Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-17 / 139. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 17. www.ujszo.com ^ RÖVIDEN H5-ÖS vírust találtak Budapest. H5-ös magas patogenitású, azaz nagy fertő- zőképességű madárinfluenza­vírust találtak a magyar állat­egészségügyi hatóságok azon a dél-magyarországi terüle­ten, ahol felütötte fejét a házi- szárnyasok között a madárinf­luenza. Süth Miklós országos főállatorvos közölte: a Nagy- Britanniában működő ellenőr­ző laboratórium az Nl-es, az­az szélsőséges esetben az em­berre is veszélyes vírusalfaj je­lenlétét még nem tudta kimu­tatni. De ez az eredmény is rö­videsen várható. (MTI) Terrorizmus elleni harc Moszkva. A világ hét leg­fejlettebb országát és Orosz­országot tömörítő nyolcak (G8) csoportja tegnap Moszkvában arról állapodott meg, hogy erősíti az együtt­működést a terrorizmus elle­ni harcban. Mindenekelőtt a bűnügyi informatika, vala­mint a tömegközlekedés és az internet biztonságának megteremtése terén - hang­súlyozta Rasid Nurgalijev orosz belügyminiszter a G8- országok bel- és igazságügyi minisztereinek tanácskozása után, egy hónappal a nyolcak szentpétervári csúcstalálko­zója előtt. A miniszter meg­említette azon információk megosztását, amelyek lehe­tővé teszik feltételezett terro­risták DNS-minta alapján va­ló azonosítását. (MTI) Kiterjesztett mandátum New York. Egy évvel meg­hosszabbította, sőt kiterjesz­tette a Rafik Hariri volt liba­noni miniszterelnök meggyil­kolásának ügyét vizsgáló Brammertz-bizottság mandá­tumát az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa helyi idő szerint csütör­tökön. A testület ezentúl nem csupán a Haríri ellen 2005. február 14-én elkövetett me­rénylet körülményeit vizsgál­ja, hanem a 2004. október 1. óta Libanonban elkövetett más - összesen 14 - terrorak­ciókat is. A 14 merénylet kö­zött voltak gyilkosságok, gyil­kossági kísérletek, továbbá támadások gazdasági és civil érdekeltségek ellen. (MTI) Timosenko nem alkuszik Kijev. Elutasította az orosz­barát Régiók Pártjával való ko­alíciókötést Kijevben a Julija Timosenko nevét viselő tömb, röviddel azután, hogy az uk­rán narancsos trojka tegnap felújította kormányalakítási konzultációit. Erre Viktor Jus- csenko elnök pártja, a Mi Uk­rajnánk kezdeményezésére került sor. Előző nap az elnöki párt - látván a narancsos erők kompromisszumképtelensé­gét - koalíciós egyeztetést kez­dett egykori politikai ellenfelé­vel, a Viktor Janukovics volt kormányfő vezette Régiók Pártjával. Az egyeztetés után Janukovics kijelentette, esetle- ges koalíciójukat máris kész lenne aláírni a parlamenti többséghez elegendő számú képviselő. (MTI) Szlovénia euróövezeti csatlakozása - tartani szeretnék Schengen kiterjesztésének határidejét - lassulhat a csatlakozási folyamat Egyhamar nem lesz megoldás a válságra A csúcsnak nem volt csattanója, leszámítva azt a kézcsókot, amelyet Tarja Halonen finn elnök asszony kapott Jacques Chirac francia elnöktől (Reutersfelvétel) Brüsszel. Kétezer-nyolc végé­ben új határidőt szabtak az EU intézményes válságának megoldására a tagországok állam- és kormányfői kétna­pos találkozójukon. A talál­kozó nagy nyertesének a ki­csiny Szlovénia tekinthető. ÖSSZEFOGLALÓ Az előzetes várakozásoknak megfelelően a szinte látványosan eseménytelen csúcs első napján Eduard Kukán külügyminiszter ve­zette a szlovák delegációt, ezt a fel­adatot tegnap már Mikuláš Dzurinda látta el. A szlovák kor­mányfő is úgy értékelte, az alkot­mány ügyében semmilyen áttörés nem történt, és egyhamar nem is fog. A csúcs záróközleménye a schengeni csatlakozás (azaz az EU- n belüli szabad mozgást lehetővé tevő övezetbe való belépés) ügyé­ben fontosnak tartja, hogy techni­kai problémák ne akadályozzák a 2007 második felére tervezett csat­lakozást. Dzurinda reálisnak tartja, hogy a csúcson is említett technikai jellegű problémák ellenére 2007 októberében megvalósuljon tagsá­gunk. Itt kell megjegyezni, az oszt­rák SPÖ végrehajtó titkára tegnap Bécsben ezzel kapcsolatban azt mondta, különösen Szlovákia és Magyarország nincs erre felkészül­ve. Ő akkor ért majd egyet Schengen kiterjesztésével, ha az Ausztriában elfogott illegális be­vándorlók száma a jelenlegi évi 40 ezerről a felére csökken. Szlovénia tekinthető a csúcs nyertesének, mert egyfelől jóvá­hagyták euróövezeti csatlakozását jövőre, .másfelől bizonyossá vált, hogy 2008 elején esedékes soros el­nökségével fontos szerepet kap az unió belső integrációját előmozdí­tó alkotmányozó-intézményépítési folyamatban. Az EU-alkotmány jövőjéről folyó vitában sem eufóriát, sem krízis­hangulatot nem lehetett tapasztal­ni. Az a szándék, hogy 2008 végére fejezzék be az alkotmányozási fo­lyamatot. Az EU-n belül kettős megközelítés alakult ki: viszonylag türelmes programot adnak az al­kotmányozási folyamat folytatásá­ra, az intézményi kérdések megol­dására, míg a másik oldalról közös megoldásokat fognak keresni konkrét ügyek sokaságára. Wolfgang Schüssel osztrák kan­cellár, a találkozó elnöke és házi­gazdája, valamint Jósé Manuel Durao Barroso, az Európai Bizott­ság elnöke a találkozót lezáró sajtó- tájékoztatón megerősítették azt is, hogy a következő időszakban az unió a gyakorlati témákra összpon­tosít majd. Ilyenek a biztonság, a munkahelyteremtés, a vízumpoliti­ka, a szervezett bűnözés elleni harc. 2006-2010 között több tucat átfogó programot igyekszik kidol­gozni vagy végrehajtani az EU az említett és más területeken. Megál­lapodtak a vezetők arról is, hogy a közvélemény számára követhetőb­bé, átláthatóbbá teszik az uniós te­vékenységet. A bővítési kérdések­ben, amelyek azért sok ponton ösz- szefüggnek az alkotmány, az intéz­ményi reformok ügyével, folytató­dott a vita arról, hogy a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapjon-e az EU befogadási képessége. Nos, a tag­országok megerősítették, Bulgária és Románia csatlakozásával a jövő év első napján számolnak. Néhá- nyan arra is tettek utalást, hogy fo­kozatosan elkülönülhet a mai tag­jelöltek, Törökország és Horvátor­szág csatlakozási folyamata. Schüssel azt is kiemelte, az EU fontosnak tartja, hogy Törökor­szág még idén eleget tegyen Cip­russal kapcsolatos kötelezettsé­geinek, mindenekelőtt kikötői­nek és repülőtereinek megnyitá­sával. A résztvevők támogatták azt a tervet, amelynek értelmé­ben az EU továbbra is jelentős hozzájárulást nyújt a palesztin la­kosság szükségleteinek orvoslásá­ra, de változatlanul távol tartja a támogatást a kormányt vezető Hamásztól. Az EU újabb 100 millió euró átutalására készül. A Hamász tegnap hevesen bírálta ezért az uniót. (MTI, SITA, TASR) Törökország zsarolni próbál Ankara. Törökország nem nyitja meg kikötőit és repülőtereit Cip­rus előtt, akkor sem, ha ennek az európai uniós csatlakozási tárgyalá­sok felfüggesztése lesz az ára - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan. A török kormányfő szerint először az uniónak kellene feloldania a szi­get északi, törökök lakta részét sújtó kereskedelmi korlátozásokat. „Amíg a török cipriótákat elszigetelik, addig nem nyitjuk meg kikötő­inket és repülőtereinket. Ha az EU fel akaija függeszteni a tárgyaláso­kat, tegye meg” - fogalmazott Erdogan az Isztambuli Iparkamara ülésén. Nagy tapsot kapott. (MTI) Jó irányba tett lépés a hathatalmi javaslatcsomag Elutasította a szenátus az iraki csapatkivonást lrán-Oroszország Teherán dolgozik a válaszon ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Sanghaj. Az EU­országok állam- és kormányfői fel­szólították Iránt, adjon minél ha­marabb pozitív választ az ENSZ BT öt állandó tagja és Németor­szág által számára átadott tárgya­lási ajánlatra, amelynek célja az iráni atomprogram okozta válság békés megoldása. Egyben kérték Iránt, teremtse meg a feltételeket a megbeszélések újraindítására”. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök tegnap pozitív lépésnek ne­vezte a nagyhatalmak javaslatcso­magját, de konkrétan nem reagált rá, csupán azt ígérte, hogy alapo­san megvizsgálják az indítványo­kat, és kellő időben válaszolnak rájuk. A nagyhatalmak javaslat- csomagja pontosan máig nem is­mert, csupán kiszivárogtatások­ból tudni: az indítványok között szerepel, hogy Washington békés célú nukleáris technológiát nyújt Iránnak, felold néhányat az ellene hozott szankciók közül, és bekap­csolódik a Teheránnal folytatott közvetlen tárgyalásokba. A cso­magban már nem szerepel az a követelés, hogy Irán a tárgyalások feltételeként azonnal szüntesse be az urándúsítást, s ehelyett csak annak felfüggesztéséhez ragasz­kodik. A Šanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) sanghaji csúcsér­tekezletén részt vevő iráni államfő konkrétumok nélkül utalt rá: bün­tetőintézkedéseket nem szabad a nyomás eszközeként bevetni egy ország ellen sem. A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel csütörtö­kön, Hu Csin-tao kínai államfővel pedig tegnap megtartott találko­zójára utalva közölte, a három or­szág álláspontja sok kérdésben kö­zel áll egymáshoz vagy meg is egyezik. A kínai elnök tegnap a kínai-iráni kapcsolatok komoly fejlesztésére tett javaslatot Ahmadinezsádnak. Liu Csien-csao kínai külügyminiszter újságírók­nak kijelentette: kínai részről úgy érzik, az irániak komolyan vizs­gálják a hathatalmi javaslatcsoma­got, és még némi időre van szüksé­gük, hogy válaszolni tudjanak rá. Ahmadinezsád kijelentette to­vábbá: nem tart attól, hogy Izrael megtámadja az iráni atomlétesít­ményeket. Leszögezte még, nem tartható fenn olyan béke, amely hátrányos megkülönböztetésre épül, és amelyet kívülről erőltet­nek rá valamely országra, orszá­gokra. (MTI, t, ú) Újabb kirohanás Izrael ellen Sanghaj. Az Iráni elnök tegnap megismételte hírhedt Izrael-elle- nes kirohanásait. Szerinte egy független bizottságnak kellene meg­vizsgálnia, megtörtént-e a holokauszt. Ahmadinezsád ezt egy áprilisi beszédében komolyan kétségbe vonta. Tegnap hozzátette: függetle­nül az új vizsgálódások eredményeitől, az ő véleménye Izraelről nem változik: illegális államnak tekinti. Azt fejtegette, „nem a zsidók je­lentik a problémát, hanem a cionisták, akik a judaizmus mögé búj­nak”. Hozzátette: ha a független vizsgálatok történelmi tényként is­mernék is el a holokausztot, az még nem jelentené a zsidó állam lét­rehozásának jogosságát. (SITA) Meg sincs rend Bagdadban ÖSSZEFOGLALÓ Washington/New York/Bag- dad. Hatalmas többséggel utasítot­ta el az amerikai szenátus az Irak­ból történő csapatkivonásra vonat­kozó indítványt: 93 szenátor szava­zott az amerikai katonák további iraki állomásoztatása mellett, 6 el­lene. Külön érdekesség, hogy az in­dítványt a republikánusok terjesz­tették be, ezért sem véletlen, hogy az ellenzéki Demokrata Párt egy­fajta megtévesztő manővernek ne­vezte azt. Irak napirenden volt a kongresszus másik házában, a kép­viselőházban is, ahol heves ütésvál­tásra került sor elsősorban az el­esett amerikai katonák miatt. Ezzel összefüggésben a demokrata ki­sebbségvezetője, Nancy Pelosi gro­teszk hibának nevezte az iraki há­borút. Iraki kérésre engedélyezte a kö­zép-keleti országban állomásozó, az USA vezette többnemzetiségű erő mandátumának meghosszab­bítását 2006 végéig az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa. A mandátum­hosszabbítást a BT soros elnöki tisztét betöltő Dánia ENSZ-nagykö- vete, Ellen Laj jelentette be sajtó- nyüatkozat formájában, ami egy­ben azt jelenti, hogy hivatalos hatá­rozatot erre vonatkozóan az ENSZ vezető szerve nem fogadott el. Az Irakban állomásozó amerikai erők szóvivője csütörtökön Bag­dadban bemutatott egy fényképet az al-Kaida iraki csoportjának új vezetőjeként emlegetett egyiptomi terroristáról, Abu Ajjúb al-Maszri- ról. William Caldwell tábornok kö­zölte, az amerikai hadsereg kitart azon feltevése mellett, hogy az Abu Hamza al-Muhádzsir mozgalmi né­ven is emlegetett al-Maszri lett Abu Muszab az-Zarkávi június 7-i halála után az iraki al-Kaida vezetője. Al­Al-Maszri, aki Zarkávi helyébe lé­pett (Reuters) Maszrit az al-Kaida iraki sejtjének egyik alapítójaként emlegetik. A hí­rek szerint már 2003. elején gyűj­tött maga köré embereket Irakban az ellenállásra készülve. Az USA szerint ő Zarkávi „egyik utolsó élet­ben maradt társa”. A két szélsősé­ges 2000-ben találkozhatott elő­ször egy afganisztáni kiképzőtábor­ban. A tábornok szerint sokáig a robbantási szakértő al-Maszri volt felelős azért, hogy segítse külföldi fegyveresek bejutását Szíriából Irakba. Tegnap délutánig Irakban 19-en haltak meg különböző támadások­ban. Csupán Bagdadban 11-en, amikor egy síita mecsetben öngyfl- kos merénylő robbantotta fel ma­gát. A tettes a pénteki imára össze­gyűlt emberek közé vegyülve hozta működésbe a testére erősített rob- banóövet. A halottakon kívül hu­szonegyen megsebesültek. A me­rényletet három nappal azután kö­vették el, hogy a hatóságok nagy­szabású akciót indítottak a rend helyreállítására Bagdadban, több mint ötvenezer rendőr és katona bevetésével. (MTI, SITA) Nagyon rossz hír Európának Moszkva. Rossz hút kapott a gázszállítóinak diverzifikálására tö­rekvő Európa: a vüág második leg­nagyobb gázkészleteivel rendelke­ző Irán nem készül konkurencia- harcra az élen álló Oroszországgal. Ellenkezőleg, lépéseik koordinálá­sát kínálja neki, beleértve az árpoli­tikai egyeztetést is. A Vremja No- vosztyej Mahmúd Ahmadinezsád iráni és Vlagyimir Putyin orosz el­nök sanghaji bejelentéseiről megál­lapította: egy orosz-iráni gázszö­vetség, amely a bizonyított készle­tek 43 százalékát ellenőrizheti, hosszú távra meghatározhatja a pi­ac fejlődésének alapvető paraméte­reit. És gyakorlatilag az eurázsiai piac két nagy befolyási övezetre va­ló felosztásához vezethet: Európa maradhat az orosz Gazprom kezé: ben, míg a perspektivikus India és a dél-kínai tartományok Iránnak jut­hatnak. Ahmadinezsád Putyinnal találkozva kijelentette: „szorosan együttműködhetünk mind a gáz­árak, mind az alapvető gázáramlá­sok meghatározásának vonatkozá­sában”. Putyin pártolta orosz és irá­ni cégek tárgyalásait a két ország lelőhelyein nyugvó közös vállalat, valamint megfelelő árképzési me­chanizmus létrehozására. „Meg­gondoljuk, müyen lelőhelyeket ajánljunk fel” - a lapnak. Putyin megerősítette, a Gazprom részt ve­het az Irán-Pakisztán-India gázve­zeték építésében, amire az irániak invitálják, és Sanghajban csúcsszin­ten szó esett e vezeték Kínáig való meghosszabbításáról. A lap szerint az európaiaknak most egyetlen esz­közük maradhat Oroszországtól való gázfüggésük mérséklésére: a cseppfolyós formában, hajóval szállított gáz (LNG) fogyasztásának felfuttatása. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom