Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-16 / 111. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 16. www.ujszo.com Észak-írország: összeültek az egymással beszélőviszonyt sem ápoló protestánsok és katolikusok Tetszhalott élesztgetése lan Paisley tiszteletes és Gerry Adams (SITA/A P-felvételek) RÖVIDEN Zavargások Sao Paolóban Sao Paolo. Több mint negyven autóbuszt gyújtottak fel tegnapra virradóra a brazíliai Sao Paolo államban, ahol a szervezett bűnözői csoportokhoz kötődő, harmadik napja tartó zavargásokban legalább 61 személy vesztette életét. Az erőszakhullám péntek éjjel rendőrőrsök és járőrök elleni támadással kezdődött, majd vasárnap többtucatnyi börtön- lázadással folytatódott. Az elmúlt három napban 115 merényletet követtek el a biztonsági erők ellen az ország legnépesebb államában, ennek során géppisztolyokat és kézigránátokat is bevetettek. A halálos áldozatok közül 36 rendőr és börtönőr, 14 feltételezett elkövető; a börtönlázadásokban 9 fegyenc vesztette életét. A gyilkosságokat egy ismert bűnbanda, a PCC tagjainak tulajdonítják. (MTI) Intézményes lesz a SESZ Sanghaj. A terrorizmus, az iszlám radikalizmus elleni közös fellépés és a drogcsempészet elleni együttes harc voít a fő téma a Šanghaji Együttműködési Szervezet (SESZ) tegnapi külügyminiszteri tanácskozásán. A hat tagállam - Oroszország, Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán - külügyminiszterei előkészítették a kínai metropolisban az együttműködési szervezet június 15- én esedékes csúcstalálkozójának dokumentumait. A részvevők megállapodtak a nemrégiben létrehozott, pekingi székhelyű állandó titkárság szerepének erősítésében. Irán, India és Pakisztán megfigyelői státussal bír a SESZ- ben. Hírek szerint Kína és Oroszország teljes jogú tagságot kínált fel Teheránnak a múlt hónapban. (MTI) Hollandoké az EU sajtódíja Brüsszel. A Vrij Nederland nevű holland lap két újságírója nyerte el idén a sokszínűségért, illetve a diszkrimináció elleni fellépésért odaítélt, az Európai Unió által létesített sajtódíjat-jelentette be tegnap az EB. A nyertes cikk a Hollandia munkaerőpiacán meglévő etnikai és faji megkülönböztetéssel foglalkozik. (MTI) Varsó oszlatja az aggodalmakat Varsó. Megerősítette tegnap a lengyel miniszterelnök, hogy két euroszkeptikus kis párttal kötött koalíciója miatt nem lesz jelentős változás hazájának uniós politikájában. Kazimierz Marcinkiewicz kijelentette: Lengyelország továbbra is tevékeny lesz az Európai Unióban. „A koalíciós megállapodás nagyon kis mértékben változtatja még kormányom eddig követett irányvonalát az integráció és a gazdaság kérdéseiben” - hangsúlyozta külföldi újságírók előtt. Brüsszel ugyanis aggodalommal fogadta a szélsőséges és populista Önvédelem és a Lengyel Családok Ligája kormány- tényezővé válását. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Közel négyéves felfüggesztés után először ült össze tegnap Belfastban a katolikus és protestáns pártok alkotta észak-írországi parlament. A tartományi törvényhozást 2002 novemberében függesztette fel a brit kormány, miután a szembenálló felekezeti frakciók ellenségeskedése miatt a testület munkája megbénult. Tony Blair brit és Bertie Ahem ír kormányfő a múlt hónapban közös ultimátumot szabott a protestáns és katolikus pártoknak a tetszhalott ulsteri parlamenti önigazgatás felélesztésére. Az akkor felvázolt menetrend szerint a tegnapi ülés után 12 héten belül létre kell hozni a végrehajtó jogkörrel bíró helyi kormányt. Ha ez addig nem sikerül, a pártok kapnak még 12 hetet, újabb kudarc esetén azonBrüsszel. Az Európai Unió hamarosan merész