Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-07 / 130. szám, szerda

16 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 7. www.ujszo.com Nincs olyan kötelező jogszabály az unióban, amely a diszkriminációt teljes terjedelmében kezelné Nők az Európai Parlamentben Bauer Edit: „A gondok súlyossága attól függ, mennyire integrálódott vagy éppen szegregálódott a roma népesség" (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN ■ Kultúrák közötti párbeszéd Brüsszel. Az Európai Par­lament többségi szavazással támogatta az Európai Bizott­ság kezdeményezését, hogy 2008 legyen a kultúrák kö­zötti párbeszéd európai éve. A lehető legszorosabb ered­ménnyel, 299:298:17 arány-, ban döntöttek úgy a képvi­selők, ne csak a különböző tagállamok kultúrái közötti, hanem az egyes tagállamo­kon belül élő kultúrák és val­lási csoportok közötti párbe­széd is fókuszban legyen a rendezvénysorozat során. A képviselők díjakkal jutalmaz­nák a kultúrák közötti párbe­széddel összefüggő progra­mokban kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó fiatalokat. A parlament a magánszektor­ral és a médiával együttmű­ködve népszerűsítené az eu­rópai évet, s e munkában sze­retnék felhasználni 2008 je­lentős sporteseményeit, a labdarúgó Eb-t és az olimpi­át. (euractiv.hu) Pedofilok - határok nélkül Brüsszel. Az Európai Par­lament elfogadta azt a jelen­tést, amely szerint a tagálla­mok érvényesíthetik a gyer­mekek ellen elkövetett szexu­ális bántalmazás és gyermek pornográfia miatt másutt született ítéletekből fakadó tilalmakat. Jelenleg hiába til­tanak el valakit szexuális bántalmazás miatt a gyerme­kekkel való foglalkozástól, az illető egy másik tagállamba települve kijátszhatja a tilal­mat. A pedofilbotrányok ál­tal megrázott Belgium javas­latára most javítják a tagálla­mok közötti együttműkö­dést. A jelentés annak kap­csán született, hogy a hol­land pedofilok politikai párt­ba tömörülve akarják védeni saját érdekeiket. Franco Frattini uniós biztos tájékoz­tatása szerint a pedofilia bűncselekménye napról nap­ra terjed az EU-országokban, elsősorban az internet segít­ségével, ahol mintegy 200 ezer pedofil honlap érhető el. A javaslat legközelebb a tanács elé kerül. Az új szabá­lyozás még az idén életbe léphet, (euractiv.hu) A megbízatási idejét épp be­fejező szlovák törvényho­zásban a férfiak és nők ará­nya meglehetősen rossz: a hölgyek száma alig éri el a 10 százalékot. Mivel a lakosság nemek szerinti megoszlásában a nők vezet­nek, igazságtalannak te­kinthető ez a felállás. Arról, milyen a helyzet az Európai Parlamentben, Bauer Edit képviselőt faggattuk. NAGY ILDIKÓ Milyen tapasztalatokat szer­zett ezen a téren a nőjogi és esélyegyenlőségi bizottság tagja­ként? Itt az a szokás, hogy a képviselő egy bizottság rendes tagja. Én az ál­lampolgári jogok - igazságszolgál­tatás nevű bizottságot vállaltam fel, mert ebben foglalkozunk az unión belüli kisebbségi, illetve em­beri jogokkal. Utóbb kiderült: ez csak munkánk töredékét alkotja, mert valójában a biztonságpolitika uralta el tevékenységünket. Otthon korábban a foglalkoztatás- és szoci­álpolitika volt a szakterületem, ebből adódott a másik bizottságbe­li ténykedésem. S mivel az ember nem tud kibújni a saját bőréből és fontosnak tartottam itt is követni a történéseket, na meg a szlovák képviselők közül ehhez senki nem csatlakozott, ezt is elvállaltam. A harmadik bizottságtól, a nőjogitól felkérést kaptam: jó lenne, ha részt vennék a munkájában - és nem kel­lett túl sok rábeszélés. Egyrészt ta­pasztalataim miatt, másrészt a hoz­záállás miatt vállaltam el. Az em­ber ugyanazzal az attitűddel szem­besül, mint a kisebbségi jogoknál: látszatra minden rendben van, de a felszín alá nézve kiderül, hogy ez nincs így. Azt hittem, főképp euró­pai témákkal foglalkozunk majd, de Mexikótól Guatemaláig nagyon sok minden érdekli a tagokat. Szá­mos problémát európaiként más­képp látunk, mint a nem európai érintettek. Ilyen például a hagyo­mányos iszlám családok integráci­ója, illetve ennek hiánya. Ők ma­gukkal hoztak Európába olyan tra­díciókat, amelyek az itteni érték­renddel ütköznek. Kezdetben nem mindig értettem, miért olyan fon­tos ezzel foglalkozni, de közben ki­derült, hogy sok millió iszlám vallá- sú ember él Európában, és ezek a jelenségek nem ritkák. Itt vannak a kényszerházasságok, amikor na­gyon fiatal lányokat adnak féijhez különböző okokból. Vagy amikor szinte a törzsi kapcsolatokat-ha- gyományokat ápolják Európában is. Ilyen téma a becsületbeli gyil­kosság, amire nincs is igazán jó ma­gyar szavunk. Ez az ún. honour-kil­ling: ha egy lányt bárki - akár egy családtag - megerőszakol, akkor a családi tanács úgy is dönthet, hogy meg kell őt ölni, mert szégyent ho­zott a családra. Jobb esetben férj­hez kell mennie az elkövetőhöz. Ilyesmit európai ésszel el sem tu­dunk képzelni. Az EU nem kevés támogatást nyújt sok olyan ország­nak, ahol az ilyesmi napirenden van, és nem is kelt különösebb fel­háborodást, mert olyan a szokás­jog. Mindez betört az EU-ba is, hi­szen egyre több az iszlám betele­pült. Azt mondják, Berlinben egy bizonyos időszakban három hónap leforgása alatt három-négy ilyen gyilkosság is előfordult. Az az igaz­ság, hogy ilyen témákra nem iga­zán számítottam. Vannak olyan tisztán európai problémák, amelyek azonosak a keleti és a nyugati országok, mondjuk a szlovákiai és a belgiu­mi nők esetében? Azt hiszem, több az azonosság, mint a különbség. Itt van például a férfiak és a nők bérezése közti elté­rés. Annak ellenére, hogy van egy 45 éves irányelv, amely kötelezővé teszi a tagországoknak a megkü­lönböztető bérezés tiltását, ez a probléma ma is élő. Csökkent ugyan, de nem tűnt el a bérezés közti különbség: átlagosan 15 szá­zaléknyi a férfiakjavára. Szlovákiá­ban ennél jóval több, de gyakorlati­lag majdnem minden országban megvan. Az iskolai végzettség tekinteté­ben vannak nagy különbségek a férfiak és nők között Európá­ban? Nincsenek, talán Cipruson és Máltán alacsony a nők iskolai vég­zettsége, de az egyetemi végzett­ségben a nők majdnem mindenütt elérik a fele-fele arányt, sőt meg is haladják azt. Ezzel együtt érthetet­len, miért alacsonyabb a nők bére­zése. Vannak teljesen elnőiesedett szakmák, ahol ennek következté­ben erőteljesen csökken a bérszín­vonal. Nehéz megmondani, mi az ok és mi az okozat, de teljesen egyértelműen nyomon követhető a jelenség. Az oktatásban a humán szakoknál a nők aránya meghalad­ja a 60 százalékot is, egyeden terü­leten, a matematikai-technikai irányzatoknál van ez az fordítva: a nők aránya alig haladja meg a 30 százalékot. A nőjogi bizottság a napokban szavazta meg - majd az EP is jóváhagyta - egy nagyon bonyo­lult és fontos jelentéstervezet módosítását. A roma nők helyze­téről szóló jelentést Járóka Lívia Fideszes képviselőnő terjesztette be, a szavazást Ön vezényelte le. Nyugat-Európában ugyanolyan égetőnek tartják ezt a kérdést, ugyanúgy érzik a súlyát, mint mi? Ez minden országban másként jelenik meg, attól függően, mekko­ra a roma lakosság, milyen az élet­formája. Például Franciaországban utazó életformát folytatnak, be­tartva ennek szabályait, s ott uta­zóknak is hívják őket, nem romák­nak, Spanyolországban hasonlóak a velük kapcsolatos gondok, mint nálunk. De vannak országok, ahol egyáltalán nincsenek romák, így Nagy- Britanniában vagy a balti ál­lamokban. A gondok súlyossága te­hát attól függ, mennyire integráló­dott vagy éppen szegregálódott a roma népesség. Az elemzések azt mutatják, a déli államokban bizony elég súlyosak, Görögország bizo­nyos régióiban nagyon komoly gondot okoz a roma lakosság integ­rációja. Úgy gondolom, a roma nők problémáit, azok sokrétűsége miatt európai szintről megoldani nyüván nem lehet, de ösztönözni a megol­dást, a feltételek kialakítását igen. Úgy tűnik, nagyon sok éve, egy­mást biztatva, magunk előtt toljuk a problémát, de nem találjuk a megoldást. Azt is el lehet fogadni, hogy gyors megoldások nincsenek, hogy az eredmény csak néhány év­tized múlva jelentkezik. Egyet nem szabad: félretenni a problémákat. A jelentéstervezet megvitatá­sakor csak az észérvek kerültek előtérbe vagy érződött a képvi­selők részéről némi együttérzés is, lévén szó a roma nők mega­láztatásáról? Az Európai Uniónak van két na­gyon fontos irányelve. Az egyik az antidiszkrimináció, itt megkülön­böztetjük a közvetlen és a közvetett diszkriminációt. Ez a felismerés rendkívül fontos és előremutató bármiféle kisebbség szempontjá­ból. A roma nők esetében azonban halmozottan hátrányos helyzetről lehet beszélni. Az európai kormá­nyok többségének az az álláspontja, az állampolgári elvet alapul véve, ugyanazokat a jogokat és kötele­zettségeket feltételezve, egyforma bánásmódban kell mindenkit része­síteni. Ez azonban nagyon gyakran vezet olyan helyzetekhez, amelyek­re nincs más magyarázat, csak a közvetett diszkrimináció. S ezt bi­zottságunk nagyon jól érzékelte, a jelentés értékelésében párosult a racionalitás azzal az elkötelezett­séggel, hogy a passzív szemlélés, a kivárás komoly kockázattal jár, mert nagy árat fogunk érte fizetni. Elfogadhat a bizottság olyan határozatot, amelyet parlament is magáévá tesz, s ezáltal köte­lező érvényűvé válik az európai kormányok számára? Az itteni folyamat más, mint a hazai parlamentben. A jelentés a plénum elé kerül, amely különböző ajánlásokat fogalmaz meg az Euró­pai Bizottság és a tagországok felé. Ajánlhatja például, hogy a Bizott­ság értékelje át antidiszkriminációs politikáját. Ez a jelentés ezt nem ajánlja, de az állampolgári jogok bizottságában napirenden van egy másik jelentés, amely feltételezi az antidiszkriminációs irányelvek ha­tékonyságának újraértékelését. A jelentéstevő szerint a kisebbségpo­litikában fontos lenne elgondol­kodni egy minimális standardon, mert kettős mércét alkalmaznak. A csatlakozó országok számára érvé­nyesek a koppenhágai kritériumok, míg a tagországok számára az Eu­rópa Tanács határozatain kívül nincs olyan belső rendelkezés, amely biztosítaná a kisebbségi jo­gokat. Van még egy érdekes elté­rés: a férfiak és a nők megkülön­böztetését kizáró irányelv pozitív intézkedések meghozatalát feltéte­lezi, hogy az esélyek kiegyen­lítődjenek. Ugyanakkor az összes többi diszkrimináció, a faji, vallási, nemzetiségi vagy egyéb esetben ilyen expressis verbis nem mondják ki az elvárást. Igaz, ha vannak pozi­tív lehetőségek, ezek megtartására és fejlesztésére biztatja a tagorszá­gokat az irányelv. De nincs olyan kötelező jogszabály, amely a diszk­riminációt teljes terjedelmében ke­zelné. Számomra ez egy érdekes probléma, úgy érzem, itt talán ér­demes lenne a bizottságot arra ösz­tönözni, hogy értékelje át diszkri­minációellenes irányelveit. Keményebb, határozottabb el­vek elfogadására lenne szükség? Ez mindig kockázattal jár. Ugyanis a tapasztalat azt mutatja, a kormányok nehezen fogadják el az irányelveket. S mivel a kor­mányfők alkotta tanácsnak kell a végső döntést meghoznia, mindig fennáll annak a veszélye, nehogy a már meglévő standardot is lefarag­ják. Ez szerintem nagy baj lenne. A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta Konzervatív alap A nettó A kezelési A hozamráta Kiegyensúlyozott alap A nettó A kezelési A hozamráta Progresszív alap A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,0426 Sk 45 748 280,01 Sk 0,00% 1,0511 Sk 286 962 020,02 Sk 0,00% 1,0503 Sk 736192 044,60 Sk 0,00% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár** 1,0407 Sk 249 111 183,35 Sk 0,07% 1,0435 Sk 1 529 807 260,79 Sk 0,07% 1,0468 Sk 3 056 600 966,27 Sk 0,07% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0385 Sk 59 259 358,99 Sk 0,08% 1,0376 Sk 555 907 925,14 Sk 0,08% 1,0397 Sk 1 263 195 006,75 Sk 0,08% ING Magánnyugdíjpénztár*** 1,0378 Sk 59 193 320,33 Sk 0,08% 1,0388 Sk 552 897 621,32 Sk 0,08% 1,0416 Sk 1 248 644 859,63 Sk 0,08% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0390 Sk 139171 134,88 Sk 0,08% 1,0436 Sk 997 707 966,42 Sk 0,08% 1,0465 Sk 1 525 523 948,14 Sk 0,08% Winterthur Magánnyugdíjpénztár* * * * 1,0407 Sk 158 238 224,90 Sk 0,08% 1,0438 Sk 1 241 392 125,11 Sk 0,08% 1,0474 Sk 3 202 248 866,35 Sk 0,08% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** az Első Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár, *** a Sympatia-Pohoda Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az ING Magánnyugdíjpénztár, **** a Credit Suisse Life & Pensions Magánnyugdíjpénztár neve januártól Winterthur Magánnyugdíjpénztár forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége ­június 2-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0239 ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0032 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom