Új Szó, 2006. július (59. évfolyam, 151-175. szám)
2006-07-08 / 156. szám, szombat
Családikor 13 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚLIUS 8. Egy kismama feljegyzései - 1. Valaki, akitől teljes lesz a család Egy jó tipp: Ne essél teherbe „véletlenül”, mert nem csak rólad van szó. Készítsd fel testedet, lelkedet a nagy változásra, mert az életed merőben más lesz. Ha megteszel minden tőled telhetőt, kellemes lehet az áldott állapot kilenc hónapja, és aránylag sírásmentesek a baba világrajövetele utáni első hónapok is. Ha netán mégsem lesz minden ilyen rózsás, legalább biztos leszel abban, hogy Te megtetted, amit lehetett... És ez a legfontosabb. Amikor rádöbbentem, hogy már túl vagyok a harmincon, bár nem éreztem lényegesnek, orvosként tudatosítottam, itt az ideje elgondolkodni azon, mikor is szülök gyermeket. Az apa adott volt, néhány éve már férjnél voltam, de ami a lényeg: éreztem, hogy hiányzik valami az életünkből. Nem tudtam, pontosan mi az, csupán sejtettem, hogy egy aprócska emberke, akitől teljes lesz a családunk. STEINER ANDREA Amikor teherbe estem és kilenc hónapra rá megszültem kisfiámat, már bizonyosságot nyertem: valóban ő hiányzott. Megtörtént életem legnagyobb csodája, szültem egy gyönyörű gyermeket - persze, minden anyának az övé a legszebb és a csoda folytatódik. Folyamatosan ámulok azon, mire képes a természet, miképp fejlődik, formálódik a két ivarsejt genetikai információja ebben a kis emberkében. A változás, ami a fiammal együtt az életünkbe lépett annyira erős és annyi új élmény alapjául szolgál, hogy úgy érzem, meg kell osztanom a „világgal”. Az előkészületektől kezdve folyamatosan. De kezdjük az elején Harmincon túl már nem úgy van az, hogy: ,hoppá, most pedig teherbe esek!” Nem éreztem soha, hogy ketyeg a biológiai órám, de majdnem 34 évesen kiszámoltam, hogy ha nem akarok a magasabb genetikai rizikójú anyacsoportba tartozni (a 35 éven felülieket oda sorolják), most van itt az ideje nekilátni a „gyerekcsinálásnak”. Felvetettem az ötletet szeretett páromnak, ám ő, megszokva a kényelmes életet, eleinte nem volt elragadtatva, igaz, nem is mondott ellent. így hát áprilisban kihagytam a fogamzásgátló tabletta szedését. Valahol azt olvastam, hogy a márciusi gyerekek nagyon szófogadók, csendesek, kedvesek (én is márciusi vagyok...), vagyis kiszámoltam, hogy júniusban kell teherbe esnem. Elégedett voltam, amikor májusban nem sikerült, de amikor már túl voltunk júliuson, augusztuson, majd eljött az ősz is, úgy döntöttem, segítem kell a természetnek. Elmentem a barátnőmmel egy győri orvoshoz, aki alternatív gyógyászattal foglalkozik. Amikor megkértem, vizsgáljon ki, mert úgy érzem, valahol gond van velem, tudakolta, mióta szedem már a hormonokat, hányszor voltam mesterséges megtermékenyítésen... Én meg, hogy az antibébin kívül nem szedtem semmit, igaz, tini koromtól rendszertelen a ciklusom. A lényeg: fél éve nem sikerül teherbe esnem, ezért érzem úgy, valami nincs rendben - keseregtem. A doki bácsi gyanúsan rám nézett, aztán mégis kivizsgált, és a leletek szerint valóban nem működött rendesen a petefészkem, ami ugye a szaporodáshoz elengedhetetlen. Nyomban tudatta, semmi vész, segít a homeopátia, néhány golyócska reggelire, ebédre, majd este... Három hónap múlva teherbe estem. Persze, ezt akkor még nem tudtam, mert általában egy-másfél hónap elteltével tudja meg az ember, hogy megfogant. Eljött a tavasz és az üzletekben megjelentek az új ruhakollekciók. Elmentem bevásárolni, vettem nyári szoknyát, blúzt, cipőt, bébi-tesztet, és elmentem a szépségszalonba is. A kozmetikus hölgy kinevetett, minek vettem szoknyát, ha nem biztos, hogy nyáron tudom majd hordani. Nem értettem... Másnap megcsináltam a tesztet..., szerencsére a szoknya derékrésze masnira kötődött... Sikerült! Testileg, lelkileg felkészülve boldog voltam, nyugodt, elégedett és kiegyensúlyozott. Ezt nem azért írom, hogy dicsekedjek, de úgy érzem, ez az alapja a harmonikus gyermekvárásnak és annak is, hogy a kicsi a születés után jó kedélyű legyen. Hiszen minden információ, mely a mama szervezetéből érkezik, nyomot hagy a szaporodó sejtben is. Miért hordozzunk? Mert a hordozás a kisbaba életét jobbá, az édesanyjáét pedig könnyebbé teszi. Kenguru mama s kenguru baba ÖTLET-TÁR Egy textil babahordozó nagyon megkönnyíti a városi közlekedést. Nem kell cipelnünk a babakocsit a lépcsőkön, segítséget remélve. Könnyebben felférünk a buszra. A kis boltocskákba is be tudunk menni vásárolni. Plusz a kicsi magasabban van, ahol tisztább a levegő. ♦ Elősegíti a kötődést A hordozás erősíti a bizalmat és a kötődést baba és mama, baba és papa között. ♦ A hordozott babák kevesebbet sírnak Ez természetes, hiszen kevesebb zajjal is jelezni tudnak, hogy szükségük van ránk, éhesek, fáradtak vagy pelenkát kell cseréim. ♦ Érdeklődőbbek A szemmagasságban levő hordozott babának több alkalma nyílik arra, hogy részt vegyen a körülötte zajló beszélgetésekben, megfigyelje, ahogy anyja tesz-vesz. Többet tanul, kevésbé unatkozik. ♦ Felszabadítja a kezünket Ha hordozót használunk, köny- nyebb játszani a nagyobb testvérrel, mialatt a kicsi hozzánk bújva elégedetten szopik vagy nézeget. ♦ Pihentethetjük a karunkat A jó babahordozó a baba súlyát egyenletesen elosztja a törzsünkön, így kényelmesebben tarthatjuk a babát, mint karon. ♦ Hogy is állunk a házimunkával? Ha éppen nem játszik el egyedül a baba, a kendőben nem fog unatkozni, amíg mi elvégezzük a legszükségesebb tennivalókat, vagy készítünk magunknak egy szendvicset. ♦ A hordozott babák biztonságban vannak Azáltal, hogy megosztjuk velük személyes terünket, megvédjük őket a nemkívánatos ismeredenektől. És ha a hátunkon van, a tipegőnk sem tud kiszaladni a világból, míg egy pillanatig másra figyelünk. ♦ Megkönnyíti az újszülöttek gondozását Az újszülöttek számára a hordozás biztosítja mindazt, ami számukra ismerős ebben a nagy új világban: anyjuk ismerős hangját, ü- latát, táplálékot, az egyszerre nyugtató és stimuláló mozgást, a szorosságot, kellemes meleget. Tegyük be őket a kendőbe, és szinte erőfeszítés nélkül mindent megkapnak, amire szükségük van. Különleges babák hordozása Adódhatnak olyan élethelyzetek, amikor minden erőnkre szükségünk van. Hogy segíthet ilyenkor a hordozás? ♦ Koraszülött babák A kenguru módszernek vagy erszényterápiának nevezett gyakorlat egy dél-amerikai kórházból indult, ahol kevés volt az inkubátor. Bebizonyosodott, hogy kevesebbet sírnak, jobban gyarapodnak, egészségesebbek azok a koraszülött babák, akik naponta több órát anyjuk testével szorosan érintkezve töltenek. Az ismerős illatok, hangok, mozgás mind-mind hozzájárulnak ehhez a sikerhez. A testkontaktus az édesanyára is jó hatással van, elősegíti a kötődést, fokozza a tejtermelést. ♦ Nem kielégítően gyarapodó babák Ha a testközelség jó hatással van a koraszülött kicsikre, miért ne lenne jó minden babának? A tapasztalatok szerint a lassan gyarapodó babák is profitálhatnak a hordozásból. A mozgás, a kevesebb sírás, gyakoribb szoptatás mellett valószínűleg pozitív hormonális hatások is segítik a javulást, (-t) KONTRASZTOK A tarajos meg a jól fésült P1ERZCHALA JÓZSEF A kisváros autóbuszmegállójában féltucatnyi utas várakozott. Margitka hatvan év körüli barátnőjét, Ilonkát kísérte ki. Rendszeresen meglátogatják egymást, hisz éveket töltöttek egy tantestületben, nevelték, oktatták a rájuk bízott generációkat. Nyugdíjba vonulásuk után a szürke hétköznapokba bőven belefért a cukrászdái traccsolás. Halkan kopogó esőben fiatalok csoportja keresett és talált védelmet a rossz idő elől. A sarokban komoly, copfos szőke lány zsebkendőjét szorongatva halkan ismételte a megtanult szöveget. Társa gesz- tenyebama haja kontyba kötve. Vizsgára készültek, egyetemi hallgatók. A fiúk: egyik kakasfrizurára nyírva, tupírozott fejdísze pirosra festve. Zöld vadászkalap takarta zömökebb társa tar fejét. A divatos kalapot fácántoll ékesítette. A harmadik fiú izgatottan rágógumizott. Kézfejét furcsa tetoválás díszítette. A legények hangos szóval vitatták a sporteredményeket. Pontosan tudták a következő bajnoki forduló párosítását. Heccelni kezdték a lányokat. - Annyit azért nem kéne tanulni - csettintett a kakas- frizurás, a lányok felé fordulva. Megjegyzése válasz nélkül maradt.- Előfordult, az autóbuszban meditálást álcázva a téziseken járattam az eszem. Az eredmény: „Jöjjön újra!” - okoskodott a fácántollas.- Negyedikesek, tapasztaltak vagytok - állította rágógumizó társuk, leplezve idegességét.- Rosszul látod, barátom. Inkább tanulj! - mosolyogtak az idősebbek, a lányok felé intve.- Látod, hogy nem szégyen a tanulás! - kacsintott a piros taréjos. Ilonka halkabbra fogta a szót: - Micsoda váltás? - bökött fejével a fiatalok feléi - Emlékszel, a mi korunkban ilyen frizurával a főiskola közelébe sem engedtek.- De, nem ám! - bizonyította Margitka.- Látod a kihívó kalapon a feltűnő fácántollat? Akár egy jakobinus, vagy Kittenberger fővadásza a Mecsekből - mosolyogtak.- Késésben vagyunk - jelentette félhangosan órájára pillantva az ideges elsőéves.- Lehet, nem is jön! - ugratta társait a kakasífizurás.- Te, Margitka, mi lesz, ha igazat mond?! - nézett össze a két nyugdíjas tanárnő.- Hát, nem szeretném idős édesanyámat éjszakára magára hagyni - bosszankodott Ilonka. Türelmetlenebbek lettek a várakozók, ellenség érlelődött a késésben. A hideg szél vadul átsöpört a huzatos buszmegálló tetőzete alatt, csapadékot permetezett. Végül bekanyarodott a többféle reklámmal díszített autóbusz. Ajtóhoz lépett a jól fésült, jól öltözött sofőr. Határozottan közölte: - Annyi utast veszek fel a fővárosba igyekvők közül, amennyi a leszálló! - hangjában éreztette, ki az úr a buszon. Kompromisszumra meg egyáltalán nem hajlandó. Nem volt leszálló. Álló utas nélkül indult a fővárosba a nap utolsó menetrend szerint közlekedő autóbusza.- Szent Isten! - csapta össze tehetetlenül kezét Ilonka. A kakasfrizurás javaslatára összedugták fejüket a fiatalok.- Pillanat türelmet kérek - fordult. Elnyelte a sötét. Hamarosan világoskék mikrobusz anyósüléséről integetve tért vissza.- Csak tessék, hölgyeim, uraim - hahotázott kuncogva. - Csak tessék felszállni, ha megfelel társaságunk - fordult Ilonka felé. Családi program mára! Ha nincs programja mára, kerekedjék fel családostul Doborgazra, ahol a 6. Doborgazi Kemencék Titka elnevezésű ízfesztivál zajlik éppen. Ma is megkóstolhatják a kemencében sütött lepények több fajtáját, és a különböző portákon különböző étkekkel kedveskedhetnek ízlelőbimbóiknak. A doborgaziak mindenképpen készülnek idén is a jól bevált pacalpörkölttel, lesz cigánypecsenye, halászlé, lesznek cukrásztermékek, jó házi sütemények. Az ízfesztivál mellett természetesen népművészeti kirakodóvásár is várja az érdeklődőket, a volt iskola épületében pedig kiállítás a helyi ügyes kezű asszonyok kézimunkáiból, melyek meg is vásárolhatóak. (gy) ELETKEP Fák a kereszteződésben NAGY ILONA A szabály az szabály! Ezért jobbra nézek, balra nézek, mert épp a mellékutcából pedálozok ki a főúttá. Hogy mi ennek ellenére mellettem ez a rémisztő fékcsikorgatás? - Megőrült - ordít rám egy szolid kinézetű úr, aki teljes sokkot kapott a tudattól, hogy csak centiméterek választották el, hogy péppé lapítson a járgányommal együtt. Nem tudtam felelni, mert nyelvem lebénult, lábam összerogyott, csak ültem az aszfalton.- Minek megy az olyan az útra, aki nem lát? Igaza volt! Nem láttam az utat. Hiába néztem jobbra, hiába néztem balra. Hogy mit láttam? Az egyik felén szilvafákat, rogyadozó terméssel, a másik felén barackfákat, amint a szél borzolja dús koronájukat. Az út széléről se közelről, se távolra nem lehet az úttestet belátni, csak az árokpartra ültetett gyümölcsfákat. Ki kell menni egészen a nyűt úttestre, de ez már veszélyes. Szóvá teszem, mert nem szeretném, ha szörnyű ára lenne ennek a néhány - merem remélni - szabálytalanul ültetett gyümölcsfának, s mert úgy gondolom, nem egyedi az eset.
