Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)
2006-05-09 / 105. szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2006. május 9., kedd 10. évfolyam 5. szám A tápanyagellátás és a minőség összefügg A búza műtrágyázását, a műtrágyák mennyiségét és arányát receptszerűen nem lehet előírni 9. oldal 10. oldal Rekordok dőltek meg a járásokban INSEMAS OPEN 2006 - a vezető tejtermelő megközelítette a 30 literes határt A bioüzemanyag kevésbé szennyezi a környezetet A nyersolaj árának további emelkedése ösztönzi a megújuló energiatermelést 11. oldal Az EU 2007-2013 közötti vidékfejlesztési prioritásai Az ágazati versenyképesség és a környezet javítása ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A Közös Agrárpolitika reformja a versenyképességet, a termelőket és a vidékfejlesztést támogatja Új támogatási rendszer 2009-től (Illusztrációs felvétel) A 2005-ben kidolgozott irányelvek alapján az uniós tagállamoknak a vidékfejlesztési támogatást a következő kulcsfontosságú cselekvésekre kell koncentrálniuk: A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása: ♦ az innováció és a fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése, ♦ az integráció javítása az élelmi- szeripari láncban,. ♦ az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának és elterjedésének ösztönzése, ♦ a dinamikus vállalkozói szellem előmozdítása, ♦ új felvevőpiacok keresése a mezőgazdasági és erdészeti termékek számára, ♦ a gazdaságok és az erdészet környezetvédelmi teljesítményének javítása, ♦ a mezőgazdasági szektor szerkezetátalakítása. A környezet és a vidék állapotának javítása: ♦ a környezetvédelmi szolgáltatások és az állatbarát gazdálkodási gyakorlat előmozdítása, ♦ a megművelt táj megóvása, ♦ az éghajlatváltozás elleni küzdelem, ♦ a biogazdálkodás hozzájárulásának megerősítése, ♦ a minden szempontból előnyös kömyezeti/gazdasági kezdeményezések ösztönzése, ♦ a területi egyensúly előmozdítása, Az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése: ♦ a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottsági arány növelése a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaságban, ♦ a nők munkaerőpiacra történő belépésének ösztönzése, ♦ a mikrovállalkozások és kézműipari vállalkozások fejlesztése, ♦ a fiatalok képzése a hagyományos vidéki ismeretekre, ♦ az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának és elteijedésének ösztönzése, ♦ a megújuló energiaforrások biztosításának és innovatív használatának fejlesztése, ♦ a turizmus-fejlesztés ösztönzése, ♦ a helyi infrastruktúra modernizálása, különösen az új tagállamokban. A helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a diverzifikáció érdekében: A Leader keretében rendelkezésre álló forrásoknak az 1. és a 2. valamint különösen a 3. tengelybe tartozó prioritások megvalósításához kell hozzájárulniuk, de ezen kívül fontos szerepet játszanak az irányításjavítását célzó prioritás megvalósításában és a vidéki területek belső fejlődési potenciáljának mozgósításában. ♦ a helyi partnerségi kapacitásépítés, ♦ a köz- és a magánszféra partnerségének előmozdítása, ♦ a kooperáció és az innováció előmozdítása, ♦ a helyi irányítás javítása. (Forrás: agrar-europa) A hazai agrártárca vezetése nemrégiben országos szinten, az egyes térségek központjaiban szervezett tájékoztató rendezvényeken számolt be a gazdáknak az agrártámogatási rendszer átalakításának legfontosabb elemeiről. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Egyúttal lehetőséget biztosított arra is, hogy az érintettek véleményt, javaslatokat mondjanak arról, hogy az új feltételek között nálunk milyen alapelvekre építve dolgozzák ki a hazai agrárágazat további fejlesztésének tervezetét. Aminek természetesen összhangban kell majd lennie a Közös Agrár- politika (KAP) reformja által megfogalmazott célkitűzésekkel. Mint ismeretes, az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának reformja keretében bevezetésre kerülő egységes gazdaságtámogatási vagy más néven összevont területalapú farmtámogatási rendszerre a régi tagországoknak 2007-ig kell áttérniük. Az új tagállamok az említett időpontig szintén áttérhetnek az új rendszerre, többségük azonban még a területalapú ún. SAPS-rend- szert alkalmazza, amelyet 3 évig megtarthat, így az áttérés időpontja 2009-re kitolódik. Az új tagországok zöme egyébként ezt a megoldást választotta, annál is inkább, mivel addig lehetőségük van a reform követelményeihez igazodó stratégiai és fejlesztési feladatok kidolgozására és pontosítására. A Közös Agrárpolitika reformjának céljait és főbb intézkedéseit a következők jellemzik. Az elfogadott reform előtérbe helyezi: ♦ a mezőgazdaság versenyképességének a növelését, ♦ a termelés ösztönzése helyett a termelők támogatását, ♦ a termelési funkció és a vidékfejlesztési célok közötti harmónia erősítését, a források arányosabb megosztását. A reform radikális törekvése, hogy a közvetlen jövedelemtámogatásokat elszakítsa i termeléstől (decoupling), annak érdekében, hogy a termelői döntéseket ne az eltérő támogatási mértékek, hanem a tényleges piaci viszonyok határozzák meg. Ennek az ún. egységes gazdaságtámogatási rendszernek az a lényege, hogy egy-egy gazdaság/gazda (farmer) - az erre való áttérés után - egy meghatározott bázisidőszak alatt különböző jogcímeken kapott támogatásait egy összegben kapja meg. A támogatások új rendszerének legfontosabb elemei a következők: ♦ A gazdaságra vonatkozó egységes kifizetések rendszere bizonyos mértékben függedenné válik a termeléstől, a jelenlegi kifizetési rendszerből csupán egyes intézkedések maradnak fenn annak érdekében, hogy a gazdák ne számolják fel teljes mértékben a termelésüket. ♦ A gazdaságokra/farmokra vonatkozó kifizetéseket az ún. Cross Compliance követelményeinek való megfeleléshez kapcsolják. A gazdaságra illetve farmra vonatkozó egységes kifizetést azok a jogosult termelők kapják, akik a Tanács 1782/2003 sz. rendelete értelmében adott környezetvédelmi feltételek teljesítése esetén meghatározott kifizetési jogokkal rendelkeznek. Az egységes gazdaságtámogatás összegének kalkulálásához az unión belül a referencia-időszakban kifizetett támogatásokat veszik figyelembe: A reformelképzelésekben megfogalmazott eredeti tervtől eltéA termelői döntéseket ne az eltérő támogatási mértékek, hanem a tényleges piaci viszonyok határozzák meg. rően a támogatások termeléstől való teljes elszakítása azonban nem valósult meg teljes egészében. A kompromisszumok eredményeként több választható és számos kötelezően termeléshez kötött támogatási jogcím maradt érvényben. Választható (részben) termeléshez kötött támogatások: a növénytermesztési szektorban: ♦ a szántóföldi növények területalapú támogatásának 25%-a, vagy ♦ a durumbúzára a tradicionális termesztő körzetekben fizetett területalapú kiegészítő támogatás legfeljebb 40%-a; ♦ a vetőmagvak közvetíen támogatásának 100%-a; ♦ a dohányprémium legfeljebb 60%-a (2006-2010 között); ♦ a komlótermelés támogatásának legfeljebb 25%-a; ♦ az olívatermelés támogatásának legfeljebb 40%-a. Az állattenyésztési szektorban: ♦ a húshasznú-tehén-prémium 100%-a és a vágási prémium (felnőtt állat) 40%-a, vagy ♦ a vágási támogatás (felnőtt állat) 100%-a, vagy ♦ a speciális vágómarha-prémium 75%-át; ♦ a juh (és kecske) után fizetett közveden támogatások legfeljebb 50%-a (a kedveződen adottságú területeken nyújtott kiegészítő szubvenciókkal együtt). Moduláció A degressziót és a modulációt a jövedelmek igazságosabb elosztása, a vidékfejlesztési törekvések erősítése érdekében vezették be. Ennek értelmében az 5000 eurónál több támogatást élvező gazdaságoktól közveden támogatásaiknak 2005-ben 3%-át, 2006-ban (az induló összeg!) 4%-át, 2007-ben 5%- át, s 2008-2013 között szintén 5%- át elvonják. Mivel az említettek alkalmazására az új tagországokban mindaddig nem kerül sor, amíg a közveden támogatások mértéke el nem éri az EU szintjét, ezért ennek hatása középtávon nem érinti az új tagországok mezőgazdaságát. A vidékfejlesztésre nyújtott támogatások a közveden ldfizetések- kel ellentétben társfinanszírozást igényelnek a tagországok nemzed költségvetéséből. A reform következtében a vidékfejlesztési kiegészítő intézkedések új elemekkel bővülnek az élelmiszerminőség, állatjólét és a standardok betartása területén. Megfelelés az előírásoknak A termeléstől leválasztott közvetlen támogatások kifizetésének a feltétele lesz többek között a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés, az ún. Cross compliance. Ezek a szabályok az alapvető környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állategészségügyi és állatjóléti valamint növény- és talajvédelmi standardok bevezetésére és alkalmazására, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartására vonatkoznak. A Cross compliance követelményeinek be nem tartása esetén a támogatások százalékos arányban csökkenthetők. Az egységes gazdaságtámogatási rendszerre való áttérés időpontja alapján (2008 végéig át kell térni az új rendszerre) a gazdálkodók döntéseinek megalapozásához, a felkészüléshez a tagországokban ki kell dolgozni, hogy a reform által felkínált lehetőségek közül milyen alapokra helyezik az ágazat fejlesztésének támogatási rendszerét. A szlovákiai agrártermelőknek is érdemes állást foglalniuk több fontos kérdésben, többek között abban, hogy a támogatások választható feltételei közül milyen formákat érvényesítsünk. Az ezzel kapcsolatos véleményeknek az Agrárkörkép hasábjain is szívesen teret biztosítunk, (sz) (Illusztrációs felvétel)
