Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-15 / 162. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 15. www.ujszo.com RÖVIDEN A diákok 47%-a külföldre menne Pozsony. Egy felmérés szerint a lakosság 14,3 százaléka hajlan­dó tartósan külföldre távozni a munka reményében. A közvéle­mény-kutatást a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai In­tézete és az Európai Roma Munkaügynökség készítette. Az egyes korosztályok között nagyon eltérő a válaszok aránya, különösen vállalkozó kedvűnek bizonyultak a tanulók és diákok - 47 százalé­kuk hajlandó lenne végleg elhagyni az országot, további 46 száza­lék rövidebb időre szívesen vállalna munkát külföldön. Legszíve­sebben a pozsonyi válaszadók távoznának külföldre, míg a Zsolna megyében nem nagy a vándorlásra való hajlandóság. (TASR) Egy év börtön kalózcédék miatt Trencsén. Egyéves börtönbüntetésre ítélte a trencséni járási bí­róság Marián P. lemezlovast. A DJ-nél egy razzia során 50 olyan CD-t találtak, amelyen illegálisan átmásolt zenék voltak. Az elítélt­nél nemcsak zenét, de illegális szoftvermásolatokat is találtak. A kár 370 884 korona a zenefelvételek, míg 6482 korona a program esetében. Az ítéletet kétéves próbaidőre felfüggesztették, (szí) Ftáčnik államtitkár lehet Pozsony. Müan Ftáčnik, az SDĽ egykori oktatási minisztere ál­lamtitkárként térhet vissza a tárcához, ő a Smer egyik jelöltje. A párt elnöksége két jelölt közül választ hétfőn, Ftáčnik azt nyilat­kozta, elfogadja a megbízást, ha rá esik a választás. Ezt azzal indo­kolta, hogy „most egyedülálló esély” van az iskolaügy megváltoz­tatására, majd bírálta Martin Frone előző oktatási minisztert. Sze­rinte az előző vezetésnek különösen az alap- és középiskolákkal szemben maradtak nagy adósságai. (TASR) Jelentkeznek helyette az internaeionáléba Az SDĽ kihasználná a Smer szalonképtelenségét ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Megpróbálja kihasz­nálni az újraalakult SDĽ, hogy a Smert ki akarják zárni a nemzet­közi struktúrákból. Nemcsak a vá­lasztóit szeretné elorozni, akik az SNS-szel kötött politikai frigy mi­att fordulnak el Ficótól, hanem a Szocialista Internaeionáléba is je­lentkezni fog. A dolog érdekessé­ge, hogy a Smer éppen az SDL-től örökölte meg a nemzetközi tagsá­got: miután bekebelezte a balol­dali pártot, a fúzióval automati­kusan tag lett, de ezt még meg kell majd erősítenie az internacio- nálé legközelebbi kongresszusi ülésén. Az SNS-szel kötött szövet­ség miatt azonban a szervezet eti­kai bizottsága azt javasolja, a Smert inkább zátják ki. Nem sok­kal az előrehozott választások előtt néhányan újraélesztették az SDL-t, mely a parlamentbe ugyan nem jutott be, de most jó esélyt lát arra, hogy visszaszerezze eredeti szimpatizánsait, s a tényleges szo­ciáldemokrata és értékeket valló, modern baloldali erőként tetsze­legjen. Ez a párt volt az, amelyik pénzt kínált azoknak a községek­nek, ahol a legtöbben szavaztak rá. Ezt az ígéretet csak akkor akar­ta teljesíteni, ha bejutott volna a törvényhozásba, (sza, s) Lapzártáig nem találták meg a Nyugati-Tátrában azt a tízéves epetjesi fiúcskát, aki még csütörtökön maradt el csoportjától. Egész éjszaka eredménytelenül keresték, majd tegnap bevontak minden mozgósítha­tó rendőrt, hegyi mentőt és önkéntest - mindhiába. Megérkezett