Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-09 / 105. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 9. Agrárkörkép - hirdetés 11 A nyersolaj árának további emelkedése ösztönzi a megújuló energiatermelést, a gyártás alapanyag-szükséglete új piacokat hoz létre az európai gazdáknak A bioüzemanyag kevésbé szennyezi a környezetet 2004-ben az unió régi tagországaiban az ún. bio- üzemanyagok részesedése az összes üzemanyag forgalmazásában megközelítőleg 1 százalékot tett ki. ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Ezt az arányt 5,75 százalékra kívánják felemelni 2010-re. Ennek érdekében az Európai Bizottság új projektet fogadott el, amelynek keretében a következő célokat tűzte ki: ♦ a kereslet ösztönzése. A Bizottság szorgalmazza, hogy a tagországok segítsék elő a bioüzemanyagok piaci részesedésének növelését, ♦ erőfeszítéseket tesz a bioüzemanyagok környezetvédelmi előnyeinek kihasználására. Elemzi a Bizottság a benzin és a gázolaj bioüzemanyag tartalmára vonatkozó határértékek módosításának lehetőségét, ♦ szakértői csoport életre hívását javasolja a bioüzemanyagok gyártásának és a vidékfejlesztési programok kapcsolódásának, megvalósítási módjainak tanulmányozására, ♦ a CAP keretében támogatja a bioetanol gyártás alapanyagainak termelését. Megvizsgálja a gabona, a cukor és az erdőgazdasági termékek feldolgozásának lehetőségét, valamint az állati melléktermékek felhasználásának lehetséges módjait, ♦ javaslatot terjeszt elő a bioüzemanyagok vámtarifájára, valamint a műszaki előírásokra vonatkozóan, ♦ a cukorreformmal érintett afrikai, karibi és csendes-óceáni országok számára támogatást nyújt a bioetanol gyártás fejlesztéséhez, ♦ továbbra is támogatja a technológiai kutatásokat, amelyek révén az előállítási költségek jelentősen csökkenthetők. Az „Intelligens energia - Európa” elnevezésű program keretében a Bizottság támogatja a bevált technológiák piaci bevezetését és tetjedését. Ezt a támogatást maximálisan 1,5 millió hektár után adja Brüsszel; a tagországok a területi limit megemelését is kérték. A mezőgazdasági tanács is foglalkozott a bioüzemanyagok termelésével, forgalmazásával. Egyes tagországok (Belgium, Franciaország, Olaszország, Litvánia, Ciprus és Ausztria) miniszterei azt javasolták, hogy vessenek ki magas vámot a harmadik országokból (például Brazíliából) érkező olcsó bioüzemanyagokra, ezáltal is ösztönözve a belső termelést. A Bizottság azonban elutasította a javaslatot. A belga, az olasz és a litván mezőgazdasági miniszter kevesellte az alapanyag termelésére megítélt, hektáronként 45 eurós támogatást. Ezt a támogatást maximálisan 1,5 millió hektár után adja Brüsszel; az említett országok képviselői a területi limit megemelését is kérték. Az európai erdészeti csoportok véleménye szerint a bioüzemanyagok termelésének ösztönzését célzó bizottsági projektben kiemelt szerepet kell kapnia az erdőgazdálkodásnak. A fa az egyik legfontosabb forrás a bioenergia termeléséhez, ezért segítem kell a farmereket a gyorsan növő fafajok telepítésében. Nem elhanyagolható az erdő szerepe az egészségvédelemben, a környezeti szennyeződések mérséklésében. Az Agra Europe londoni hetilap véleménye szerint amellett, hogy a bioüzemanyag kevésbé szennyezi a környezetet, megfelelő gazdasági intézkedésekkel gyártása jövedelmezővé tehető. Az Európai Bizottság