Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-30 / 150. szám, péntek

16 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 30. www.ujszo.com Megjelent a Jó Gazda júliusi száma A belvizek nemcsak a haszonnövényeket károsítják, hanem a földekről is fontos tápanyagot szállítanak el Nyáron is vethető növények A Jó Gazda júliusi száma beszá­mol a színes fóliák alkalmazásáról a dinnyetermesztésben. Ismerteti az agrárkamara ágazatértékelő be­számolójának fontosabb részeit, valamint az agrárönkormányzat ál­tal a szaktárca és a honatyák irá­nyába megfogalmazott szakmai követeléseit. Részletesen kitér a ha­zai gyökérzöldség-termesztés hely­zetére, a termőterületekre, vala­mint a terméshozamok kerületen­kénti megoszlására. Az idei csapadékos tavasz miatt kialakult belvizes területek utóla­gos hasznosítására ajánlja a lap szakírója a mézontófű zöldtrágya­ként való vetését, amely a zöldség­félék vetésforgójába kiválóan beil­leszthető. A nyári vetésű zöldségfélék kö­zül a lap a nyári retek termesztési feltételeit ismerteti. Adatokat szol­gáltat továbbá az eddig méltatla­nul mellőzött csicsóka termeszté­séről is. Mézontófű (Képarchívum) A gyümölcstermesztők az idő­szerű növényvédelmi feladatok mellett a hazai cseresznyefajtákkal, valamint az alma tápanyagellátása és tárolhatósága közötti összefüg­gésekkel ismerkedhetnek. Egyúttal olvashatnak arról is, hogy hogyan lehet rendbe hozni az elhanyagolt szőlőket. A növényvédelmi rovat a kukori­ca károsítóinak bemutatásával el­sősorban a csemegekukorica nö­vényvédelmére helyezi a hang­súlyt. A gyomnövények sorozatból a csattanó maszlagra és az ellene való védekezési lehetőségekre hív­ja fel a figyelmet. A virágtermesztők a kankalinok termesztéséről, valamint a nyári vi­rágokból készült csokrokról, az ál­lattartók a tojástermelés és a mes­terséges vedletés kérdéseiről olvas­hatnak érdekes cikkeket, (sz) AJANLO MAI VALUTAARFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta __________Árfolyam EM U-euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 38,322 Lengyel zloty 1,343 27,305 Svéd korona 26,226 Svájci frank USA-dollár 9,382 55,401 Magyar forint (100) 13,519 4,147 5,134 Szlovén tollár (100) 15,979 24,474 30,584 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,36-39,36 29,74-31,40 1,31-1,37 12,86-14,16 OTP Bank 37,38-39,34 29,73-31,38 1,31-1,38 12,97-13,97 Postabank 37,35-39,29 29,81-31,35 1,31-1,37 11,72-15,32 Szí. Takarékpénztár 37,19-39,10 29,61-31,16 1,30-1,38 13,03-14,25 Tatra banka 37,36-39,36 29,78-31,36 1,31-1,39 12,98-14,04 UnlBanka 37,32-39,28 29,77-31,33 1,31-1,37 13,12-13,81 Általános Hitelbank 37,41-39,41 29,84-31,43 1,31-1,39 13,00-14,00 Az első adat a valuta vételére, a második adat a A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Káros utóhatások a termőtalajban (Illusztrációs felvétel) Az idei év meglehetősen csapadékosra sikeredett. Ár- és belvizek okoznak óri­ási károkat. Ám a hosszan tartó belvizek nem csupán