Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)
2006-06-16 / 138. szám, péntek
14 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 16. www.ujszo.com Elhunyt Protics Jolán Életének 84. évében, rövid, súlyos betegségben tegnap elhunyt Protics Jolán, aki évtizedeken keresztül volt az Új Szó munkatársa. Loló néni szinte az alapító nemzedékkel együtt került a laphoz, mindjárt a francia-magyar szak elvégzése után, az ötvenes évek Legelején. Fordítóként kezdte újságírói pályáját, majd szerkesztő lett, s a nyolcvanas évek közepén, a külpolitikai rovat vezetőjeként ment nyugdíjba. Utána néhány évig külsősként még bejárt dolgozni. Protics Jolán temetése június 19-én, hétfőn-13 órakor lesz a pozsonyi Szent Márton- temetőben. Emlékét kegyelettel megőrizzük. A szerkesztőség RÖVIDEN „Magyar” musical Straussról Bécs. Az ifjabb Johann Strauss életéről szóló „magyar” musical ősbemutatóját láthatják azok, akik július 5-re jegyet váltanak a stockeraui ünnepi játékok keretében tartandó bemutatóra. Ferkay Tamás, a darab szövegkönyvírója és egyben a musical rendezője elmondta, hogy a Schani (szolga/inas) című darab zenéjét a pozsonyi származású Bela Fischer írta, így a szerzőpáros származása alapján „magyarnak” lehetne minősíteni a művet, amelynek főszerepét az Ausztriában rendkívül népszerű Alfons Haider játssza. Annyit még elárult, hogy a darab valójában az ifjabb Strauss személyiségével és életével foglalkozik, nem pedig „azzal a mítosszal, amelyet a turistáknak szánnak”. A zene teljességgel mai és korszerű hangszerelé- sű, de a melodikus ötletek Johann Strausstól származnak. (MTI) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MUSORAJANLO Az Éj királynője egy idős férfi, Papageno pedig teljesen néma a bécsi Neue Oper új darabjában Paulinától Jenufáig Štefan Margita (Laca) és Dana Burešová (Jenufa) a prágaiak előadásában (Fotó: SND) Szombat: a Hétről hétre c. zenés, publicisztikai magazin 7-től fél 12- ig hallható. 11.30-kor a Délidőben Miklósi Péter derűről és küldetéstudatról, az önismeret fontosságáról, a hajdani pozsonyi Savoy légköréről, a mindennapok igazságairól és hangsúlyairól beszélget a szlovákiai magyar kortárs irodalom legtermékenyebb alkotójával, Duba Gyulával. 13 órától a Tékában könyveket ajánlunk hallgatóink könyvespolcára, és megszólal Tóth Krisztina magyarországi költő, prózaíró, műfordító. 15 órától egy vidám, abszurd hangjátékot hallhatnak. Csóka Ferenc művének címe: A földönkívüli. A16 órai hírek után kezdődik a Köszöntő. Vasárnap 8.05-kor katolikus műsorral jelentkezik a Világosság, amelyben Zsidó János féli esperesplébános homíliája hangzik el. A 9 órai hírek után Randevú Csenger Ferenccel. A mesében Süsü csapdába esik, aztán olyan diákokat ismerhetnek meg, akik tanulmányi versenyek győztesei lettek. Vendégünk lesz az Ócsófeszt szervezője, a Pop-mix után pedig egy ifjú környezetvédővel beszélgetünk. Délben választási híradó: Molnár Judit Lovász Attilával és Jarábik Balázs- zsal a választások eredményéről és a lehetséges koalíciókról beszélget. 13 órakor Térerő, 14 órakor hírek, majd Lacza Tihamér műsorát, a Kaleidoszkópot közvetítjük. A tartalomból: a Szlovák Köztársaság ezüstérmével tüntették ki 60. születésnapja alkalmából Gágyor Péter rendezőt, színházalapítót és írót; Zselízen hosszabb szünet után ismét országos népművészeti fesztivált rendeznek; Köbölkúton nemrégen megnyitották a felújított, számítógépekkel is felszerelt könyvtárat; a Felvidéki Rockszínház vezetője, Karkó Henriett az együttes indulásáról és eddig tevékenységéről nyilatkozik; dr. Mácza Mihály kalauzolásával egy érdekes komáromi fotókiállítást tekintünk meg. 15 órától a Segítsünk