Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-10 / 106. szám, szerda
2006. május 10., szerda 2. évfolyam 19. szám Elfenekelték a cég egyik konkurensének táblájával Perel a megalázott nő FELDOLGOZÁS Az 53 éves Janet Orlandót egy csapatépítőnek szánt tréningen kényszerítették megalázó helyzetbe. A nő szexuális zaklatásért beperelte munkaadóját, most pedig a médiához fordul. A Guardian brit lap szerint Orlandót az Alarm One Inc. nevű anaheimi cég csapatépítő tréning- jén kényszerítették arra, hogy elviselje, amint kollégái elfenekelik a cég egyik konkurensének táblájával. Az eseményen a csapatokra osztott dolgozók közül a vesztes csapat tagjainak további megalázó procedúrát kellett kiállniuk, ugyanis a győztesek tortával dobálták őket, és arra kényszerítették a felnőtt dolgozókat, hogy pelenkát viseljenek. Az 53 éves asszony az eset után felmondott a cégnél, majd pert indított az Alarm One ellen, és 1,7 millió dolláros kártérítést követelt az őt ért megaláztatásért. Bár a cég azzal védekezett, hogy nem volt kötelező részt venni a tréningen, a „büntetések” pedig nem voltak diszkriminatívak, ugyanis nőkre és férfiakra egyaránt vonatkoztak, Orlando megnyerte a pert, s most nemsokára több amerikai tévéműsorban is feltűnik, hogy beszéljen az esetről. Az egykori dolgozó a Good Morning America, valamint a The Oprah Winfrey Show vendégeként mondja el majd véleményét, s feltűnik egy éjszakai talkshow-ban is. Orlando e! nondása szerint a jövőben beszédeket szeretne mondani a szexuális zaklatás megakadályozása érdekében, (h) Megnöveli a betegségek kockázatát Veszélyes a túlóra FELDOLGOZÁS 61 százalékkal nagyobb az esélye az egészségkárosodásnak azok körében, akik a napi nyolc óránál többet dolgoznak. A halálesetek kockázatát szintén növeli a túlóra. Amerikai kutatók összefüggést találtak a hosszabb munkaidő és a gyakoribb balesetek, illetve megbetegedések között. Az Occupational and Environmental Medicine szaklap szerint a túlórával járó fáradtság, stressz, a pihenés hiánya növeli az egészségkárosodás kockázat. Az elemzés során vizsgált 5100 munkahelyi baleset vagy munkával összefüggő betegség több mint fele olyan alkalmazottakat sújtott, akik az átlagosnál hosz- szabb munkaidőben vagy túlórában dolgoztak. A fáradtság és stressz eredményeként 35 százalékkal növekszik a kockázata a csontrendszeri megbetegedéseknek, ezeket pedig 25 százalékkal a vágások, sérülések követik az amerikai vizsgálat szerint. A gazdasági kockázata sem elhanyagolható a munkahelyi stressznek. A munkához kapcsolódó nyomás csak Nagy-Britanni- ában évente 5 millió embert érint. A stressz miatt elmaradt munkaórák száma 2004-ben elérte a 12,8 mülió órát. A hétfő reggel az egyik legveszélyesebb időpontja a munkahétnek. Egy japán kutatás szerint észrevétlenül is akkora fizikai és pszichés teher a szervezet számára, hogy ilyenkor jelentősen megemelkedik a vérnyomás. A szakértők szerint ezzel magyarázható, hogy hétfőn az átlagosnál többen kapnak agyvérzést és szívrohamot. (p) karrier@ujszo.com A cégek versenyképességét ma már humántőkéjük minősége határozza meg Napi kötelesség a tehetséggondozás A tehetséggondozás mára nyilvánvalóan a vállalati felső-, sőt az első számú vezetők feladatává vált, mert a cégek versenyképességét ma már végső soron humántőkéjük minősége határozza meg - állítja az Economist Intelligence Unit (EIU) gazdaságkutató