a növényzetben, hanem a nö­vény nélküli talajokban is óriási kárt okoznak. VAJDAI IMRE Ezek lehetnek közvetlen, de köz­vetett károk is, mert a talajban ké­sőbb bizonyos folyamatokat indít­hatnak el, vagyis hátrányosan hat­nak termékenységére és a techno­lógiákra is. A belvíz által közvetle­nül okozott káros utóhatásokat több tényező befolyásolja. Ilyen a vízborítás időtartama, az uralkodó hőmérsékleti viszonyok, a talaj szerkezete és a talajfelszín állapota, a talajban lévő tápanyagok változá­sának mértéke, az alkalmazott ta­lajművelési eljárások, a talajok nagyfokú lehűlése és a talajélet csökkenése, esedeges megszűnése. Az első látványos kár, a talajok fel­színének elfolyósodása, amelynek két oka lehet: a talaj felületén, 5-10 centiméteres szintben a talajszer­kezet szétesik, elfolyósodik és a fe­lületen levegőt elzáró cserepet ké­pez, amely erősen akadályozza a mélyebb talajszintekből a víz párol­gását. Ezzel a kiszáradásig semmit sem tehetünk. A talajfelszín elfolyósodásának másik oka a szer­kezetnélküliség, amelyet legtöbb­ször a nátriumtartalom okoz, mivel ezen talajok szerkezete egyébként is rossz. A belvíz is a kötött agyagta­lajokon és a nátriumot tartalmazó talajokon jelenik meg először. A talajszemcsék-morzsák vízál­lóságát petricsészében, kevés víz mozgatásával határozhatjuk meg, és a szétiszapolódás mértékét 1-6 számértékkel jellemezhetjük. Ad­dig, amíg a vízállósági értékszá­mok a kontroll talajokon 2-4 érté­ket, az 5 napos elöntés után 5-6-os értékszámot mutatnak. Ez azt je­lenti, hogy az elfolyósodást a szét­esett szerkezet okozza. A mélyréte­gű, jó szerkezetű csernozjom tala­jokon ezen idő alatt 2-3 vízállósági értékek tapasztalhatók. A vízborítás időtartamával ösz- szefüggésben van a térfogattömeg növekedése. A belvizek hatására a talajok táplálóanyagában is tete­mes károk keletkeznek. A legna­gyobb veszteség a talaj nitrogéntar­talmát éri. Ebből a szempontból az NH4, a NO2 és a NO3 alakok a leg­fontosabbak. Az ammonium, a nitrit és a nitrát alakok vagy a talaj szerves anyagának normális aerob lebomlása útján keletkeznek, vagy a talajba adott műtrágyákból szár­maznak. A növény számára gyor­san felvehető nitrit és nitrát erősen mobilizálható formában található a talajban, ezért a belvíz hatására mennyiségük csökkenhet a kimo- sódás következtében, másrészt a vízzel telített talajokban az oxigén­hiány miatt a feltáródás megszű­nik. Vizsgálataink szerint az 5 na­pos vízborítás után az összes nitro­génveszteség 5-20%-os, a 10 napos vízborítás után 35-40, a 20 napos vízborítás után 35-50%. A nitro­génveszteség miatt a fő-, illetve másodvetésű növényeket könnyen felvehető nitrogén műtrágyákkal kell ellátni. A többi makrotápanyag (foszfor, kálium) kimosódása nem jelentős. A kálium is erősen kötődik a talajban, de jobban kimosódhat, mint a foszfor. A belvizek a leveze­tésük során sok értékes anyagot szállítanak el oldott állapotban a táblákról. A szakszerű vízgazdálko­dás fontos és összetett tevékenység, ezért azt a termelők és a vízügyi szakemberek összefogásával lehet a termelés szolgálatába állítani. Ezért fontos, hogy a belvizes terüle­teken gazdálkodók közösen, társu­lásokban tegyenek meg mindent a károk mérsékléséért. (MMG) Időszerű növényvédelmi szaktanácsadó: Miként védekezzünk a paprika baktériumos levélfoltossága ellen? A káposztafélék és a paprika permetezéséről CSERES ZOLTÁN A káposztaféléknél, főleg az ön­tözéses termesztésben terjed a xan- tomonászos feketeerűség. A fertő­zés mértéke az öntözés időpontjá­nak megválasztásával csökkenthe­tő. Célszerű ezért délelőtt öntözni, mert így a leveleken hamarabb fel­szárad a víz. Megelőző védekezés­ként rézkészítményekkel perme­tezhetünk. Ilyen pl. a Champion 50 WP (0,4%), Funguran WP (0,4%) stb. A felsorolt szerek egyben a szá­razabb időben fellépő altemáriás megbetegedésre is hatásosak. A le­velek viaszossága miatt ajánlatos a permedébe tapadószert is adagol­ni, üyen pl. az Agrovital (0,03%) vagy a Silwet L 77 (0,01%). Ne feledkezzünk meg a levéltet- vek elleni védekezésről sem. A káposztaperonoszpóra ellen hatásosak a rézkészítmények is, ám használható még: Merpan 50 WP (0,2%), Folpan 48 SC (0,2%), Dithane M 45 (0,2%), Novozir MN 80 (0,2%). A hagymafélék legveszedelme­sebb kórokozója, a hagymapero- noszpóra, csapadékos időben vagy öntözés után jelentkezik. A fertő­zés erőssége az időjárástól függ. El­lene megelőzésként használhatók a felszívódó készítményeket, mint például az Acrobat WG (0,4%), Mikai M (0,6%), Ridomil Gold MZ 68 WG (0,4%). Alkalmazhatók to­vábbá a rézkészítmények is. Már most rendszeresen védekez­zünk a paprika baktériumos levél­foltossága ellen, amely időről időre - főként a hajtatott berendezések­ben - tizedeli a termést. Ez a beteg­ség a levélzet idő előtti lehullását, felkopaszodását eredményezi. Vé­dekezni csak réztartalmú készít­ményekkel lehet, a kezeléseket 7-10 naponként ismételjük meg. A betegség a termésen jelenik meg, éspedig javarészt a termés fel­ső csúcsi részén különböző nagysá­gú folt formájában. Többen azt gondolják, hogy ezt gombabeteg­ség okozza. Pedig ez a betegség élettani jellegű, és az erős napsu­gárzás váltja ki. Ilyenkor a termés felső, nap felé eső részén ovális, éles határú folt keletkezik. Az ilyen folt mindig a csúcsi részén és sosem a kocsány felőli részen keletkezik. A betegség főleg az első virág­zásból fejlődött terméseket károsít­ja, mert akkor a növénynek még nincs olyan dús levélzete, amely kellően beárnyékolná a termést, másrészt az első termések vannak legközelebb a föld felszínéhez, s a felmelegedett talaj kisugárzása ezeket éri a legjobban. A paprika termésén keletkezett sebhelyeken keresztül más saprofita gomba is fertőzhet. Megfigyeléseink szerint általában a vékony húsú, korai faj­ták pl. Szlovákia, Viharsarok stb. fogékonyabbak a betegségre. A tápanyagvizsgálatok kimutatták, hogy a foltos termés nagyon kevés meszet tartalmaz, ami a paprika­termés szövetelhalásának fő oka. A szakirodalom és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a paprika - magas hőmérsékleten - úgy védekezik, hogy elzárja a légzőnyüásait, hogy kevés vizet párologtasson, ami az­zal jár, hogy kevesebb vizet vesz fel. Azt azonban tudjuk, hogy a növény a meszet csak bő vízben oldva veszi fel. A termés képzéséhez pedig mindig nagyobb mennyiségű mész szükséges. Ezért, ha a paprika a termésképzés időszakában kevés vizet vesz fel, akkor a termésben mészhiány keletkezik, ez a beteg­ség okozója. Az elégséges mészfel- vételt a termesztő is gyakran korlá­tozza, ha a talaj a magas műtrágya­használat miatt elszikesedik vagy magas a káliumtartalma. Az inten­zív paprikatermesztésben tehát a komplex talajelemzés elengedhe­tetlen. A bajok megelőzésében megoldást jelenthet a mésztartal­mú levéltrágyák alkalmazása. A be­tegség megelőzésében jó ered­ményt érhetünk el például a lassan oldódó Lamag Ca (0,5%) levéltrá­gyával, mert a mész a levél felüle­tén 14-21 napig a növény rendel­kezésére áll. A készítmény magas (16%-os) magnéziumtartalmának köszönhetően a tápanyagfelvétel folyamatos. A szerző növényvédelmi szak- tanácsadó PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony június 28-án 18 Sk/cs Komárom ' június 28-án 15 Sk/csomó Rimaszombat június 28-án 25 Sk/csomó Zseliz június 28-án 15 Sk/csomó Losonc június 29-én 15-20 Sk/cs Szepsi június 28-án 17 Sk/csomó Kassa június 28-án 18-20 Sk/csomó petrezselyem 18 Sk/cs 15-20 Sk/csomó 25 Sk/csomó 18 Sk/csomó 15-20 Sk/cs 20 Sk/csomó 18-20 Sk/csomó burgonya 15 Sk/kg 25 Sk/kg 18-20 Sk/kg 15-20 Sk/kg 18-20 Sk/kg 26 Sk/kg 15-20 Sk/kg tojás X 3,00 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,60 Sk/db 2,50 Sk/db hagyma (fokhagyma) 15 (70-99) Sk/kg 20 (5/db) Sk/kg 10 Sk/csomó, 110 Sk/kg 8-10 (8)Sk/csomó 15 (60-65) Sk/kg 25 (129) Sk/kg 8-10 (10) Sk/csomó zeller 50 Sk/kg 8-10 Sk/db 18 Sk/db 10 Sk/db 39 Sk/kg 13 Sk/db 15-20 Sk/db zöldpaprika 59-89 Sk/kg, 50-60 Sk/kg 70-80 Sk/kg 50-70 Sk/kg 35-60 Sk/kg 85 Sk/kg 40-70 Sk/kg paradicsom 79 Sk/kg 35-45 Sk/kg 37-40 Sk/kg 50 Sk/kg 45-50 Sk/kg 49 Sk/kg 40-60 Sk/kg kelkáposzta 20 Sk/db 16 Sk/db 25 Sk/kg 15 Sk/db 10-15 Sk/db 23 Sk/kg 15 Sk/db újhagyma 14 Sk/csomó 7 Sk/csomó 10 Sk/csomó 8-10 Sk/csomó 10 Sk/csomó 9 Sk/csomó 10, 8-10 Sk/cs alma, cseresznye 30, 59-79 Sk/kg 28-30, 30 Sk/kg 29, 40 Sk/kg x, 20 Sk/kg 30-32, 25-40 Sk/kg 37-39, 20 Sk/kg 18, 30-40 Sk/kg káposzta, karalábé 20 Sk/kg, 12 Sk/db 10-15, 6-8 Sk/db 25 Sk/kg, 10-15 Sk/db 13,18-10 Sk/db 12-15 Sk/kg, 5-10 Sk/db 19 Sk/kg, 14 Sk/db 15, 8-12 Sk/db méz (dióbél) 140 (250) Sk/kg 100-130 (180) Sk/kg 120 (160) Sk/kg 100 (100) Sk/kg 130 (x) Sk/kg 70-100 (100) Sk/kg X uborka, borsó 19-35,39 Sk/kg 12-15,25-40 Sk/kg 22, x Sk/kg 25-30,25-30 Sk/kg 18-20,20 Sk/kg 25,45 Sk/kg 18-25,20-40 Sk/kg fejes saláta, karfiol 15,24-35 Sk/db 6-8,15-25 Sk/db 10,25-30 Sk/db 4,20-30 Sk/db 8, 20-25 Sk/db 9-12,39 Sk/db 10,5-30 Sk/db

Next

/
Oldalképek
Tartalom