Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-10 / 106. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 10. www.ujszo.com Ahmadinezsád levele vallási és filozófiai fejtegetéseket tartalmaz, nem ad választ a problémára - változatlan az amerikai álláspont Megállapodás körvonalazódik Irán ügyében RÖVIDEN Halasztanák a bővítést? Tallinn/Brüsszel. Az észt parlament tegnap ratifikálta az európai alkotmányt. Ezzel tizenötre emelkedett a 25 ta­gúra bővült unión belül az al­kotmányos szerződést elfoga­dók száma. Az Európai Bizott­ság egyik névtelenül nyilatko­zó illetékese tegnap ismét azt fejtegette, hogy a testület a Bulgária és Románia európai uniós csatlakozásának idő­pontjáról határozó döntés több hónappal való elhalasztá­sát fontolgatja. „Az egyik lehe­tőség, ami szóba jöhet, hogy vagy Bulgáriának, vagy Romá­niának, vagy mindkét ország­nak több időt biztosítunk a föl­készülésre, mielőtt elkészíte­nénk az ajánlást.” A menet­rend szerint az EB május 16-án teszi közzé jelentését, amely­ben megállapítja, a két balkáni állam elég érett-e ahhoz, hogy csadakozzon a huszonötökhöz 2007-ben. (MTI) Moussaouit elutasították Washington. Leonie Brin- kema bíró elutasította Zaca- rias Moussaoui per-újrafel- vételi kérelmét, akit a 2001. szeptember 11-i merényletek­ben való bűnrészesség miatt a múlt héten ítéltek életfogytig­lani börtönbüntetésre. A ma­rokkói származású francia ál­lampolgár arra hivatkozva kérte helyi idő szerint hétfőn a perújrafelvételt, hogy hazu­dott, amikor bűnösnek vallot­ta magát a perben. A bírónő szerint a kérelem túl később érkezett. (MTI) Menedék Finnországban? Helsinki. Politikai menedé­ket kért Finnországtól Aszlan Maszhadov néhai csecsen el­nök családja. Maszhadov 2005 márciusában az orosz belügyi csapatokkal vívott harcokban vesztette életét. A szovjet hadsereg egykori ezre­dese, a csecsenföldi függet­lenségi harc egyik vezetője számos hadisikert ért el az orosz haderő ellen folytatott 1994-1996-os háborúban, majd 1997-ben Csecsenföld elnökévé választották. (MTI) Szíria-ellenes szankciók Washington. Meghosz- szabbította George Bush ame­rikai elnök a Szíriába irányuló fegyverexportra kivetett tilal­mat. A Fehér Ház közölte, a ti­lalom vonatkozik azoknak a javaknak a további befagyasz­tására is, amelyekkel Szíria fo­kozni tudná libanoni beavat­kozását, illetve a terrorista szervezetek támogatását. A szankciókat az USA 2004. má­jus 11-én léptette életbe. A mostani nyilatkozat megálla­pítja: a Szíriái kormánynak a li­banoni jelenlét fokozására tett kísérlete, a tömegpusztító fegyverek kifejlesztése terén folytatott kutatása és balliszti­kus rakétaprogramja arra irá­nyul, hogy aláássa azokat az amerikai és nemzetközi erőfe­szítéseket, amelyek Irak újjá­építésére és az arab ország helyzetének stabüizálására irányulnak. (MTI) New York. Megállapodtak az ENSZ Biztonsági Taná­csa legfőbb hatalmainak külügyi igazgatói tegnap az Iránnal szembeni fellé­pésről nukleáris program­ját illetően - közölte egy névtelenséget kérő euró­pai illetékes. ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap ismertették azt a levelet is, amelyet George Bush amerikai elnöknek írt Mahmúd Ahma­dinezsád iráni államfő. A18 olda­las, vallási és filozófiai tanulmány­nak is beillő írásában Ahmadi­nezsád azt igyekezett bizonyítani, Teherán atomprogramjának a fej­lesztése kizárólag békés célú, és az áram termelésére irányul. Szerinte az ilyen jellegű kutatások a népek alapvető jogát képzik, s az amerikai külpolitika tévúton jár. Párhuza­mot vont a három évvel ezelőtti MT1-ÖSSZEFOGLALÓ New York. Határozattervezetet tett közzé - helyi idő szerint hétfőn - az ENSZ-ben az USA békefenn­tartók Dárfúrba küldéséről. Condoleezza Rice külügyminiszter már tegnap kérte a Biztonsági Ta­nácsot a dokumentum elfogadásá­ra, hogy meggyorsíthassák az ENSZ-békefenntartók felvonulta­tását. Az EU, az Afrikai Unió és a szudáni kormány arra szólított fel minden lázadót, ők is írják alá a kormány és a legnagyobb lázadó­szervezet által a múlt pénteken alá­írt megállapodást. Ennek értelmé­ben Kamimnak május 15-én kell megkezdenie a dzsandzsavíd milí­ciák lefegyverzését. A pénteki meg­állapodás ellenére folytatódtak az összecsapások a kalmai menekült- táborban, egy tolmács életét vesz­tette, az ENSZ humanitárius segé­lyeinek szétosztását irányító Jan Egeland ENSZ-főtitkárhelyettes, több segélymunkás és újságíró a tá­bor elhagyására kényszerült. Bush amerikai elnök telefonon is felhívta a szudáni elnököt. Wa­shington, amely népirtással vádolja Kartúmot és a kormánypárti arab dzsandzsavíd müíciákat, minden erejével szorgalmazta a béke­MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Michael Hayden négycsillagos tábornokot nevezte ki George Bush elnök a CIA új igaz­gatójának Porter Goss helyébe. Grösst a múlt pénteken lemondás­ra kényszerítették, mert akadályoz­ta John Negroponte nemzeti hír­szerzési igazgató reformterveit. Michael Hayden, a légierő tábor­noka 1945. március 17-én született a pennsylvaniai Pittsburgh-ben. Történelemből szerzett diplomát, 1969-ben lépett be a fegyveres erők soraiba. Az 1980-as években az USA szófiai katonai attaséja volt két éven át. Id. George Bush elnök­sége alatt a nemzetbiztonsági ta­nácsban dolgozott, ugyanakkor, mint Condoleezza Rice jelenlegi külügyminiszter. Az 1990-es évek­ben a délszláv konfliktus idején a légierő ezredeseként az amerikai eseményekkel, amikor az USA az­zal az ürüggyel támadta meg Irakot, hogy az arab ország tömeg- pusztító fegyvereket halmozott fel. A Fehér Ház a levelet hétfőn kapta meg, az 1979-es iráni forra­dalom óta ez az írás volt az első hi­vatalos közvetlen érintkezés a két ország legfelsőbb szintű vezetői között. Ahmadinezsád emellett éles bírálattal ülette a liberaliz­must és a nyugati mintájú demok­ráciát, azzal vádolta meg a tömeg­tájékoztatást, hogy hazugságokat terjeszt az iraki háborúról. Szerin­te az emberek közelebb kerültek az istenhithez. A liberalizmus és a nyugati demokrácia nem tudja va­lóra váltani az emberi eszményké­peket - vélte az iráni elnök. Wa­shington már korábban jelezte: Ahmadinezsád levele semmit sem változtat az amerikai állásponton, nem ad választ az Irán és nemzet­közi közösség közötti problémák­ra. Condoleezza Rice külügymi­niszter közölte: Ahmadinezsád megállapodást, amely lehetővé te­szi, hogy az Afrikai Unió békefenn­tartóit az ENSZ kéksisakosai vált­sák fel. Az amerikai határozatter­vezet felszólítja a kartúmi vezetést a teljes körű együttműködésre, és annak engedélyezésére, hogy egy ENSZ-küldöttség Dárfúrba látogas­son a majdani békefenntartók szükségleteinek felmérése céljából. erők európai parancsnokságán a hírszerzést felügyelte. Szolgált Dél- Koreában, és fontos beosztásokat töltött be a Pentagonban is. Hayden szenátusi megerősítése nem ígérkezik könnyűnek. Bush választását már a kinevezés beje­lentése előtt számos törvényhozó kritizálta mind a Demokrata Párt, mind a Republikánus Párt soraiból. A bírálók egyrészt nehezményezik, hogy hivatásos katona kerül a CIA élére, másrészt kifogásolják, hogy éppen olyan személy vegye át a CIA irányítását, akinek neve