a fogyatékos vagy tanulási zavarral küzdő tanulók iskolai integrációjának lehetőségeivel foglalkozik. Bemutatja, mi a helyzet nálunk és Magyarországon. A fél négykor kezdődő néprajzi összeállításunkban hangképekben számolunk be a IV. Nemzetközi Népzenei Fesztiválról. (B. E.) A szünetben megszökött a közönség, csak pár tucatnyi elszánt zenekedvelő maradt, így szinte üres nézőtér előtt ment a Zauberflöte 06, amely a pozsonyi nemzetközi operafesztivál három külföldi produkciója közül elsőként került bemutatásra. Nem a pozsonyi közönség szavazott lábbal Thomas Pernes operájáról, hanem a szerző honfitársai, a buszokkal érkezett osztrák színházlátogatók. VOJTEK KATALIN Az előttem ülő népes osztrák család is a távozás mellett döntött, miután a nagymama magából kikelve harsogta: reklamálni fog, ő Mozart Varázsfuvolájára váltott jegyet, nem pedig erre az idédenségre. A folyosón elkapott mondatok alapján a felháborodott hölgy nem volt egyedül, a zömmel nyugdíjas korú osztrákok közül többen is abban a hiszemben jöttek Pozsonyba, hogy Mozart operáját fogják látni. Számukra óriási csalódás volt az idei Mozart-év tiszteletére született Pernes-mű, amelyet a Neue Oper Wien együttese adott elő Walter Kobéra vezényletével. A nézőtéren maradt keveseknek viszont tetszett, amit az előadás végén lelkes tapsukkal is kifejezésre juttattak. A Zauberflöte 06 filozofikus mű a javából, első látás- ra-hallásra nem egykönnyen emészthető meg, különösen ha a német szöveg szlovák fordítása magasan a színpad felett pereg, és a nézőnek folyton választania kell, a szövegvetítőt nézze-e kitekert nyakkal, vagy azt, ami a színpadon történik. Pernes operájának meséje annyiban különbözik a Schikaneder-félétől, amennyire a felvilágosodás korának naiv optimizmusa napjaink cinikus kiábrándultságától. Pernesnél még Sarastro sem képviseli azt a mély humánumot és bölcsességet, mint Mozartnál. Épp fordítva: kiderül, hogy a sziget, ahol kápók kényszerítik lélektelen szórakozásra a nyájként kezelt, agymosott tömeget, és himnikus dal magasztalja a megváltó drogot, Sarastro birodalma, ő vásárolt meg mindent és mindenkit, hogy kiélje beteges hatalmi vágyait. A szépséget, jóságot, emberi melegséget megtestesítő Paminát rabszolgaként tartja fogva. A lányt Tamino megerőszakolja, amikor az megmutatja neki, merre menekülhet el a szigetről, majd átadja őt az őröknek. Pedig előzőleg szerette Paminát, de meg akar felelni Sarastro feltételezett elvárásainak, akit kegyeden világa alapján ítél meg. Amikor Sarastro úgy dönt, lakóival együtt megsemmisíti birodalmát, Tamino megfojtja őt. Sarastro bizalmasa közli vele: most már övé a sziget, így rendelkezett Sarastro, aki tudta, hogy Tamino meg fogja őt ölni. De a fiatalember nem tud örülni az ölébe hullott hatalomnak és gazdagságnak, az eltűnt Pamina bocsánatára vágyik, és mindent hátrahagyva elindul, hogy fellelje a lányt. Ennyi dióhéjban a történet, amely persze jóval bonyolultabb. Miközben felvillantja a diktatúra és a hatalmi manipuláció jellemzőit, többek között olyan szereplői vannak, mint az időnként felbukkanó, de meg nem szólaló Papageno vagy a szabadságát az életével megváltó Éj királynője. Az utóbbi nem más, mint egy idős férfi, aki folyton az Énekek énekének menyasszonydicsérő sorait kántálja-deklamálja. Pemes zenéje az illusztratív elemekként használt zajokkal, zörejekkel, Mozart- idézetekkel és saját - időnként nagyon is melodikus - dallamaival kifejező és élvezhető. Az elfogadást megkönnyíti a jó rendezés és a jó énekesek, akik jó színészek is egyben. Elmondható, hogy izgalmas darabot hozott a fesztiválra a Neue Oper, valódi újdonságot, hisz bécsi világpremierje idén márciusban zajlott. Ez a pozsonyi előadás egy több évszázados tradíció felélesztésének is tekinthető: Pozsony zenei élete mindig szorosan kötődött Bécséhez, a pozsonyi muzsikusok számára az volt az etalon, minden ott bemutatott újdonság rövid időn belül otthonra lelt a közeli koronázó városban is. A prágai Nemzeti Színház Je- nufája érdekes módon nem vonzott teltházat, pedig a cseh opera- színház két fenegyereke, Jirí Nekvasil rendező és Dániel Dvorak szcéográfus, akiket a pozsonyiak provokáló, de nem igazán sikerültnek mondható Rusalka- inszcenációjukról ismernek, nagyon visszafogottan nyúltak a műhöz. Már a nyitókép is megragadó: a derengő félhomályban egy sugárkéve vakítóan fehérré varázsol egy cserép virágot, amely alatt az asztal hirtelen kettéválik, majd eltűnik, hogy támasz nélkül ott lebegjen a levegőben. Mintha Jenufa jellemét, sorsát jelképezné. A malmot, amely örökké őröl, mint Isten malmai, csak a kerekek jelzik. Minden csupán jelezve van, mégis atmoszférateremtő, illúziókeltő. Amin vitatkozni lehetne, az a rengeteg húzás. Lélektani szempontból kulcsfontosságú, és ezért nem szerencsés annak a jelenetnek a kihagyása, ahol Jenufa nevelőanyja rátartian azzal dicsekszik, mennyivel különb bárkinél az ő nevelt lánya. Benne látja élete igazolását, ő a kárpótlás sikertelen házasságáért, meddőségéért, szerves része annak az imidzsnek, amelyet saját tévedhetetlenségéről, a többiekkel szembeni erkölcsi és szellemi fölényéről alkotott, és sikerrel el is fogadtatott a faluval. Ez a dédelgetett énkép dől romba Jenufa törvénytelen kisfiának születésével, ez viszi rá a gyermek elveszejtésére. Dana Burešová kitűnő Jenufájának méltó partnerei voltak a Lacát éneklő Stefan Margita és a Števát alakító Aleš Briscein, Janáček beszédes muzsikáját Jan Chalu- pecký vezényletével kiválóan tolmácsolta a prágai zenekar. Voltak, akik féltették Nekvasil és Dvorák fergeteges aktualizáló kedvétől Az eladott menyasz- szonyt, de kiderült, hogy fölösleges volt az aggodalom, annak ellenére, hogy Nekvasilék az égvilágon mindent idézőjelbe tettek, ami előadásában hagyománynak számít, a népviseletet ugyanúgy, mint a furiant vagy az obkročák figuráit. Aki már ismeri ezt a duót, tudja, hogy náluk taktus nem marad szárazon, ahogy jön egy ária, jönnek rögtön a táncosok is - itt a prágai Sokol tornaegylet tagjaival is megerősítve -, és az Ég veled-et élénk integetéssel, a szeretlek-et komikusán a szívükre tett kézzel illusztrálják. Igaz, hogy Smetana zenéje nem szorul ilyesfajta dúcolásra, de ha ennyi csibészes bájjal csinálják, csak kacagni lehet, mint a bolondos élőképeken, vagy a Kecal feje fölé emelt sarlón és kalapácson. Maria Haan (Marenka), Tomáš Černý (Jeník) és Jaroslav Brezina (Vašek) remekül énekeltek-ját- szottak, időnként még a fáradt hangú Kecalt (Ludék Vele) is sikerült magukkal ragadniuk, Oliver Dohnányi és muzsikusai is vidáman lubickoltak Smetana varázslatos dallamaiban. Reméljük, lesz folytatása jövőre az operafesztiválnak, és a külföldi együttesek között végre láthatjuk a budapesti operát is, amely már másodszor mondta le szereplését, anyagi okokra hivatkozva. Június 21-én kezdődik Dunaszerdahelyen a művészeti fesztivál harmadik évfolyama - kiállítás, színházi előadások, koncertek és vigadalom szerepel a programban Barangolás, szórakozás a Tündérkertben (Somogyi Tibor felvétele) MISLAY EDIT Hamarosan újra megnyitja kapuit a Tündérkert a kultúra, a művészetek iránt érdeklődők előtt, hogy azok öt napon át kedvükre barangoljanak, pihenjenek, szórakozzanak benne. A szép nevű dunaszerdahelyi művészeti fesztivál harmadik évfolyama június 21-én kezdődik és 25-én fejeződik be. A rendezvény- sorozat mögött két polgári társulás áll: a Városunkért Polgári Társulás és a NA’CONXYPAN Polgári Társulás, amelyek képviseletében Antal Ágota és Vida Igor nyújtott betekintést az idei programkínálatba. Mivel a fesztivál nagyon fiatal, Antal Ágotát egyebek mellett arról is faggattam, hogyan és milyen elképzelésekkel indították útjára. „Egyszerűen szerettünk volna Dunaszerdahelyen magas művészi értéket képviselő, elismert alkotókat vendégül látni, és bemutatni őket az itteni közönségnek is - mondta. - A meghívott művészek között egyaránt vannak hazaiak és külföldiek.” „Kettős célunk van, egyrészt a kortárs művészetek bemutatása, másrészt a hagyományőrzés - tette hozzá Vida Igor. - Az idei fesztivál, ígérjük, változatos lesz. A programot a »mindenből egy keveset« mottó jegyében igyekeztünk úgy összeállítani, hogy a kultúra több szeletéből kínáljon ízelítőt.” A fő programok ismertetése előtt tegyünk még egy kitérőt, az idei évfolyam érdekessége ugyanis, hogy a Tündérkert off programjai között szerepel egy háromnapos színészmesterség-kurzus, amelyet Czajlik József, a budapesti Bárka Színház volt rendezője és Magyar Éva színész, táncos, koreográfus, a Sámán Színház nevű társulat jelenleg Londonban működő alapítója vezet majd. Antal Ágota szavai szerint a műhelymunka iránt nem csupán a profi színészek, hanem a lelkes amatőrök is érdeklődnek. Június 21-én Németh Ilonának, a kortárs képzőművészet külföldön is ismert és elismert képviselőjének DS - public art című kiállításával nyit a Tündérkert. A Dunaszerdahelyen élő művész installációja egy szociológiai felmérés alapján készült. „Azt a kérdést feszegeti, hogy a városban egymás mellett élő paralel kultúráknak vannak-e kötődési pontjaik. Vagyis hogy mi, a városban élő magyarok, szlovákok, romák, vietnamiak, mennyire viseljük el egymást” - magyarázta Ántal Ágota. Czajlik József rendezésében mutatja be június 22-én a vmk- ban a Komáromi Jókai Színház társulata a Mese a halott cárkisasszonyról című kortárs orosz darabot, amely „megrendítő példázat arra, hogy a világvégén, embertelen viszonyok között sem tűnik el az emberből a vágy, hogy szeressen s szeretve legyen”. Június 23-án a vüághírű lengyel dzsessz új hullámának képviselői, a világ egyik legjobb basszusgitárosának tartott Krzysztof Scie- ranski és csapata ad koncertet a Seven Barban. A trió tagja az elektromos vibrafonon játszó Bemard Maseli is, számtalan zenei díj kitüntetettje, aki nem csupán az utóbbi húsz év egyik legjobb lengyel dzsesszmuzsikusa - többek közt Mike Stemnel, David Fiuc- zynskivel, Eric Marienthallai játszott együtt -, hanem kiváló komponista, tanár és producer is. „Sajnos, a híres prágai underground zenekar, a Terra Ignota június 24- re meghirdetett koncertje elmarad - mondta Vida Igor -, velük egy későbbi időpontban találkozhat a közönség.” Június 25-én, vasárnap délután igazi színes vigadalom színhelye lesz a Sárga kastély udvara. Fellép a helyi Gézengúzok gyermekbáb- csoport, az Ágacska néptánccsoport, a Pántlika zenekar, valamint Antal Ágota és Vida Igor Lakatos Róbert és a RÉV is koncertet ad. A SZEVASZ Vándorszínház két előadással gazdagítja a programot, mindkettőt Gágyor Péter rendezte. A gyerekeknek szól a Mátyás király bolondja című, népmeséi motívumokra épülő mesedarabjuk, míg Egressy Zoltán Sóska, sült krumpli című vígjátéka, amely három játékvezető bundákkal, nőügyekkel, italozásokkal tarkított életfejezeteit dolgozza fel, a felnőtt(ebb)eknek nyújt élvezetes szórakozást. „Mernünk kell egy kicsit igényesnek lenni magunkkal szemben - mondta a fesztivál kapcsán Antal Ágota -, és ha az elképzeléseink találkoznak jó néhány ember igényeivel, az öröm számunkra.”