Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-26 / 146. szám, hétfő

18 Sportvilág ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 26. www.ujszo.com Minnesotába tart Demitra Vancouver. Szlovák fősze­replője van a hétvégi NHL-já- tékosbörze egyik legnagyobb cseréjének: a Minnesota Wilds korongozója lesz Pavol Demitra, a Los Angeles Kings csatára, miután Patrick O Sul­livan a szlovák csillag eddigi állomáshelyére tart. Tehát egy év elteltével újra klubot vált a 31 éves válogatott játé­kos. „Sokkolt az eset, Nem vártam, hogy bekövetkezik. Családommal jól éreztem ma­gam Los Angelesben. Amikor felhívtak, nem akartam elhin­ni, mi történt. Ha valaki rossz évadot zár, nem csodálkozhat azon, ha kicserélik. Én azon­ban nem érzem, úgy, hogy rosszul korongoztam volna Los Angelesben” - foglalta össze a draft egyik meglepe­tését az érintett szlovák játé­kos. Ezután honfitársával, jó barátjával, Marián Gáborík- kal szerepel majd egy csapat­ban. Mindkettőjüktől sokat vár az új évadban a Minneso­ta klubvezetése. Demitra ed­dig az Ottawa, a St. Louis és a Los Angeles színeiben az NHL alapszakasza alatt összesen 611 mérkőzésen lépett jégre, 581 kanadai pontot gyűjtött, és 241 góllal terhelte meg az ellenfelek kapuját, (tasr) Már a múlté a Los Angeles­ben töltött esztendő (TASR/AFP-felvétel) DAC Dunajská Streda-Art- media Bratislava 1:4, g.: Sani, ill. V. Gajdoš, Buryan, Kubala (11-esből), Tchur; Slovan Dus- lo Šala-MŠK Žilina 2:3, L. Ven­cel 2 (egyet 11-esből), ill. Ba- batounde Bella 2, A. Nemec; Slovan Bratislava-Sigma Olo­mouc 1:1, hazai gól: Chlebek; Dukla Banská Bystrica-Baník Ostrava 1:1, T. Libič, ill. Zeher; AS Trenčín-Tatran Prešov 4:2, trencséni gólok: Baranyai, Štyvar, Fabuš, Noguera; MFK Ružomberok-Ameri Tbiliszi (grúz) 3:2, rózsahegyi gólok: Sapara, P. Maslo, P. Tomko; HFK Prievidza-Spartak Trnava 0:4, Semanko 2, Vido, Kopú- nek (11-esből); SV Matters- burg-FC Nitra 3:2. (sita) MX'ITl'Unt'l'U.I'l ČT 2 - 16.15, 19.30: lóver­seny EUROSPORT 9.00: Gyorsa­sági motoros-vb (ism.) 12.30: Tenisz WTA-tornák (ism.) SPORT1 - 9.30, 21.30: Ma­gyarország-Szlovákia férfi ké- züabda Eb-selejtező, visszavá­gó (ism.) Az egyetlen olimpiai érmes szlovákiai atlétanő, Šuranová Kucman Éva nem hiányzott a sportágnak az utánpótlás nevelésében? Nem a karrier volt fontos, hanem a család Hölgyről lévén szó, nem il­lik emlegetni a korát. Ma­radjunk annyiban, hogy a napokban szép, kerek év­fordulót ünnepelt. Éva Šuranová, azaz Kucman Éva mindmáig az egyetlen hazai atlétanő, aki ötkari­kás játékokon dobogóra áll­hatott. Valamennyi sport­ágat figyelembe véve ki­lenctagú a társaság. Kutí - mindenki így ismeri -1972- ben Münchenben nyert bronzérmet, távolugrásban. URBÁN KLÁRA Az a 667 cm, ami akkor csehsz­lovák csúcs volt harmincnégy év elteltével is szép teljesítmény. Nálunk legalább is nem ugrálnak a lányok hét méter körül. Az atlé- tika valahogy leszálló ágban van. A maiak előbb tartják a kezüket, hogy mit kapnak. Egyeseknek van szponzoruk, mások megérdemel­nék, hogy legyen nekik, mint a kas­sai Veldáková ugróikreknek, de nincs, hiába hajszolják. Ebben őr­lődnek föl. Az egykori kiváló atlétanő gyakran a természetben tölti az időt kedvenc kutyáival A fiamat, aki most fejezi be a főis­kolát, még kicsi korban elvittem futballozni Dévénybe, annak el­lenére, hogy vékony és kicsi volt, de ügyes. Egyszeriben aztán meg­nőtt húsz centit, nem bírta a tér­de, jöttek a sérülések, kétszer műtötték. Most már csak teremfo­cizik, néha teniszezik. Hogy sum­mázzam: egész jól sikerült gyere­keim vannak, érvényesültek az életben, de nem a sportban. Manapság tele van a sport, saj­nos az adétika meg pláne, tisztá­talan eszközökkel. Azt mondják, már annak idején, 1968-ban Me­xikóban is dívott a dopping. A hazai adétikai berkek akkor mentesek voltak ettől a mé­telytől? A versenyeken, de edzőtábor­ban is ellenőriztek bennünket. Már akkor is jártak vizsgálatra az érmesek, meg néhány további, találomral kiválasztott helyezett. Én magam is gyakran jártam, bár el se tudtam képzelni, hogy vita­minokon kívül mást is szedjek. Suttogták, hogy a keletnémetek lakáskulcsot kaptak, életükben nem kellett dolgozniuk, de a siker csak felerészben volt az övék, a másik fele az orvosokat, tudóso­kat ülette. A transzfúzió, az oxi­géndús vér manapság már banali­tás nálunk is. Én mindig mond­tam, hogy három gyereket aka­rok, s úgy is lett, sokan vannak, akik feláldozták magukat, és soha nem szültek. Szlovákia kicsi ország, marék­nyi sikeres sportolóval. S még (Somogyi Tibor felvételei) közülük is sokan eltűnnek, ahe­lyett, hogy segíthetnének. Lehet, hogy ha kellő időben hív­tak volna, akkor jövök. Nekem nem a karrier volt a fontos, hanem a csa­lád. Szeretek főzni, segédkezem a gyerekeimnek, kivéve az anyagia­kat, mert az én nyugdíjamból nem nagyon ugrálhatok, sőt, néha a lá­nyaimra vagyok utalva. Az életrajzi adatokból könnyű kiderítem, hogy Ózdon született, aztán Nagyabonyba került, on­nan Dunaszerdahelyre iskolába - s ott kezdett adetizálni. Bár több mint negyven éve Pozsony­ban él, nem felejtett el magya­rul? Édesanyámmal még mindig ma­gyarul beszélek, ő nem is tanult meg szlovákul. A müncheni olimpiai bronz után még szerzett egy ezüstér­met az 1974-es római Eb-n. Nem sajnált búcsút inteni a verse­nyeknek, annak, hogy újra dobo­góra álljon? Nem próbálták rábe­szélni, hogy maradjon? Szülés után kidobtak az olimpiai csapatból, csak az edzőm és a klub teremtett feltételeket a felkészülé­semhez. Egyébként viszont nagyon jól éreztük magunkat a Gárdán, na­gyon jó kaját kaptunk, helyben edzettünk, szuper pálya volt, nagy­szerű fű, mezítláb futhattunk, ké­sőbb regenerációnk is volt, majd saját orvosunk. Binovský doktor­hoz várakozás nélkül bejutottunk, olyan emberek vettek körül, akik gondoskodtak rólunk. S mellet­tünk olyanok is megéltek, akik nem voltak a válogatottban. Miután befejezte a verseny­zést, csak hébe-korba láttuk egy- egy viadalon. Vagy nem hiány­zott az atlétika, vagy Ön nem hi­ányzott az atlétikának Nem for­dult meg a fejében, hogy után­pótlást neveljen? Annak idején, még a Sláviában sokszor vezettem az edzést, ha a trénernek más elfoglaltsága volt. Amikor abbahagytam, szemére vetettem Pavol Glesknek, hogy nem tudott maga körül egy olyan csapatot teremteni, olyanokat ne­velni, akik később foglalkoztak volna a tehetségekkel. Most, ami­kor ő is ünnepelt, s emlegette, hogy ötszáz atlétát nevelt föl, jöt­tem csak rá, meg is bolondulha­tott volna, ha mindegyiknek segít - nem voltak itt a szüléink, ha va­lakinek bármi problémája volt, csak hozzá fordult. Az, hogy én nem lettem edző, nem azon múlt, hogy nem fejeztem be a TF-et, a családi gondok, három gyerek mellett nem tudtam volna úgy csi­nálni, mint az én volt mesterem. Miután megszültem az első lányo­mat, babakocsival jártam edzésre, s eltartott, míg villamossal elju­tottam Pozsony egyik végéről a másikra, Károlyfaluból a Gárdára. Amikor Evička már járt, az egyik vállamon egy nagy táska volt tré- ningcuccokkal, a másikon egy ba­tyu az ő játékaival, kajával, gye­rekholmival. Útban hazafelé még be kellett vásárolnom, mire meg­jöttünk, hullafáradt voltam. S ami még maradt belőlem, azt a gyere­keimnek adtam. Hajói tudom a három gyerek - két lány és egy fiú - is sportolt. A kisebbik, Éva neve is szerepel a statisztikákban (sokszor meg is téveszti az embert), nagy tehet­ségnek tartották, hétpróbázott is, aztán valahol eltűnt. Mi tör­tént? Teljesen tönkretették azzal, hogy túlterhelték. Végül ugya­núgy végezte, mint a másik lá­nyom, befejezte az iskolát és a munkájának élt, semmi nem von­zotta az atlétikához. Danka 13 évesen már több mint öt métert ugrott távolba, nagy rekordokat jósoltak neki, aztán 15 évesen mononukleózist kapott - s ezzel vége lett a karrieijének. Az orvos megtiltott minden fizikai megter­helést, diétáznia kellett, ennyi volt a sportpályafutása. Aztán főiskolát végzett, tavaly ment férj­hez. Az idősebbik lányoméknak van egy Michaelájuk, most 13 éves, és minden sportban jó alap­jai vannak. Erre a lányom ügyelt. NÉVJEGY NÉV: Šuranová Kucman Éva. SZÜLETETT: 1946. áprüis 24-én Ózdon. SPORTÁG: atlétika (távolugrás). PÁLYAFUTÁSA: Dunaszerdahelyen kezdte, majd a pozsonyi Slávia SVŠT tagja volt. LEGNAGYOBB SIKEREI: 1972 München - olimpiai bronzérem tá­volugrásban (667 cm). Eb: 1966 - 12., 1969 - 7., 1974 - 2. (660 cm). Csehszlovák csúcstartó 100,200,80 méteren és 100 m gáton, távolugrásban és ötpróbában. 25-ször javított csehszlovák csúcsot, 29-szer volt válogatott, 11-szeres országos bajnok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom