Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-11 / 158. szám, kedd

10 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 11. www.ujszo.com A leggyakrabban használt laboratóriumi módszerek Magas hozamú, speciális igényeket is kielégítő gabonafajták bemutatójára került sor Somorján A búza minőségvizsgálata ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A búzafajták minősége megle­hetősen tág határok között mo­zog, többek között a talaj, a táp­anyagellátás, a növényvédelem és további agrotechnikai beavatkozá­sok befolyásolják. Az időjárás és a csapadék mennyisége, valamint a hőmérséklet alakulása szintén ha­tással vannak a minőségre, s el­mondható, hogy a búzafajták mi­nősége a gyakorlatban általában elmarad az optimálistól. A búza sütőipari minőségének jellemzésére többnyire a sikértar­talmat használják, ugyanakkor az egyes gabonapiacokon különböző módszerekkel értékelik a gabonát és a liszteket. Napjainkban a szemkeménység, az esésszám, a szedimentációs érték alapján stb. már pontosabb képet kaphatunk a búza és a belőle készült liszt mi­nőségéről. A nedves sikértartalom a liszt vízben nem oldódó fehérjéit mu­tatja, amelyet sós vízzel történő kimosással állítanak elő. A sikér­tartalmat a liszt %-os arányában adják meg. Ehhez kapcsolódik az ún. glutén-index, amely a sikér centrifugálása után egy speciális szitán fennmaradt nedvessikér “Zo­os mennyisége, amely a nemzet­közi gyakorlatban használatos si­kértartalmat kifejező arányszám. Az esésszám a búzaszemben le­vő keményítőbontó enzimek akti­vitására utal. Gyakorlatilag a ke­verő viszkoziméter merülési ide­jét jelenti a meleg vízfürdőben el- csirizesedett liszt-víz keverékben. A betakarítás során az időjárás je­lentős mértékben befolyásolja. Esős aratáskor az érzékeny fajták­nál az esésszám csökken, száraz betakarításkor az esésszám fajtá­tól függetlenül magas. A szedimentációs index (ún. Zeleny-index) a búzából előállí­tott lisztből meghatározott felté­telek mellett tejsavas oldatban nyerhető üledék térfogata millili­terben. A farinográfos lisztvizsgálat a tészta dagasztás közben bekövet­kező változásait mutatja. A mű­szerrel pontosan mérhető, hogy mennyi vizet kell a liszthez ada­golni, hogy megfelelő tésztát kap­junk (a liszt vízfelvétele). Az alveográfos lisztviszgálat so­rán a dagasztott tésztából koron­gokat készítenek, amelyeket leve­gőáram segítségével felfújnak, miközben mérik a nyomás válto­zását a tésztabuborék belsejében. Az adatok a a tészta stabilitását, a nyújtással szembeni ellenállását és nyújthatóságát mutatják. (For­rás: MV fajtakatalógus) A bioüzemanyagok gyártásához is alkalmasak Magas olajtartalmú repcefajták ÚJSZÓ-1NFORMÁC1Ó A Saatbau Linz Slovensko Kft. tíz éve van jelen a szlovákiai ag­rárpiacon, s ez alatt az idő alatt el­sősorban a repce- valamint a búza és kukoricafajták vetőmagjának forgalmazásával, termeltetésével és terményértékesítéssel foglalko­zott. Az idei évre szóló kínálatban a már ismert és bevált fajták mel­lett új gabona és árpafajtákat is felvonultatnak, többek között a búzafajták közül az Antonius, az Auguitus, a Globus, a Saturnus, Soissana és az Aurolus, a kemény búzák közül a Windur, a tritikálé fajtákból a Versus és a Passus, az őszi árpákból a Leonore, a Nicoletta, az Altona és Vicky, va­lamint az Agronom őszi rozsfajta szerepel az idei ajánlatukban. A cég vetőmagkínálatában je­lentős tételt alkotnak az olajnövé­nyek. A repcefajták közül az egyik legfontosabb fajta a Labrador, amely kiváló terméshozamú, kö­zépkorai - kései fajta, s évek óta stabil eredményeket produkál a változékony környezeti feltételek között is. Ősszel erőteljes növeke­dés jellemzi, ezért növekedéssza­bályozó alkalmazása ajánlott, ugyanakkor nem fagyérzékeny, kiváló a télállósága. A betegségek­kel szembeni ellenálló képessége főleg a szklerotíniás fertőzésekkel szemben figyelemre méltó, a le- dőléssel szemben is megfelelő. A magok olajtartalma közepesnél magasabb, s a fajtát kifejezetten a kontinentális légköri viszonyok közötti termesztés feltételeire ne­mesítették ki, így nálunk a mele­gebb és hűvösebb feltételek kö­zött is sikeresen termeszthető. A Verona kései, magas olajtar­talmú fajta, amely jól viseli a téli fagyokat, ellenálló a ledőléssel szemben, nagyon jó a fómás rot­hadás és a szklerotíniás fertőzés­sel szembeni ellenálló-képessége, egyenletes érésű, a magok olajtar­talma 45,5 %. Az Aviso a korai fajták közé tar­tozik, kiváló a télállósága, nagyon jó a ledőléssel és a szklerotíniás valamint a fómás fertőzésekkel szembeni elllenállóképesége. Olajtartalma a vizsgálatok során 2 százalékkal haladta meg a kont­roli-fajtákét. A Navajo korai, középkorai faj­ta, amely nagyon jó regenerációs képességgel és gyors tavaszi növe­kedési eréllyel rendelkezik. A be­tegségekkel szembeni elleállóké- pessége jó, a fajtakísérletek során az egyes termesztési körzetekben a kontrolifajtákhoz viszonyítva 107-109 százalékos termésátlago­kat produkált. A cég kínálatában szereplő rep­ceújdonságok közül ki kell emelni a Canti CS-t, amely 2005-ben a fajtakísérletek során az összes parcellán 5,6 tonnás átlaghoza­mokat produkált. Az ugyancsak újdonságnak számító Talisman harmadik éve szerepel a hazai faj­takísérletekben (Magyarországon 2006-ban már regisztrálták), ter­méshozamai nálunk az elmúlt két esztendőben átlagosan 6,23 t/ha- t értek el. Az ES Saphir repce­hibrid második éve szerepel a ha­zai fajtaminősítő kísérletekben és a mért terméshozamok 106-115 százalék közötti eredményeket mutatnak az ellenőrzött fajtákhoz képest, (sz) A piac a speciális fajtákat keresi Philip Károshi és Jana Garaiová (a kép előterében) az egyes fajtákról részletes ismertetőt tartottak A szerző felvételei termésátlagaik és söripari tulaj­Idén a Somotjai Kék Duna Mezőgazdasági Szövetkezet kísérleti parcelláin tartotta meg immár hagyományos­nak nevezhető gabonafajta­bemutatóját az RWA Slovakia Kft. Pomichal Ist­ván, a somotjai szövetkezet elnöke szerint örömmel vet­ték a felkérést a bemutató megszervezésére, mivel a vetőmagtermesztéssel ma­guk is komolyabban kíván­nak foglalkozni, s a 8-10 hektáros kísérleti parcellán lehetőségük nyüt arra, hogy felvonultassák, a Felső- Csallóköz talajviszonyai kö­zött is lehet jó minőségű ga­bonát termeszteni. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Jana Garaiová, az RWA termék- menedzsere ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az évente meg­rendezésre kerülő termékbemuta­tók azért zajlanak más-más helyen, hogy a termesztők és az érdeklő­dők különböző, termesztési, talaj-, és éghajlati viszonyok között szem­lélhessék meg az egyes fajták tulaj­donságait, hozamképességét, hogy pontos és kimerítő információkat szerezzenek a fajtaválasztási dön­téseikhez. Nos, az idei somotjai szakmai napon valóban bő választékból cse­megézhettek a látogatók. Őszi bú­zából huszonkét fajta, őszi árpából öt fajta, őszi rozsból szintén öt, ta­vaszi árpából pedig kilenc fajta tu­lajdonságaival ismerkedhettek a szakmai érdeklődők, és a saját sze­mükkel győződhettek meg az állí­tott tulajdonságok valódiságáról. Előtte azonban a rendezvényre meghívott szakelőadók tájékoztat­ták a résztvevőket a gabonater­mesztés, a vetőmag-nemesítés és a búzafajták minőségi kategorizálá­sának időszerű kérdéséből. Philip Károshi, az RWA osztrák anyaválla­latának szakembere az új búzafaj­ták kiválasztásának legfontosabb szempontjait ismertette, amelyek közül a télállóságot és az egyes be­tegségekkel szembeni ellenállósá­got jelölte meg a kiválasztás legfon­tosabb szempontjaiként. Külön ki­emelte a takarmánybúza fajták ne­mesítésében és kiválasztásában ér­vényesített elveket, amelyek arra irányulnak, hogy kifejezetten ta­karmányozásra, az állatok etetésé­re alkalmas búzafajták kerüljenek a termelők asztalára kerülő kínálat­ba. A tavaszi árpafajták kiválasztá­sában 20-30 szempontot is figye­lembe vesznek a döntés során, hogy mely fajtajelöltek kerüljenek a legmagasabb kategóriába. Az ún. kemény búzafajtákkal kapcsolat­ban hangsúlyozta, hogy a tapaszta­latok alapján ezek termesztése el­sősorban azoknak ajánlott, akik megfelelő szintű csúcsminőségű­nek nevezhető technológiával ren­delkeznek a termesztés összes fo­lyamatához. A rozs termesztése iránt az utóbbi időszakban fokozot­tabb az érdeklődés, annál is in­kább, mivel a növény termesztése alacsonyabb szintű bemeneti költ­ségeket követel főleg azért, mert az állományok betegségekkel szembe­ni ellenállósága kiváló, az új hibri­dek termőképessége 15-20 száza­lékkal magasabb hozamokat bizto­sít, és az értékesítésben is komoly lehetőségek rejlenek. Milan Sabo a pozsonyi PMD ga­bonafelvásárló és -feldolgozó válla­lat képviselője a felvásárlás minő­ségi feltételeit elemezve arra hívta fel a termelők figyelmét, hogy noha hazai és uniós előírás is szabályoz­za a feldolgozásra kerülő gabona minőségi paramétereit, a szabvá­nyok a vételi szerződésben elfoga­dott feltételek elemeként válnak kötelezővé, a felek egyébként más minőségi szabványértékben is megegyezhetnek. Egy dolog azon­ban nagyon fontos: amíg a gabona minőségi mutatói közül a műszaki paraméterekben lehetnek eltéré­sek, az egészségügyi paraméterek területén nincs pardon, ezeket minden terméknél be kell tartani. Nem ajánlott tehát a fuzáriumos, vagy egyéb megbetegedést tartal­mazó búzát az egészségeshez ke­verni, hogy ezáltal alacsonyabb szintre csökkentsék a kórokozók szintjét, mivel az egészségügyi szabvány kizárja a határértékek kö­zötti mozgásteret, a gabona vagy egészséges, vagy fertőzött, köztes állapotot az előírás nem ismer el. A búzafajták szemléje előtt még Jana Garaiová a gabonatermesztők számára időszerű információkról nyújtott rövid összefoglaló tájékoz­tatást. Szólt a genetikailag módosí­tott növények termesztésének sza­bályozásáról, amely szerint idén jú­nius 1-től immár nálunk is lehetővé vált meghatározott körülmények között a GMO-növények termesz­tése, egyelőre azonban a végrehaj­tási rendelet még nem készült el. Az ún. farmer(gazda)-vetőmagok alkalmazásáról, amelyet nálunk eléggé széles körben értelmeznek és alkalmaznak a gyakorlatban elmondta, hogy a témát a szakmi­nisztérium 345/97 sz. rendelete egyértelműen szabályozza. Ennek alapján a termelő az elvetett vető­mag felét saját forrásból veheti igénybe, de bizonyítania kell a ve­tőmag fajtaeredetét, s ennek alap­ján a vetőmag tulajdonosának li- cenc-díjat is kell fizetnie, ami az eredeti licenc-díj 50-100 %-a lehet. Felhívta a figyelmet arra, hogy az erről szóló írásbeli szerződést aján­lott kötni a vetőmag tulajdonosá­val. A biotermesztés iránt az utóbbi időszakban egyre növekszik az ér­deklődés, miközben a bio­vetőmagokból komoly hiány mu­tatkozik a piacon. Az RWA osztrák vetőmagokat kínál ezen a piacon, s ezek továbbtermesztését vetőmag- termesztés céljából is szorgalmazni fogják. Nem volt egyszerű döntés, ami­kor három évvel ezelőtt a szlováki­ai piacon egyre nagyobb részese­dést szerző RWA Kft. a terményfor­galmazás mellett a gabonafélék ve­tőmagpiacán olyan nagy hozamú és kiváló minőségű búzafajták be­vezetése mellett tette le a voksát, amelyeket eddig csak kevésbé ismertek a hazai termesztők. Az ún. pannon búzák, az Edison, a Ludwig, a Capo, a Pegassos és az Ilias rövid idő alatt bizonyították életképességüket és létjogosultsá­gukat ezen a piacon is, annál is in­kább, mivel a hazai gabonater­mesztők körében is megindult egy bizonyos fajta szakosodás. Ennek a szakosodásnak és a piaci igények pontosításának következménye, hogy a feldolgozók fokozatosan a speciális, egy-egy adott gabonater­mék készítéséhez legmegfelelőbb tulajdonságú és összetételű búzát keresik. A fajtabemutatón a résztvevők részletesen megismerkedhettek az egyes árpa-, búza- és rozsfajták jel­lemzőivel. Az árpafajták közül az Ebson és a Maiz a legismertebbek, donságaik révén a legelteijedteb- bek is a hazai piacon. A Jerseyt leg­inkább Csehországban termesztik. A búzafajták közül a Pegassost és a Ludwigot többfajta sűrűségben is elvetették (150-200-250 kg/ha), s a látottak alapján inkább az alacso­nyabb sűrűségű állományok mu­tatták a jobb képet. Mindkét fajta megfelelő télállósággal, magas ho­zamokkal és kiváló sütőipari minő­séggel (E) rendelkezik. Az újdonsá­gok közül az Eurofit harmadik éve szerepel a hazai minősítő fajtakí­sérletekben, magas terméshozamú A minőségű élelmiszeripari búza­fajta, a Bosorka várhatóan idén ősszel kerül elismerésre, a Levendis középkései nagyhozamú fajta, E élelmiszeripari minősítéssel rendelkezik, elsősorban szárazság­tűrő képessége miatt ajánlott üyen feltételek közé. AXenos a termelők számára alternatív megoldást is kí­nál, mivel koraisága révén mind ősszel, mind pedig tavasszal vethe­tő élelmiszeripari búza. A termelők számára a kínálatban kifejezetten takarmánybúza is megtalálható, a bemutatott Corsaire 10 tonna körü­li hozamokra képes, a szemek ösz- szetétele kifejezetten az állatok igé­nyeihez igazodik. Az RWA magyar- országi képviselője Szelepcsényi Gábor a magyar termesztők köré­ben már ismert és bevált fajta a Fa­bula tulajdonságait ismertette. A magas hozamú, megbízható és ki­váló élelmiszeripari minőséget adó fajta itteni termesztése is ígéretes­nek mutatkozik. A nyári búzafajták közül a Bardotka és a Baroko említ­hető, a tritikálét a Tremplin fajta képviselte a bemutatón. A rozster­mesztők a Rasant, az Askari, a Fugato, az Elect és a Matador fajták közül választhatták ki a számukra legmegfelelőbbet, az itteni kínálat­ban a Matador és a Fugato a meg­határozó. Az őszi árpák fajtakínála­tában a Tarifa, Vanessa, Finesse, Gerlach és a Barcelona fajták szerepeltek a bemutatón, (sz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom