Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)
2006-06-24 / 145. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 24. Vélemény és háttér 7- Na, gyerekek, most, a tanév végén szedhetnétek össze egy kis pénzt a nyári kirándulásomra... (Peter Gossányi rajza) HÉTVÉG(R)E Kelet-Európa alkonya TALLÓZÓ Sántít a bushi párhuzam Kissé sántít az a párhuzam, amelyet George Bush amerikai elnök vont meg Budapesten a mai iraki helyzet és az 1956-os Magyarország között - állítja jegyzetében a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap. Az ugyan tény, hogy mindkét esetben a zsarnokság elleni harcról van szó. Magyar- ország esetében a kommunista, Irak esetében a nemzeti szocialista zsarnokságról. A magyar felkelés népfelkelés volt, tehát alulról indult, viszont Irak esetében a szabadságot külföldről hozták. Ami azonban Bush beszédéből hiányzott, az Amerika magyar forradalomban játszott szerepének a megemlítése. Mai szempontból visszanézve nagyon leegyszerűsített lenne azt mondani, hogy az USA akkor egyszerűen fütyült a magyarokra, holott azért van ebben egy kis igazság. A cseh napilap ugyanakkor igen jellemzőnek találja a The Washington Post szerdai megjegyzését, amely szerint az amerikaiaknak akkoriban csak egy összekötő tisztjük volt Magyarországon. Nos éppen ezt a példát hozhatta volna fel és használhatta volna fel jobban Bush: ez ugyanis jó érv annak bizonyítására, hogy nem elég, ha a zsarnokság alatt szenvedő népeknek csak messziről szurkolunk. Az amerikai elnök Budapesten is megpróbált a demokrácia terjesztőjének és a diktatúrák ellenzőjének a szerepében tetszelegni. A magyar forradalom 50. évfordulója erre nyilván jó alkalmat szolgáltatott. Az már csak apróság, hogy mindezt az 1956-os forradalom valódi évfordulója előtt négy hónappal tette meg - mutat rá a tekintélyes prágai lap. (kj) Az „új Európa” szimbóluma Az amerikai elnök az „új Európa” igazi szimbólumának nevezte Magyarországot - ezt emelik ki a belgrádi napilapok George Bush budapesti látogatásáról szóló hírügynökségi jelentésekből tallózva. A liberális Danas azt is fontosnak tartja megemlíteni, hogy Gyur- csány Ferenc magyar miniszterelnök arra hívta fel az európaiakat, sokkal pozitívabban gondolkodjanak az Egyesült Államokról. A lap rámutat arra, hogy Bush budapesti látogatásával részben apja nyomdokaiba lépett, aki 17 éve az első amerikai elnökként tett látogatást az átalakulás útjára lépett Magyarországon. A Politika című napilap ugyancsak azt tartja fontosnak, hogy az amerikai elnök szimbólumnak tartja Magyarországot, Gyur- csány Ferenc pedig az Egyesült Államokkal kapcsolatos európai sztereotípiáktól való megszabadulásra szólított fel. A lap megjegyzi, az amerikai elnök budapesti látogatása az Egyesült Államok „kételyek övezte” terrorizmusellenes harcának árnyékában zajlott, mivel sok magyar kritikusan viszonyul az amerikai csapatok iraki jelenlétéhez, a guan- tánamói fogolytáborhoz, az amerikai titkosszolgálatok titkos európai börtöneiről szóló jelentésekhez, az iraki börtönügyekhez. (MTI) Akarják tudni, milyen kormányunk lesz? Én is. Sőt, Robert Fico is tudni akarja, meg Bugár Béla is. Meg a pénzpiac is. Meg mindenki. MOLNÁR NORBERT Olyan kormányunk lesz mellesleg, amilyet megérdemlünk. Bal kezem mellett a közhelyszótár. És tanulok az RTL Klub sportripor- ter-szakkommentátoraitól is. A választás jócskán mögöttünk van, vörösbe fordultunk mi is, de kit érdekelnek már a százalékok, mindenki mandátumot számol, mert a koalíciók azokból rakódnak össze.-Adj egy húszast!- Nincs, csak egy tizennégye- sem.- Kell egy ötvenes?- Kell hát! Vagy nem, mert van olyan, akinek nem kell. Egyik újságíró kolAkinek nem lába... TALLÓSl BÉLA Szándékosan kerülöm, hogy utazási kalandjaimat jegyzetbe foglaljam. Régi kedves kollégám mondta, aki türelemmel irányít- gatott a pályám elején, amikor még csak tanultam a nyelvvel bánni, hogy mindenki előszeretettel teszi közzé kellemetlen utazási tapasztalatait, mintha mást se csinálnánk az életben, csak utaznánk, és semmi egyéb és lényegesebb nem történne velünk, csupán hadakoznánk a buszsofőrökkel. Mintha egész életünket úton, személyszállító eszközökben töltenénk. Hát jómagam, ha az egészet nem is, a felét majdhogynem. Távolsági járatokon, amelyektől a busás jegyár fejében az utas méltán várhatná el, hogy azok, akik a személyszállításra vállalkoztak, biztosítsák a kulturált utaztatást. Hogy ne legyen gond az, ha egy kamasz gyerek megkérdezi a sofőrtől az egyik köztes, több megállóhelyes buszpályaudvaron, hogy az N.-ből Sz.-be közlekedő busz mely irányba, Sz.-be légám azt írta, a szlovákiai választások legpozitívabb hozadéka, hogy azok a pártok nyertek, amelyek jólétet ígértek, s nem azok, amelyek azt akarták megmondani, hogyan éljünk. A KDH vesztett, s most okokat keres és hülyeségeket beszél. Ficót kellett volna jobban támadni a kampányban, meg ilyesmiket beszélnek, de az eszükbe sem jut, hogy nem kellett volna kilépni a kormánykoalícióból, A kétpólusú rendszer nálunk egy kicsit odébb van. Addig még néhány Slota-aranyköpést el kell viselnünk. meg lemondani olyan XIX. századi marhaságokról, mint a vatikáni szerződés vagy az abortuszelle- nesség, és még hosszasan sorolhatnám. Aztán mindezt belecsovagy N.-be indul-e éppen. S hogy ne kelljen erre úgy reagálni, mintha nem kommunikációra képes emberi lényként láttuk volna meg a napvilágot, ezért csak úgy odavágjuk kelletlenül, hogy: már háromszor visszaléptél megnézni az információs táblán feltüntetett irányt. Olvasni csak tudsz, nem!? S mi van, ha megkésett diszlexiában szenvedek? El ne induljak a világba, még csak szűkebb szülőföldemen sem, ahol egyébként, ha készség mutatkozik a másik részéről, meg is értetem magam, hiszen nem kell világnyelven megszólalva érdeklődnöm! Ám ezúttal nem a távolsági utak gumikerekű hajóján, hanem a városi tömegközlekedés busz névvel csúfolt eszközén történtek hoztak egyértelműen nem eldönthető helyzetbe. Már az előzőjáratról sokan lemaradtunk a végállomáson, úgyhogy ki se ürült a megállóhely, amikor a busz elhagyta, és csak egyre gyűltek az emberek. A következőre nagy nehezen feltuszkoltam magam. Elfogott a heringérzés, egyrészt a töményen terjengő hónaljszagtól, másrészt a tömegnyomor miatt. Az első megállóban, amíg néhányan a leszálláshoz készülődtek, egy hölgy fájmagolni elvekbe, amelyek nincsenek. Szóval, elindult a mozgalom a lejtőn, ugyanúgy, mint a HZDS. Ez is jó hír. (Meg az is, hogy Dzurindát ketten is megelőzték az SDKÚ listáján. Röhög a májam, szelei a felfuvalkodott hólyag.) Nálunk is minden a kétpólusú rendszerhez tendál, de ez még egy kicsit odébb van. Addig még néhány Slota-aranyköpést el kell viselnünk (visszasírjuk mi még a kommunistákat a parlamentbe). Evezzünk fájdalmasabb vizekre: kiestek a csehek. Meg a szer- bek meg a horvátok meg a lengyelek, csak az ukránok csusszantak tovább. Néhányan most kaján vi- gyorral elintézik, döglődik a szláv foci, nos, akkor mi van!? Hát az, hogy csupán ők képviselték Kelet- és Közép-Európát a vébén, mert csak ők voltak képesek úgy-ahogy európaiul focizni, de a világban már beégtek. Vagyis nem a szláv foci haldoklik, hanem a kelet-európai. És ez az igazán rossz hír. dalmas kiáltozása mart bele a zsivajba: a csuklós ajtó odaszorította a lábát. Eddig ez csak egy láb a sok közül, amelyik a tömeg- közlekedés feltalálása óta oda- csukódtatott, így aztán ügyet se kellene rá vetni. Csakhogy a hölgy kíméletlenül fellelőségre vonta a buszvezetőt. A sofőrdorgálásnak aztán egy asszonyság vetett véget, aki leteremtette az odacsukott lába miatt perelő hölgyet, hogy ne szegény sofőrt támadja, hanem a tömegközlekedési vállalatnál tegyen panaszt. Ám a lábpanaszos hölgy nem tágított, amivel kiváltotta, hogy az útját folytató busz fedélzetén rögtönítélő népbíróság verbuválódott, s meghozta a verdiktet: a sofőr nem hibás. Nem kellett volna a sértett félnek felszállnia a túlzsúfolt autóbuszra, s megállnia a csuklós ajtó mögötti legalsó lépcsőfokon. Nem tudom, csak én gondoltam volna azt ott a bíráskodók körében bőszen hallgatva, hogy amíg nem a mi lábunkat szorítja a csuklós ajtó, könnyen hősködünk más kárára, holott inkább a tömött buszok gyakorlatának megszüntetéséért kellene síkra száll- nunk. Különben szorulhat a mi lábunk is. Akik meg szorítják, mit se gondolnak vele. JEGYZET , KOMMENTÁR Merre ugrik a macska? BÁLLÁ D. KÁROLY Megnyílt a Határon Túli Magyar Színházak 18. Fesztiválja Kisvárdán. A hír örvendetes. Hogy már a sokadik. És hogy megnyílt. És ilyen sok társulat, ennyi előadás. Jó hír ez. Vagy mégsem annyira? Budapestről nézve Kisvárda nagyjából a világ végén van. Ungvártól ellenben csak nagyobb macskaugrásnyira. Olyan nagyon ugrálni mégsem tanácsos abba az irányba, mert közbül a Tisza, közbül a határ. Hát ez az! A határ. És a határon túliság, meg az inneniség. A bizonytalan fejcsóva, hogy van-e a határon túli magyaroknak külön irodalma, zenéje, színháza. Meg hivatala. Ja, az már nem is nagyon van, illetve megszűnik, illetve beolvad, illetve más lesz helyette. Ami nem lesz más: a probléma. Az eldönthetetlen dilemma, hogy használ-e avagy inkább árt az ügynek, ha külön besorolást, kasznit, polcot kapnak a külhoniak. Mit nyújthat számukra és mitől foszthatja meg őket a mesterséges kiválogatás? Mennyi ebben a gesztus és mennyi a beskatulyázás? Mennyi a megadott lehetőség, a kedvezmény - és mennyi a nagy egészben való megmérettetés esélyének a megvonása? Kell-e külön konferencia, találkozó, fesztivál, kiállítás, szabadegyetem, kell-e külön buli a határon túüaknak - vagy egészségesebb megoldás lenne végre a Nagy Közös Buliba bevonni őket - egyenrangúként? Vagy attól félünk - határon innen és túl egyaránt -, hogy éppen az egyenrangúság nem járna együtt esélyazonossággal? Akár igen, akár nem, feltehető a kérdés: jó nemzetstratégia-e az, amely a környező országok magyaljait (színházait, íróit, oktatási műhelyeit) előbb elkülöníti - de aztán elkülönítettségükben felemeli? Ugyanis hiába a felemelés, hiába a legtisztább szándékú támogatás, hiába a körültekintő pozitív megkülönböztetés, mert a kirekesztés és a kedvezményezés árukapcsolása nem szünteti meg a rezervátumlétet. Aki karámba terel, az bezár, még ha aztán a bezártságban meg is véd. A védéssel pedig nemcsak óv, hanem sebez is. Azzal, hogy tekintettel van. A rossz körülményekre. Az idegen (ellenséges?) környezetre. A múltra. A sorsra. Trianonra. Újabban kötelezően és sulykolásszerűen december 5-ére. Azzal, hogy elnézően mindenhez hozzágondolja: ahhoz képest. Mert hát milyen viszonyítás az, ha nem a maximumhoz arányítunk? Mihez vezet, ha a nehéz körülmény és a hiányzó lehetőségek képezik a támpontot? Mit eredményez, ha a nyelv feltételezett romlása, a hagyomány valószínű szegénysége, a képzés vélt kezdeüegessége, az identitás lehetséges sorvadása számít rendező elvnek, és az értékek ehhez képest mérettemek meg? Meglehet, hogy a szándék nemes. A cél a segítés, a megtartás. De ha folyamatosan külön pályán és külön mezőnyben indul a határon túli magyarság, az bizony egyfajta szellemi paralimpia kialakulásához vezet. Ilyen helyzetben az elismerés magában rejti a jótékony elnézést, nem élhető át sem a kudarc, sem a siker, nem lehet sem kitömi, sem tanulságosan nagyot bukni. És persze már rég nem a színházról beszélek és nem is a mostani fesztiválról, amely bízhatóan remekül sikerül, és sok örömöt szerez azoknak, akik a Várszínpadon és a többi helyszínen megnézik az előadásokat. A nagy pécsi Poszt után jó kis buli ez! Kisvárda amúgy is nagyon kedves városka. És Ungvártól csak egy macskaugrás. A szerző kárpátaljai író FIGYELŐ Tárcák a „halott” koalícióban Véglegesítette a kormányprogramot és a miniszteri tisztségek elosztását az új cseh hárompárti jobbközép koalíció - jelentette be tegnap Prágában Miroslav Topolánek, a választáson győztes Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke, a párt kormányfőjelöltje. Az új cseh kormánynak - ha megkapja a bizalmat a képviselőháztól - 16 tagja lesz. A kormányfőt és kilenc minisztert az ODS jelöli, a két kisebb tagnak három-három tárcavezetője lesz. A Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárté (KDU-ČSL) lesz a mezőgazda- sági, a kulturális és a védelmi tárca, a Zöldek Pártjáé (SZ) pedig a környezetvédelmi, az oktatásügyi minisztérium, valamint az ökológusok vezetik a kormány törvényalkotási tanácsát is. Két eddigi tárca - a regionális fejlesztési és az informatikai minisztérium - megszűnik, de újonnan létrejönne az európai ügyekért felelős, tárca nélküli miniszter posztja. Az egyes miniszteri tisztségek várományosainak a nevét még nem hozták nyüvánosságra, mert azokat először az érintett pártok szűkebb vezetőségének kell jóváhagynia véglegesen. Erre Topolánek szerint vasárnap kerül sor, s várható, hogy a koalíciós szerződést hétfőn írnák alá a pártok képviselői. Topolánek a sajtóértekezleten újra beismerte: egyelőre nem tudja, hogyan szerez bizalmat az általa felállítandó kormány a képviselőházban, ahol a június eleji választás eredménye alapján a jobb- és a baloldalnak 100-100 mandátuma van. A kormány jóváhagyásához az alkotmány szerint a szavazáskor jelen lévő honatyák egyszerű többségének az igenje szükséges. A Hospodárské noviny című lapban megjelent inteijújában egyenesen „halottnak” minősítette az új koalíciót, de jelezte, ennek ellenére programját a képviselőház elé terjeszti. A polgári demokrata pártelnök tegnap délután újra négyszemközti megbeszélést folytatott Jin Pa- roubekkel, a Cseh Szociáldemokrata Párt elnökével arról, milyen feltételek mellett hajlandó elfogadni az új kormányt. Paroubekék egyelőre azt hangoztatják, csak akkor fogják elfogadni az új kormányt, ha annak programja tartalmazni fogja a szociáldemokraták néhány elképzelését is. A szociáldemokraták nyíltan jelezték: szívesebben látnának egy kisebbségi polgári demokrata kormányt, amelyet bizonyos feltételek mellett támogatni tudnának, (kés)
