Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-01 / 151. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ JÚLIUSI. Egészségünkre 27 Ha tudjuk, mi veszélyeztet bennünket, minimalizálhatjuk a kockázatot Kérdezze meg a mamát! A legjobb megelőzés ingyen van. Kérdezze meg édesanyjától, milyen betegségek fordultak elő a családban, s ennek alapján állítson össze egy programot, hogy elkerülje a veszélyt. FELDOLGOZÁS Rengeteg kellemetlenségtől szabadulhat meg, ha alaposan kikérdezi édesanyját, ugyanis sok mindent öröklünk. A szakemberek szerint a legtöbbet az anya tud a család egészségi állapotáról. Tudatosítsa, hogy a betegség kialakulásának kockázata annál nagyobb, minél többen betegszenek meg a családban az adott betegségben. Ez azért még nem jelenti azt, mindenkit törvényszerűen utolér a baj. Ha tudjuk, hogy mi az, ami veszélyeztet bennünket, egészséges életmóddal és megelőző ellenőrző vizsgálatokkal minimalizálni tudjuk a veszélyt. Ne szégyellje magát, kérdezzen! Az alábbi kérdéseket feltétlenül tegye fel édesanyjának! Erős menstruációs fájdalmai voltak? Ez elsősorban azoknak fontos, akik gyermekvállalás előtt állnak. Az erős menstruációs fájdalom a nők 10 százalékát sújtja. Az ilyen nő teherbe esése nehéz. Alapos nő- gyógyászati kivizsgálással fel lehet tárni a baj okát, s gyógyszerekkel kezelni is lehet. Milyen volt a születési súlya? Ha több volt, mint négy kiló, vizsgáltassa ki a vércukorszintjét Gehet, hogy édesanyjának a terhesség alatt cukorbaja volt). Azok, akik túl nagy vagy túl kis súllyal születtek, gyermekkorukban általában túltápláltakká válnak, felnőtt korukban pedig a 2, típusú cukorbaj fenyegeti őket. Volt a családban hirtelen halál? A hirtelen halál általában érbetegség következménye. Oda kell figyelni, ha a családban valakinek szívproblémája volt 65 éves kora előtt. A vér magas koleszterin- szintje örökölhető. Ha ez önre is A szövetgyengeség és a visszérképzódési hajlam öröklődik. Ha a munkahelyén egész nap áll vagy ül, a kockázat megnő. vonatkozik, hagyja abba a dohányzást, sportoljon és ügyeljen a helyes táplálkozásra. 35 éves kortól kétévente ellenőriztesse a vér koleszterin-, triglicerid- és homo- cisztein-szintjét. Mikor jelentek meg az első ráncok? Ha édesanyjának még most is sima a bőre, altkor az ön kilátásai is jók. Ám ha már gondot okoznak önnek a rácok, harcoljon ellenük. Használjon fényvédő nappali krémet, ne vigye túlzásba a napozást és ne dohányozzon. Fogyasszon rendszeresen halat, amely sok omega3 zsírsavat tartalmaz, s alaposan hidratálja a bőrt. Volt csonttörése? Ha édesanyjának többször volt csonttörése, nagy a veszély, hogy önnek csontritkulása lesz. Az külön szerencse, ha azt is tudja, nagymamájának milyen állapotban voltak a csontjai. Ha mindkettőjüknek volt csonttörése, háromszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy ön is csontritkulásban fog szenvedni. Van a családban rák? Jó hír, hogy a daganatoknak csak a 15 százaléka örökölhető. Bizonyított, a rák kialakulására a környezet - baktériumok, dohányzás, sugárzás - sokkal jobban hat, mint az öröklődés. Ennek ellenére vannak családok, ahol bizonyos rákfajták halmozottan fordulnak elő. Mi ennek az oka? A szakemberek ezt az azonos életmóddal magyarázzák. Figyelem: ha a családban méh-, petefészek- vagy mellrák fordul elő, előfordulhat, hogy öröklött betegségről van szó. Mindenesetre a megelőzés nagyon fontos. Az idejében felfedezett betegség a sikeres kezelés lehetőségét hordozza magában. Mikor kezdett küzdeni a kilók ellen? A nők 73 százaléka az anyától örökli alakját, és ugyanakkor változik meg, amikor az édesanya. A szülés után édesanyja könnyen vagy nehezen szabadult meg a felesleges küóktól? Vagy a változókor után kezdett felszedni? Jegyezze meg a kritikus időszakot, s ha ön is a kritikus helyzetbe kerül, fordítson nagyobb figyelmet súlyára. Újszülött korában pufók volt? Ha igen, valószínűleg hajlamos az allergiára. A gének itt nagy szerepet játszanak, Ha mindkét szülő allergiás, a gyermekek 80 százaléka ebben a betegségben szenved. Ha nem allergiás, ne használjon nyálkahártyát ingerlő tisztító szereket, használjon allergiásoknak készített kozmetikumokat, és ne dohányozzon. Ha súlyos allergiában szenved, írasson fel gyógyszert túlérzékenység ellen főleg akkor, ha valaki a családban asztmában szenved. Vannak visszerei? Ha édesanyja igennel válaszol, nagyobb figyelmet kellene fordítania a lábára. A szövetgyengeség és a visszérképzódési hajlam szintén öröklődik. Ha a munkahelyén egész nap áll vagy ül, a kockázat megnő. Tudni kell, hogy a sport segít az érfalaknak. Amint észreveszi az elváltozást, forduljon orvoshoz. Korai stádiumban meg lehet akadályozni a visszerek kialakulását. ...s mi a helyzet a gyomorfekéllyel? A felnőttek egyharmadának szerveztében megtalálható a heli- cobacter pyroli baktérium, amely képes kiváltani a gyomorfekélyt. Ez a baktérium anyáról gyermekére száll, például nyállal. Ha a családban többen gyomorfekélyben szenvedtek, ezt mondja el az orvosnak. Az antibiotikum megsemmisíti a baktériumot. A betegséget megfelelő életmóddal meg lehet előzni: hagyja ki az alkoholt, az erős fűszert és kerülje a stresszt. Mikor került változókorba? Ez a kérdés főleg a családtervezés szempontjából fontos. A lányok általában akkor kerülnek változókorba, amikor az anyjuk. Rendszerint 50 éves korukban, de valaki már 40 éves korában. Édesanyja megjósolhatja, mikor várható önnél a változókor. Ha bizonyos kór halmozottan fordul elő... Néhány betegség esetében, mint például a vérszegénység, van értelme a genetikai teszt elvégzésének. Lényege, hogy idejében fel tudjuk fedezni a bajt, és fel tudunk készülni a védekezésre, (zs-zs-ki) TESTÜNK TITKAI A csontok -1. rész ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Alakjuk alapján négyféle csontot különböztetünk meg: hosszú, rövid, lapos és szabálytalan alakú csontokat. A hosszú csontok jobbára henger alakúak, s középrészük, a diafi'zis, tömött csontállományból épül föl. A diafi'zis közepén fut a velőüreg. Ebben található a sárga csontvelő. A csontok ki- szélesedett végeit epifízisnek nevezzük. A szivacsos csont zöme az epifi'zisek belsejében található, kevés tömött csontállománnyal fedve, melyet ízületi porc borít. A Csontvázunk a test megtámasztásán kívül az életfontosságú belső szerveket is védelmezi, s tapadási felületet biztosít az izomcsoportok számára. A csontokban keletkeznek a szervezet szöveteit tápláló vörösvér- testek is. Az egymáshoz illeszkedő csontok összessége alkotja a csontvázat, amely az élő szervezet tartópillére. Ez a vár az ízületek és izmok mozgásának köszönhetően lehetővé teszi a mozgást. A csontok formáját közvetlenül befolyásolja azok funkciója, vagyis, hogy milyen típusú mozgást végezzenek, valamint a rajtuk megtapadó izmok ereje. Az emberi csontrendszer 206 csontja a test egésze számára támasztó és védelmező vázat képez. Az egészséges emberi csontozat rendkívül szilárd. A csontállomány kemény, szürkéssárga anyag, melynek mintegy kétharmada szerveden vegyidet, főként kalcium-foszfát. Ez teszi a csontokat keménnyé. A szerves alkotóelemek a csont szilárdságát és bizonyos mértékű rugalmasságát biztosítják. Ezeknek köszönhető, hogy a csont nem törik el egykönnyen. Azt is tudnunk kell, hogy a csontállomány egyharmada víz. Kétféle csontszövet létezik: a nagyon tömör kérgi kompakt vagy tömött csont, és a csontgerendákból álló szivacsos csontállomány. ♦ Az oszlopszerű elrendeződést mutató tömött csontszövet alkotja a csontok külső burkát. Teljes hosszában végig egyforma szerkezetű és szilárdságú. A tömött csontszövet adja meg a csontváz tartását, s ez teszi ellenállóvá is. ♦ A szivacsos csontállomány a csontok belsejében található. Kis mennyiségben tartalmazzák az „oszlopok”, de a legtöbb ilyen állomány a csontok kiszélesedett végein foglal helyet. Ennek a csontállománynak vékony falú, tág üregeiben kap helyet a vörös csontvelő. A csontok fajtái csontok növekedése során a közép- és a végrészt egy epifízis- porcnak vagy metafízisnek nevezett zóna választja el egymástól. Ez felelős a csontok hosszirányú növekedéséért, míg a csontok vastagságbeli növekedése az egyes rétegek egymásra rakodásával alakul ki. A kar főbb hosszú csontjai a felkarcsont, az orsócsont és a sing- csont, a lábé pedig a combcsont, a sípcsont és a szárkapocscsont. ♦ A rövid csontok tömöttnek látszanak, noha belsejüket szivacsos állomány tölti ki, s csak a külső csontréteg áll kompakt csontszövetből. Ide tartoznak a lábtő- és lábközépcsontok, a kéztő- és kéz- középcsontok és az ujjpercek. ♦ A lapos csontok szélesek és vékonyak. A főbb lapos csontok a koponyaboltozat csontjai és a meglehetősen hosszú bordák.
