Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-05 / 80. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 5, DlGlTÁLlA 13 Megjelent a W800i könnyebb kiadásban Sony Ericsson W700i FELDOLGOZÁS A Sony Ericsson a mai napon bemutatta Walkman sorozatának legújabb képviselőjét, a W700i-t. Az új készülék a sikeres W800i ki­csit butított verziója. Ahogyan az a képekből is reme­kül látszik, a W700i készülék kül­sőleg tulajdonképpen egyáltalán nem változott, mindössze a na­rancs-fehér színt cserélték le, a gyártó szerint titánium arany színre (inkább bronzmetál). Bizo­nyos piacokon a W800i-vel egye­ző színben is lehet majd kapni. Ami még fontos változás, hogy a változatlanul 2 megapixeles ka­merából elhagyták az autofókuszt (szerencsére a lencsevédő meg­maradt), illetve a gyári alapcso­magban csak egy 256 MB-os kár­tya várja a leendő tulajdonost. Nem változott a készülék szoftve­re, és ugyanazt a neodímium mágneses fülhallgatót adják hoz­zá, mint a W800i-nél. Az új Sony Ericsson W700i már 2006 első ne­gyedévében piacra kerül, az ára még ismeretlen. A technikának már léteznek prototípusai Kézfogással is továbbíthatunk adatot MTl-HÍR Az emberi bőr képes arra, hogy áramot vezessen, és így adatokat is továbbíthat, ami viszont lehető­vé teszi, hogy egy ajtó érintésre nyíljon, vagy hogy egy kézfogás útján névjegyet küldjön az ember a partner mobil telefonjára. En­nek a technikának már léteznek prototípusai, de egy német vállal­kozás abban bízik, hogy hamaro­san már kész termékekkel léphet piacra. Az emberi bőr képes vezetni az áramot. 1000 volt meglehetősen ijesztően hangzik, de egyáltalán nem szokatlan testünk számára. Ha ugyanis egy műanyag fésűvel fésülködünk, ekkora feszültség minden további nélkül keletkez­het, s a feszültség csak akkor tá­vozik többnyire az ujjbegyeken át, amikor megérintünk valami­lyen, az elektromos áramot veze­tő tárgyat. A bajorországi Wesslingben az Ident Technology nevű vállalko­zás hisz a fentiekben vázolt lehe­tőségekben. „Az emberi bőr, akár egy rézkábel, képes arra, hogy elektromos jeleket továbbítson, amelyek aztán a kéz irányába ha­ladnak, és onnan elektromos ké­szülékekhez lehet továbbítani őket” - véli a cég egyik vezetője. Az általuk kifejlesztett techni­kával csak nanoamperes mérték­kel mérhető az áram, ami a szá­zadrésze a kvarcórák által a bőrre továbbított árammennyiségnek, vagyis nem érzékelhető. így aztán adatokat továbbíthatnak a bőr se­gítségével egy adókészülékből egy vevőkészülékhez, például az ember a saját autóját kulcs nélkül nyithatja. Miután az elektromos jelek a levegőben is terjednek, ideális esetben az autó akkor is kinyílik, ha a kéz néhány centire van a ki­lincstől. Hasonló módon a motort is be lehet indítani mondjuk úgy, hogy a tulajdonos a kezével meg­érinti a volánt. A technológia ne­ve skinplex, és gyakorlatilag min­den nagy német autógyár kísérle­tezik vele, de igen sok területen lesz alkalmazható - mondták a bajor cégnél a Wissenschaft című német tudományos hírportál munkatársának. Idén nem várható radikális növekedés, a VolP továbbra is a teljes hangforgalom alig egy százalékát éri majd el Mi lesz a vezetékes telefonnal? A mobiltelefonok és az internetalapú beszélgeté­sek mellett van-e jövője a hagyományos hangtovábbí­tásnak? Elemzők szerint ugyan a trónkövetelők fo­kozatosan fejlődnek, de még nem kell egyhamar le­cserélni az asztalunkon dí­szelgő készülékeket. ELEMZÉS Az interneten keresztüli ingye­nes hangátviteli megoldások elter­jedését követően az új technológia lelkes támogatói azonnal temetni kezdték a hagyományos telefono­kat, pedig a Financial Timesban megjelent összeállítás tanúsága szerint még jó ideig nem szabadu­lunk tőlük. Az IP-alapú telefonálás, a Voice over IP (VoIP) évekig nem volt eléggé megbízható az általános használathoz, s csupán a technoló­gia iránt érdeklődők kísérletező kedvének volt köszönhető, hogy előbb-utóbb szárnyra kaphatott. Napjainkra azonban alig akad olyan - jellemzően multinacionális - nagyvállalat, ahol ne üzemelne akár a külső, akár a belső telefon- hálózaton hasonló technológia, il­letve ahol éppen ne folynának az előkészületek az új rendszer foga­dására. Még ahol nem is tervezik a telefonhálózat radikális átalakítá­sát, ott is sok helyütt felmerült a már meglévő adathálózatra a hangátviteli megoldások telepíté­sének gondolata. Az egyesített kommunikációs hálózatok természetesen - meg­annyi technikai újításhoz hasonló­an - elsőként az IT- és a pénzügyi szektorban teijedtek el, napjainkra azonban már szinte nem találni olyan területet, ahol ne alkalmaz­nák sikerrel. A Financial Times pél­daként említi a Boeinget, amely két évvel ezelőtt bejelentette, hogy 125 régebbi telefonközpontot cserél le internetalapú rendszerekre. „Ahogy a verseny fokozódik a gazdasági életben, a vállalatok ar­ra kényszerülnek, hogy erős kézzel tartsák, vagy még inkább, csök­kentsék a költségeiket” - nyüatkoz- ta Taher Bouzayen, a Yankee Group IT-tanácsadó stratégiai e- lemzője. „Véleményem szerint a VoIP máris átlépte azt a küszöböt, amikor még feltörekvő technológi­ának lehetett tekinteni, s mára kri­tikus alkalmazássá vált a cégek számára. A vállalati IT-részlegek folyamatosan a költségcsökkentés újabb és újabb módjait keresik, mi­közben növelni akarják a haté­konyságot, és egyesítem az infor­matikai és a kommunikációs m- frastuktúrát” - tette hozzá Bouza­yen. „A VoIP számottevő megtaka­rítást tesz lehetővé, mivel draszti­kusan lecsökkenti a hosszú távú hí­vások költségeit, s központosítja az egyes telephelyek kommunikációs platformjait, emellett jelentősen megkönnyíti a kommunikációs in- frastuktúra menedzselését.” A kedvező tulajdonságok és a prognózisok ellenére azonban még mindig számos vállalat tekint óva­kodva a technológiára, sok helyen van rá példa, hogy a kiépült hálóza­tot kizárólag a házon belüli hívások lebonyolítására használják. Ennek eredményeképpen számos iparági elemző azt jósolja, hogy az IP- telefonra történő váltás nem törté­nik meg egyik pillanatról a másik­ra. Az ABI Research szakértői sze­rint inkább fokozatos átállás követ­kezik majd be a vállalati szférában - írja a Financial Times. A leggyakrabban a cégek először csupán egyetlen IP-alapú telefon- központot telepítenek, afféle pró­baként, majd ha a rendszer beválik, kiterjesztik a lefedettséget az egész vállalatra. Ezzel a módszerrel azonban nem csak azért élnek, mert óvakodnak az új technikától, csupán korábbi, a kommunikációs hálózatba fektetett pénzüket nem látnák szívesen veszendőbe menni. Ennek ellenére a VoIP-iparág egyre inkább lendületbejön. Az el­múlt években jellemzően több IP- alapú telefon(al)központot értéke­sítettek, mint hagyományosat. Utóbbi készülékek iránt fokozato­san csökken az érdeklődés. Az Infonetics piackutató cég sze­rint csak a jelenlegi pénzügyi ne­gyedévben 24 százalékkal emel­kednek majd az IP-telefonközpon- tok eladásából származó bevéte­lek. A cég felméréséből kiderül, hogy ezeknek az eszközöknek a pi­aci részesedése immár 15 százalék­ra rúg az összes eladott telefonköz­pont közül. A Financial Times idézi a Dell’- Oro Group előrejelzését is, mely szerint idén az IP-központok már 28 millió vonalat fognak kiszolgál­ni, felülmúlva ezzel a hagyomá­nyos, úgynevezett TDM-rendsze- reket. Mint a fentiekből is kiderül, az IP-alapú telefóniára történő váltást részben költséghatékonysági okok­ból szorgalmazták, azonban nem kezdődhetett volna el a folyamat, ha nem javul jelentősen a szolgál­tatások minősége, illetve nem kö­vetkezik be a telekommunikációs cégeknél a hagyományos kapcsoló­hálózatok IP-alapú rendszerekre történő cseréje. Az egyesített hálózatok fenntar­tásával a vállalatok legjelentősebb előnye abban mutatkozik meg, hogy a hanghívásokat egy egysze­rű, a hálózaton futó szoftveres al­kalmazásként kezelhetik, s Jon Ar­nold szakblogger szerint ez jelen­tős megtakarításokat tesz lehetővé a hálózat üzemeltetését illetően is, nem beszélve a lényegesen rugal­masabb működésről, s az egyéb ké­nyelmi szolgáltatásokról, amelye­ket a VoIP lehetővé tesz. Arnold szerint ezek a tények műid abba az hányba mutatnak, hogy rövidesen felgyorsulhat az egyesített hálózatok elteijedése. A szakember jelentős potenciált lát a kis- és középvállalkozásokban, s a szektorban a VoIP iránt tanúsított érdeklődést annak indikátoraként értelmezi, hogy a technológia be­érett, s hamarosan még szélesebb körben teijedhet el. „Az egyesített, átjárható kom­munikációs hálózatok vonzó lehe­tőséget jelentenek a kkv-k számá­ra” - nyilatkozta Barry O’ Sullivan, a Cisco kommunikációs üzletágá­nak vezetője. Ennek a trendnek a nyomában számos független vállal­kozás kelhet életre, amelyek külön­féle integrált, IP-alapú kommuni­kációs megoldást nyújtanak majd ügyfeleiknek. „2006-ban kétféle VoIP-piaci szegmens fog kialakulni, s mind­kettő teljesen eltérő irányt vesz majd” - magyarázta Tansley. „A kiszervezett vagy menedzselt szolgáltatásokat az erre speciali­zálódó kis cégek és a telekommu­nikációs óriások kínálják majd, s gyors piaci részesedést fognak szerezni az IP-alapú szolgáltatá­sok terén. Ezek a szolgáltatások nagyjából a hagyományos telefo­nálás szerepét töltik majd be, s úgy is lesznek pozícionálva, mint megfizethető árú hangátviteli szolgáltatások, ugyanis az inter­netalapú telekommunikáció egy­előre csupán kevesek számára mond valamit. Az ad-hoc VoIP, amely a nyílt internetet használja csatornaként - mint például a je­lenleg igen népszerű Skype - elő­reláthatólag nehézségekre szá­míthat, mind a piaci részesedés, mind a bevételgenerálás terén. „Bár a felhasználók számának meredek növekedésére számítunk egyelőre, az ebből származó bevé­telek meglehetősen alacsonyan maradnak majd. Ezért azt kell, hogy mondjam, a VoIP által jelen­tett fenyegetést túldimenzionálják azok, akik a hagyományos model­lek haláláról beszélnek. A 2006-os év során még nem várható radiká­lis növekedés, a VoIP továbbra is a teljes hangforgalom alig egy száza­lékát éri majd el” - mondta Tans­ley, hozzátéve, hogy a trendet már a piackutató cégek is érzik, ugyanis egyre-másra javítják ki korábbi becsléseiket a VoIP gazdaságra gyakorolt hatásáról, (hvg.hu) A legtöbb mobiltelefon-tulajdonost rendszeresen zavarja mások hangos mobilozása, de csak töredékük ismeri be, hogy néha ő is illetlenül viselkedik Egymást is idegesítik a mobilosok FELMÉRÉS Küencből tíz mobüos találja za­varónak, amikor mások fennhan­gon tárgyalják ki ügyeiket a mobü- telefonon - derül ki az AP, az America Online és a Pew közös fel­méréséből, amelyet az Egyesült Ál­lamokban végeztek. A mobüosok önmagukkal szemben viszont már kevésbé kritikusak: mindössze 8 százalékuk ismeri be, hogy időn­ként ő is túl hangosan telefonál. A maroktelefon miatti veszélyes ve­zetés pedig szinte már rutin. Pedig pont ez a legzavaróbb. „Az emberek hajlamosak rá, hogy a normálisnál hangosabban beszélje­nek a mobiljukon. Ez eléggé irritá­ló” - nyilatkozta egy 57 éves hölgy. „Gyakran hallom, ahogy a'fiatalok- leginkább főiskolás korúak - olyan személyes ügyeket, például a kapcsolataikat tárgyalják ki fenn­hangon, amiről tudni sem szeret­nék.” A mobütelefon pedig nagy szük­séglet: a megkérdezettek kéthar­mada szerint nehéz lenne megvál­ni tőle, negyedük pedig úgy nyüat- kozott, nem tudná elképzelni életét nélküle. A szükséget indokolni lát­szik, hogy az amerikai mobilosok háromnegyede használta már a ké­szüléket aria, hogy segítséget kér­jen vészhelyzetben. A mobilosokat pedig nemcsak idegenek, hanem saját ismerőseik is képesek idegesíteni: negyedük nyüatkozott úgy, hogy túl sokan zargatják a készüléken. Bár a meg­kérdezettek vitathatatlan előny­ként sorolják fel, hogy bárkit bár­hol, bármikor elérhetnek, sokan nem szeretnek mindig ismerőseik rendelkezésére állni - ezért ugyan ki nem kapcsolják, de lenémítják a készüléket. A mobiltelefon sokak időbeosz­tását is átalakította az USA-ban. A felmérés eredménye szerint a mobilozók csaknem fele este, a csúcsidőn kívül intézi hívásai nagy részét, de emellett majdnem ugyanennyien nyilatkoztak úgy, hogy utazás vagy várakozás köz­ben is szívesen ütik el az időt tele­fonálással. Alkalmasint attól sem riadnak vissza, hogy vezetés köz­ben mobilozzanak: erre a saját be­vallása szerint is veszélyes szokás­ra a megkérdezettek 28 százaléka hajlamos, (o) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30, 814 64 Bratislava 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom