Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-14 / 136. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 14. www.ujszo.com Elhunyt Illés György operatőr Budapest. Életének 92. évé­ben elhunyt Illés György kétsze­res Kossuth-díjas operatőr. A ki­váló művész híradófilmek készí­tése után 1949 és 1996 között hatvanhat játékfilm operatőre volt, 1949-ben ő indította el az operatőri képzést a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Stílust teremtett a Valahol Európában, a Ház a sziklák alatt, valamint az Isten hozta, őrnagy úr! című ma­gyar filmek fényképezésével. A magyar operatőrök közül szinte mindenki őt tekinti a mesteré­nek, s ugyanígy tekintenek rá az Amerikában világhírűvé vált ma­gyar operatőrök, mint például Kovács László vagy Zsigmond Vilmos is. Kende János, a Ma­gyar Operatőrök Társaságának elnöke arra emlékeztetett: a mester nem csupán „nagyszerű operator’ volt, de ő újította meg a hatvanas években a magyar film képi világát. „Ő volt a hatva­nas, hetvenes évek újító szelle­me” - tette hozzá, utalva arra, hogy Illés György sokáig és sokat alkotott. Illés György a Magyar Operatőrök Társaságának tiszte­letbeli elnöke volt. 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere díjjal tüntették ki. Illés György emlé­kére vetíti az ml ma 20.05-kor Ranódy László rendező Koszto­lányi Dezső regényéből készült remekművét, a Pacsirtát. (MTI) RÖVIDEN A Mozgó Világ lapbemutatója Pozsony. Ma 17 órától a Mozgó Világ című társadalmi-kulturális folyóirat bemutatója lesz a Magyar Köztársaság Kulturális Intézeté­nek székházában. A „kalandos történelmű” lap a múlt rendszerben egyfajta ellenzéki fórumnak számított, amelynek több számát is be­tiltották, sőt teljes szerkesztőségét is lecserélték. A 21. századi Moz­gó Világ szerkesztőségének képviseletében Mező Ferenc és Barna Imre, valamint a folyóirat hasábjain gyakran publikáló két jeles író, Ficsku Pál és Grendel Lajos lesz az est vendége, (m) Színházi mesterkurzus Magyar Éva és Czajlik József tart színházi mesterkurzust a duna- szerdahelyi Tündérkert fesztiválon június 21-től 23-ig délelőtt 8-tól 13 óráig. Hogy van az, hogy némely színészt bármeddig elnéznénk, mert egyenesen a szívünkhöz szól, más előadásokon pedig már az első 10 perc után csak arra tudunk gondolni, mit fogunk rendelni a büfében. Mi az a színészi szándék, honnan ered, hogyan valósítható meg? Mű­helymunka mindenkinek, akit magával ragad a színház varázsa. A kurzusra a 0905/989757-es telefonszámon lehet jelentkezni, (ú) Könyvantológiák a Vámbéry Irodalmi Kávéházban Szép versek és szép próza ELŐZETES Dunaszerdahely. Holnap 18 órától lesz a Vámbéry Irodalmi Ká­véházban a Szlovákiai magyar szép próza 2006 és a Szlovákiai magyar szép versek 2006 című an­tológiák bemutatója. A köteteket Csapiár Vilmos, a Szépírók Társa­ságának (Budapest) elnöke és Kukorelly Endre József Attila-díjas költő, író (Budapest) mutatják be. „A válogató már válogatást ka­pott kézhez. A teljes igényével. El is olvasta többször a kéziratokat, melyeket teljességen túliknak volt kénytelen minősíteni, minthogy az ő szeme előtt a kiadó egy kar­csúbb könyv vízióját lebegtette” - ezek a prózaantológiát összeállító Csapiár Vilmos szavai. A versanto­lógia készítője, Kukorelly Endre véleménye szerint pedig: „Antoló­giát összeállítani - alig túlzás - ve­szélyes. Ha olvasol, zenét hall­gatsz és képtárakba jársz, antoló­giát szerkesztesz. Saját kedvence­id csoportosítod, beveszel és ki­raksz, visszaveszel, visszajársz, el­időzöl, gyorsan továbblépsz. Ma­gánügy: amíg meg nem írod, elő nem tárod. Aki az irodalom alaku­lásáról könyvekről, szerzőkről ír, erről igen és arról nem, folyama­tosan a maga antológiáját állítgat- ja össze. ”(ú) A kassai Thália is fellép az országos fesztiválon Több irányú színházi nyitás ELŐZETES Turócszentmárton. Szlovák, magyar, ruszin és roma nyelvű színházi előadásokat láthat a kö­zönség Turócszentmártonban jú­nius 21. és 27. között, a szlovákiai színházak Dotyky a spojenia (Érintések és kapcsolatok) elneve­zésű országos fesztiválján, mely­nek idei mottója - Otvorme sa - a nyitásra, a nyitottságra biztat. A program a hat nap folyamán 19 színház 22 előadását kínálja. A se­regszemlén a kassai Thália Szín­ház is vendégszerepei: idei siker­darabjukat, A dzsungel könyvét mutatják be június 23-án. A rendezvény szervezője a turócszentmártoni Szlovák Kama­raszínház, amelynek vezetése ta­valy rendezte meg először az or­szágos színházi seregszemlét, az­zal a céllal, hogy a hazai színházak repertoárjának legsikerültebb da­rabjait vonultassa fel az adott éva­don belül. A fesztivált mind a szak­ma, mind a közönség nagyon ked­vezően fogadta. Az ingyenes sza­badtéri előadásoknak köszönhető­en olyanokat is megérintett a szín­ház varázsa, akik addig nem iga­zán találkoz(hat)tak vele, a szerve­zők szerint a fesztivált követően ér­zékelhetően nőtt az előadásaik lá­togatottsága. Ez is egyik célja a fesztiválnak, továbbá az is, hogy a színtársulatok is megismerjék egy­mást és egymás munkáját. Naponta négy produkció szere­pel a fesztivál programján: dél­előtt gyermekelőadás, délután ut­caszínház, este kőszínházi elő­adás, késő este, 10 órától pedig szabadtéri előadás. Ezenkívül lesznek felolvasóestek is, valamint a Színházi Intézet rendezésében A színház probléma címmel szemi­náriumot és vitafórumot is tarta­nak. Mivel a rendezők a fiatalok felé is nyitni szeretnének, a nyitó előadás a pozsonyi színművészeti főiskola növendékeinek produkci­ója lesz. (me) A Madách Színház új produkciója, a Producerek igazi totális színház, emlékezetes színészi alakításokkal Musicalek világszínvonalon Max Bialystockot hármas szereposztásban Haumann Péter, Gálvölgyi János és Szerednyey Béla alakítja (Mohos Angéla felvétele) Ha ma valaki világszínvona­lú musicalt akar látni, akkor a New York-i Broadway és London mellett Budapestre utazik. Szinte élethalálhar­cot vív egymással a Buda­pesti Operettszínház és a Madách Színház vezetése, hogy a legújabb nyugati musicalek játszási jogát megkapják. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A budapesti csoda még 1983-ban kezdődött, amikor Szirtes Tamás le­másolhatta a Macskák bemutatóját, s ki gondolta volna akkor, hogy az még 2006-ban is műsoron lesz. 1990-ben komoly per folyt a Ma­dách és a Vígszínház között a Padlás és a Doctor Herz miatt. A pert végül a nézők nyerték, mert két remek előadással gazdagodott a budapesti színházi repertoár, a Padlás szintén máig műsoron van. Az Operettszín­ház csak jóval később lépett színre ebben a versenyben, de ma már a legkomolyabb ellenfele a Madách- nak. Két éve vitte színre Kerényi Miklós Gábor Presgurvic Rómeó és Júliáját, tavaly a Szépség és Ször­nyeteg című mesemusical követke­zett David Merlini trükkjeivel, idén pedig egy ősbemutató. Éránk Wild- horn és Jack Murphy Rudolf trón­örökösről írott darabja. De az idei év termése a Menyasszonytánc cí­mű klezmermusical is, Jávori Fe­renc Fegya szerzeménye. A Ma­dách sem tétlenkedett az elmúlt évek alatt, hiszen Webben házi szerzővé avanzsálták (A szerelem arcai, József és a színes szélesvász­nú álomkabát, Az operaház fan­tomja és a tavaly bemutatott Volt egyszer egy csapat, amelynek a bu­dapesti szövegkönyvét Bródy János jegyzi), s az idén egy 12 Tony-díjat besepert alkotást, a Producereket választották. A darab sikertörténete még 1968-ban kezdődött, amikor a Pro­ducerek című film Oscar-díjat ka­pott. Három évtizeddel később Mel Brooks Thomas Meehannel színpa­di musicalt írt belőle, s ma is hatal­mas sikerrel játsszák Londonban. A budapesti változat a londonitól el­térően ún. non replika változat, ami azt jelenti, hogy az alkotók a jogtulajdonostól szabad kezet kap­tak egy új verzió elkészítéséhez, mindössze a szövegkönyvhöz és a zenéhez nem nyúlhattak hozzá, bár a budapesti előadás a dalszöve­geket is „magyarosítja”. Totális színházat láthatunk a Madách színpadán, ahol nemcsak a sztárok (Szerednyey Béla, Gál­völgyi János, Haumann Péter, Al­földi Róbert) alakítanak nagyot - az elmúlt években felnőtt egy új musicalszínjátszó nemzedék is (nem véletlenül már a színművé­szeti egyetemen is külön szakot nyitottak), akiket a közönség is kezd megismerni és megszeretni. Az idén már a közönség által oda­ítélt Súgó Csiga-díjat is többen megkapták. Dolhai Attila, Mészá­ros Árpád Zsolt, Szinetár Dóra, Janza Kata, Szabó P. Szüveszter, Siménfalvy Ágota vagy a ma- dáchos Nagy Sándor, Sándor Dá­vid, Szente Vajk, Gallusz Nikolett, Ömböli Pál, Ladinek Judit, Serbán Attila, Balog János s még sorolhat­nám az új nemzedék képviselőit, mind kitűnően énekelnek és tán­colnak, de a prózai szöveggel sem állnak hadüábon. A Producerek két üzletember története. Max Bialystock sikerso­rozata véget ér, a Hamlet, a funny boy című előadása csúfosan meg­bukik. Ekkor ismerkedik meg Leo Bloommal, a fiatal könyvelővel, aki azt ajánlja neki, hogy a bukással milliókat lehet keresni, csak jól kell azt is menedzselni. A két férfi ösz- szefog, s kiválasztják a legrosszabb darabot, a legrosszabb rendezőt, s minden adott az igazi bukáshoz. Vagy mégsem? Szirtes Tamás ren­dező előadása hihetetlen energiá­kat mozdít meg, Kentaur díszletei egész egyszerűen szenzációsak, tíz másodperc sem kell ahhoz, hogy a színpad átváltozzék, s hol egy me­nedzseri irodában, hol egy képze­letbeli színpadon, hol egy neonáci nyúlfarmján vagyunk. Maguk a nyulak is aktív szereplői az elő­adásnak, ahogy szinte minden díszletelem lélegzik, s nincs akadá­lya annak, hogy egy Rolls Royce li­muzin vagy egy szovjet tank begör­düljön a színpadra. Amikor a kép­zeletbeli előadásban Hitler hata­Szerednyey Béla lecsúszott egykori sztárproducere egyszerre szánnivaló, nevetséges, de mindenek­előtt mélyen emberi. lomra jut, elakad a lélegzetünk. A sikerhez hozzájárulnak Vágó Nelly impozáns ruhái és Tihanyi Ákos to­tális koreográfiái is. Mint már emlí­tettem, a szöveg is magyarosításra került, Galambos Attila szabad át­hallásokat engedett meg magának, így ne lepődjünk meg, ha Bodri ku­tyával és magyar klasszikusok szö­vegeivel találkozunk. Többnyire szellemesek ezek a szövegek, nem utolsósorban a Max által bemuta­tott darabok címei is (A kék sakál, A bolond hány, Gödörre várva, Az ágy villamosa, Egy lavór víz stb.). Az alkotóknak helyén a humorér­zékük is, csak addig a határig men­nek el, ahonnan még van visszaút, így a meleg színházi fészek is meg­marad a jó ízlés határai között. Ami mégis kiemeli ezt az előadást a „csak” profi keretek közül, az a remek színészi alakítások. Az álta­lam látott előadásban Szerednyey Béla valószínűleg élete egyik leg­jobb alakítását hozta, lecsúszott egykori sztárproducere egyszerre szánnivaló, nevetséges, de minde­nekelőtt mélyen emberi. Börtön- beli nagy monológja, amikor ösz- szefoglalja megálmodott, majd va­lós színházi múltját, remek színhá­zi pillanat. Az est meglepetése szá­momra Szente Vajk teljesítménye, aki nemcsak énektudásával és táncteljesítményével egyenrangú partnere Szerednyeynek, hanem alakformálásával is. Kissé félszeg, de keserű álmodozásaiból mégis bátran kilépő hétköznapi könyve­lője Oroszlán Szonja akcentussal beszélő és bájaiból élő svéd titkár­nőjével fergeteges kettőst alkot. De a sikerből oroszlánrészt vállalt Gal- benisz Tornász, Barabás Kiss Zol­tán és Lippai László is. Megjósolható, hogy hosszú éve­kig lesz műsoron a Madách Szín­ház legújabb remeke, amely min­dent tud, amit egy musicalnek tud­nia kell. Nemcsak külsőségeiben, hanem emberi mértékkel is egy szívszorító, mégis humoros törté­netet kapunk a show-biznisz ná­lunk is mindent eluraló világáról. A cseh képzőművészet gyöngyszemei 11. című tárlat augusztus 20-ig látható a Pozsonyi Városi Galériában A kreativitás kirobbanásának évei TALLÓSl BÉLA A NOVA cseh kereskedelmi tele­vízió egykori igazgatója, Vladimír Železný magángyűjteményéből látható kiállítás a Pozsonyi Városi Galéria Pálffy-palotabeli kiállító- termeiben. A tárlat, melynek címe A cseh képzőművészet gyöngysze­mei II., 1956-1978, a jelzett idő­szakból mutat be válogatást; har­mincegy szerzőtől megközelítőleg hetven alkotást. Ez az anyag hat százaléka a teljes Železný-gyúj- teménynek, amely állandó kiállítá­son látható a prágai Zlatá Húsa el­nevezésű galériában. A tárlatot, amely a kirobbanó szellemiséget illusztrálja, az ötve­nes évek végén született néhány al­kotás vezeti fel: ezzel is a hatvanas évek művészeti nagyszerűségére irányítva a figyelmet. Áhogy a meg­nyitó előtti sajtótájékoztatón Vladi­mír Železný elmondta, a hatvanas évek a cseh képzőművészetben a kreativitás kirobbanását jelentet­ték. Nem véletlen, hiszen a filmmű­vészettel kapcsolatban is elmond­ható ugyanez: a cseh újhullám nyu­gati, sőt, tengerentúli elismertséget tudott kivívni magának, mivel ki tudta produkálni a cseh mozgókép- kultúrára felfigyeltető Oscar-díjas mesterművét (Jirí Menzel: Szigo­rúan ellenőrzött vonatok). A gyűjtemény tulajdonosa arra is utalt, viták tárgyát képezi, hogy a hatvanas évek képzőművészei nem csupán a nyugati, illetve világtren­deket utánozták-e, ám véleménye szerint ezek a művészek kreativitá­sukkal megelőzték saját korukat. Ezt a megállapítást kell elfogad­nunk azért is, mert a hatvanas évek filmművészetében is a „saját korát megelőző” kreativitás eredmé­nyezte e művészeti ág legendás klasszikusait. És - e kreativitás nagyságának szemléltetésére - em­lítsük meg Müos Formant, aki kül­földön is bizonyított: életművét a tengerentúlon is korszakos művek­kel tudta gyarapítani. A 60-as évek azért is lehetett az egyik csúcsa a cseh képzőművészet­nek, mert olyasmi jellemezte ezt az évtizedet, mint ami a húszas éveket. Vagyis hogy úgy tűnt, a társadalom folyamatosan nyitottabbá válik, ez­által hinni lehetett valami újban. Er­re cáfoltak rá aztán a hetvenes évek: ennek az évtizednek a termé­séből is bemutat a,pozsonyi kiállí­tás, láttatva, hogy a hatvanas évek­ben megalapozott szellemiség nem vonult ki teljesen a művészetből. A valóban a kreativitás képét mutató tárlat azonban, ahogy ku­rátora ismertette, sem az egyes irányzatokat, sem a képzőművész­egyéniségeket illetően nem repre­zentatív. A kiállítótér - amely nem a kortárs művészet prezentálására van kialakítva - is befolyásolta, hogy esetleg nem a legnevezete­sebb művek kerültek a falakra, ha­nem az adott térben legjobban ér­vényesülő alkotások. Ám így is van mit nézni rajtuk. Mikulás Medek: A faevés művészete / nő tőrkéssel - az Akció soro­zatból (Képarchívum)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom