Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-17 / 112. szám, szerda
Közügy ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 17. www.ujszo.com e-mail: regio@ujszo.com , fax: 02/59 233 469 A dunaszerdahelyi járásbeli díjazott tűzoltók (A szerző felvételei) Tűzoltókat tüntettek ki Szent Flórián napja alkalmából Elismerés az árvízi védekezést segítőknek is ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. A tűzoltók napja alkalmából kitüntetések és díjak átadásával egybekötött ünnepi összejövetelt szervezett a tűzoltó- és mentőtestület nagyszombati kerületi parancsnoksága és dunaszerdahelyi képviselete a városházán kedden. A rendezvényen az árvíz sújtotta falvak képviselői is jelen voltak. Nádszeg, Királyrév és Alsóhatár polgármestereit, valamint Bugár Bélát, a parlament alelnökét és Be- rényi József külügyi államtitkárt, valamint Gál Gábor MKP-s parlamenti képviselőt oklevéllel tüntették ki a vészhelyzetben nyújtott helytállásukért. A Dunaszerdahelyi járásból a következő tűzoltókat tüntették ki: Pápay János, Nagy István, Fehér Ferenc, Karácsony György, Juhos József, László Anikó és Nagy Béla igazgató. A Galántai járásból a testület következő tagjai részesültek az elismerésben: Görföl László, Rastislav Orel, Müan Bača, Michal Holbflc, Ladislav Pitéi. A tűzoltóság kerületi parancsnokságának igazgatója, Károlyi Róbert ünnepi beszédében a tűzoltók sokrétű munkája mellett a testületeket érintő létszámhiányról és a finanszírozási nehézségekről is szólt. A használatban lévő mentőautók átlagéletkora 24 év, és 1500 betöltetlen munkahely van. „Mégis optimista vagyok, kell, hogy egyszer jobb legyen. Hogy mikor, az az illetékeseknél vár válaszra” - fejezte be mondanivalóját Károlyi. Részben erre reagálva Bugár Béla megköszönte a tűzoltók helytállását, és jelezte: biztosítani kell az emberi erőt és a megfelelő technikát. Berényi József külügyi államtitkár pedig arról biztosította a jelenlévőket, hogy erős lobbistára találnak személyében, ha a személyi állomány problémáinak megoldásáról lész szó. Kvarda József, Nagyszombat megye alelnöke Tibor Mikuš megyei elnök köszöntőlevelét olvasta fel, a városvezetést pedig Nagy Frigyes alpolgármester képviselte. A díjakat és pénzjutalmakat a tűzoltóság országos vezetőségének képviselője, Mária Zugová és Károlyi Róbert adta át. Az ünnepség a zeneiskola diákjainak műsorával és állófogadással zárult. Flórián napja május 4-én van. Flórián Diocletianus egyszerű katonája volt, de az emberség, önzetlen segíteni akarás és hősies bátorság jelképévé vált. Az elkötelezett hivatástudatot, a munkába vetett hitet és a hagyományokhoz való ragaszkodást jelenti a tűzoltók és mindannyiunk számára. A legenda szerint az erődben hatalmas tűzvész pusztított, amit Flórián megfékezett. Katonái, akiket megmentett, Flórián emberfeletti, isteni erejének tulajdonították a tűzvész elmúltát. Mivel folyóban halt mártírhalált, a középkorban az árvizek elleni védőszentként is tisztelték, (jóm, net) Díszvendégek és szervezők az ünnepségen (balról jobbra): Zugová Mária, a tűzoltóság országos vezetőségének képviselője, Berényi József külügyi államtitkár, Bugár Béla, az MKP vezetője, megbízott házelnök, Károlyi Róbert, a kerületi tűzoltóparancsnokság igazgatója, Nagy Frigyes, Dunaszerdahely alpolgármestere és Nagy Béla dunaszerdahelyi járási tűzoltóparancsnok Egyre kevesebb a házasságkötés, pedig a hetvenes évek „bébiboomjának" most kellene megmutatkoznia Ez a nyugat-európai családmodell? Az utóbbi években rengeteg szó esik arról, hogy a család mint a társadalom alapvető intézménye válságban van. Igaz, szinglik megvadult hordáival viszonylag ritkán találkozunk Csallóköz vagy Mátyusföld tájain, de azzal a kisebb településeken élők is szembesülnek, hogy a nem is olyan távoli múltban erősnek és biztonságosnak tartott kötelékek, a hagyományok, az értékrendek, az életünket alapjaiban meghatározó rendszerek fokozatosan és folyamatosan fellazulóban vannak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Sorolhatjuk a tüneteket. Kevesebb a házasságkötés. A fiatalok egyre később állapodnak meg tartós kötelékben. Ezzel párhuzamosan csökken a gyermekvállalási kedv. Nő a válások száma. Egyre több gyermek nő fel csonka családban, sőt, egyre több gyermek egyenesen csonka családba születik. Tapasztalt szakemberek mértékadó véleménye szerint ez a nyugat-európai modell, és tetszik vagy nem, erre tartunk mi is - a nagyvárosok népe talán kicsit gyorsabban, de a konzervatívabb vidék sem sokkal marad el. Nagymegyeren az anyakönyvi hivatal adatai szerint a városban a nyolcvanas években évente 70 fölött volt az esküvők száma. A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján hirtelen visz- szaesés következett be, és néhány esztendő leforgása alatt a házasságkötések száma az egykori érték 50 százaléka körül állapodott meg. A városban 1990-ben már csak 56 esküvőt tartottak, 1995-ben 36 pár járult oltár vagy anyakönyvvezető elé, 2000-ben ugyancsak 36 pár, 2005-ben pedig 39 házasságkötés volt. Az abszolút mélypontot a 2003-as év jelentette, amikor 23 pár mondta ki az igent. Mindeközben -jegyezzük meg - a város lakosainak száma érdemben nem változott (9-10 ezres településről van szó), és a kor szerinti összetétel sem módosult negatív irányba. Sőt, a hetvenes évek „bébiboomjának” elvüeg éppen ebben az időszakban kellene megmutatkoznia. Az anyakönyvi hivatal munkatársai szerint két folyamat mindenképpen feltűnő. Az első házasságukat kötők életkora erősen harminc év felé tolódott el, a férfiak és a nők esetében egyaránt. Emellett határozottan növekszik az élettársi kapcsolatok vagy az ennél is lazább modell alapján alakuló családok száma - ez legmarkánsabban ott érhető tetten, hogy a gyermekszületések előtt egyre többen fordulnak hozzájuk apasági nyilatkozat miatt. Ruhák a Trencsén - a divat városa 2005 kiállításon (TASR-felvétel) Dunaszerdahelyen is hasonló trendekről számolnak be. A házasságok száma egy nagyobb ugrással, majd apránként csökkent, mígnem a szám az elmúlt években az évi 120-130 esküvő szintjén stabilizálódott. A 25 ezer lakosú járási székhelyen 1990- ben még 200 házasságot kötöttek, öt évvel később 152 esküvő volt, 2000-ben 120, tavaly pedig 128. Az anyakönyvi hivatal munkatársai szerint a házasulandók koruk szerint vegyes képet mutatnak, nehéz általános következtetéseket levonni. Azt viszont határozottan állíthatják, hogy egyre nagyobb a „visz- szatérő ügyfelek”, azaz a nem először házasodok száma, és étről évre szaporodnak az apasági nyilatkozatok. Figyelembe véve, hogy a születések terén éppen hogy kilá- balóban vagyunk egy hullámvölgyből, ez a tény azt jelenti, hogy arányaiban is nő a házasságon kívül világra jövő gyerekek száma. Somorján szintén csökkent a házasságkötések száma. Az anyakönyvvezetők szerint a folyamat már a nyolcvanas években elkezdődött, a helyzet az elmúlt években stabilizálódott. 1990-ben 100, 1995-ben 81,2000- ben 66, 2005-ben 69 esküvőt tartottak a városban. Nagy és hirtelen visszaesés nem volt tapasztalható, amihez jelentős mértékben hozzájárult, hogy sok fiatal költözik be a városba, nemcsak a környékbeli falvakból, hanem - a közeli főváros kínálta munkalehetőségeknek köszönhetően-- távolabbi vidékekről is. Somorján is tapasztalják az élettársi kapcsolatok előretörését: évről évre többen fordulnak az anyakönyvi hivatalhoz az apaság elismerése miatt. A Galántai járásban a tíz-tizenöt évvel ezelőttihez képest ugyancsak általános csökkenés tapasztalható a házasulandók számát illetően, ám az utóbbi években mintha kezdene ismét éledezni a házasságkötési kedv. Míg 1996-ban még 684 házasságot kötöttek a járás területén, tavaly ez a szám csak 447 volt. Az öt évvel ezelőtti 426-hoz képest azonban növekedésről beszélhetünk. A mélypont a 2002. év volt, amikor mindössze 383 pár mondta ki a boldogító igent. Az utóbbi években a válások száma is határozottan növekszik. Míg 10 évvel ezelőtt a 100 házasságkötésre eső válások száma 40 volt, addig a tavalyi évben 100 házasságkötésre 47 válás jutott. A válások száma 1999-ben volt a legkisebb, amikor „mindössze” 30 válás jutott 100 házasságkötésre. Míg az utóbbi évtizedben a házasságkötések és a válások számában is tapasztalható ingadozás, a házasulandók életkora - mind a vőlegények, mind a menyasszonyok esetében - egyenesen ível felfelé. Tíz év alatt mintegy 3,5 évet „öregedtek”: a vőlegények átlagéletkora 26,6-ról 30,1 évre, a menyasszonyoké 23,7-ről 27 évre nőtt. az anyakönyvi hivatal adatai szerint a kilencvenes évektől kezdve 70-90 házasságot kötnek évente a városban, és folyamatosan csökkent a válások száma. Míg 1995-ben 76 házasságból 15 végződött válással, addig 2000-ben 85-ből csupán 6 (a többi év kimutatását nem kaptuk meg). A hivatal dolgozóinak tapasztalatai szerint főként a magasabb végzettségűeknél növekedik a házasulandók átlagéletkora. A legidősebb általuk regisztrált vőlegény 46 éves volt, pátja pedig 43. A legfiatalabb férjhez menő lány mindössze 16 éves volt. Ugyanakkor már csak elvétve akadnak 18-19 éves friss házasok: az idei év átlaga 27,5 év, vagyis a legtöbben húszas éveik második felében lépnek az oltár elé vagy mondanak esküt a házasság- kötő termekben. Egyébként az egyházi és polgári esküvők aránya is évenként változó, de valamivel mindig keresettebb a templomi szertartás, (as, jóm, gl) Szencen Sok (volt) pár kétszer kerül a statisztikákba: először a házasságkötéskor, majd a válás kapcsán (Miroslava Cibulková felvétele) A HÁZASSÁGKÖTÉSEK ÉS A VÁLÁSOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA RÉGIÓNKBAN SZENCI JÁRÁS DUNASZERDAHELYI JÁRÁS GALÁNTAI JÁRÁS Év Házasságkötések ‘ száma Válások száma Év Házasságkötések száma Válások száma Év Házasságkötések száma Válások száma 1990 90 ? 1996 567 194 1996 684 273 1995 76 15 1997 641 192 1997 436 144 1996 62 11 1998 594 171 1998 420 149 1997 96 12 1999 581 219 1999 449 135 1998 74 5 2000 545 221 2000 426 193 1999 80 6 2001 501 242 2001 416 156 2000 85 6 2002 473 283 2002 383 165 2004 94 ? 2003 484 261 2003 462 185 2005 81 ? 2004 522 237 2004 446 205 2006. május 13-ig 22 ? 2005 494 295 2005 447 211