a bel- ügy helikoptere is emellett termokamerákkal pásztázták a vidéket. A keresést egy heves vihar miatt meg kellett szakítani. (TASR-felvétel) Az ország délnyugati járásaiban elfogadhatóak az adatok, mindenütt csökkent az állástalanok száma Csak 10%-os a munkanélküliség Pozsony. Júniusban ismét csökkent a munkanélküli­ség, ezúttal 0,3 százalék- ponttal. A munka-, szociális és családügyi hivatal adatai szerint az első nyári hónap­ban 10,36 százalék volt azoknak az állástalanoknak az aránya, akik rögtön ké­pesek munkába állni. Több mint tíz éve nem volt ilyen alacsony a munkanélküli­ség, de néhány régióban to­vábbra is súlyos a helyzet. ÚJ SZÓ-HÍR Nagyok a regionális különbsé­gek, a legrosszabb a helyzet az ország délkeleti és keleti részén. A legtöbb munkanélkülit tovább­ra is a Rimaszombati járásban tartják nyilván, itt a munkaképes lakosság 28,94 százalékának nincs munkája. Nagy különbsé­gek mutatkoznak azonban egy­mással szomszédos járások kö­zött is: a Gálántai járásban már 6 százalék alatt van a munkanélkü­liek aránya, míg a szomszédos Vágsellyeiben a lakosság csak­nem 13 százalékának nincs állá­sa. Az érsekújvári munkaügyi hi­vatal szerint, melyhez a vág- sellyei járás tartozik, nem lehet összehasonlítani a két járást. „A Vágsellyei járásban kevésbé mobilisak az emberek és alacso­nyabb a munkanélküliek végzett­sége is” - próbálta magyarázni la­punknak a különbséget Csilla Ónodiová, az érsekújvári hivatal elnöke. Szerinte a Galántai járás nagyobb községei előnyben van­nak a Vágsellyei járással szem­ben, ahol az egy évvel ezelőttihez képest gyakorlatilag nem válto­zott az arány. A járások többségé­ben az országos átlaghoz hason­lóan 1-2 százalékkal csökkent a munkanélküliség, de vannak olyan térségek is, ahol a gazdaság gyors fejlődése nem mutatkozott meg ezen a téren. Ilyen például a Losonci járás, ahol a tavalyi 19,69 százalékról 20,61 százalékra emelkedett az arány. Nőtt a mun­kanélküliség a legrosszabb hely­zetben lévő Rimaszombati járás­ban is, 2005-beli 27,92 százalék­ról 28,94 százalékra emelkedett. Az ország nyugati részében azon­ban - Vágsellye kivételével - szin­te mindenhol kevesebb munka- nélkülit tartanak nyilván. Az or­szághatár melletti járásokból so­kan járnak dolgozni Magyaror­szágra, tavaly év végi adatok sze­rint mintegy 20 ezren dolgoztak a határ menti ipari parkokban. A munkásokat általában a vállalatok bérelt buszokkal szállítják a mun­kahelyre, ezért a legtöbb esetben az utazásért sem kell fizetni. En­nek és a hazai beruházásoknak köszönhetően a Komáromi járás­ban mindössze 9,4, a Dunaszer- dahelyiben csak 7,54 százalékos a munkanélküliség, (lpj) Munkanélküliség egy éve és most* Járás 2006. június 2005. június Rimaszombati 28,94 27,94 Nagyrőcei 27,45 27,24 Tőketerebesi 23,64 24,65 Rozsnyói 22,76 24,11 Nagykürtösi 22,26 24,49 Kassa-vidéki 20,77 21,39 Losonci 20,61 19,69 * a déli járások adatai százalékban forrás; munkaügyi hivatal Az adóhivatalok nem érzékelik, hogy nőtt volna a Szlovákiában vállalkozást létrehozó külföldiek száma Várat magára a magyar cégek bejövetele ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony/Budapest. A magyar sajtóban rendre napvilágot lát­nak olyan értesülések, amelyek szerint a szlovákiai egykulcsos társasági adónak, és egyáltalán a kedvezőbb és átláthatóbb