javaslatot tesz Iránnak a gazdaság, az atomenergia és szükség esetén a biztonság terén. Erről Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főbiztosa beszélt tegnap. ÖSSZEFOGLALÓ Solana az uniós védelmi és külügyminiszterek tanácskozása kapcsán nyilatkozott. A védelmi és a külügyi tárcavezetők félévente tartanak ilyen együttes ülést - Szlovákiát Berényi József külügyi államtitkár és Martin Fedor védelmi miniszter képviselte -, ami jelzi: az egyik fő napirendi pont az unió közös védelmi és biztonságpolitikája. Rámalláh/Szocsi. A tárgyaló- asztalhoz való visszatérésre szólította fel tegnap Izraelt Mahmúd Abbász palesztin elnök, amikor megemlékezett Izrael Állam megalakulásáról, a palesztinok számára katasztrófát jelentő eseményről. Az ENSZ 1947. november 29-én az egykori brit mandátum Palesztinát egy zsidó és egy arab államra osztotta, 1948. május 14-én egyoldalúan kikiáltották Izrael Államot. Másnap a határozatot el nem ismerő arab államok támadást indítottak Izrael ellen, amely győztesen és területét megnövelve került ki a harcokból. Abbász sürgette, a Gázai övezet palesztin fegyveresei szüntessék be az Izrael elleni rakétatámadásokat. Hangoztatta: az erőszak arra bátorítja Izraelt, hogy folytassa egyoldalú tervének megvalósítását, amelynek célja határokat előírni a palesztinoknak. A palesztin elnök tegnap Szocsi- ban Vlagyimir Putyin orosz államfővel találkozva hitet tett a közel- keleti útiterv mellett, amely megnyitja a rendezéshez vezető „fő, ha nem egyetlen utat”. Putyin és Abbász áttekintette, miképpen segítheti Oroszország a súlyos gazdasági válságtól szenvedő palesztin népet, s hogyan járulhat hozzá az Izraellel való párbeszéd feltámasztásához. Oroszország tíz ban megvonják a képviselők fizetését. Ez gyakorlatilag az éppen nyolc éve életre hívott észak-írországi önigazgatás meghatározatlan időre történő megszüntetését jelentené. Blair az ultimátumot akkor úgy fogalmazta meg: a november 24-ei végső határidő után „vagy ezt a fejezetet zárjuk le, vagy az egész könyvet becsukjuk”. Tegnap az egymással egyébként szóba állni sem hajlandó britpárti protestáns és britellenes katolikus frakciók 108 képviselője formálisan megnyitotta a felfüggesztés ellenére 2003-ban újjáválasztott belfasti parlament első ülését. A legnagyobb frakciót a hírhedt retorikájú Ian Paisley tiszteletes vezette Demokratikus Unionista Párt adja; a második legnagyobb erő a brit fennhatóság ellen küzdő, radikális katolikus Sinn Féin - Gerry Adams vezetésével -, amelyet unionista olA Solana megfogalmazása szerint a merész javaslattal az EU rá akarja bírni Teheránt „kényes nukleáris tevékenységeinek” beszüntetésére. Azt mondta, „nagylelkű” csomagtervről van szó, részleteket azonban nem közölt. Azt mindenesetre elárulta, az EU a következő hetekben teszi meg javaslatát, párhuzamosan annak az ENSZ-határozatnak az elfogadásával, amely az urániumdúsítás beszüntetésére szólítja fel Teheránt. A világszervezet büntetőintézkedéseket helyezne kilátásba arra az esetre, ha Irán nem hagy fel a hasadóanyag dúsításával. Ehhez egyelőre nincs meg az egyetértés a Biztonsági Tanácsban, a múlt héten Oroszország és Kína ellenkezése miatt megfeneklett a határozat elfogadása. Irán, a vüág negyedik legnagyobb olajexportőre azt hangoznapja tízmillió dollárnyi sürgős pénzügyi segélyt folyósított a Palesztin Hatóságnak, demonstrálva azt az álláspontját, amely szerint a palesztin kormányt nem szabad elszigetelni, annak ellenére sem, hogy a januári parlamenti választások nyomán a radikális Hamász került hatalomra. Az orosz álláspont elüt az EU és az USA pozíciójától, amelyek