kész támogatni minden olyan technológiai újítást, amely hasznosítható gyártásában. Hajlandó adó- kedvezménnyel támogatni a termelőket és felhasználókat. A búza- és borfelesleg eltüntetésének egyik eszköze lehet a bioetanol gyártás. A tagországok érdeklődése mér-' sékelt, a legtöbb tagország még arról sem adott számot, hogy a bizottsági célkitűzéseket milyen mértékben szándékozik megközelíteni (esetleg felülmúlni) 2010-ben. A Bizottság 2005 végi vizsgálata azt mutatta, hogy hét tagország mesz- sze elmaradt a bizottsági ajánlott direktívától a bioüzemanyagok részarányát illetően. A huszonöt tagországban 1,4 százalékos volt 2005-ben felhasználási arányuk, szemben a 2 százalékos bizottsági elképzeléssel. A rendelkezésre álló 2004. évi adatok szerint az EU huszonöt országa 491 ezer tonna bioetanolt és 1 933 ezer tonna biodízelt gyártott. Bioetanol előállítás mindösz- sze öt tagországban folyt, az ösz- szes mennyiség több mint 60 százalékát Spanyolország és Francia- ország termelte meg. A bioetanol termelésében az EU vüágelső, a világtermelés egytizedével (az EU-n kívül Brazília és az USA gyárt jelentősebb mennyiséget). Biodízel gyártással több ország foglalkozott, az uniós volumen több mint fele Németország termeléséhez fűződik, további 35 százaléka Franciaországhoz és Olaszországhoz. A biodízel gyártás alapanyaga a repce, amely termelésének hatékonysága arra enged következtetni, hogy rövid időn belül jövedelmező lehet a biodízel gyártás is. Gyártási költsége alacsonyabb, mint a bioetanol előállításáé. A jelenlegi technológia mellett az unió gyártotta biodízel akkor nullszaldós, ha az olajár barrelenként 60 euró (egy barrel = 159 liter). A bioetanol akkor versenyképes, ha az olajár 90 euróra szökik fel barrelenként. (A február eleji világpiaci ár körülbelül 52 euró volt barrelenként.) A hagyományos energia árának további 16 százalékos emelkedése esetén az EU gyártása és fel- használása megugorhat. A cukor, a repce és a gabonafélék az új energiaforrások legfontosabb alapanyagai. A legújabb technológiákkal viszont már szalmából és egyéb szerves hulladékból is lehet bio-üzemanyagot előállítani. A bizottsági direktíva (5,75 százalékos arány) felének eléréséhez 8,25 millió hektáron kellene termelni gabonát, olajos magvakat és cukorrépát. Az élénkülő kereslet a gabonaárak 6-11 százalékos, az olajnövények 5-15 százalékos áremelkedésével járna. Az emelkedő árak átrendeznék a keresletet: csökkenne a gabona belső takarmányozása és a gabonaexport. Mérséklődne az exporttámogatás, az intervenciós felvásárlás, a gabonaágazat kevésbé terhelné a brüsz- szeli költségvetést. Az élénkülő kereslet a gabonaárak 6-11 százalékos, az olajnövények 5-15 százalékos áremelkedésével járna. Az alapanyag szükséglet másik felét valószínűleg nem termelik meg az uniós országok. Tehát vagy bioüzemanyagból, vagy a gyártásához szükséges alapanyagból importra lesz szükség. A jelenlegi vámszabályozás értelmében a gabona és a cukor behozatali vámja magas, az olajos magvaké viszont nulla, ezért előnyös lesz a biodízel gyártás alapanyagát külföldről beszerezni, kevésbé a bioetanol előállítás alapanyagait. Számolni kell azzal, hogy a világ más országai az alapanyagot és a bioüzemanyagot is jóval olcsóbban tudják elállítani, mint az uniós országok. Környezetvédők máris tiltakoznak az egyenlítő menti esőerdők kiirtása miatt. Ezek helyébe ugyanis pálmaültetvényeket tele- pítnek olajnyerés céljából, olcsó nyersanyagot kínálva a bioüzemanyag termelésüket felfuttató országoknak. Az Agra Europe leszögezi, hogy a bioüzemanyag gyártás fejlesztésének legnagyobb nyertese a mezőgazdaság lesz, azonban ez nem az európai agrártermelés lesz. Az OECD véleménye szerint Brazíliában óriási területek állnak rendelkezésre a bioüzemanyag gyártás nyersanyagainak megtermeléséhez. Kisebb költséggel termelnek a brazil gazdaságok, mint az európaiak. Számítása szerint az EU-15 szállítási üzemanyag szükséglete egytizedének előállításához a jelenlegi gabona, olajnövény és cukorrépa vetésterület 70 százalékán bioenergia alapanyagot kellene termelni. A nyersolaj árának további emelkedése ösztönzi a megújuló energiatermelést még azokban az országokban is, amelyekben jelenleg a drága hagyományos energia még műidig olcsóbb, mint a bioenergia. (agrar-europa) Az amerikai kukoricabogár és a gyapottok-bagolylepke A kukorica veszélyes károsítói ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A kukorica termesztésében az utóbbi időszakban két nagyon veszélyes károkozó rohamos terjedését érzékelik a szakemberek. Az amerikai kukoricabogár és a gyapottok bagolylepke is komoly károkat képes okozni a fejlődő növény- állományban, ezért az ellenük való védekezésben fontos szerepet tölt be a károkozók megjelenésének előrejelzése és az ennek alapján elindított növényvédelem. Ma már nemcsak vegyszerrel, hanem biológiai módszerekkel is lehet védekezni ellenük. A gyapottok bagolylepke vándorfaj, tavasszal délről érkeznek egyedei, és ősszel pedig az akkor kelt lepkék egy része dél felé vándorol. Báb alakban telel a talajban és az első egyedek május folyamán jelennek meg. Ezt követően nálunk évente 2-3 nemzedéke fejlődik ki. Polifág faj, kukoricán, napraforgón, paprikán, paradicsomon, babon és még számos szántóföldi, kertészeti dísz- és haszonnövényen károsít. A hernyó kifejezetten a virágot vagy a termést veszélyezteti. A hernyók elleni hatékony védekezés érdekében nagyon fontos szerepe van a helyüeg végzett előrejelzésnek. Az imágók rajzásának megfigyelése ragacsos vagy varsás típusú feromoncsapdával vagy fénycsapdával végezhető. A tömeges lárvakelés a rajzáscsúcsot (tojásrakást) követően 8-12 napra várható, ekkorra kell időzíteni a védekezést is. A tojásrakás és a lárvakelés is folyamatos, ezt a hernyók vegyes kor- összetétele is bizonyítja. Ilyenkor csak ismételt védekezésekkel lehet megoldani az adott kultúra védelmét. A jól időzített védekezés érdekében helyüeg végzett előrejelzés fontossága elsőrendű, mert miután a hernyók berágnak a virág vagy termés belsejébe (pl.: napraforgó tányérba, kukoricacsőbe, stb.) rejtetten, a növényvédőszerekkel gyakorlatilag elérhetetlen helyen élik életüket és károsítanak. A feromoncsapdás rajzásmegfigyelését, már május közepétől kezdjük meg, hogy kellő információval rendelkezzünk a lárvák elleni védekezéshez. Amerikai kukoricabogár (Diab- rotica virgifera var. virgifera) A kukoricabogár imágója és lárvája egyaránt kártékony. A lárva a fő kártevő. A gyökerek rágásával, kiod- vasításával okoz gazdasági kárt. A fiatal lárvák a gyökér csúcsától a gyökér alapi részéig rágnak járatokat, az idősebb lárvák pedig a vastagabb gyökereket pusztítják. A fejlődő növények tápanyagellátottsága és vízfelvétele részben gátolt, ezzel a növény visszamarad a növekedésében. A növény támasztása gyengül, és erősebb szél hatására eldől. Később a kukorica regenerálódása miatt újra függőlegesen nő, de a talajszinten láthatóvá válik az ún. lúdnyak tünet. Az imágók a kukorica virágporával, a bibeszálakkal táplálkoznak és a leveleket károsítják. Később a bogarak befurakodnak a csuhélevelek alá és az érő szemeket rágják meg. A kukoricabogámak évente egy nemzedéke fejlődik ki. A tojások a talaj felső 15 - 20 cm - es rétegében telelnek. A lárvakelés tavasszal, május második felétől június közepéig húzódhat. A lárva 30 nap alatt fejlődik ki a gyökereken, majd bá- bozódik. Ez a bábnyugalmi időszak 5-10 napig tart. Az imágók rajzása június közepétől indul, először a hímek megjelenésével. A párosodás után a nőstények még érési táplálkozást folytatnak 7-10 napig, majd megkezdődik a tojásrakás. Egy nőstény akár 500 -1000 db tojást is képes lerakni. A tojásrakás július közepétől akár augusztus végéig húzódhat. Az imágók táplálkozására, repülésére, és termékenységére, a 10 - 30 C_ közötti hőmérséklet az optimális. A maximális tojásrakás 15,5 és 21 C_ között történik. A kártevő előrejelzése legegyszerűbb módon szexferomon csapdával lehetséges. A nagyszámú imágó gyűjtésére a varsás csapdatípus alkalmas. A kukoricabogár előrejelzéséhez alkalmazható az imágó- számlálás módszere, amikor 20, egymástól 5 méterre lévő növényen határozzuk meg az imágók egyedszámát. Ha az átlagos egyed- szám 0,5 - 0,7 körüli, akkor a következő év tavaszán védekezés szükséges. A másik lehetősége az előrejelzésnek a lárvák vizsgálata. A táblán 10 db növény gyökerét vizsgáljuk meg 20_20 cm - es talajkockával. Ha a lárvák száma növényenként 2, vagy több, a következő évben gazdasági kártételre számíthatunk. A kukorica bogár elleni védekezés leghatékonyabb módja a vetés- váltás. Ha a kukoricatáblán lárva fejlődött ki, akkor a növény-egészségügyi hatóság zárlatot rendel el, amely kötelezi a termelőt arra, hogy a fertőzött területen a következő évben nem lehet kukoricát termelni. Vetésváltással megakadályozzuk a következő nemzedék tápnövényhez jutását. Az imágók elleni permetezést akkor célszerű elkezdem, ha a bogarak átlag létszáma eléri az 5 - öt növényenként, és ha a zöld bibeszálak 1,5 cm - re történő visszará- gása észlelhető, (r) íüfill Nem gyomos állományok: mm önállóan alkalmazva Deszikkálás és a betakarítás meggyorsítása esetén. Spotlight Plus -fU SPODNAM DC* Clinic* 4- SPODNAM DC9 gtyphosate-IPA 480 g/l • o,t mm Gyomos állományok: Clinic9 önállóan alkalmazva gtyphosate-IPA 480 g/l Deszikkálás és a betakarítás meggyorsítása esetén. Clinic* < gtyphosafalPA 480 g/l Ne bízzon senu F&N Agro Slovensko, s.r.o. Rožňavská 34, 821 04 Bratislave Tel.: 02/43 42 99 03, Fax: 02f* Nagyszombati és Pozsonyi kerület Nyifrai kerület Besztercebányai kerület Eperjesi kerület és Kassa-nyugat Eperjesi kerület és Kassa-kelel Észak és észak-keleti Szlovákia Kollár Rostislav Šimončič jozeí Marcionek Štefan Cernický Ivan Vdovjak 3pzef Vavrek Radovan 0903 265 SÓT 0903 618 449 0903 265 509 0993 265 502 W3 265 503 091J 797 675 ,M pteinek@fnaaro.sk wrnicky@fnagro.sk vdovjak@stonline.sk vavrek@fnagro.sk Az alkalmazás előnyeiről kérjen tájékoztatást regionális képviselőinktől! BP-6-10343 A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1
