Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)

2006-07-10 / 157. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 10. Kultúra 7 SZUBJEKTÍV Paris Hilton, a sztárénekesnő? 1994-ben a sztármodell, Naomi Campbell felesleges ki­rándulást tett a popzenébe, el­képesztően rossz albumot ho­zott össze egy szedett-vedett gárdával. A mai napig orra alá dörgölik, milyen nevetségessé tette magát és mekkorát bu­kott vele. Abban bíztam, hogy most, tizenkét évvel később hasonló sors vár az amerikai Hilton szállodalánc örökösére, az énekesi babérokra pályázó Paris Hiltonra - mert valljuk be, a beképzelt szőkeség meg­érdemelne végre egy-két kiáb­rándító pofont az élettől... Utólag belegondolva, nem volt alapja a bizakodásomnak. Amennyiben valaki jó szakem­bereket vásárol (!) maga mel­lé, egyszerűen nem tud kima­gaslóan rossz dalt készítem, még akkor sem, ha hangja egy szál se. így aztán Hilton kisasz- szony első felvétele korántsem Paris Hilton (SITA/AP-felvétel) olyan rossz, mint amilyennek vártam. A bögyömben van ez a nő, mégis muszáj leírnom, hogy a Stars Are Blind kelle­mes nyári dalocska. Ráadásul fertőző: az ember meghallja, és képtelen kitörölni a hallójá­ratából. Sajnos már most biz­tos, hogy az újdonsült énekes­nő bukni nem fog, felvétele az amerikai Billboard magazin kislemezlistájának 18, helyére iratkozott fel. Ezzel az év har­madik legjobb debütálását könyvelheti el Taylor Hicks és Ashley Parker Angel után. Re­mélhetőleg azért hamarosan megüti a bokáját, és nem válik belőle sztárénekesnő. Ha még­is, akkor valami nincs rendjén. Bár elképzelhető, hogy csupán velem van baj... (puha) SLÁGERUSTA Színésznő a popmezőnyben Az utóbbi időben nincs brit kislemezlista olyan típusú dance-dalok nélkül, amelyek korábban szinte kizárólag a klubokban hódítottak. Most Paul Oakenfold felvétele, a Faster Kill Pussycat járta meg az összesítés első tízes mező­nyét, a hetedik helyig jutott. Egy népszerű színésznő, a hu- szonkilencedik életévében já­ró Brittany Murphy énekel benne. Láthattuk többek közt Eminem önéletrajzi filmjében, a 8 mérföldben és a Sin City­ben, újabban pedig a Szerelem és más katasztrófák (Love And Other Disasters) címűben tün­dököl. (pj) Az Oplasznik Péter vezette zenekar lendületes, gitárközpontú popzenét játszik Géniusz: 3. ha-jó Először tisztázni kell egy alapvető dolgot, mert tizen­éves olvasóink bizonyára furcsállják a lemezborítón a hármas számot. Szerintem számukra tök ismeretlen együttes ez a Géniusz, ezért biztos azt feltételezik, hogy ez nem lehet a harmadik al­buma. PUHA JÓZSEF Pedig dehogynem! Ha elárulom, hogy a zenekar 1985-ben alakult, tehát több mint két évtizede, akkor meg valószínűleg sokan azt kérdik: miért csak a harmadik hanghordo­zónál tart. A válasz egyszerű: a műkö­dés nem volt folya­matos, és az ered­mények sem jöttek egykönnyen ezért. Az együttes szép lassan végig­járta a szamárlét­rát, közben több zenész megfor­dult benne, a kez­detekben például napjaink egyik legnépszerűbb musicalszíné­sze, Csenged Attila is. A kilencve­nes évek legelejére alakult ki az Oplasznik Péter énekes, gitáros, Binder Róbert basszusgitáros és Knapp Zoltán dobos alkotta törzs­gárda. A Géniusz a következő évek­ben Magyarország egyik vezető koncertzenekara lett. Első lemeze ’94-ben látott napvüágot, amit ’96­ban követett a második. Mindkettő jó kis gitáralapú popfelvételeket vo­nultat fel. A mai huszonévesek és az idősebb generációk leginkább két átdolgozásdalra emlékezhet­nek az együttestől: a Sajtból van a Hold című Demjén-sláger, vala­mint a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalből a Valaki mondja meg című felvétel új változatára. Köztudott, hogy a ki­lencvenes évek közepe nem a való­di zenészek korszaka volt, így az­tán a sok tátogó műsztár között a Géniusz muzsikája igazi felüdülést jelentett. Sajnos azonban a ka­kukktojásnak számító próbálkozá­sok nem igazán kaptak teret a mé­diában, eltörpültek a sok kínos pro­dukció mellett. A Géniusz hiá­ba volt vezető koncertzenekar az adott, mostoha körülmények kö­zött, albumai publicitás hiányában elsikkadtak, ebből kifolyólag nem tudott bekerülni az élmezőnybe. Gondolom, ez is közrejátszott a ’97- ben bekövetkezett feloszlásban, a tagok bizonyára belefáradtak a mé­diával folytatott szélmalomharcba. Ha várnak néhány évet, talán ki­húzhatták volna, mivel az évtized legvégén ismét kezdett előtérbe ke­rülni az élő zenélés és az igénye­sebb stílusirányzatok. A Géniusz 2003-ban alakult újjá. Most látszó­lag könnyebb helyzetben van, hi­szen az általa képviselt stílus, a gi­tárközpontú popzene - vagy nevez­zük lágy rockzenének - mára világ- viszonylatban divatirányzattá vált. A gyakorlat viszont kicsit más, leg­alábbis Magyarországon, ahol a stí­lus továbbra sem kap akkora mé­diabeli teret, amekkora kijárna ne­ki. Ennek tulajdonítható, hogy egy­előre nem az új Géniusz-daloktól hangosak a rádiók. Pedig a fiúk két­ségkívül az elmúlt időszak egyik legjobb albumát tették le az asztalra. Lendületes, gi­tár- és dobalapú ze­néjükhöz igényes, tág mondaniva- lójú szövegvilág társul. Leme­zük töltelékda­loktól mentes, mindvégig egyenletesen magas színvo­nalú. A felvéte­lekre „ideális kö­rülmények között” rá­süthető a rádióbarát jel­zőjó volna, ha az elektronikus mé­dia végre felfedezné a korongot, mert szabályosan ordít a publicitá­sért, és szerencsés esetben az ebből következő sikerért. Liľ Kim a jó magaviseletéért több mint két hónappal korábban szabadult Kint a hűvösből Liľ szemtanúja volt a történtek­nek. 2003-ban tanúként idézték be a bíróságra, ahol eskü alatt val­lotta, hogy Jacksont nem látta a helyszínen, Butler pedig máshol tartózkodott a kérdéses időpont­ban, de miután a bizonyítékok tükrében mindketten beismerték tettüket, nyilvánvalóvá vált a ha­mis tanúskodás, és eljárás indult ellene. 366 napos börtönbüntetés­re ítélték, és kiróttak rá 50 ezer dolláros pénzbírságot. Liľ Kim negyedik stúdiólemeze The Naked Truth (A meztelen igazság) címmel az USA-ban röviddel bevonulása után, szep­tember 27-én jelent meg. A da­lokban megpróbálta bebizonyíta­ni, hogy nem bűnös, hanem áldo­zat. Kevés sikerrel, pontosabban csak kevesen voltak vevők rá, ez lett pályafutásának legsikertele­nebb anyaga. Pedig több szakma­beli azt jósolta, hogy az albumra nagy siker vár - éppen a börtön- büntetés körüli médiavisszhang miatt. Az elmúlt hónapokban semmit sem lehetett hallani az énekesnő­ről, nem szivárogtak ki hírek azzal kapcsolatban, hogyan éli á börtön­életét. Most azonban kiszabadult, több mmt két hónappal a büntetés lejárta előtt. Liľ fehér ruhában sé­tált ki a philadelphiai szövetségi börtönből, testőrök által takarva a fotósok elől. Ügyvédje szerint jó magaviseletének köszönhetően került szabadlábra, de még továb­bi harminc napig házi őrizetben marad. „Nagyon boldog vagyok, hogy hazatérhettem. Hálával tar­tozom a családomnak, barátaim­nak, hogy tartották bennem a lel­ket, és rajongóimnak a sok levé­lért, akik szintén kitartásra buzdí­tottak” - olvasható a rapperlány közleményében, (péjé, b) SZTÁRHÍR Tavaly július elején megpecséte­lődött Liľ Kim sorsa. Kellemetlen végkifejletet hozott az amerikai rapsztár bírósági ügye, amelynek kiindulópontja egy 2001-es lövöl­dözés volt. A hip-hop formációk közti rivalizálás keretében a lány korábbi bandájának egyik tagja, Suif Jackson és egykori menedzse­re, Damion Butler fegyveres össze­tűzésbe került a Capone -N- No- reaga nevű rapcsapat tagjaival. Az extravagáns megjelenéséről híres Liľ Kim levetette a rabruhát, így most ismét előszedheti ruhakölteményeit (Képarchívum) _________ ZENEZÓNA A countryzene legtökéletesebbjei A Country Weekly magazin ol­vasóinak szavazatai alapján Faith Hill testesíti meg az ameri­kai álmot