Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-24 / 118. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 24. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ A különválás jó oldalait keresik A belgrádi lapok a szerbia- montenegrói különválás jó ol­dalait latolgatják, de szemük­re hányják a szerbiai veze­tőknek, hogy miattuk nem a szerbiai, hanem a monteneg­rói polgárok döntöttek Szerbia önállósodásáról. Meglehető­sen csalódottan fogadták a podgoricai utcákon kirobbant lelkesedést a különválás híré­re. Úgy tűnt, mintha a monte- negróiak egy gyűlölt ellenség­től és nem testvérnéptől válná­nak külön, miközben Monte­negró lakosságának 30%-a szerb. Ám Szerbia kedvezőbb helyzetbe került: megörökü a közös állam jogalanyiságát.- Rossz hírem van, újabb külföldi befektető hagyott minket faképnél... (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Az emberi jogi szervezet szerint továbbra is súlyos jogsértéseket követnek el a terror elleni háború jegyében Amerikát bíráló Al-jelentés A terror ellen meghirdetett háború jegyében tavaly is súlyos emberi jogsértéseket követtek el a világ vezető hatalmai éppúgy, mint a példájuk által bátorított szövetségeseik - áll az Amnesty International teg­nap Londonban kiadott éves világjelentésében. MTl-HÁTTÉR A vüág legnagyobb emberi jogi szervezetének 320 oldalas össze­foglalója szerint 2005 végén mint­egy 14 ezer olyan fogoly volt az amerikai hadsereg által működte­tett afganisztáni, kubai és iraki őri­zetes központokban, akiket az Egyesült Államok és szövetségesei vettek őrizetbe katonai és biztonsá­gi műveletek során Irakban és Af­ganisztánban. Az Irakról szóló feje­zet szerint az Egyesült Államok ve­zette többnemzetiségű haderő és az iraki biztonsági erők „súlyos em­beri jogsértéseket” követtek el, be­leértve a kínzást, vádemelés nélkü­li fogva tartást, valamint eltúlzott, polgári személyek halálát okozó erőszak alkalmazását. Tavaly több ezer irakit - zömmel szunnitákat - tartottak így fogva. Legtöbbjüktől megtagadták a jogi képviseletet és családtagjaik láthatását is az őrizet­be vétel utáni első hónapokban. Az AI szerint bizonyítékok van­nak az iraki biztonsági erők által széleskörűen alkalmazott kínzá­sokra is. Őrizeteseket a kezüknél fogva akasztanak kötélvégre, ciga­rettát nyomnak el rajtuk, verik, foj­togatják őket, különböző testrésze­iken elektrosokkot alkalmaznak, végtagjaikat eltörik, és szexuális visszaéléseket követnek el ellenük. Kínzásról és rossz bánásmódról kerülnek napvüágra mind újabb bi­zonyítékok az Egyesült Államok guantánamói, illetve afganisztáni és iraki őrizetes központjaiban is. Jelentések érkeznek emellett titkos amerikai fogolytáborokról, ame­lyek helyszíne nem ismert, az őri­zetesek gyakorlatilag „eltűntnek” számítanak. Az AI értesülései sze­rint Guantánamón, ahol mintegy ötszáz foglyot őriznek, többtucat- nyian éhségsztrájkba kezdtek a durva bánásmód miatt. Jóllehet bi­zonyítékok vannak arra, hogy az amerikai kormány engedélyezett kínzásnak, illetve rossz bánásmód­nak minősülő kihallgatási módsze­reket, a legmagasabb posztokon el­maradt a felelősségre vonás, még olyan tisztviselők esetében is, akik háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményeket követhettek el. A jelentés Oroszországról szóló fejezete szerint egyre erőteljesebb az emberi jogvédőkkel szembeni ellenséges fellépés, és a vélemény­kifejtés szabadságának jogát béké­sen gyakorlók több esetben bíróság előtt találták magukat. Továbbra is napirenden vannak a csecsenföldi konfliktussal összefüggő súlyos emberi jogsértések, beleértve a kínzást, a gyilkosságokat és az ön­kényes fogva tartást. A jelentés sze­rint a csecsen konfliktus miatt több mint 30 ezren nem tudnak vissza­érni otthonukba. Az ENSZ szerepéről az AI azt ír­ta: a nagyhatalmak igen gyakran manipulálják a világszervezetet, „saját szűk nemzeti érdekeik” elő­mozdítása végett. Ennek elsődle­ges példája az Egyesült Államok, viszont nem az egyedüli, amint azt Oroszország kaukázusi és közép­ázsiai magatartása, illetve a legel- nyomóbb afrikai rendszerekkel folytatott kínai gazdasági együtt­működés is mutatja. Az Amnesty szerint az ENSZ BT a globális biztonságért legnagyobb felelősséget viselő tagjai tették a legtöbbet tavaly a testület megbé­nításáért és annak megakadályozá­sáért, hogy a BT hatékonyan fellép­jen az emberi jogok védelmében. Irene Khan, az AI főtitkára sajnál­kozva állapítja meg, hogy az EU jó­részt hallgat az emberi jogok kér­désében, márpedig nem őrizheti meg emberi jogi hitelességét, ha szemet huny legfőbb politikai és kereskedelmi partnereinek vissza­élései, vagy saját tagállamainak a menekültekkel és menedékkérők­kel szembeni eljárásai felett. A konfliktus oka, hogy a muzulmán bevándorlók nehezen viselik a szabadelvűséget és a szókimondást A Hirsi Ali-jelenség - túlzott iszlámbírálat? MTl-ELEMZÉS Akár fordulatot is jelezhet az isz­lám kultúra és a holland társada­lom viszonyában Ayaan Husi Ah af­rikai származású iszlámbíráló kép­viselő asszony „kiutálása” az or­szágból. A Szomáliái születésű, 36 éves li­berális képviselő a napokban jelen­tette be, hogy távozik a holland parlamentből, és az országot is el­hagyja. Mint később kiderült, en­nek az az oka, hogy párttársai és a pártját (WD, Néppárt a Szabadsá­gért és a Demokráciáért) is magá­ban foglaló kormány zokon vették, hogy annak idején, bevándorlása­kor, hamis indokok alapján folya­modott menekültstátusért, holland állampolgárságért (és meg is kapta azt). A hazugságok miatt a pártel­nökségre törő Rita Verdonk, a ke­ménykezűként ismert bevándorlási és integrációs miniszter kijelentet­te, Hirsi Ali állampolgársága nem érvényes. Számos olyan tényező akad azonban, amelyek arra mutatnak, Husi Ali üldözésének csak az egyik oka az egykori füllentés, és van egy másüt ok is: hogy politikaüag, sőt társadalmüag bizonyos szempont­ból nemkívánatos személy lett az országban. A hazugságokat a kép­viselő már évekkel ezelőtt nyüvá­nosan beismerte - és akkor a ható­ságok szemet hunytak a vallomás fölött. Igaz, most állítólag előkerült egy újabb félrevezetés (hogy Husi Alinak, akkori állításával ellentét­ben, nem kellett kényszerből há­zasságot kötnie), de ennek igazság- tartalma nem bizonyosodott be. Még ha igaznak tekinthető is, úgy tűnik, az ügy botránnyá dagasztása politikai célzatú, amelynek nem is a képviselőnő a tárgya, hanem az, hogy meddig lehet elmenni az isz­lám bírálatában. A muszlimként született, de ki­tért Hirsi Ali kétségkívül az egyik legkíméledenebb kritikusa volt az iszlám szélsőségeknek, különösen a nőkkel szembeni bánásmódnak. Nem véleden, hogy amikor meg­gyilkolták a témáról - Hirsi Ali társ­szerzősége mellett - filmet készí­tett Theo van Gogh filmrendezőt, a mellére késsel szúrt nyüt levélben Hirsi Alit is kínzással fenyegették. A képviselőt ez nem tántorította el - igaz, rendőri védelem és több hó­napnyi bujkálás mellett, de folytat­ta a harcot a visszásságok ellen. Van Gogh meggyilkolása után még jóformán nemzed hős volt, emellett külföldön is jól ismert em­beri jogvédő személyiséggé vált. Most hirtelen szavahihetőségében megkérdőjelezett, megtűrt sze­mély lett Hollandiában. Még a la­kását is el kellett hagyma, mert szomszédai szerint a jelenléte okozta veszély miatt csökkent in- gadanjuk értéke. Ilyen körülmé­nyek között nem csoda, hogy jobb­nak látta továbbállni, és olyan or­szágban menedéket keresni, ahol reményei szerint kiállnak mellette. Hirsi Áh egy amerikai konzervatív elemző intézetnél tevékenykedik majd, ahol feltehetően külön fog­nak ügyelni a biztonságára. A fekete bőrű képviselő emellett áldozata lett annak a szigorú be­vándorlási törvénynek, amelyet pa­radox módon éppen annak érdeké­ben dolgoztak ki, hogy a radikális külföldieket távol tartsák az or­szágtól. Ez egyúttal felveti annak valószínűségét is, hogy a jogszabá­lyokat tökéletesítem kell, mert fennáll a veszély, hogy tisztes szán­dékú betelepedni igyekvőket eltán­torít, a kalandorok elé viszont eset­leg nem gördít igazi akadályt. Az ügy az amerikai The Wall Street Journal kommentálja sze­rint azt is mutathatja, a hollandok belefáradtak az iszlám szélsőség ennyire nyüt és éles bírálatába. A képviselőnő ugyanakkor maga mu­tatott rá azzal, hogy ő elhagyja az országot, a társadalmi problémák még maradnak. „Az iszlám jövője hazánkban, a nők alávetettsége az iszlám kultúrában, sok muszlint beilleszkedése nyugaton: önbecsa­pás azt képzelni, hogy ezek a prob­lémák eltűnnek”. Nyugat-Európa több országában most a bevándorlás ellenőrzésének szigorítása zajlik. Verdonk asszony bizonyos szempontból nem tett mást, mint ragaszkodott a törvény betűjéhez, amikor érvénytelennek tekintette a megalapozatlan kérel­men alapuló állampolgárságot. Ez a fajta könyörtelen szigor azonban hosszú távon még számos kellemet­lenséget okozhat, nehéz, veszélyes döntésekhez vezethet abban a Hol­landiában, amelynek manapság nem elsősorban a friss bevándor­lók, hanem a legalább második nemzedék óta ott élő muszlimok egy-egy csoportja jelent főfájást. A kábítószert, a prostitúciót, a melegházasságot, az eutanáziát bi­zonyos keretek között engedélyező országban sokáig gondtalannak tűnt a többségi nemzet és a népes­ség hat százalékát kitevő 900 ezres muzulmán közösség együttélése. Utóbb persze kiderült, hogy a mélyben már régóta fortyogott az elégedetlenkedés. Ennek hátteré­ben vélhetően nem a bevándorlók hátrányosabb helyzete áll, hanem az, hogy vallási érzékenységük ne­hezebben viseli a szabadelvűséget, a szókimondást, pláne a vallási szo­kások kóstolgatását. KOMMENTÁR Nem magyar-szlovák ügy! LOVÁSZ ATTILA Magyar-szlovák botrány a láthatáron, immáron harmadik napja cik­kez a sajtó a magyar turistacsoportokról, amelynek vezetőit enge­dély nélküli idegenvezetés címén állították elő és órákig tartottak fogva a rendőrségi fogdában. Még mielőtt valaki butatótozni és hü- lyemagyarozni kezdene (mert lesz rá példa, lefogadom), okosabb lenne pontosan megnevezni, mi és miért történt, de főleg, hogyan kellene a dolgoknak működniük. Az eljáró rendőr egy olyan városi rendeletre hivatkozott, amely már egy éve nem érvényes. Hivatkoz­hatott volna egyébként egy érvényes jogszabályra, amely az idegen- vezetést mint ipart nem a szabadfoglalkozások közé, hanem az en­gedélyhez kötött iparűzés kategóriájába sorolja. Ami azt jelenti, hogy engedély nélkül turistacsoportot vezetni törvénysértő. Ez így igaz, de csak abban az esetben, ha iparűzésről van szó. Tehát, ha va­laki pénzért szolgáltatást nyújtva vezet csoportokat engedély nélkül. Ez esetben szabálysértést követ el, nagyobb összegek esetében pedig nem bejelentett vállalkozást, ami Szlovákiában bűncselekmény. Ha viszont valaki mindezt ingyen, szabad idejében műveli, akkor min­den rendben van. A jogszabály az akár térítésmentes szolgáltatáso­kat csak akkor tiltja (szó szerint, mindenkire érvényesen), ha azokat licenchez köti. Licencköteles vállalkozásoknak minősül pl. a fegyver- gyártás és kereskedelem, a gyógyszerkereskedelem, a méregkeverés vagy a rönkfa exportja. De az idegenvezetés? Ha valaki így értelmezi a jogszabályt, vagy üyenné akarná tenni, alapvető jogi fogalmakkal nincs tisztában. Az idegenvezetők szervezetének munkatársa, ellen­őre, besúgója (nem kívánt törlendő) azt mond, amit akar, az idegen- vezetés korlátozása nem más, mint lobbista tiltás, amely kiszűri a versenyhelyzetet. Idegent vezetni csak engedéllyel nem más, mint a konkurencia mesterséges korlátozása, tetszik, nem tetszik. A minő­ségről pedig ne papoljunk, láttam már idegenvezetőt, aki a betanult szövegén túl semmit nem tudott (igaz, nem Pozsonyban). Az efféle lobbista tiltás még kártékony is, hiszen egészen máshogy ad elő diá­koknak városnézés közben egy korosztályt és tudásszintet pontosan ismerő tanár, mint egy vadidegen profi, aki elmondja a hivatalosan rábízott szöveget. De ez a tény mellékes. Ami fontos: az még nem érv, hogy Európa-szerte (nem mindenhol) bevett szokás az enge­délyhez kötött idegenvezetés. A verseny megakadályozása monopol­helyzet még akkor is, ha nem gázmüvekről, hanem trafikról van szó. Ami a rend őreinek munkáját illeti, az egyenesen felháborító. Egy­részt, ha érvényben lett volna a már érvénytelen városi rendelet, az állami rendőrnek az egészhez semmi köze. Csak akkor, ha a városi rendőr felszólítására az inzultált tanár nem reagál vagy nem hajlan­dó igazolni magát. Nem így történt. Másrészt, elővezetni valakit csak akkor lehet, ha bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, vagy ha szabálysértési eljárásban nem hajlandó vagy nem képes iga­zolni magát. A tanárok igazolták magukat és nem verekedtek. S ha a rendőrt esetleg anyukához küldték volna cifra magyarosan, akkor az nem hivatalos közeg elleni fellépés, csak rendőri túlérzékenység. A magyar turistákon is csodálkozom. Egyrészt a külügy bocsánatkérést követel, ami diplomáciai kellemetlenség, eközben a bekísért tanárok nem óhajtanak feljelentést tenni. Legyenek szívesek! Ez nem a kül­ügy dolga, a szomszédos ország polgárának a személyi szabadságát korlátozták, indokolatlanul, az pedig bűncselekmény Pesten s Po­zsonyban egyaránt. Addig itt nem lesz rend, amíg turistákkal duhaj­kodik a rendőr, de a centrumban százhússzal közlekedő limuzin lát­tán szemérmesen lesüti a szemét. A turistakísérők ügye kellemetlen rendőri túlkapás az egyik oldalon s lobbista érdekek piacot veszé­lyeztető megoldáskeresése a másikon. Az ég áldjon meg minket, ne akarjunk ebből politikumot s szlovák-magyar viszályt szítam! Még akkor sem, ha a rendőr motivációja (vélhetően) ez lehetett. JEGYZET Magyarellenes összeesküvés MOLNÁR NORBERT Felöklelek egy bikát, ha felszín­re tör a jó magyar üldözési má­nia, ami általában jól fejlett pök- hendiséggel párosul. Jellemző példa erre a nyaralórombolás Horvátországban. Hisztéria, magyarellenes akció, utálnak bennünket stb. Legalább három napnak kell eltelnie ahhoz Ma­gyarországon, hogy valakinek eszébe jusson: hátha mi is hi­báztunk. Persze, ez is csak egy szűkebb réteg agyáig jut el, a közszolgálati média üldözést harsog, a népnemzeti nemkü­lönben: minket mindenki bánt, velünk mindenhol kitolnak, bennünket mindenki utál, min­ket üldöz a vüág! De a törvény, az senkit nem érdekel?! Az nem fontos, hogy Vir szigetén nem lehet építkezni ott, ahol a ma­gyar villák álltak? Az senkinek nem jutott eszébe, hogy nem a horvátok, hanem a magyar cég verte át magyar ügyfeleit? Az senkinek nem jutott eszébe, hogy nincs a kezében az építke­zési engedély? Nem volt gya­nús, hogy bagóért szerezték a földet a villa alá? És nem utolsó­sorban: a magyar médiának nem jutott eszébe, hogy a le­rombolt házaknak kevesebb mint fele volt „magyar”, a többi „más nemzetiségű”? Mert akkor nem süketek volna össze-vissza magyarellenességről. A pozsonyi idegenvezető „ügy” némüeg más. A szlovák rendőr­ség butaságát jelzi, hogy intéz­kedik, s azt sem tudja, mi alap­ján. De azt azért hangsúlyozza, hogy jogszerűen járt el, a kérdés az, milyen jog szerint. Merthogy nem a szlovák szerint, az biztos. A szlovák idegenvezetők ve­zetőjének taplóságát mutatja, hogy kihívja a zsarukat, miköz­ben valószínűleg tudja, hogy nincs jogalapja ehhez. Ha pedig nem tudja, még rosszabb. E két szerencsétlen balek - értsd a rendőrség és az idegenvezetők vezetője - viselkedése miatt azonban még nem kell eljutni oda, hogy az intézkedés magyar- ellenes volt. Meg oda sem, hogy a magyarokat mindenki bántja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom