Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-09 / 105. szám, kedd
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 9. www.ujszo.com RÖVIDEN ___________ Rómeó Vérzik a Deja vu-klubban Pozsony. A hazai rockzene világának legnevesebb és legnépszerűbb bandája, a somoijai Rómeó Vérzik lesz a holnapi klub vendége. A négyes fogat a nemrég megjelent dvd-jét fogja bemutatni. A zenekar Magyarországon is egyre népszerűbb, amit az is bizonyít, hogy a 10 év rock & roll névre keresztelt anyag egy ideig a Mahasz toplista harmadik helyén állt. A dvd bemutatása után a fiúk hangszerekkel a kezükben is színpadra állnak. Ahogy Koppány a zenekar frontembere elárulta: most főleg a nyári fesztiválokra készülnek, emellett pedig az új album anyagát írják, hogy minél előbb stúdióba vonulhassanak. Az MKKI, a Diákhálózat és a Deja vu zenekar közös estje természetesen most is ingyenes, kezdés 18 órakor a Hlava XXII étteremben, (sd) Tizenöt éve egy dallamot dúdol az európai kvartett Ünnepelnek a V4-ek PROGRAMAJÁNLÓ Pozsony. Mától három napon át kulturális programsorozattal emlékeznek meg a főváros különböző helyszínein a visegrádi együttműködés tizenöt éves jubileumáról. A hazai kulturális tárca, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, illetve több más intézmény közös szervezésében megrendezendő eseménysorozat egy fotókiállítással kezdődik ma délután öt órakor a kulturális minisztérium dísztermében, ahol a visegrádi országok jeles közéleti és politikai szereplőiről készített portrékat tekintheti meg a közönség. A kiállítás május végéig, hétfő ldvételével naponta 10-től 18 óráig lesz látogatható. Este hattól a Mladosť moziba várják az érdeklődőket, ahol öt ország (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia) öt rendezőjének az európai határnyitásról, a kultúrák különbözőségéről, egyben hasonlóságáról közösen készített fümjét vetítik. Holnap ugyanitt, ugyanebben az időpontban a Szolidaritás című, az 1980-as lengyelországi eseményeket bemutató fűmet tekinthetik meg. Este nyolctól Török Ferenc Moszkva tér című filmje lesz műsoron. Csütörtökön szakmai vitafórumot tartanak a V4-es együttműködésről a Prímás palota tükörtermében, felszólal többek között Rudolf Chmel és Fodor Gábor szlovák, illetve magyar kulturális miniszter, Demszky Gábor Budapest főpolgármestere, Ján Čarnogurský volt miniszterelnök. Délután öt órakor képzőművészeti kiállítás nyílik a Zámočnícka utcai Milan Ďobeš Múzeumban, amelyen 11 közép-európai konstruktivista művész alkotását tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítás május végéig tart nyitva, hétfő kivételével naponta tíztől este hatig. Öt órakor jazzkoncert kezdődik a Séta téri íilagóriaépületben. Rossz idő esetén a Fekete Holló Klubba (Biela 6) várják a koncert közönségét. A programsorozat valamennyi rendezvényére díjtalan a belépés, (-cz-e) Moliére A fösvény című vígjátéka mai is időszerű Korunk görbe tükre JUHÁSZ KATALIN Kassa. A fösvény, Moliére egyik legismertebb darabja manapság is aktuális, hiszen nemcsak a 16. századi viszonyokat figurázza ki, hanem a mai harácsoló vadkapitalista uzsorások elé is tükröt tart. Csiszár Imre Jászai-díjas érdemes művész, aki legutóbb 2002-ben rendezte Kassán Camus Caliguláját, azt állítja, a darab Beckett, Ionesco és Örkény műveivel rokon, mivel a tragikus momentumok röhelyessé válnak benne, a humoros helyzetek pedig tragikusan is szemlélhetőek. „A fösvény arról az emberről szól, akinek a pénz mindennél fontosabb. Az érzelmekkel, családdal, szerelemmel szemben csakis ez határozza meg számára az élet értékét. Ez már a kapitalizmus fejlettebb formája, hiszen Harpagon uzsorakamatra adja a pénzt, azaz másokat ver át, hogy ő maga gazdagodjék. Beteges szintre jut a fösvénységben, ez a folyamat megál- líthatadan, csak belehalni lehet” - mondta Csiszár Imre, aki ebben az évadban három Moliére-darabot is rendez egymás után. A Magyar Színház-beli márciusi Tartuffe-bemutatót, valamint a mostani kassai rendezést követően a komáromi Jókai Színházban állítja színpadra a Gömböc úr című Moliére-vígjáté- kot. Kassán a cirkusz világát igyekeznek megidézni a színészek, jelmezeik erősen kifejezik egy-egy tipikus cirkuszi karakter jellegét, a színpadkép pedig meglehetősen puritán, a díszlet egy manézsra, üres porondra emlékeztet, ahová belépnek az egyes „számok” előadói. Ezért a színészi játék fokozott hangsúlyt kap, ebben a térben minden gesztus és mondat a „többszörösét” jelenti, példázat-szerűen domborítva ki a polgári társadalom hibáit. Harpagon szerepében Bo- csárszky Attilát láthatjuk, lányát, Elizt Nagy Komália alakítja, Valér szerepében Flórián Róbert Szabolcsod Cléante-ként pedig Mokány Csaba, illetve Jászberényi Gábor mutatkozik be a kassai Tháliában. A rendező szerint e darab valamennyi szerepe jól megírt, hálás feladat a színészek számára, a mellékszereplők is fontosak. A május 11-i bemutatót követően legközelebb május 14-én vasárnap, majd a következő hét folyamán látható az előadás. A cirkusz világát igyekeznek megidézni a színészek (Judita Čermáková felv.) Négy magyar film Cannes idei mustráján. Új hullám a magyar filmgyártásban? Keleti szél Gannes-ban A május 18-tól 28-ig tartó mustrán magyar pavilon is működik majd (Képarchívum) Nagy reményekkel indul a cannes-i fesztiválra Vezér Éva, a Magyar Filmunió ügyvezető igazgatója. Az idei mustrán négy kategóriában szerepel magyar alkotás, s mint mondja: ilyen erős jelenlétre régóta nem volt példa. SZABÓ G. LÁSZLÓ Legutóbb csaknem húsz éve, 1987-ben fordult elő, hogy a fesztivál különböző szekcióiban négy magyar fűmet vetítettek. Maár Gyula, Makk Károly és Gazdag Gyula egy-egy játékfilmje mellett egy rövidfilm szerepelt a nagy hírű rendezvényen, amelyet 1969-ben két legendás francia rendező: Francois Truffaut (Négyszáz csapás) és Jean-Luc Godard (Kifuüadásig) alapított. Hogy minek köszönhető e fokozott érdeklődés a franciák részéről? Először is a filmeknek, amelyek valóban komoly értékek hordozói, másrészt pedig annak a ténynek, hogy az utóbbi években valóban erősebben figyel a vüág a magyar új hullám fiatal rendezőire - vélekedik Vezér Éva. „Két éve Antal Nimród Kontrollja, tavaly pedig Mundruczó Kornél Johannája szerepelt jól Cannes-ban, rövidfilmjeink iránt pedig évről évre nagy az érdeklődés. A magyar fűm iránti figyelem tehát adott. Ha pedig elolvassuk a kinti fesztivál igazgatójának nemrég kiadott nyilatkozatát, abból az ő személyes véleményét is megismerhetjük. Úgy tűnik, az utóbb időben keletről fúj a szél” - hangsúlyozta, s ezt tükrözi a fesztivál programja is, amelyben az idén a lengyelek és a románok is jól képviselik magukat. Pálfi György Taxidermiáját, Hajdú Szabolcs Fehér tényétjét és Kocsis Ágnes két alkotását, a Friss levegőt és a Vírust a franciák válogatták be a versenybe, a Magyar Fümunió természetes „közbenjárásával”. A februári budapesti szemlére ugyanis, amely az elmúlt egy év termését sorakoztatja fel, a Filmunió rendszeresen meghívja a külföldi fesztiválok és a nemzetközi fümes sajtó képviselőit, hogy időben megítélhessék: mi készült a magyar stúdiókban. „Ha csak egy kis esélyt látunk is arra, hogy ezek a filmek a vüág bármelyik fesztiváljára zöld utat kapjanak, mi a magunk részéről mindent megteszünk, hogy ez támogassuk vagy elősegítsük. Az idei szemle a külföldi vendégek megítélése alapján meglehetősen jó színvonalú volt, a sokszínűsége mellett több értékes munkáról is beszámoltak az azóta megjelent írások. Elsófilmeseinknek, fiatal filmrendezőinknek most már évek óta megkülönböztetett figyelmet szentel a vüág.” Cannes fesztiválján eddig sem Hajdú Szabolcs, sem Pálfi György fümje nem szerepelt, az elsőfilmes Kocsis Ágnes előtt pedig csak most nyílhatott meg az út. Pálfi Hukkléja a vüág legrangosabb fesztiváljai közül San Sebastian- ban került közönség elé, Hajdú Szabolcs Tamaráját pedig Shang- haiban vetítették. „Hajdú Szabolcs a szertornászok vüágában játszódó fümje a Rendezők két hete kategóriában szerepel a cannes-i programban. A három történetet, három kort, három férfi életvitelét feltáró Ta- xidermiát, Pálfi György alkotását az Egy bizonyos tekintet szekcióban vetítik. Kocsis Ágnes negyedéves vizsgafümjét, a sci-fi elemekkel átszőtt Vírust a főiskolások versenyében láthatja a közönség, első játékfilmjét, a nyilvános WC-ben játszódó Friss levegőt pedig a Kritikusok hetében. Egy rendező két munkájával nem nagyon jut el a vüág legrangosabb mustrájára, ez valóban kivételes lehetőség az alkotó számára. Tulajdonképpen mindkét filmnek jót tesz, hogy ott lesz a párja. Díjat minden kategóriában osztanak, az egyik szekció elnöke a híres orosz rendező, Andrej Mihalkov Koncsalovszkij, a Szibériáda és a Mária szerelmei alkotója lesz. Az Arany Kamera-díjért pedig pluszban az elsőfilmes Kocsis Ágnes versenyezhet.” Vezér Éva arra a kérdésre is választ adott, hogy mennyiben befolyásolja a cannes-i választás az idei Karlovy Vary-i fesztivál magyar kínálatát. „Bár a döntés még nem végleges, ebben az évben az is előfordulhat, hogy nem lesz magyar fűm a versenyben - állapítja meg. - Versenyen kívül azonban több is, hiszen Karlovy Varyban számos nagyon jó szekció van. A Cote d’Azur-ön bemutatott magyar filmeket tehát minden bizonnyal a cseh közönség is láthatja. Ugyanaz az alkotás azonban nem szerepelhet két A kategóriás fesztivál versenyében.” Cannes-ba az idén népes magyar szereplőgárda is utazik. A Taxidermiával Molnár Piroska, a Fehér tenyérrel pedig a film Las Vegasban élő cirkuszművésze, Hajdú Miklós Zoltán. A fesztivál ideje alatt a fümvásár is meglehetősen aktív. Ide a producerek neveznek be egy-egy alkotást vetítési időpontot vásárolva. így jut ki a Riviéra egyik mozijába Gárdos Péter legutóbbi rendezése, Az igazi Mikulás és Goda Krisztina rendezése, a Csak szex és más semmi, amelyet a három főszereplő, Schell Judit, Dobó Kata és Csányi Sándor is elkísér. A május 18-tól 28-ig tartó mustrán magyar pavilon is működik majd, s ahogy Vezér Éva mondja: „Egy évben négy magyar fűmnek még nem volt esélye cannes-i díjra, de már az erős magyar jelenlét is komoly eredmény.” A tárlat tizenhat kölcsönkapott darabját Braille írással a vakok számára is olvashatóvá tették Egyiptomi kopt művészet a fáraók után CSEPÉCZ SZILVIA A Párkányi Városi Galéria különleges kiállítással örvendeztette meg látogatóit. A Budapesti Szép- művészeti Múzeum nagy visszhangot keltett hellenisztikus, római kori és késő antik keresztény művészetet bemutató tárlatának tizenhat kölcsönkapott darabját ugyanis Braille írással tették olvashatóvá, ületve speciális szövegmondó (tárgyleíró) berendezésekkel élvezhetővé a gyengén látók és a vakok számára is. A kopt művészet Egyiptom késő antik és korai bizánci keresztény művészetének hagyományos elnevezése. Pontos társadalmi ösz- szefüggései, legfontosabb korszakai, a földközi-tengeri térség egykorú régióinak művészetéhez való viszonya egészében véve mindmáig homályban maradt. Éppen ezért a száznegyvennyolc, mintegy másfél ezer éves tárgyból álló budapesti - s a darabszámot üle- tően jóval szerényebb, ámde éppen olyan értékes párkányi - anyag nem a művészettörténet valamely már klasszikusnak elismert korszakának keresztmetszetét vülantja fel, hanem csupán most kezdi megtalálni az őt ülető helyet az európai művészeti hagyományban. A koptok emlékanyagának kutatói a feltárt leletek kapcsán évtizedes vitákat folytattak arról, hogy vajon az építészeti faragványok, textilmaradékok, agyagedények, figurális csontfaragványok vagy éppen funkcionális tárgyak - gyermekjátékok az önálló művészet, vagy „csupán” a népművészet kategóriájába tartoznak. Török László akadémikus, az egyiptomi kopt műveltség világszerte számon tartott kutatója, a budapesti tárlat főkurátora szerint a legutóbbi időben ezt a megközelítést merőben új értékelés kezdi felváltani. „A kopt művészet új, nagyobb távlatú és kiegyensúlyozottabb meg- nyüvánulása az egyetemes kultúrának, így mindenképpen a mai európai kultúrhistória egyik, nem jelentéktelen előképe. Ä célkitűzés: bemutatni azokat a mestereket és műhelyeiket, akik magukban hordták a kor művészeti inspirációinak ismeretét; az egyiptomi talajból, és a különáüó hagyományokból fakadó antik-összmunkát.” A dolog pikantériája, hogy a régészek a fáraók Egyiptomának tárgyi emlékei után kutatva az ásatások során a későbbi, ezért értelemszerűen a fáraonikus leletek fölött talált kopt tárgyakat hosszú időn át rendszerint félretették, figyelmen kívül hagyták. A kairói Kopt Múzeumot 1908- ban alapították (a nálunk kiállított tárgyak egy része onnan, valamint az Alexandriai Múzeumból származik), de ma már Egyiptom számos más múzeumában is látható önálló kopt kiállítás. A Párkányi Városi Galéria tárlatának kurátora Kun Zsuzsa művészettörténész. A válogatott leletek között található egy aranyozott női múmiamaszk az i. sz. első század első feléből, egy kislány stukkóval bevont múmiapólyája a második század végéről, agyag-és terrakottaszobrocskák, felnőtt tunika (5-6. század), a szoptató íziszt ábrázoló fogadalmi szobrocska (kései 5. század), különféle női alakok, festett asztali amfora női büsztökkel (6. század), miniatűr edény és csontfaragványok, valamint egy fából készült kerekes játéklovacska. A A kopt művészet a mai európai kultúrhistória egyik, nem jelentéktelen előképe (A szerző felvétele)