felfüggesztették segélyeiket, tiltakozásul az ellen, hogy a Hamász nem hajlandó elismerni Izraelt, sem lemondani az erőszakról. Mindamellett a közel- keleti közvetítő kvartett (Oroszország, az USA, az EU és az ENSZ) a múlt héten megegyezett egy olyan rövid távú alap létrehozásában, amely közvedenül folyósítja a segélyeket a palesztinoknak, megkerülve a Hamász-kormányt. Az EU tegnap jelezte, a júniusi csúcsértekezletéig létre akarja hozni a küdalon az IRA terrorcsoport politikai fedőszervének tartanak. Az IRA egyébként tavaly szeptemberben hivatalosan bejelentette - és ezt az északír félkatonai szervezetek letatja, hogy nukleáris programja kizárólag a villamosenergia-terme- lést szolgálja. Teherán a hétvégén közölte: nem fogad el semmüyen követelést, amely békés atomprogramjának feladására vonatkozik. Solana ezzel kapcsolatban kijelentette: áz EU többször értésre adta, nem ellenzi, hogy Iránnak olyan atomlétesítményei legyenek, amelyek az energiatermelést szolgálják. Brüsszel azt viszont nem tudja elfogadni, hogy Irán, akár tudományos célból is, urániumdúsítást folytasson - tette hozzá. Washington vasárnap világossá tette: annak ellenére nincs szándéka közvetlen tárgyalásokba bocsátkozni Teheránnal, hogy Mahmúd Ahma- dinezsád elnök a múlt héten személyes levelet küldött George Bush elnöknek, állítólagos új megoldásokat javasolva a világ gondjaira. (MTI, TASR) lönleges alapot. A Kreml a múlt héten újabb saját segélyt is kilátásba helyezett a Palesztin Hatóság számára. Izrael új védelmi minisztere, a szociáldemokrata Munkapártot vezető Amir Perec végrehajtotta első katonai csapását palesztin szélsőséges szervezetek ellen. Hét palesztin halt meg a fegyveres harcokban a ciszjordániai Dzsenín környékén. A Hamász szerint Perec bebizonyította, hogy bűnöző és terrorista. Izraeli és palesztin források is beszámoltak róla: az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai és az Iszlám Dzsihád fegyvereseivel végeztek két akció során különleges katonai egységek. A halottak közt van a Dzsihád egyik vezetője, aki számos öngyilkos robbantás kitervelésé- ben és megszervezésében működött közre. (MTI, t, mr) fegyverzésének ellenőrzésére alakult nemzetközi csoport is igazolta -, hogy teljes fegyverzetét leszerelte, az unionista mozgalom azonban azóta sem ad hitelt ennek. Brüsszel. Szeptemberre halasztja az Európai Bizottság - egy tegnap ismertté vált belső feljegyzés szerint - ajánlását arról, hogy Bulgária és Románia a jövő év első napján csatlakozhat - e az EU-hoz, vagy életbe léptetik a velük kötött csatlakozási szerződés védzáradékát. Ez egy évvel kitolja belépésüket. A bizottság szeptemberben értékeli a Brüsszel. Fehérorosz vezetők nyugati számláinak befagyasztására készül az Európai Unió az országban hosszabb ideje tapasztalható emberi jogi hiányosságok miatt. Benita Ferrero-Waldner, az Európai Bizottság külügyi felelőse tegnap megerősítette az erről szóló sajtóhíreket. Az EU- tagországok külügyminiszteri találkozója alkalmából nyilatkozva hozzátette: erről a következő napokban születhet döntés. Más források azt emelték ki, hogy az egyetértés nem hiányzik a tagországok között, csupán London. Száz dollár feletti olajárat jósolt londoni felszólalásában a venezuelai elnök arra az esetre, ha az USA katonai akciót indít Irán ellen. Hugo Chávez tegnap már második napja tartózkodott Londonban magánlátogatáson, ugyanis a brit kormányból senki sem volt hajlandó találkozni vele. Ezért a kormányzó Munkáspárt balszélét képviselő londoni polgármester, a kormányállásponttal számos sarkalatos külpolitikai kérdésben szembeforduló Ken