Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)
2006-04-15 / 88. szám, szombat
36 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 15. www.ujszo.com KEPVERSENY Hajdušik Nina - Kolozsnéma Melczer Anna - Zseliz Pintér Szása és Mátyás - Pozsonyeperjes Térképezzük fel a veszélyeket A kis felfedező - és a lakás TANÁCS Szeremé megtudni, hogyan látja gyermeke a nagyvilágot? Akkor próbálja az ő szemszögéből megvizsgálni a dolgokat. Nem kell mást tennie, csupán négykézlábra ereszkedni. Ez az a helyzet, amiben ön képet kap azokról a veszedelmekről, amelyek egy csöppségre leselkedhetnek. A túra során olyan dolgokkal találkozik majd, mint fedetlen konnektorok, elhullajtott aprópénzek, műanyag zacskók, biztosító- és egyéb tűk, egy doboz altató, a videó izgalmas, hívogató nyílása, szabadon lógó elektromos kábelek... Ha nem is lehet egy lakást százszázalékosan biztonságossá tenni egy kúszó-mászó kisgyermek számára, néhány óvintézkedéssel nagymértékben csökkentheti a baleset bekövetkezésének valószínűségét. Sose feledje persze, hogy semmilyen elővigyázatosság sem helyettesítheti a szülői felelősséget és felügyeletet! Induljunk hát, és - az alábbi útmutató segítségével - vegyük sorra, milyen veszélyekre kell figyelni egy tipikus kisgyerekes házban. (H. P.) A nem megfelelő időpontban bevezetett szilárd ételek meggyengítik a baba immunrendszerét Mikor és mit egyen a baba? A csecsemő helyes táplálásáról megoszlanak a vélemények. Sokféle nézet van arról, mikor helyes áttérni a szilárd ételekre, és azok milyen összetételűek legyenek. Egy most zárult kutatás azoknak az álláspontját erősíti, akik szerint a gabonaféléket 4-6 hónapos kor között kell bevezetni az étrendbe. FIGYELMEZTETŐ A kutatók végkövetkeztetése szerint nő a gyermekkorban kialakult cukorbetegség esélye azoknál a gyermekeknél, akiknek az étrendjébe csecsemőkorukban túl korán vagy túl későn vezették be a gabonaféléket. Egy másik vizsgálat hasonló kockázatnövekedést mutatott ki a cukorbetegségre vonatkozóan abban az esetben, ha gluténtartalmú ételek jelennek meg idő előtt a csecsemő étrendjében. Mindkét tanulmány szerzői rámutatnak, hogy a nem megfelelő időpontban bevezetett szilárd ételek meggyengítik a baba immunrendszerét, és olyan változásokhoz vezetnek, amelyek később fokozzák a cukorbetegség kockázatát. Az egyik vizsgálatot a coloradói egyetemen, a másikat Németországban végezték. Mindkettőben olyan gyermekek vettek részt, akiknél a fiatalkori cukorbetegség kockázata amúgy is fokozott volt - vagy genetikai okokból, vagy azért, mert valamelyik családtag már cukorbetegségben szenvedett. A Jill Norris vezette coloradói kutatók 1183 gyermeket vontak be a négy éven át tartó vizsgálatba, és azt találták, hogy négyszeresére nőtt a diabétesz kockázata azoknál a bébiknél, akik az ajánlott életkor előtt kaptak gabonaféléket, míg ötszörös volt a rizikó akkor, ha a gabonaféléket az ajánlott időpont után vezették be az étrendbe. Norris véleménye szerint a túl korán adott szüárd táplálék ösztönzi azoknak az ellenanyagoknak a termelődését, amelyek rombolják a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit. Ä hét hónapos kor után bevezetett szüárd ételek ugyancsak túlterhelik a csecsemő még fejlődő immunrendszerét. A fiatalkori, más néven l es típusú cukorbetegség lényege éppen a hasnyálmirigy inzulintermelő, úgynevezett béta sejtjeinek a pusztulása, ezért az e betegségben szenvedő gyerekek állandó inzulinpótlásra szorulnak. A betegség leggyakrabban 11 éves korban fejlődik ki, de később is kialakulhat. A másik, vagyis a németországi vizsgálatban, amelyet a müncheni diabéteszkutató-intézet szakértői végeztek, 1610 gyermek vett részt 6 éven keresztül. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a négy hónapos életkornál korábban bevezetett szüárd ételek növelték a cukorbetegség kialakulásának esélyét, de csak abban az esetben, ha azok gluténtartalmú- ak voltak. Mint ismeretes, a búzában és más gabonafélékben megtalálható ez a fehérje. Sokan már gyermekkorban érzékennyé, sőt allergiássá válnak a gluténre, ezért nekik gluténmentes táplálékra van szükségük. Nemcsak a csecsemőket, kisgyerekeket korlátozza az evésben, alvásban a nátha hanem a felnőtteket is Tiszta orr, akadálytalan légzés AJÁNLÓ Nincs ember, aki ne tapasztalta volna, hogy az eldugult orr micsoda akadályt jelent a légzésben, milyen keüemetlenül befolyásolja nemcsak napi tevékenységünket, hanem az éjszakai alvást is. Az orrdugulás kezelése, megszüntetése tehát nem csupán a kényelem szempontjából fontos, hanem az egészség szempontjából is. Ugyanis ha az orrjáratok átjárhatók, nem fertőzzük baktériumokkal az alsó légutakat. A nátha mielőbbi kezelése akkor is fontos, ha a szervezet általában néhány nap alatt maga is legyőzi. - Mégis komolyan keü venni és érdemes a kezdet kezdetén gyógyítani, ugyanis néha veszélyes szövődményei lehetnek: középfül- gyuüadás, fülkürthurut, az orr meüéküregeinek gyuüadása (pl. homlok- vagy arcüreggyuüadás). Ez mind a nátha következménye lehet felnőtteknél éppúgy, mint a gyermekeknél - ismertette a tudnivalókat dr. Zora Broschová orr-, fül- és gégeorvos. Figyelmeztetett: az orr és a garat fertőzése a leggyakoribb gyermekbetegségek közé tartozik. Ha a nátha akadályozza a légzést és vele együtt a táplálkozást - elsősorban a szoptatott csecsemőknél -, zavarja az alvást, akkor ennek következményeként gyakran jelentősen romlik a kicsi általános egészségi áüapota is. A megfelelő orrcsepp gyorsan megszünteti a nyálkahártya duzzanatát, s újra lehetővé válik az orron át történő levegővétel. - A gyógyszertárakban a szülő csak nehezen igazodik el a szerek bőséges választékában. A legmegfelelőbb szer kiválasztása tájékozottságot és odafigyelést igényel. Mindenképpen ajánlom a betegtájékoztató áttanulmányozását. A legújabb, Oxymetazolin tartalmú adagolós orrcsepp a gyermekekhez igazított hatóanyag-koncentrációnak köszönhetően gyorsan és tartósan hat, pontosan adagol és nem tartalmaz tartósítószert - magyarázta. Mivel a kisgyermekek sokszor nem tudják, vagy rosszul fújják ki az orrukat, megnő a felső légúti betegségek kialakulásának veszélye, nem is beszélve a lehetséges szövődményekről. A megelőzés érdekében a szakorvos a korosztálynak kifejlesztett orrcseppet ajánlja. A meghűléskor használt orrcsep- pek ugyanis a gyulladt nyálkahártyára hatnak. Az erek falának ösz- szehúzásával csökkentik a nyálkahártya duzzadtságát és a váladéktermelődést. Tudományos vizsgálatok igazolták, hogy az orrcsepp hatóanyaga, az oxymetazolin kíméletesen hat az orrnyálkahártyá- ra. Gyorsan, néhány percen belül fejti ki jótékony hatását és 6-8 órán keresztül biztosítja az akadálytalan légzést, (péterfi) VERSENY Kérdésünk: Milyen szövődményei lehetnek a kezeletlen náthának? Válaszaikat nyűt postai levelezőlapon küldjék szerkesztőségünk címére. Három olvasónk kipróbálhatja az új terméket. Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469