összekap­csolódik az amerikai állampolgá­rok külföldi telefonbeszélgetései­nek bírósági jóváhagyás nélküli tit­kos lehallgatásával, elektronikus leveleik ellenőrzésével. Bush elnök a terrorizmus elleni harc jegyében utasította e sokak szerint alkot­mányellenes tevékenységre az amerikai hírszerző közösség „elekt­déseket fejtegető levele nem jelent diplomáciai nyitást. Elemzők sze­rint az írás időzítése nem véletlen: Ahmadinezsád akkor vette vehe­mensen védelmébe az iráni atom­programot, amikor az ENSZ BT öt állandó tagja (USA, Kína, Oroszor­szág, Nagy-Britannia, és Francia- ország), valamint Németország külügyminiszterei New Yorkban tárgyalóasztalhoz ülek az iráni atomdossziéról. Ezen a tárgyalá­son nem született egyetértés, ez­után került sor a külügyi igazgatók tanácskozására. Ők megegyeztek, hogy Iránt válaszút elé állítják: ve­gye figyelembe milyen előnyökkel járna, ha leállítaná urándúsító programját, és milyen szankciók­kal, ha továbbra is kitart mellette. A megállapodás értelmében Nagy- Britannia, Franciaország és Né­metország külügyi igazgatói a na­pokban összeállítják az iráni vá­lasztás tárgyát képező előnyök, il­letve szankciók programját. A cso­magtervet jövő hétfőn az EU- külügyminiszterek brüsszeli ta­Rabatban a szudáni elnök tanács­adója, Szalah Eddin Gázi azt közöl­te: nincs semmilyen politikai indok arra, hogy az USA vagy az ENSZ beavatkozzon a dárfúri kérdésbe. Nemzetközi becslések szerint a polgárháborúban 180-300 ezer ember vesztette életét, s majd két és fél millióan kényszerültek el­hagyni lakhelyüket. ronikus füléti’, a Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA), amelyet Hayden 1999 és 2005 között veze­tett. Arien Specter, a szenátusi jogi bizottság republikánus párti elnöke felvetette: addig ne szavazzák meg a kinevezést, amíg a kormány nem ad bővebb felvilágosítást az NSA le­hallgatási tevékenységéről. nácskozásán terjesztik elő, és ha ott elfogadják, átnyújtják azt a te- heráni kormánynak. Egy neve el­hallgatását kérő amerikai tisztség- viselő az ENSZ-alapokmányra utalva így nyilatkozott: „Még nincs egyetértés arról, hogy szükség len­ne egy határozatra, amely a hete­dik fejezetre hivatkozik.” Az alap­okmány hetedik fejezete szankci­ókra és végső esetben katonai erő alkalmazására is feljogosítja a vi­lágszervezetet a határozatot meg­szegő országgal szemben. Frank-Walter Steinmeier német Gáza/Rámalláh/Jeruzsálem. A palesztin elnök és a kormányfő is azt sürgette a közel-keleti béke­közvetítőknek küldött tegnapi üzenetében, hogy újítsák fel a pa­lesztin kormányzat részére a befa­gyasztott segélyek folyósítását. Mahmúd Abbász elnök szerint a források hiánya a Hamász ve­zette kormány működésének alapjait veszélyezteti. Az államfő a közel-keleti ügyekben közvetítő kvartetthez írott levelében rámu­tatott: a palesztinok egynegyedé­nek megélhetése az állami szek­torbeli fizetésektől függ. E jöve­delmek elmaradása a Palesztin Hatóság intézményeinek létét és a palesztin állam jövőjét fenyege­ti. A Palesztin Hatóság március óta nem tudja kifizetni 165 ezer közalkalmazott bérét, ami elége­detlenségekhez, közvetve a kö­zel-keleti feszültség fokozódásá­hoz vezethet. A pénzügyi nehéz­ségekhez az is hozzájárult, hogy a helyi és nemzetközi bankok is el­fordultak a Palesztin Hatóságtól, attól tartva, a terrorizmus elleni harc jegyében Washington elle­nük is büntetőintézkedéseket fo­ganatosíthat. Iszmáil Haníje miniszterelnök Az igazsághoz tartozik: a CIA élén már többször állt katona, leg­utóbb Stansfield Turner (1977-1981), aki tengernagy volt. Egy tábornok kinevezése mégis kényes ügy egy olyan időpontban, amikor a katonai és a polgári hír­szerzés között gyakoriak a hatás­köri villongások. külügyminiszter szerint még vagy két hétre van szükség, amíg a hatok egyetértésre jutnak egy Iránnal foglalkozó határozat kérdésében. Hozzátette: fontos, hogyne csak fe­nyegetés hangozzék el, de azt is te­gyék világossá, milyen előnyökkel járhat Irán számára, ha mégis en­ged a nemzetközi közösség nyomá­sának. Kína és Oroszország a talál­kozó előtt megismételte: nem tá­mogat olyan határozatot, amely utalást tartalmazna Irán elleni esetleges szankciókra vagy katonai fellépésre. (MTI, t, ú) azt kérte az ENSZ, az EU, az USA és Oroszország alkotta közvetítő csoporttól, vizsgálja felül a köz­vetlen segélyek felfüggesztésére vonatkozó döntést. Haníje üzene­tében egyúttal arra hívott fel, hogy vessenek véget az amerikai kormány politikai tekintélyural­mának. Tegnapi közlés szerint Washington új egészségügyi prog­ramra akarja fordítani annak a pénznek egy részét, amelyet ed­dig a Palesztin Hatóság támogatá­sára utalt át. Ezzel a programmal Washington a palesztin egészség­ügyet kívánja segíteni, de úgy, hogy a Hamász-kormánnyal szemben továbbra is fenntartja megszorító intézkedéseit. Az EU, a palesztinok legfőbb tá­mogatója, amely korábban évente 500 millió euró segélyt nyújtott, valamint az USA arra hivatkozva függesztette fel a közvetlen segé­lyezést, hogy a Hamász terrorcso­port. A kapcsolatok hiánya érté­kelők szerint a nyugati kormány­segélyek végleges beszüntetésé­hez vezethet. Haníje tegnap rendkívüli ta­nácskozás összehívását is sürgette annak érdekében, hogy a Hamász és az Abbász vezette Fatah hívei közötti fegyveres összecsapások megszűnjenek. Iraki kormány Hamarosan megalakulhat Bagdad. Néhány napon belül megalakulhat a nemzeti egység­kormány Irakban Núri al-Máliki kijelölt kormányfő reményei sze­rint. „Talán (már) ma vagy holnap megalakítjuk a kormányt, s még a héten beterjesztjük a parlament elé” - fogalmazott tegnap. Azt mondta, a pártok képviselői meg­állapodtak a fő posztokról, néhány még nincs betöltve. Vita tárgya többek között az olajipari, a keres­kedelmi és a szállításügyi tárca - mind a három fontos az olajban gazdag Irak gazdaságának újjáé­lesztéséhez. „Még időre van szük­ségünk, hogy elsimítsuk a több je­lölés körül is kibontakozott vitá­kat” - tette hozzá. A szunniták és a síiták közötti erőszak további ki- szélesedését elkerülendő Máliki a milíciáktól független személyekre bízza a belügyminisztérium és a védelmi tárca irányítását. (MTI) történelmi, filozófiai és vallási kér­Amerikai határozattervezet az ENSZ-ben - csak papíron létezik a béke Kéksisakosok mennének Dárfúrba Tegnap is voltak összecsapások a kalmai menekülttáborban (TASR/EPA-felvétel) Felmelegítik az orosz javaslatot Athén. Teherán állítólag egyetért azzal a moszkvai javaslattal, hogy az iráni urándúsítást Oroszországban végezzék. Ezt Ali Lari- dzsáni iráni főtárgyaló mondta tegnap, miután Athénban tárgyalt a görög külügyminiszterrel. Hozzátette: az ENSZ BT hibát követett el, amikor tárgyalni kezdett az ügyről. „Szerintünk a dúsítás folytatható, és időt kellett volna adniuk nekünk arra, hogy megnyugtató ered­ményre jussunk az oroszokkal a tárgyalásokon. De elsiették a dolgot, esélyt sem kaptunk ennek a tervnek a megvalósítására.” (TASR) A palesztinok a támogatások felújítását sürgetik Súlyos pénzügyi válság MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bush nehéz választása (SITA/AP-felvéte Hayden és Bush

Next

/
Oldalképek
Tartalom