adó­rendszernek, az alacsonyabb cég- alapítási költségeknek és a rugal­masabb ügyintézésnek köszönhe­tően ugrásszerűen megnőtt a Szlovákiában települő magyar cégek száma. Ezek számát állító­lag már ezrekben mérik, eseten­ként 4000-5000 cégről is olvasni. A napokban például a Magyar Nemzet azt írta: „Mintegy két-há- romszorosára emelkedett a szlo­vákiai cégalapítás iránt érdeklő­dő magyarok száma, amióta Gyurcsány Ferenc kormányfő az áttelepülést ajánlotta egyik kifa- kadásában. Szemfüles üzletem­berek szórólapon, interneten és napilapokban hirdetik: segítenek az áttelepülésben a hazai vállal­kozóknak.” A cégáttelepülés folyamata leg­inkább a dél-szlovákiai, magya­rok által is lakott városokban vol­na leginkább tetten érhető, mint például Párkányban, Komárom­ban vagy Dunaszerdahelyen. Eh­hez képest a felsorolt városokban nem érződik a magyar cégek esetleges masszív áttelepülése, vagyis munkahelyek százai nem születnek a társaságok „papíron” történő ideáramlása nyomán. A jelenségnek persze van valóság­alapja, hiszen a magyarországi­nál kedvezőbb körülmények mi­att a cégalapításnál akár 30-40 százalékos költségcsökkenés is el­érhető, egy áüagos kft. működte­tése például havi 90-100 ezer fo­rintból kihozható. Az adószakértőknél, pénzügyi tanácsadóknál valóban kopogtat­nak a magyar érdeklődők, azon­ban az ügy bizalmas jellege miatt nagyon nehéz számszerűsíteni a tényleges helyváltoztatás mellett döntőket. Robert Merva, a Köz­ponti Adóigazgatóság lapunk kérdésére közölte: az adóhivata­lok kimutatásában nem mutatko­zik ugrásszerű növekedés, és ez érvényes a dél-szlovákiaiakra is. A szóvivő által lapunknak elkül­dött adatokból kiderül: a duna- szerdahelyi körzeti adóhivatal­ban 2006 júniusában 75 új vál­lalkozást regisztráltak, miközben 2005 júniusában ennél többet, 84-et. Somorja esetében a 2006. júniusi mutató 65, a tavalyi 70, Komáromban a múlt hónapban 249 (tavaly 232), Párkányban 50 (90), Losoncon 124 (123) és Rozsnyón 142 (388), vagyis idén - igaz egyetlen hónapra vonat­koztatva - egyenesen visszaesés következett be. Lehet, hogy az igazi roham csak most érkezik, bár ha a Fico-kormány túlságo­san belenyúl az adórendszerbe, akkor lelohad a Szlovákia iránti lelkesedés, (shz) Újabb csúcson a nyersolaj ára, ezáltal drágul a földgáz is, és meglódul az infláció! Mit tesz Fico? Nyolcvan dollár a kőolaj, mennyi lesz a benzin? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ New York/London/Pozsony. Átlépték a 80 dolláros árszintet a negyedik negyedéves határidős hordónkénti (159 liter) olajjegy­zések. Az Izrael és Libanon kö­zötti fegyveres konfliktus széle­sedése, a csökkenő amerikai benzintartalékok, a növekvő fo­gyasztás, továbbá a világ 8. leg­nagyobb olajtermelőjének szá­mító Nigéria exportjának csök­kenésétől való félelem újabb csúcsra lökte a nyersolaj árát. Nigériából két robbanásról érke­zett hír, amelyek állítólag az olasz Eni tulajdonában lévő Agip vezetékeit rongálták meg. Az Eni cáfolta az információt, de az et­től még aggasztja a befektetőket, különösen azután, hogy a Shell a nigériai felkelők támadásai mi­att korábban már az ország kivi­telének majdnem negyedével megegyező mértékben csökken­tette szállításait. Támaszt ad az emelkedésnek, hogy nem moz­dul a holtpontról az iráni atom­program ellenőrzésének ügye, sőt egy ottani illetékes kijelen­tette, hogy ha Izrael támadást intéz szíriai célpontok ellen, azt az egész iszlám világ elleni lé­pésnek tekintik, amire vad vá­laszt fognak adni. A felsoroltak hatására a csü­törtöki 76 dollár fölötti szintek­ről az Egyesült Államokban az éjszaka rövid időre elérte a 78,4 dolláros értéket is a jegyzés, mi­közben a nyugat-európai Brent olajféleség 77,1 dollárra drágult. A negyedik negyedéves határ­idős kontraktusok 1,8%-ot emel­kedtek, és átlépték a korábban az év végére jósolt 80 dolláros árat. Ez abszolút rekordnak szá­mít, habár 1980-ban az ira­ki-iráni háború kezdetén az olaj hordónkénti ára 36,8 dollárra ugrott, ami mai árakon számolva 87,65 dollárnak felel meg. A je­lenlegi árvágta nyilvánvaló kö­vetkezménye, hogy a benzin li­terje július végére már súrolhat­ja a 45 koronás határt, és továb­bi növekedés sem kizárt. Emel­lett a folyamat magával húzza a földgáz árát is, ami a drágább fű­tési idényben nyilvánul meg. Vé­gezetül az energiahordozók ha­tására meglódul az infláció. Robert Fico a választások előtt természetesen megígérte a ben­zin árának csökkentését is, a kér­déssel a jövő héten foglalkozik a kormány. Az árat némileg mér­sékelné, ha az állam hajlandó lenne lemondani az üzemanyag­adókból származó adómilliár- dok egy részéről. (NG, m, ú) Érthető, hogy Ján Kubiš külügyminiszter elsőként magyar kollégájával tanácskozott Fico első külföldi útja Prágába vezet ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Robert Fico első kül­földi szolgálati útja ma Prágába ve­zet, Budapestre is készül, de nem tudni, mikor. Külügyminisztere fordított sorrendet választott: az SNS kormánytagsága miatti aggo­dalmakat kívánta eloszlatni, és ki­nevezése után azonnal Magyaror­szágra utazott, Csehország csak utána következett. Elemzők sze­rint ebben nincs semmi furcsa, az viszont szokadan, hogy Ján Kubiš szükség esetén még a kormányfő­től is kész lesz elhatárolni magát. Szlovákia még fiatal országnak számít, nem alakult ki pontos ha­gyomány, hogy az új kormányfő melyik országba látogat először. „Azt, hogy az első hivatalos utak ebbe a két országba vezettek, ész­szerű. A miniszterelnök valószínű­leg a korábbi közös múlt miatt vá­lasztotta Prágát, de nem kizárt, közrejátszott az is, hogy egyedül Jirí Paroubek állt ki mellette az eu­rópai színtéren” - mondta lapunk­nak Darina Malová politológus. Mivel az új kormánykoalíció kül­földön számos kételyt keltett, ért­hető, hogy a diplomáciai körök­ben elismert Ján Kubiš próbálja egyengetni az új miniszterelnök útját. A magyar diplomácia főnö­ke kérte, ha a jövőben is lesznek kisebbségellenes kijelentések, a szlovák kormány határolódjon el! A szlovák külügyminiszter meg­ígérte, személy szerint elhatárolja magát mindentől, ami össze- egyeztetheteden a kormányprog­rammal. Szavaiból úgy tűnt, nem­csak a HZDS és az SNS esedeges megnyüvánulásait, hanem bárme­lyik pártelnök - azaz a Smer elnö­ke - nacionalista kijelentéseit is kész visszautasítani. „Nem lenne szerencsés, ha tényleg megkérdő­jelezné a koalíciós partnerek lépé­seit, az pedig egyáltalán nem len­ne normális, ha még a miniszterel­nöktől is elhatárolná magát. Nem szokás, hogy a külügyi tárca veze­tője külön utakon jáijon” - véli Malová. (sza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom