgoskodik a várban, közülük négyen A katakombák tisztítása nem könnyű munka Erdélyből, Bethlenből érkeztek. A vízlevezető árkok tisztítása mellett a katakombákat bontó növényzetet távolítják el, a tavalyi ásatások helyén, a Bebek-torony- tól északkeletre, az úgynevezett kápolna helyére eső területen pedig egy szabadtéri színpad építésének munkálatai kezdődnek meg. „A diákok munkája szinte pótolhatadan, ha nem tisztítanák ki évente rendszeresen a vízlevezetőket és a mélyebben fekvő katakombákat, a természet nagyon hamar elfoglalná ezeket a részeket, veszélyessé tenné a turisták közlekedését, megbontaná az amúgy is gyengülő romokat. A régészeti feltárásban is sokat tudnak segíteni, érdeklődő, lelkes csapat gyűlt össze az idén is. Tudtommal Magyarország határain kívül egyedül Füleken szerveződött az idén várszépítő tábor, olyan információkat kaptunk, hogy Kárpátalján szintén szervezni akartak hasonlót, de sajnos anyagi okok miatt nem valósulhatott meg. Erdélyben, Torockón terveznek még hasonló tábort, szeretnénk a szervezőkkel felvenni a kapcsolatot, csereakcióként (Szekeres Éva felvétele) működtetni a táborokat, és átadni a Füleken szerzett tapasztalatokat” - mondta Agócs Attila, az Oppidum Füeck Polgári Társulás vezetőségi tagja, a tábor egyik vezetője. Fülek városa az idén különböző pályázati forrásokból hat és fél millió koronát kíván fordítani a város legjelentősebb műemlékének felújítási és állagmegőrzési munkálataira. A jelentős, ám a teljes rekonstrukciónak csak töredékére elegendő összeget még ebben az évben fel fogják használni.
