Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-15 / 162. szám, szombat

Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 15.- Segítsen, azt hiszem, megőrültem! Én is elhittem a saját választási ígéreteimet. (Peter Gossányi karikatúrája) HÉTVÉG(R)E K... magyarok Légen FIGYELŐ Čaplovič a kisebbségekről Ján Slota nemzetiségekkel kapcsolatos múltbeli „retori­kai gyakorlatai” nem voltak szerencsések, de a kisebbsé­gekhez tartozóknak ezentúl a hajuk szála sem fog görbülni - nyilatkozta Dušan Čaplovič emberi jogokért felelős mi­niszterelnök-helyettes a Hos­podárske noviny című lapnak. Állítja, jómaga korábban nem a magyarokat, csak MKP poli­tikusait bírálta, és ismét azzal bizonygatta pozitív viszonyu­lását a kisebbségekhez, hogy menye magyar nemzetiségű. Arra a kérdésre, a Fico-kabinet úgy fogja-e támogatni a kultú­rát, mint 1994-1998 között, amikor a kormánylapnak, a Slovenská republikának volt kisebbségi melléklete, azt vá­laszolta: „Azóta sok év telt el. Standard ország vagyunk.” Hangsúlyozta: a kulturális tá­mogatásokat ugyanúgy fogják odaítélni, mint eddig, s ha ,jó lesz a költségvetés”, a jelenlegi 160 millió koronánál is több juthat a kisebbségi kultúrákra. Ami a nyelvi chartát illeti, az elmúlt nyolc évben sok min­dent már elfogadott Szlová­kia, s felfoghatatlan Čaplovič számára, ezenfelül mit akar még az MKP. Szerinte a jelen­legi állapot a maximum, amit el lehet érni, különben a ki­sebbségi nyelvhasználat már az államnyelv rovására men­ne. A Smer alelnökeként a múltban többször bírálta a ko­máromi magyar egyetem lét­rehozását, s most kitérő vá­laszt adott arra, az oktatási mi­niszterrel úgy intézik-e majd, hogy a szakokat ne akkreditál­ják. „Egyike voltam azoknak, akik több pénzt szorgalmaz­tak az egyetem további pavi­lonjának a befejezésére” - mondta. Egy tévéműsorban már megígérte, lesz törvény a pozitív diszkriminációról, most azt nyilatkozta: „Ne be­széljünk a pozitív diszkrimi­nációról! Az ideiglenes kie­gyenlítő intézkedések elvét akarjuk alkalmazni.” (sza) Éppen szabadságomról tar­tottam hazafelé, mikor az utóbbi időben az ember- csempész afférról elhíre- sült Dunaszerdahely mel­letti település helységnév­tábláján „Kurva magyarok” felirat fogadott. A zöld fes­tékszóróval készített graf­fiti egyértelműen jelezte: itthon vagyok. KOCUR LÁSZLÓ Kormánytényező lett a félfasisz­ta (vagy tán egészen az?) Szlovák Nemzeti Párt, felbátorodtak a naci­onalisták - gondolhatnánk elsőre. De Deménd magyar falunévtáblája már egy éve le van fújva, pedig akkor még Mikulás Dzurinda kor­mánya volt hatalmon, benne az MKP-val. Az esettel lapunk is több ízben foglalkozott, mégsem fogott senki egy csavarhúzót, hogy kicse­rélje a megcsúfolt táblát. Ez a fajta táblafestő, műemlék­lefújó, turullopó nacionalizmus mindig is sajnálatos része volt a hazai közéletnek, ám a jelenlegi­nél lényegesen eurokompatibili- sebb kormányzatnak sikerült el­lensúlyoznia ezt a tendenciát, így képviselői büdös lábú rokonként feszenghettek a sarokban. Most azonban minden okuk megvan rá, hogy nyeregben érez­zék magukat. Ján Slota - a parla­ment emberjogi bizottsága újdon­sült tagjának - emberei csakha­mar posztokat szereznek az ál­lam- és közigazgatás minden szintjén, s onnan aztán kedvükre packázhattak majd mindenkivel, akinek számukra kiejthetetlen betű van a nevében, vagy - horri- bile dictu - magyar vezetékneve van. Esetleg hímnemben társalog­hatnak az -óvá végződést nem használó hölgyekkel, akkor is, ha azok a nyári nagy melegben köl­dökig dekoltált ruhában hangsú­lyozzák másodlagos nemi jellegü­ket. Slotának úgy tűnik, Brüsszel­ben is vannak barátai: Cristiana Muscardini, a Nemzetek Európá­jáért Unió európai parlamenti képviselője demokratikus értéke­ket valló embernek nevezte Ján Slotát. Muscardini valószínűleg hülye, vagy ha nem, akkor fogal­ma sincs demokráciáról. Ha lehet, én nem nagyon kérek az általa vallott demokratikus elvekből. London nem hisz Pozsonynak, a Smer-kormány botladozásai tartósan leszálló ágba küldhetik a koronát Fico ígérgetésének nemcsak a választók dőltek be, sajnos a pénzvilág is komolyan vette ÚJ SZÓ-ELEMZÉS A korona árfolyamának alakítói nem hittek Robert Fico csütörtö­ki, a Szlovák Nemzeti Bankban (NBS) tett nyüatkozatának, mi­szerint kormánya mindent meg­tesz az euró 2009-es bevezetése érdekében. A hazai pénzpiac teg­nap 38,800 korona/euró szinten nyitott, ami a fizetőeszközünk to­vábbi érezhető gyengülését jelen­ti. A jegybank az elmúlt alig egy hónapban már ennél alacsonyabb kurzusnál is beavatkozott a koro­na védelmében, tegnap délelőtt viszont kivárt, így a pénzpiaci be­fektetők, főleg a londoni pénzin­tézetek tovább tesztelték a nem­zeti bank türelmét. Az NBS már eddig is legalább 2 milliárd eurót áldozott a korona védelmében, tartalékai korábban mintegy 12 milliárd euróra rúgnak, tehát le­hetőségei végesek. „A helyzet hosszabb ideig nem tartható, a jegybank már felélte tartalékai egyötödét. A jegybank akár hagy­hatja gyengülni is a koronát, mert ez az egyetlen módja, hogy nyo­mást gyakoroljon a kormányra” - vélekedett Viliam Pätoprstý, az UniBanka elemzője. Fico kijelen­tései a többi között azért nem győzik meg a pénzvilágot, mert „a választási ígéretek teljesítése és az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumoknak tör­ténő megfelelés egymást kizáró dolog” - magyarázta Pavol Ond- riska, az ING Bank szakértője. „Mivel Szlovákia már korábban kötelezte magát a maastrichti fel­tételek teljesítésére, az ettől való visszatáncolás negatív jelzés vol­na a külföld számára. A feltételek megsértése azt az üzenetet továb­bítja a beruházóknak, hogy az or­szágnak komoly gondjai vannak” - tette hozzá Juraj Karpiš, a Gaz­dasági és Társadalmi Elemzések Intézetének munkatársa. Szlovákia 2005 novemberében lépett be az ERMII pénzügyi rend­szerbe, ami az euróbevezetés előszobájának számít. A belépés­kor kötelezte magát, hogy a koro­na két évig garantáltan a 38,4550 korona/euró középértéktől legfel­jebb 15 százalékkal tér el mindkét hányban. Azaz a vizsgált időszak­ban 32,6868-44,2233 Sk/euró között fog ingadozni a kurzus. Azonban ténylegesen csak 2,25 százalékos lehet a kétirányú kilen­gés amplitúdója. „Ebből adódóan legfeljebb 39,300 Sk/euró szintig gyengülhet büntetlenül a korona” - adott magyarázatot Róbert Pre- ga, a Tatra banka elemzője a jegy­bank egyre kétségbeesettebb in­tervencióira. Főleg a londoni ban­kok állnak a korona elleni támadá­sok hátterében, márpedig a City ostromát nem állílja meg a jegy­bank lassan 10 milliárd euróra ol­vadó tartaléka. Emlékezzünk vissza: az 1990-es évek elején a befektetők gyengének vélték a brit fontot és a Bank of England min­den erőlködése ellenére is nagyot rontottak a szigetország pénzének kurzusán. Ebből az a tanulság, hogy nem szabad bizonytalan pénzpolitikát folytatni, nem lehet egymásnak ellentmondó nyilatko­zatokkal bombázni a közvéle­ményt, tilos nagydobra verni túl­költekezésre való hajlamunkat, mivel a büntetés nem marad el. A pénz vüága nem ismeri az új kor­mányoknál szokásos 100 napos türelmi időt, mindössze azt vizs­gálja, stabil-e a gazdaságpolitika vagy sem. Szlovákia esetében Ro­bert Fico miniszterelnök korábbi, sokszor kusza és kiforratlan nyi­latkozataiból indultak ki, ami nap­jainkban a korona megbillenését vonja maga után. Hogyan tovább? A közgazdá­szok szerint a nemzeti bank a ko­rona védelmének érdekében még július végéig 4 százalékról 4,5 százalékra emeli az alapkamatot, sőt az év végéig az alapkamat akár az 5 százalékot is elérheti. Márpedig az alapkamat a keres­kedelmi bankok hitelkamatainak nagyságát is meghatározza, azaz drágább lesz a kölcsönfelvétel. A korona gyengülése pedig megló­dítja az inflációt, hiszen többe ke­rülnek az importtermékek. Mind­ezek a tényezők együttesen azt jelzik, elég, ha a kormánypolitiku­sok csak szavak szintjén riasztó kijelentéseket tesznek, azoknak máris messzemenő és negatív kö­vetkezményei lehetnek, (shz) KOMMENTÁR Szolidaritás Izraellel SERES LÁSZLÓ Szolidaritás? Az imperialista/cionista agresszorral, aki szabadon jár- kel északi és nyugati határain át, bele az idegen területbe, amikor mi köze hozzá? Reptereket bombáz meg civileket öl, amit legalábbis hi­degvérrel számításba vesz? Különben is ott vannak ezek mindenhol, üyenek ezek, ami kell nekik, azt megszerzik, ha nem adjuk, bevonul­nak és utána kiküldik a számlát. Európa a felvilágosodás hazája, a ráció hazája, a XX. század két totalitárius őrületét is leküzdeni képes kontinens, amelynek szabadsága elválaszthatatlan a moráljától. A nyugati szabad társadalmak morálját mindig is az különböztette meg a többitől, hogy világos különbséget tudott tenni jó és rossz, tet­tes és áldozat között. Európát azonban jó pár éve eltérítette a politi­kailag korrekt, posztmodem relativizmus, ezért már nem mindig tudja, mi a jó és mi a rossz. Megtanult együtt élni a kettős mércével, és értékeiben bizonytalanná vált (vagy mégsem?). Európa elfelejtett szolidáris lenni az egyetlen országgal, amely a Közel-Keleten a nyu­gati értékrendet osztja, és amelyet tíz (inkább negyven) éve folya­matos terror sújt. Izrael tavaly nyáron egyoldalúan kiürítette a Gázai övezetet, amelyet az azt okkupáló, kormányzó (!) Hamász-terroris- ták Izraelt rakétákkal támadó kiképzőközponttá alakítottak. Izrael 2000-ben visszavonult Dél-Libanonból, amelyet az azt okkupáló, kormányzó (!) Hezbollah-terroristák Izraelt rakétákkal támadó fel­vonulási területté alakítottak, ahonnan szabadon fenyegették szom­szédjukat, és ahol tekintélyes mennyiségű és hatótávolságú Kasszám rakétákból álló arzenált gyűjtöttek össze. Libanont ráadásul egy ENSZ-határozat is arra kötelezi, hogy fegyverezze le a területén sza­badon networkölő iszlámistákat - de nem teszi. Izrael azonban szerdán megelégelte az emberrablást és a támadáso­kat, és bevonult rendet rakni. Helyesen tette. Minden hiba ellenére Amerika is helyesen tette, hogy bevonult Irakba. Európa azonban nem lát okot és okozatot, csak két, morálisan egyenértékű harci cse­lekményt, amelyek közül még mindig Izraelé a rosszabb. így történ­hetett meg, hogy az EU nyilatkozata „egyértelműen túlzónak és aránytalannak” tartja Izrael katonai lépéseit, s szerinte Libanon tel­jes blokád alá vonása „egyáltalán nem indokolt.” Remek hú, hogy az EU haditechnikailag ott tart: Brüsszelből meg tudja ítélni egy dél-li­banoni válaszcsapás mértékét, arányát, helyességét. Az viszont tra­gikus, hogy az EU morálisan végképp elásta magát egyoldalú meglá­tásaival, elfogult külpolitikájával, s képtelen meglátni, kivel is kelle­ne itten szolidárisnak lenni. így, fájdalom, azt sem képes meglátni, hogy az iszlámista erőszak elleni küzdelem nem Izrael és nem Ame­rika privát problémája. A madridi és a londoni merényletekkel, Theo van Gogh meggyilkolásával, az európai mecsetekben évek óta folyó uszítással hozzánk is megérkezett ugyanez a probléma. Jó reggelt. A szerző a Hirszerzo.hu főszerkesztője JEGYZET Vágások és fájó sebek TALLÓSl BÉLA Szerettem nézni, ahogy a tyúk alatti fészekben megrepedt a to­jáshéj, s kidugta rajta magát egy pici csőr, aztán egy pici fej, s a nedves héjat lefejtette magáról egy picike pelyhes erőtlen lény: kikelt az első kiscsibe. Forró tes­tével csak úgy bújt a tenyerem­be. Aztán egy rongyokkal kibé­lelt, lefedett kosárba kerültek sorba, ahogy kibújtak a tyúk alól. Ott mocorogtak, sipogtak, míg aztán egy ládába rakták őket. De előbb „beavatáson” estek át. Meg kellett őket jelölni, hogy jelük alapján meg lehessen különböztetni mások csúkéitől. Éles ollóval nyisszantották le egyik-másik körmüket, csak úgy dőlt megcsonkított lábacskáik­ból a vér. Szörnyű volt annak a kicsi sárga pihés testnek a ver­gődése. Aztán láttam, ahogy egy fiatal apuka hozta kicsi fiát a tenger­hez, egyik kezében a gyerkőc pa­rányi kézfejét tartva, a másikban egy edényt, amelybe tengervizet merített. A kiskölyök visított, és egyre erősebben próbálta kitép­ni kezecskéjét apja markából, hátrált volna ki a vízből. Akkor vettem észre, hogy ott alul az a picike mütyürkéje nem ép. Nem frissen, de nem olyan hosszú ideje körülmetélt. Nem volt fel­emelő látvány az az égő vöröses- lilás kis fájdalomcsonk. Állítólag a tengervíz gyógyítja. Nemrég meg egy ősi törzsről láttam dokumentumfilmet a fekete kontinensről. Benne a törzs lá­nyaival kapcsolatban ecsetelték: hogyan, milyen körülmények között metélnek körül tapasztalt asszonyok fiatal lányokat. Sejtel­mesen magyarázták, miért vég­zik el ezt az egyébként tilos, ám a törzsi életformájukhoz hozzá­tartozó csonkítást, annak is sok­szor a legradikálisabb formáját, vagyis miért gyakorolják a felnőtté válásnak e brutális szo­kását. (Csak zárójelben: nincs ám altatás, helyi érzéstelenítés, legfeljebb ráolvasás!) A hideg ki­ráz az ilyesmitől. És akkor olva­som, hogy nemzetközi tudóscso­port úgy véli, afrikaiak millióit menthetné meg a körülmetélés. A Közép-Afrika különböző vidé­kein honos rituális körülmetélés gyakorlatát összevetve a HIV- fertőzöttség adataival, arra a megállapításra jutottak, hogy a körülmetélés hatvan százalékkal csökkentené a heteroszexuális férfiak HIV-fertőzésének veszé­lyét: tehát e szakemberek a rir- cumcisiót (remélem, az nem fel­tétel, hogy rituális legyen) az AIDS megelőzésének hatékony eszközeként értékelik. Még jó, hogy más szakértők óvatosságra intenek a módszer propagálását illetően, s figyelmeztettek, hogy a beavatkozás nem véd a fertőzéstől, mindössze csökkenti annak a kockázatát. Ezért is és azért is meggondolnám a cson­kítás kérdését, mert terem­tőnknek biztos volt valamüyen előképe, valamilyen csont- és izomvázsémája, hogy szemünk, lábunk, orrunk, fülünk, minden szervünk olyan legyen, amilyen­nek lennie kell.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom