Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-19 / 114. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 19. www.ujszo.com RÖVIDEN wmmmmmmmmmKMmmmmmma&mmaem Csehország aláírta Szöul. Milan Urban cseh ipari miniszter tegnap Szöulban aláírta a dél-koreai Hyundai konszernnek az északmorva Nošovicében megépülő autó-összeszerelő üzeméről szóló megállapodást. Az autógyár építése szeptemberben kezdődik meg. A miniszter cáfolta azt az értesülést, amely szerint késni fog az építkezés. Az 1989-es rendszerváltás óta ez lesz a legnagyobb külföldi beruházás Csehországban. Az egymilli- árd eurós befektetéssel évi 300 ezer autót gyártó telep létesül. (Mfor) Súlyos harcok Afganisztánban Kabul. Súlyos összecsapások zajlottak Afganisztán két déli tartományában a biztonsági erők és a tálib lázadók között. Helmand tartományban tizenhárom rendőrt és 40 tálibot öltek meg, a kilenc órán át tartó tűzharcban további hét rendőr megsebesült, ketten pedig eltűntek. Ugyancsak harcok dúltak Kandahár tartományban is, ahol az afgán erők és az országban állomásozó koalíció katonái 18 tálibot öltek meg. Életét vesztette azonban egy kanadai katona is, az első kanadai, aki harci körülmények között esett el a második világháború óta. A katona halálát nem sokkal azután jelentették be, hogy a kanadai parlament 2009-ig ' meghosszabbította az afganisztáni katonai misszió mandátumát. (MTI) Madárkor Romániában Bukarest. Az erdélyi Brassó város egyik negyedében is kimutatták a madárinfluenza jelenlétét, ezzel tegnapig ösz- szesen hét megye 37 települését érintette a megbetegedés Romániában. A fertőzé- ses esetek több mint a felét Brassó megyében fedezték fel, ahol két város (Fogaras és Feketehalom) teljes vesztegzár alatt van. (MTI) Tüntetők a világi államért Ankara. Több mint 25 ezren vonultak tegnap Ankarában Musztafa Kemal Atatürk, a modern, világi török állam megalapítójának mauzóleumához, hogy tiltakozzanak a török államtanácsot érintő szerdai merénylet ellen, amely egy bíró életébe került. A menet élén az ország három legfőbb jogi intézménye, az alkotmánybíróság, az államtanács és a semmítőszék vezetői haladtak, majd egyperces néma gyásszal emlékeztek a haza atyjára annak sírja előtt. „Törökország világi, és az is marad!,, - skandálta a tömeg. A merényletet egy 29 éves ügyvéd hajtotta végre: az államtanács épületében lelőtt egy bírót és megsebesített négy másikat. Tettét az motiválta, hogy a legfőbb török joghatóságok szigorúan betartatják az iszlám fátyol viselésének tilalmát a közhivatalokban és az egyetemeken. (MTI) Aggasztó helyzet alakult ki a Gázai övezetben - Óimért és Perec között feszültség támadt a palesztinokkal kapcsolatos politika miatt Rendőrök néznek farkasszemet rendőrökkel Jerikó/Gáza. Megfigyelők szerint máris jelentkeztek az ellentétek az izraeli kormánykoalícióban. Mahmúd Abbász palesztin elnök felszólította a Hamász kormányt, hogy azonnal szüntesse be a Hamász-hű új belbiztonsági erő tevékenységét Gázában. ÖSSZEFOGLALÓ A Hamász radikális mozgalom híveiből álló belbiztonsági erő szerdán kezdte meg tevékenységét. Szaíd Szajjám belügyminiszter bejelentette: a 3000 fős új milíciát kivezényelték a Gázai övezet fontosabb pontjaira azzal a feladattal, csináljon rendet, vessen véget a törvénytelenségeknek és a fegyveres bandák által gyakorolt erőszaknak. Az új rendőrség létrehozását kezdettől fogva ellenezte Abbász elnök, aki az állami erőszakszervezetek legfőbb parancsnoka. A jelenlegi helyzetet roppant aggasztónak