Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-13 / 109. szám, szombat

32 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 13. www.ujszo.com KEPVERSENY Vavró Zsófia - Zselíz Obergesell Emma - Várkony „GYEREKES" KERDESEK „Természetes” a fogorvoshoz járás AJÁNLÓ Gyakran sír a gyermekem. Le­het, hogy jön a foga? Bizony, lehet. A kisgyermekek fogai már 5-6 hónapos korban megkezdhetik áttörésüket. Ez sok­szor fájdalommal, néha lázzal is jár. A gyógyszertárakban vagy dro­gériákban kapható speciális folya­dékjó szolgálatot tehet ilyenkor, de ez nem csodaszer. Ha nem segít, akkor esetleg Panadol szirupot kaphat a gyerek, persze csak mód­jával. Mikor vigyem a kisfiam elő­ször fogorvoshoz? Lehet, hogy meglepő, de akkor, amikor még nincs szükség semmi­lyen kezelésre. Ilyenkor kizárólag az a cél, hogy a gyermek számára „természetes” legyen a fogorvos­hoz járás, és ne étje semmilyen ne­gatív élmény. Sokszor okoz gondot a gyermekek kezelése, nagy türe­lem és tapasztalat kell hozzá, mert elsődlegesen a lelkét kell megköze­líteni ahhoz, hogy bármilyen keze­lés kivitelezhető legyen. Ezért na­gyon fontos, hogy a gyermek ne lel­ki traumaként élje meg az első ta­lálkozást a fogorvossal. Mikor kezdjük el a fogmosást a kislányomnál? Most 18 hónapos. Azonnal. Ebben a korban nem is igazán a fogmosás fizikai hatása fontos, hanem az, hogy a gyermek tudja, hogy neki fogat kell mosnia. Nagyon hatásos lehet, ha együtt mosnak fogat, mert a gyermekek­nél igen erős az utánzási hajlam. Nem kell a gyermeket erőszakkal fogmosásra szoktatni, sokkal elő­nyösebb, ha játszva tanulja meg. Meglátja, néhány hét után szinte igényeim fogja. Mi az a barázdazárás? Ha megfigyeli egy őrlőfog felszí­nét, láthatja, hogy azon barázdák találhatóak. Ezek a fogszuvasodás tin. predilekciós helyei, azaz eze­ken a helyeken „előszeretettel” szu­vasodik a fog. A barázdazárás tulaj­donképpen ezeknek a mély baráz­dáknak egy speciális fluoridtartal- mú lakkréteggel történő bevonását jelenti, amely tényleg lezáija eze­ket a barázdákat, így nem alakul ki fogszuvasodás. Legjobb a kezelést a maradó fogak megjelenése után fél-egy évvel elvégezni. A kezelés egyébként nem fáj, érzéstelenítést sem igényel. Az a fránya cumisüveg... A gyermek cumizásával kap­csolatosan az alábbi fontos szem­pontokat érdemes kiemelni: Nem mindegy, hogy mivel töltjük meg a cumisüveget. Alacsony cukor- tartalmú vagy cukormentes folya­dékot szabad csak a gyermeknek adni. Nagyon lehangoló látvány egy „szétszuvasodott” fogú kis­gyermek, amiről az esetek nagy részében bizony a cumisüveg te­het (no meg persze az, aki adja szegénykének...). Amikor a gyer­mek már képes pohárból inni, ak­kor igyon abból. Hároméves korá­ig nehéz leszoktatni a gyereket a cumizásról, de legalább meg kell próbálni. Létezik ún. fogszabá­lyozós cumi, ami azért előnyös, mert megelőzi a nyitott harapás kialakulását. A gyerek szopja az ujját. Mit csináljak? \ Tüdőm, hogy mondani könnyű, de szoktassa le róla. Vegyen neki fogszabályozós cumit, mert a tartós ujjszopás több, nehezen kezelhető problémát is okozhat. A nyitott ha­rapások jelentős részéért az ujjszo­pás a felelős. (Forrás: Sanoral) A liszttel szemben a pépek értékesebbek, mert ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmaznak Hogyan illik a gabona a baba étrendjébe? AJÁNLÓ A tejpépek hallatán a legtöbb édesanyának a tejbegríz jut eszébe, mint finom kanalas desszert. A cse­csemőknél a tej- és gabonapép sze­repe hasonló a felnőtt étrendben jelenlévő kenyéréhez, mely fontos energiaforrást jelent a mindennapi étkezésben. A kenyérhez hasonló­an a tej- és gabonapépeknek is fő alkotórésze a B-vitaminban gazdag gabona. A liszttel szemben viszont a pépek értékesebbek, mivel ásvá­nyi anyagokkal és vitaminokkal ki­egészítettek. Sokan azt gondolhat­ják, hogy a pépek leginkább regge­lire vagy köztes étkezésre alkalmas ételek, holott tápanyag-és energia- tartalmuknál fogva önálló