Livingstone rendezett számára nagyszabású fogadtatást - ő is hívta meg. Az amerikai kormány címére intézett, alig burkolt figyelmeztetésként Chávez - aki nemrég Hitlerhez hasonlította George Bush amerikai elnököt, Tony Blair brit miniszterelnököt pedig az imperializmus bábjának nevezte - hozzátette, hogy Venezuela is leállítaná olajtermelését, ha támadás érné. Az USA nem vásárol olajat közvetlenül Irántól, viszont Új olasz államfő Napolitano letette az esküt Róma. Letette a hivatali esküt tegnap Giorgio Napolitano, a múlt héten megválasztott új olasz köz- társasági elnök, és ezzel megnyílt az út az új olasz kormány megalakulása előtt. A 80 éves volt parlamenti elnök, örökös szenátor az első egykori kommunista politikus, aki Olaszországban elnyerte a legmagasabb közjogi méltóságot. Első fontos feladata lesz, hogy már ma felkérje kormány- alakításra az áprilisi választásokon győztes Romano Prodit, a balközép erők miniszterelnök-jelöltjét, aki már majdnem teljesen elkészült a kormánytagok névsorával. A leendő kormány tagjait várhatóan már holnap felesketheti Napolitano, aki Carlo Azeglio Ciampit váltja az államfői tisztségben. Olaszországban 7 évre választják az államfőket. (MTI) (reform)folyamatot valamennyi területen, különösen a komoly aggodalomra okot adó területeken” - áll a magas beosztású uniós tisztségviselők között köröztetett dokumentumban. Olli Rehn bővítési biztos ma teszi közzé jelentését, amelyben véleményt mond arról, hogy Románia és Bulgária érett-e a 2007-es csatlakozásra, s javaslatot is tesz a tagállamoknak a két ország felvételének időpontjára. technikai részletkérdéseket kell még rendezni. Az unió áprilisban utazási korlátozásokkal sújtotta a kelet-európai ország 31 vezető illetékesét - köztük Alek- szandr Lukasenko államfőt -, miután külföldi megfigyelők a márciusi elnökválasztás előtt és alatt súlyos visszásságokat állapítottak meg, és a fehérorosz ellenzék elleni kemény fellépés azután is folytatódott. A beutazási tilalommal sújtottak között miniszterek, ügyészek és választási megbízottak is vannak. Benita Ferrero-Waldner utalt rá, sor kerülhet az említett névsor bővítésére is. olajimportjának 15 százalékát Venezuela adja. Egyébként vezető londoni elemzők is egyetértenek a 100 dolláros jóslattal. Chávez új szocialista világrend kialakításának szükségességéről is beszélt, Livingstone pedig azt mondta: a londoniak „nem az olajcégek és az oligarchák, hanem Chávez oldalán állnak”. (MTI, ú) Hugo Chávez (S1TA/AP) Szigorították Abbász védelmét Rámalláh. Palesztin forrásokat idézve a Reuters tegnap arról számolt be, hogy merénylet készült ellene, ezért szigorították Mahmúd Abbász palesztin elnök védelmét. E források szerint áprilisban egy húszméteres alagutat fedeztek fel Abbász háza alatt, ez a likvidálását célzó tervekkel függhetett össze, amelyek mögött a Hamász áll. A jelenleg kormányzó, szélsőséges mozgalom tagadja a vádakat. A brit The Sunday Times május 7-én azt írta, a merénylet tervét az izraeli hírszerzés segítségével leplezték le. A Háárec izraeli lap tegnap azt állította, nemcsak a Hamász, az Iszlám Dzsihád is el akarja tenni láb alól Abbászt. (ČTK) Az EU mindenképpen rá szeretné bírni lránt az urándúsítás beszüntetésére Merész javaslat készül Az új izraeli védelmi miniszter első katonai akciója felháborította a Hamászt Orosz segélyt kapnak a palesztinok ÖSSZEFOGLALÓ Bulgária és Románia uniós csatlakozása Elhalasztja ajánlását az EB MTI-HÍR Fehérorosz vezetők számláinak befagyasztása Uniós büntetőintézkedések MTI-HÍR Chávezt Londonban ignorálta a brit kormány Száz dollár feletti olajár? ÖSSZEFOGLALÓ