minősítette Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló, Abbász közeli munkatársa. Bejelentette: Abbász elrendelte a reguláris palesztin erők bevetését, és utasította az egyéb (HamászÖsszesen háromezer saját rendőrt küldött az utcákra a Hamász hoz kötődő) erőket, hogy hagyják el az utcákat. A mérsékelt palesztin államfőhöz hű több ezer rendőr vonult tegnap Gázában az ut-' cákra, hogy demonstrálják Abbász iránti elkötelezettségüket. A Hamász-hű belbiztonsági erők és a palesztin államfőhöz hű rendőrség közötti atrocitásokról kora estig nem érkezett hír. A két fél igyekszik tárgyalásos úton rendezni a konfliktust. Erekat közben bejelentette, Abbász a hétvégén Egyiptomban találkozik Cipi Livni izraeli külügyminiszterrel. Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben zajló nemzetközi gazdasági konferencián (Világgazdasági Fórum) résztvevő felek a tervek szerint vasárnap tárgyalnak egymással. (Reuteryfelvétel) Tizenkét ciszjordániai zsidó vad- kolónia felszámolásáról üt alá rendeletet szerda este Ehud Óimért izraeli kormányfő és védelmi minisztere, Amír Perec. A Maariv napilap úgy tudja, hat kolóniát még azelőtt bontanak le, hogy Óimért vasárnap Washingtonban utazik, ahol kormányfőként első ízben tárgyal George Bush amerikai elnökkel. Óimért kormányának első ülésén jelezte, véget vet a palesztin területeken az engedély nélküli zsidó kolóniák építésének. Hivatalos adatok szerint Ciszjordániában 105 vadkolónia van. Megfigyelők arra hívták fel a figyelmet, amikor Óimért Washingtonba utazik, egy vitáktól meggyengült koalíciót hagy maga mögött. Jelentős a nézetkülönbségük a palesztin ügyet illetően a Munkapárt vezetője, Amír Perec, újdonsült védelmi miniszterrel. Óimért megakadályozta, hogy a kormány napirendre tűzze Perec azon javaslatát: az Izrael által lefoglalt palesztin bevételek egy részét (11 millió dollárt) humanitárius célokra utalják át a paleszti-. noknak. Sajtóértesülések szerint azonban Olmertet még jobban bosszantotta, hogy Perec nyilvánosan azt javasolta neki, washingtoni útja után találkozzon Ab- básszal, próbáljon tárgyalásokat kezdeményezni vele, hogy a palesztin elnököt megerősítse pozíciójában. Perec szerint csak ezután lehet szó az egyoldalú kivonulásról - ez Óimért kormányának alaptétele. Az izraeli kormányfő egyelőre nem kíván Abbásszal találkozni, és az egyoldalú kivonulást is a saját napirendje szerint szeretné elindítani. (MTI, t, ú) Átalakítanák az európai szolidaritási alapot Hágai döntés Prodi súlyos hibának minősítette az iraki háborút EP-bírálat az uniónak ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Aggasztja az Európai Parlamentet, hogy olyan országok is bekerültek az ENSZ emberi jogi tanácsába, amelyek nem mindig tartották tiszteletben az emberi jogokat. Ez szerepel az emberi jogokkal kapcsolatban a tegnapi strasbourgi plenáris ülésen elsöprő többséggel megszavazott EP-jelen- tésből. A dokumentum szerint az unió továbbra is az emberi jogok egyik fő védelmezője a világban, viszont sokkal inkább jeleskedik nyilatkozatok kiadásában, mintsem azok hatásának nyomon követésében. „Bár az EU magas szintű, minőségi munkát végez az emberi jogok terén, furcsa módon egyéb politikáiba és programjaiba sok esetben nem integrálja vagy nem érvényesíti az emberi jogi megfontolásokat.” A jövő évtől évente egymilliárd euró juthat természeti katasztrófák kezelésére az EU szolidaritási alapjából. Mint a vitában elhangzott, olyan hatékony alapra van szükség, amely csökkentené az elszenvedett kárt, rugalmas lenne és gyorsan rendelkezésre állna. Az EP az ezzel kapcsolatos jelentés mellett további hármat is megszavazott az Európában az utóbbi években megszaporodott természeti katasztrófákról - erdőtüzekről, aszályokról és árvizekről. A dokumentumok kü- lön-külön veszik górcső alá a természeti katasztrófák és a mezőgazdaság, a környezetvédelem, illetve a területfejlesztés összefüggéseit. A jelentés szerint a 2002 nyarán bekövetkezett közép-európai áradások nyomán létrehozott szolidaritási alap nem teljesítette az elvárásokat, ezért átalakításra szorul. Az utóbbi kérdéssel külön foglalkozó szöveg szerint a felülvizsgált alap kiteijedne a terrortámadások, jelentős egészségügyi válsághelyzetek, környezeti, ipari és műszak katasztrófák következményeinek kezelésére is. A szolidaritási alap évi egymilliárd euróval támogathatná ezt a tevékenységet. Ebből a katasztrófa sújtotta EU-tagálla- mok, illetve tagjelöltek részesedhetnének. Az európai szolidaritási alapnak azt is elő kell segítenie, hogy megelőzhetőek legyenek a természeti katasztrófák következtében fellépő környezetszennyezések. Visszamennek a börtönbe Belgrád. A hágai Nemzetközi Törvényszék visszarendelte sche- veningeni börtönébe azokat a volt szerb állami és katonai vezetőket, akiket perük kezdetéig helyezett szabadlábra. A döntés Milan Milutinovics volt szerb elnökre, Nikola Sainovics egykori szerbiai miniszterelnökre, Dragoljub Oldjanicsra és Nebojsza Pavkovicsra, a jugoszláv hadsereg két egykori vezérkari főnökére, Vladimir Lazarevics vezérezredesre és Srepen Vukics egykori szerbiai köztársasági rendőrfőnökre vonatkozik. A információt megerősítették a hat vádlott ügyvédei is. A belgrádi Politika azt írta, a törvényszéki határozat teljesen váratlan, a vádlottak hitetlenkedve fogadták, mert meggyőződésük, hogy a koszovói válság idején elkövetett háborús bűntényekkel kapcsolatos perük a jövő év közepén kezdődik. A lap szerint a törvényszék döntésére leginkább Szlo- bodan Milosevics halála és temetése volt hatással, valamint az, hogy a szerb hatóságok nem fogták el Ratko Mladics volt boszniai szerb hadseregparancsnokot. (MTI) A francia nemzetgyűlés elfogadta a „választott" bevándorlásról szóló törvényt Agyelszívással vádolják Sarkozyt MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Szakít az eddigi, a családegyesítés hagyományán nyugvó bevándorlási politikával az új francia bevándorlási törvény. A jogszabályt szerdán, 367:164 arányban fogadta el a francia nemzetgyűlés. Nicolas Sarkozy belügyminiszter javaslata alapján az új törvény az „elszenvedett” bevándorlás, azaz a családegyesítéssel Franciaországba érkezők szigorúbb ellenőrzése mellett a „választott*’ migrációt fogja előnyökben részesíteni. Vagyis a képzett munkaerőét, a francia munkaerőpiac befogadó- képességének és igényének függvényében. A javaslatot a keresztény egyházak és embeijogi szervezetek tiltakozása után a baloldali ellenzék elvetette, s a fejlődő országokból való agyelszívással vádolta Sarkozyt. Több afrikai ország is tiltakozott a szigorítás ellen, ezért Sarkozy afrikai körútra indult, hogy elmagyarázza bevándorlási politikájának lényegét Mali, Bénin és Libéria vezetőinek. A törvény megszünteti az országban 10 éve illegálisan élőknek eddig automatikusan járó tartózkodási engedély kiadását. Ezentúl minden külföldinek kérelme benyújtásakor kötelező lesz a francia nyelv ismerete és egy integrációs szerződés aláírása, amely nyelvi és polgári képzést ír elő. A névházasságok számának csökkentése érdekében francia állampolgárral között házasság után egy külföldi állampolgár az eddigi 2 év helyett csak 3 év után kérhet 10 évre szóló tartózkodási engedélyt, amely 4 éven belüli válás esetén ezentúl visszavonható. Francia állampolgárság az eddigi legalább 2 évi házasság helyett csak 4 év után kérhető. A kitolon- colási intézkedéseket megerősítő törvény ugyanakkör egy újfajta tartózkodási engedélyt vezet be kompetencia és tehetség címen, amely kutatóknak, művészeknek, sportolóknak megkönnyíti az országba való belépést és a legtehetségesebb diákoknak a munkavállalást. A szenátus júniusban vitatja meg a törvénytervezetet. Változik az olasz külpolitika MTl-HÍR Róma. Olaszország továbbra is a terrorizmus elleni harc első vonalában küzd majd, az Irakban szolgáló kétezer fős olasz kontingenst azonban lehetőség szerint gyorsan igyekeznek kivonni az arab országból. Erről beszélt Romano Prodi új olasz kormányfő tegnapi szenátusi programbeszédében, egyben súlyos hibának minősítette az iraki háborút. A kivonulás kapcsán Prodi nem .jelölt meg konkrét időpontot. (Elődje, Silvio Berlusconi az április választások előtt arról beszélt, hogy a katonákat az idei év végéig esetleg hazahoznák.) „Úgy véljük, az iraki háború és megszállás súlyos hiba volt, amely nem oldotta meg - hanem egyenesen bonyolította - a biztonság problémáját” - fogalmazott Prodi, majd a háborúval kapcsolatban hozzátette: „a terrorizmus új alapot és új ürügyet talált ... terrorcselekmények elkövetésére”. Hangsúlyozta, kormánya hajlandó részt venni a terrorizmus elleni műveletekben, ha azok nemzetközi szervezetek felügyelete alatt zajlanak, mint például az ENSZ. Beszédében Prodi - az Európai Bizottság volt elnöke - az európai egység erősítését és egy közös európai alkotmány szükségességét húzta alá. A szenátus ma tart bizalmi szavazást a Prodi-kormányról. Romano Prodi (TASR/EPA) Váltás az USA Észak-Korea-politikájában Washington visszatáncol? MTl-HÍR New York. Amerikai kormányzati körökben váltást fontolgatnak az Egyesült Államok Észak- Korea-politikájában a The New York Times szerint. A új megközelítésnek tömören az a lényege, hogy tárgyalások kezdődnének a békeszerződésről. George Bush elnök még nem döntött a politikai stratégiaváltásról. A békeszerződésről, a papíron 53 éve fennálló hadiállapot hivatalos lezárásáról a tárgyalások csak akkor kezdődhetnének meg, ha Észak-Korea visszatér a tárgyaló- asztalhoz: az USA, Kína, Dél-Korea, Japán, Oroszország, illetve Észak- Korea részvételével folyó hatoldalú tárgyalások újabb fordulója ugyanis már tavaly szeptember óta várat magára. A phenjani kormány régóta követeli, hogy a koreai háború (1950-1953) harci cselekményeit beszüntető fegyverszüneti egyezményt békeszerződéssel váltsák fel. Az amerikai kormányban mindenekelőtt az engedmény időpontjáról folyik a vita. Washington sokáig ragaszkodott ahhoz, hogy a phenjani rezsim először vessen véget atomfegyverprogramjának, a gazdasági és politikai ellentételezésről csak azután eshet szó. Az újabb amerikai elképzelés szerint egyidejűleg folynának a tárgyalások a két kérdéskörről. A washingtoni szemléletváltás összefügg azzal a nemzetközi erőfeszítéssel, hogy rávegyék Iránt vitatott nukleáris programjának a feladására. Washingtonban attól tartanak, hogy Teherán esetleg Észak- Koreától vesz ihletet, amely a nemzetközi közvéleménnyel dacolva folytatja programját, ráadásul nem érte komolyabb büntetés azután sem, hogy bejelentette: nukleáris fegyvert állított elő.