fogás­ként is megállják a helyüket. Zöld­séggel, gyümölccsel gazdagítva változatos és energiadús táplálékot biztosítanak a babák számára. Ahogy a baba napról napra mozgé­konyabb, kíváncsibb lesz, szerveze­te tápanyagigénye is megváltozik, energia igénye megnő. Az első zöldség és gyümölcs megismerteté­se mellett fontos a pépek bevezeté­se is az étrendbe. A kizárólag anya­tejjel táplált csecsemőknél elegen­dő 6 hónapos korban elkezdeni a kanalas étkezést. Ha tápszert kap, akkor már 4 hónapos kor után meg lehet kínálni gluténmentes tejpép­pel. A módosított tej jelenléte, illet­ve hiánya az ételben akkor válik fontossá, ha a családban már elő­fordult allergiás megbetegedés.' A gyors motoros funkciónak haszna is van, mert ha a gyomor hamarabb kiürül, akkor a baba étvágya jobb, gyorsabban növekszik a súlya Vihar a pelenka körül DR. M1CSKEY ÉVA Az első hónapok fő problémá­ja, hogy mennyit eszik a baba és milyen a széklete. Több család hí­vott már fel ijedten és kérdezte meg: baj-e, hogy a néhány hetes kisbabának minden pelenkában van széklete? Normális-e ez az ál­lapot, vagy betegséggel állunk szemben? Az újszülött két-három napig zöldes, feketés színű, kenőcsös székletet, úgynevezett magzatszur­kot ürít. Ezt követően fokozatosan aranysárga (néha zöldes), kissé sa­vanyítás szagú, folyós, tapadós, „anyatejes” széklete lesz. Az első hetekben a baba a pelenkát napi öt­hat esetben is megtiszteli. A sok­szor és sokat szopok székletszáma még több is lehet. A kakiban fehér pöttyök is láthatók, mintha a tej fel­szívódása nem lenne megfelelő. Az emésztés valóban hagy még kíván­nivalókat maga után, hiszen fejlő­désben van mind a bélizom- motorika, mind az emésztőenzi­mek működésének összehangolá­sa. Az anyatej a gyomrot és a bél­rendszert gyorsabban hagyja el, ez adódik részben az összetételéből, részben pedig az érőfélben lévő és szapora bélrendszeri mozgásrit­musból. Ebben az időszakban gyakori az úgynevezett gyomor-bélürülési ref­lex: ha a baba enni kezd, akkor azonnal vagy rövid időn belül szék­lete lesz. Ez nem hasmenés, hanem az életkorra jellemző élettani sajátos­ság. A gyors motoros funkciónak haszna is van, mert ha a gyomor hamarabb kiürül, akkor a baba ét­vágya jobb. A széklet színárnyalatának válto­zatossága, a benne lévő pöttyök, csomócskák is életkori jelenségek. A bélrendszerben fennálló gyors továbbító működés, bélmozgás mi­att például a tejcukor egy része fel­dolgozatlanul kerül a vastagbélbe, ami igen hasznos, mert az ott meg­telepedő bélbaktériumokat táplál­ja. A savanykás illat az emésztetlen szénhidrátokból keletkező szerves savakból jön. A savanyú vegyhatás fontos, mert beállítja a bélrend­szerben élő bakteriális egyensúlyt, ami védi a szervezetet a különböző betegségek kialakulásától. A szer­ves savakból zsírsavak lesznek, amelyek energiát juttatnak vissza a szervezetbe, ugyanakkor tovább serkentik a vastagbél működését. Ezért savanyú illatú a széklet. Mi­ért aranysárga, illetve zöldes? Azért, mert a gyors bélmozgásnak köszönhetően nincs idő az epe ké­miai átalakulására, elszíneződésé­re. És honnan lesz a petty vagy a nyálka? A fehér pöttyök a sokat evő babák táplálékának emésztetlen fehéijecsomócskái, a nyák pedig a bélből származik, ahol ebben az életkorban fokozott mennyiségben termelődik, és jelentős része van a kórokozók elleni védőgát kialakítá­sában. A mesterségesen táplált csecse­mők széklete a korszerű tápszerek­nek köszönhetően szintén ilyen jel­legű, nincs köztük markáns kü­lönbség. A fokozottnak tűnő, gyors bélműködés csak látszólagos has­menés, valójában az egészség vé­delmét szolgáló állapot. Ha a babánál más tüneteket is észlelnek - pl. láz, hányás, széklet- szám-szaporodás, nyugtalanság, súlycsökkenés -, á szülők akkor ne habozzanak, forduljanak orvos­hoz! A valós csecsemőkori hasme­nés ugyanis komoly következmé­nyekkel járhat. egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469

Next

/
Oldalképek
Tartalom