Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-03 / 101. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 3. Európai unió - hirdetés 15 A pesszimisták kevesebbet vártak, az optimisták többet, az EB elégedett Ötvenszázalékos siker A németeknek és osztrákoknak sem kellene három évet várniuk a nyi­tással (SITA/AP-felvétel) Brüsszel. Hétfőig, vagyis uni­ós csatlakozásunk második évfordulójáig minden régi EU-tagország döntött a ke­let-európai munkaerő- áramlásról. A pesszimisták kevesebbet vártak, az opti­misták többet. A lényeg: május elsejétől a szlovák ál­lampolgárok is szabadab­ban vállalhatnak munkát az unió területén. ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Bizottság aktualizált összesítése rámutatott: ha egy or­szág vasárnapig nem értesítette Brüsszelt a hosszabbításról, a kor­látok május elsejétől automatiku­san megszűntek. Az akadályok leg­feljebb 2009. áprilisig hosszabbít­hatok meg, utána - legfeljebb még két évig - már csak abban az eset­ben, ha bizonyított, hogy feloldá­suk súlyos zavarokat okozna egy- egy ország munkapiacán. Minden tagországnak kizárólagos joga dönteni a hosszabbításról, de az unió kormánya és az Európai Parla­ment határozottan arra biztatta a tagokat, hogy számolják fel a korlá­tozásokat. Nagy-Britannia, Írország és Svédország már a csatlakozás óta korlátozás nélkül engedi területére az új tagállamok alkalmazottait, Spanyolország, Portugália, Görög­ország és Finnország most csatla­kozott hozzájuk. Franciaország, Olaszország, Belgium, Dánia és Lu­xemburg fenntart bizonyos korlá­tozásokat, de összességében enyhí­ti az akadályokat. Németország és Ausztria nem változtat a jelenlegi korlátozásokon. Hollandiában a kormány a jövő év elejétől enyhíte­ni szeretné a korlátozásokat, de a parlament ellenkezése miatt egye­lőre hivatalosan azok fenntartását jelezte, illetve a rendszer felülvizs­gálatát még ez évvégén. A bizottság országonkénti bon­tásban közzétett emlékeztetőjéből kiderül, hogy Ausztria és Németor­szág a munkavállalási engedélyek rendszerét alkalmazza továbbra is, és a határokon átnyúló szolgáltatá­sok terén is fenntartja korlátozása­it. Dánia egy parlamenti döntés ér­telmében valószínűleg három évig fenntartja a teljes idejű állásoknál alkalmazott engedélyrendszerét, de a kvótákat eközben felszámolja, és munkaerőpiacát fokozatosan ru­galmasabbá és nyitottabbá teszi. Belgium egyes ágazatokban - például az ápolónők, a tűzoltók, szakmunkások, könyvelők, mérnö­kök alkalmazásánál - enyhíti az el­járást. Franciaország azt jelezte, hogy fokozatosan feloldja a korlá­tozásokat, de ennek mikéntjéről még konzultál a szociális partne­rekkel. Luxemburg egyelőre a me­zőgazdaság és a vendéglátóipar te­rén enyhíti az eljárást, és már jövő­re újra áttekinti a kérdést. Olaszor­szág fenntartja a restrikciókat, de 170 ezerrel emeli az új EU-tagok munkavállalóinak létszámára vo­natkozó kvótát. Az EB múlt hét végi sajtótájé­koztatóján Vladimír Špidla foglal­koztatási biztos szóvivője, Ka­tharina von Schnurbein elmondta, a testület összességében elégedett a tagországok magatartásával, hi­szen még néhány hónapja sem várt volna ennyi fejleményt. Meg­ismételte: a korlátozásokat fenn­tartó országok is bármikor dönt­hetnek a feloldásról vagy enyhí­tésről, ehhez nem szükséges meg­várni a három év múlva eljövő újabb határidőt. (MTI, ú) Szlovák, cseh, lengyel és litván munkavállalók körében készítettek felmérést A brit munkaadók örülnek a kelet-európai munkaerőnek MTl-ÖSSZEFOGLALÓ London. A bit munkaadók hasz­nosnak tartják a kelet-európai új EU-tagállamokból érkező munka- vállalókat, akik készségesen ellát­nak olyan, alacsony végzettséget igénylő, alacsonyan fizetett mun­kaköröket, amelyekre brit dolgozó­kat egyáltalán nem találni, áll az egyik londoni elemző cég hétfői je­lentésében. A Joseph Rowntree Foundation (JRF) nevű társadalomtudományi kutató műhely által összeállított, az EU-bővítés második évforduló­jára időzített 115 oldalas tanul­mány szlovák, cseh, lengyel és lit­ván munkavállalókkal, valamint munkaadóikkal készített több ezer interjú alapján készült, és elsősor­ban az építőiparra, a vendéglátó szektorra, a mezőgazdaságra és a gyermekfelvigyázókra (au pair) összpontosít. A jelentés szerint a kelet-európai munkavállalókat alkalmazó brit munkáltatók 75 százaléka mondta azt, hogy az új EU-tagországokból érkezők jót tesznek cége üzletme­netének, mivel ezek az alkalmazot­tak „olyan munkakörülmények kö­zött is hajlandók dolgozni, amüye- neket a brit munkavállalók nem fo­gadnak el”. Néhány napon belül ez a máso­dik olyan londoni jelentés, amely a kelet-európai bevándorlás előnyeit hangsúlyozza. A múlt hét elején az Ernst & Young könyvvizsgáló cég ITEM Club nevű gazdasági előre­jelző részlege írta azt, hogy az új tagállamok munkavállalói „figye- lemreméltóan kedvező” hatást gyakoroltak a brit gazdaságra. A cég egyebek mellett megállapítot­ta: a több mint 300 ezer kelet-eu­rópai új alkalmazott beáramlása a bérleszorító hatás miatt fél száza­lékponttal alacsonyabban tartja a jelenleg 4,5 százalékos jegybanki kamatot annál a szintnél, ahol az egyébként állna. A JRF felmérésében a brit mun­káltatók rendre azt mondták: előnyben részesítik a kelet-euró­pai munkavállalók megbízhatósá­gát és munkaetikáját az általuk Olyan munkakörülmé­nyek között is hajlandók dolgozni, amilyeneket a brit munkavállalók nem fogadnak el. visszatérően lustának nevezett hazai munkaerővel szemben. Sok brit munkáltató elismerte, hogy a munkaerőhiányt sok területen az antiszociálisán hosszú munkaidő, az erős fizikai megterhelés, vala­mint az alacsony beosztás és munkastátus okozza, de azt mondták: ezekre a területekre még megemelt bérajánlattal és juttatásokkal is alig találni brit munkaerőt. A jelentés szerint a kelet-európai munkavállalók azért tűrik el az ala­csony szintű munkát és a rossz kö­rülményeket, mert a fizetés még így is jelentősen meghaladja ottho­ni kereseti lehetőségeiket. Szerepel az ösztönzők között a nyelvtanulási lehetőség is, illetve az, hogy a jelen­legi munkaviszonyokat csak átme­netileg kell elviselni. A munkavállalók zöme a vizsgált területek mindegyikében alacsony szintű munkát végzett, jóllehet az építőiparban egyharmaduk szak- képzettséget igénylő munkakörben (ács, villanyszerelő) dolgozott. A vendéglátóiparban és az au pairek esetében a túlmunkát nem mindig fizetik ki. A vendéglátó szakmában és a mezőgazdaságban dolgozók kevesebb mint fele, az építőiparban alkalmazottak alig 15 százaléka ré­szesül fizetett szabadságban, és az összes alkalmazott kevesebb műit egyharmada vehet igénybe fizetett betegszabadságot. A jelentés sze­rint a megkérdezettek egyike sem volt tagja szakszervezetnek. A gyermekfelvigyázók áltagos heti „zsebpénze” 68 font (kb. 3600 korona), heti munkaidejük pedig a legtöbb esetben meghaladja a brit kormány által e területen megsza­bott 25 órás maximumot, átlago­san öt órával, de ötven százalékuk heti átlagban 8 órányi, zömmel fi- zetetlen túlmunkáról számolt be. Végtelen hívások + SMS Jöjjön át a T-Mobile-hoz, és beszélgessen a végtelenségig! Ön is használhatja a két kedvezmény egyedi összekapcsolását. Beszélgessen a végtelenségig, és küldjön SMS-t 1 koronáért bármelyik hálózatba. . Az új Végtelenségig + SMS csomaggal mindez havonta csak 199 Sk (áfa nélkül). A végtelen hívások a T-Mobile hálózatán belül érvényesek 19-től 7 óráig, s bármelyik hálózatba küldhet 1 koronás (áfa nélkül) SMS-eket 7-től 19 óráig. A programok szolgáltatásának feltételei megváltozhatnak a szolgáltatások korrekt használatának elvei alapján. A program díja, 199 Sk, akkor érvényes, ha az ügyfél aláírja a 12 hónapra szóló, szerződéséhez csatolt függeléket. Az ajánlat 2006. VI. 30-áig érvényes, és megváltoztatásának jogát fenntartjuk. Ügyfélszolgálati vonal: 12345 . www.t-mobile.sk T ■ -Mobile BP-6-11884

Next

/
Oldalképek
Tartalom