és a Development Dimensions International (DDI) HR-tanácsadó cég közös tanulmánya. FELDOLGOZÁS Az emberi erőforrásokkal (human resources - HR) való foglalkozás a vállalati felsővezetők egyik legfontosabb, gyakran legnyomasztóbb feladatává vált, ami cégeket irányítók munkaidejének 20 százalékát tölti ki. Tom Wilson, az amerikai biztosító óriás, az Allstate elnök-vezérigazgatója ezt a következőképpen foglalta össze: „Aggodalmaim elsősorban az emberek miatt vannak.” A nagy szervezetek vezetőinek sokkal nagyobb a felelősségük a tehetségek megtalálása, felkarolása és esélyhez juttatása területén, mint valaha. Ez még akkor is igaz, ha a tevékenységük nem valamifajta minden átívelő tehetséggondozási stratégiából következik - állítja a tanulmány. A felsővezetők munkaidejüknek több mint a felét azzal töltik, hogy figyelik, felkészítik és ellenőrzik az ígéretes vezetőket, és számos esetben közvetlenül is részt vesznek a tevékenységük fejlesztésében azzal, hogy mentorukul szegődnek vagy vezetési ismereteket tanítanak nekik. A felmérés azt mutatta, hogy a társaságok irányítói mélyen meg vannak győződve a tehetséggondozás és a cég pénzügyi eredményei közötti szoros kapcsolatról annak ellenére, hogy távol tartották magukat e hatások precíz számszerű kifejezésétől. „A legutóbbi pénzügyi eredményeink mindig visszatükrözik a fejlesztési programjaink eredményeit vagy a hiányosságait. Végső soron, ami megkülönböztet bennünket a versenytársainktól, az embereink képességeiben és minőségében keresendő” - vélekedett William Hawkins, a gyógyászati technológiai multi Medtronic vezérigazgatója. Az EIU kutatási igazgatója, Nigel Holloway szerint a top vezetők ma már arról beszélnek, hogy a tehetséggondozás a legfontosabb prioritássá vált, s rendkívül motiváltak abban, hogy nagy vezetőket neveljenek, akik a vállalataik számára folyamatosan újrateremthetik a versenyképességet. A kutatás ugyan nem tárta fel, hogy a tehetségek menedzselése állandó témájává vált volna az igazgatósági üléseknek, de abban bizonyosak, hogy a vállalatok operatív vezetői rendszeresen kapnak megfelelő stratégiai támogatást és megoldási javaslatokat ilyen jellegű problémáikhoz. Matt Paese, a DDI alelnöke szerint a vállalatok életében a HR-terület vezetői mind közelebbi munkakapcsolatba kerülnek a vezérigazgatóval, s egyre inkább érdemi résztvevőivé válnak az igazgatóság tevékenységének. A vezérek ugyanis idejük nagy részét arra fordítják, hogy megfelelő vezetői kapacitásokat építsenek ki, a HR-esek pedig abban segíthetik őket, hogy ez az üzlet igényeinek megfelelően meg is valósulhasson. A kutatás legfontosabb megállapításai a következők voltak: Húsz megkérdezett vezetőből hét legalább a munkaidejének 30 százalékát fordítja tehetséggondozásra, s további nyolc legalább munkaidejének ötödét tölti ezzel. Annak ellenére, hogy a tehetségek menedzselése sok időt vesz el a vezetők életéből, a cég céljaival ez a tevékenység nem egy megfontolt vagy formálisan megtervezett fejlesztési tevékenységen keresztül kapcsolódik, hanem inkább ad hoc lépéseken át. Bár a vezetők állítják, hogy a kézben tartott tehetségmenedzsment elvezet a pénzügyi eredményekhez, visszacsatolási rendszereket mégsem működtetnek, amelyek világosan tájékoztatnák őket ilyen irányú befektetéseik megtérüléséről. Valamennyi megkérdezett vezető állította, hogy cégüknél a nekik dolgozó emberek írásos értékelése kulcseleme annak a rendszernek, amely a tehetséges menedzserek kiválasztását hivatott szolgálni, és segít kiválasztani egy adott terület vezetésére a legalkalmasabb jelölteket, illetve segít kimutatni a gyengeségeket, hiányokat cégük vezetői állományában. Az értékelések során a legtöbben elemzik a vezetői viselkedést, és véleményt mondanak az eredményekről is. Néhányan más lehetőségeket is számba vesznek, hogy korán felfedezhessék az egyes munkatársakban szunnyadó potenciált. Sok segítőkész vezető fejleszti munkatársai képzettségét, képességeit azáltal, hogy folyamatos szakmai támogatásban részesíti őket (coaching) vagy előlépteti őket és fontos projekteket bíz rájuk (mentoring). Néhány cég formális értékelési rendszert működtet, hogy meghatározhassa a vezetők készenléti szintjét a jövőben rájuk váró munkákra, ületve kialakíthassa a bázisát a megcélzott személyes fejlődési elvárásoknak, (h) A jelentés számos, még jelenleg is fennálló problémára is rámutat, elsősorban a mezőgazdaság területén, ahol a gyermekmunkások 70 százaléka dolgozik Még mindig több mint 200 millió gyermek dolgozik világszerte FELDOLGOZÁS 2004-2005-ben világszerte mintegy 218 millió 17 évnél fiatalabb gyerek dolgozott - tanulás helyett -, ráadásul 50 százalékuk „veszélyes” kategóriába sorolható munkát végzett. Ugyan az ezredfordulóhoz képest mintegy harmincmillióval - elsősorban Latin- Amerikában - csökkent a kiskorú dolgozók száma, még van tennivaló. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) friss jelentése szerint Ázsiában és a csendes-óceáni régióban a legrosszabb a helyzet: a térségben 122 millió 5-14 év közötti gyerek vállal munkát. A felmérésből kiderül: Európában sem túl kedvező a helyzet. Egyes úgynevezett „átalakulóban lévő” közép- és kelet-európai gazdaságokban, csakúgy, mint Közép- Ázsiában, egyre nagyobb problémát jelent a gyerekmunka, a piac- gazdaságra való átállás, a politikai válsághelyzetek és fegyveres konfliktusok miatt. A négy évvel ezelőtti helyzethez képest javuló tendencia figyelhető meg. 2000 óta ugyanis 246 millióról 218 millióra csökkent a dolgozni kényszerülő gyerekek száma. Ezen belül az 5 és 17 év közötti veszélyes munkát végző gyermekek és fiatalok száma 26 százalékkal, 171 millióról 126 millióra csökkent. Az 5-14 év közötti gyerekmunkások körében ez a csökkenés még erőteljesebb, 33 százalékos volt a jelentés szerint.. A felmérés szerint az elmúlt időszakban a legjelentősebben - kétharmadával - Latin-Amerikában és a Karib-térségben csökkent a munkát vállaló gyerekek száma: a legfrissebb adat szerint e régióban a gyerekek 5 százaléka dolgozik. Az ILO bizakodó a gyermek- munka kezelésével, megszűnésével kapcsolatban. Jelentésében példaként Brazíliát hozza fel, ahol 1992 és 2004 között az 5-9 év közötti korcsoportban 61 százalékkal, a 10-17 év közötti korcsoportban pedig 36 százalékkal csökkent a foglalkoztatási aránya. A gyermekmunka elleni küzdelem egyértelmű haladása ellenére a jelentés számos, még jelenleg is fennálló problémára is rámutat, elsősorban a mezőgazdaság területén, ahol a gyermekmunkások 70 százaléka dolgozik. A jelentés az egyéb kihívások mellett megemlíti a AIDS hatását a gyermekmunkára, illetve azt, hogy szorosabb összefüggésben kellene kezelni a gyermekmunkával és a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos kérdéseket. (IP)