a countryzenéi elő­adók között. „Igazi szupersztár, harmonikus házasságban él, Tűn McGraw énekesnek három lány­gyermeket szült, tehát minden zavarba ejtően tökéletes körülöt­te” - áll az amerikai magazin ki­egészítő indoklásában. Egyéb­ként Tűn a férfiaknál a negyedik helyen végzett, ahol a legtökéle­tesebb Nicole Kidman újdonsült férje, Keith Urban lett. A hölgyek­nél az ezüstérmes pozíciót Sara Evans szerezte meg, megelőzve az American Idol negyedik széri­ájában diadalmaskodó Carrie Underwoodot. (p, c, r) Elmarad a sokak által várt per Tom Petty nem indít plágiumpert a Red Hot Chili Peppers ellen, noha a kaliforniai zenekar aktuális slágere, a Dani California szerinte és mások szerint is emlékeztet ’93-as szerzeményére, a Mary Jane’s Last Dance címűre. Szerinte a hasonlóság nem elég egyértelmű. „Őszintén szólva nem hiszem, hogy a Chili tudatosan tőlem lopott volna. Nagyon sok rockdal hasonlít egymásra. Ha valaki egy teljes felvételemet ellopna, akkor beperelném” - nyilatkozta Petty a Rol­ling Stone magazinnak, (p, z) Meglepetésre visszatér az énekesnő Elkezdődtek a No Doubt új albumának munkálatai. Tony Kanal, Tom Dumont és Adrian Young már a dalok demófelvételeit készíti, a negyedik tag, Gwen Stefani azonban egyelőre igazoltan hiányzik, mivel májusban fiúgyermeket szült. Az énekesnő elmondta: ahogy kilopózhat a bébi mellől, egyből a stúdióba igyekszik majd, hogy csatlakozhasson társaihoz. Sokan attól tartottak, hogy szólólemezé­nek hatalmas sikerén felbuzdulva nem tér vissza eredeti együttesébe, de nem lett igazuk. „Nagyon lassan haladunk. Komótosan írogatunk, nem hajt műiket senki, nem kell határidőkkel bajlódnunk. Ha kijelö­lünk magunknak egy helyet, ahova el akarunk érni, akkor biztos, hogy nem jutunk oda soha. Ezért hagyjuk, hogy az út bontakozzon ki előttünk szép lassan. Csak a zene fontos, meg az, hogy kreatívak le­gyünk amennyüe tőlünk telik” - nyilatkozta Tony Kanal, (p, z) A The Futureheads átdolgozásdallal vált ismertté Továbbra is háttérben BEMUTATÓ Gyakran előfordul, hogy a szak­ma dicshimnuszokat zeng egy-egy zenekarról, a közönség azonban nem mutat irántuk érdeklődést. Többé-kevésbé elmondható ez a sunderlandi The Futureheads ne­vű kvartettről is. Ha a zenészek az első, tökéletes dalokat felvonultató lemezükre nem rakják fel a Hounds Of Love című Kate Bush- sláger izgalmas átdolgozását, a ku­tya sem ismerné őket. De mivel fel­rakták, így együttesük neve már is­merősen cseng, ám népes rajongó- tábort egyelőre nem sikerült ver­buválniuk. 2004 eleje óta számtalan angol gitárzenekar tűnt fel. Közös ben­nük, hogy a legfőbb inspirációt a hetvenes és nyolcvanas évekbeli new wave, punk és poszt-punk je­lenti számukra. A közülük kétség­kívül kiemelkedő The Futureheads 2004 októberében megjelent első, cím nélküli albumára csak tavaly tavasszal figyelt fel a közönség, mi­után az említett Hounds Of Love át­dolgozása slágerré vált. A lemezen a Jam energikus, dühös, egyben dallamos pop-punkjának és az XTC neurotikus zenei világának hatása figyelhető meg leginkább. A zené­szek a két példakép hangzását amerikai indie rockká! fűszerezték meg. Sokan úgy vélik, hogy ők jele­nítik meg legjobban azt a dühöt és neurózist, amelyet a mai fiatalok egy jelentős csoportja érez Tony Blair Nagy-Britanniájában. A The Futureheads második korongja News And Tributes címmel május 29-én jelent meg. A tempója kissé lassúbb, a zene kifinomultabb. Ki­emelkedik róla az ötvenes évek ze­nei világát idéző Thursday című felvétel és a la-la-lázó vokálra épülő Skip To The End című első kislemezdal. Az albummal mind­össze egy baj van: hiányzik róla az újabb átdolgozás... Félő, hogy az együttes még az első sikerét'sem tudja vele megismételni, (pj) A The Futureheads kiemelkedik a brit zenei mezőnyből, de sikerei ezt nem mutatják (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom