Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-05 / 80. szám, szerda

10 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 5. www.ujszo.com Egyes ágazatokban munkaerőhiány van Nyitnak a hollandok is ÖSSZEFOGLALÓ Hans-Gert Pottering hasznosnak tartaná az MKP, a KDH és az SDKÚ további kormányzati együttműködését Van esélye a folytonosságnak Pottering szerint az ÉPP véleménye a HZDS-ről nem változott (ČTK/AP-felvétel) Hága. Januártól megnyitja munkaerőpiacát Hollandia az új tagországok munkavállalói előtt. Erről múlt pénteki ülésén döntött a holland kormány. Á mélyföldi ország ezzel a hetedik a régebbi ti­zenöt EU-tagállam közül, amely felszámolja a korlátozásokat. Nagy-Britannia, Írország és Svéd­ország már kezdetektől nyitva tar­totta piacát, Finnország, Spanyo­lország és Portugália most határo­zott úgy, hogy május elejétől nem tart fenn korlátokat. Április 30-ig valamennyi régebbi EU-tagállamnak döntenie kell eb­ben a kérdésben az új tagok csatla­kozási szerződése alapján. Ausztria és Németország már jelezte, hogy folytatja a keleti munkaerő-áram­lás korlátozását, míg Belgium, Franciaország és Olaszország vár­hatóan meghosszabbítja a korláto­kat, de azt már nem alkalmazza a lehetséges három évig. Görögor­szág és Luxemburg még nem közöl­te határozatát ebben a kérdésben. A csatlakozási szerződések ér­telmében a korlátozások három évig újíthatok meg (sőt esetleg még újabb két évre kitolhatok, ha súlyos piaczavar mutatkozik vala­mely tagállamban), de ezt április legvégéig jelezni kell az Európai Bizottságnak. Minden EU-tagál- lam maga dönti el, hogy meg­hosszabbítja-e a jelenlegi rendet, de ha ilyen szándékot nem jelez, a korlátozásokat megszűntnek kell tekinteni. A hágai kormány határozatát még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A kabinet a munkahelyek növekedésével, illetve bizonyos ágazatok munkaerőhiányával in­dokolta döntését, amelyet ugyan­akkor mind a kormánykoalíció, mind az ellenzék soraiból aggódó hangok is fogadtak. Jan Peter Bal­kenende miniszterelnök azt is ér­tésre adta, hogy a szociális mini­mumszabályok betartását tovább­ra is megkövetelik (így adminiszt­ratív úton még mindig lehetséges a munkavállalók közti szelektá­lás). Hollandiában eddig külön engedély kellett az új tagországok állampolgárainak a munkaváll­aláshoz. (euractiv.hu) Szlovákiából az MKP, a KDH és az SDKÚ tagja az Európai Parlamentben lévő legna­gyobb politikai erőnek, az Európai Néppártnak. Az ÉPP frakcióvezetőjét, Hans- Gert Pötteringet arra kér­tük, értékelje a három szlo­vákiai párt tagjainak az EP- ben végzett munkáját. B. SZENTGÁll ANIKÓ Elégedett a szlovákiai képvi­selőkkel? A Peter Šťastný által vezetett szlovákiai delegáció nagyon aktív, tagjai értik a dolgukat, csoportunk politikai tevékenységéhez nagy­ban hozzájárulnak. Az SDKÚ, a KDH és az MKP olyan új tagállam­ból származnak, amelyik sajátos történelmi tapasztalatokkal ren­delkezik, s új eszmékkel gazdagít­ják munkánkat. A négy évvel ezelőtti válasz­tások előtt Ön a hazai politikai színtéren is együttműködésre ösztönözte az SDKÚ-t, a KDH-t és az MKP-t, aminek akkor na­gyon fontos üzenete volt. Ha­marosan ismét választások lesznek nálunk. Változott-e a véleménye erről a kérdésről? Az Európai Néppárthoz tartozó három politikai erő nagyon fontos tagja csoportunknak. Általános­ságban elmondható, hogy az EPP- be tömörülő pártok a közös nép­párti látószöget alapul véve min­dig együtt kereshetik a különböző konstruktív megoldásokat, függet­lenül attól, hogy éppen a parla­menti választások előtt vagy után vannak. Ugyanakkor nekik kell el­dönteniük, miként készüljenek fel a lehető legjobban a voksolásra úgy, hogy sikeresek legyenek és e- rős kormányt alakíthassanak. Ter­mészetesen azt is szeretnénk, hogy szlovákiai testvérpártjaink a 2009- es európai parlamenti választáso­kon ugyancsak kitűnő eredményt éljenek majd el. Keresztényde­mokrata barátaink - név szerint a Mikuláš Dzurinda miniszterelnök által irányított SDKÚ, a Bugár Béla által vezetett MKP és a Pavol Hrušovský irányítása alatt tevé­kenykedő KDH - nagyon erős szö­vetségesek Szlovákiában. Azt sike­rült elérniük, hogy kétszer hoztak létre kormánykoalíciót. Önöknél nem volt mindig könnyű a lakos­ság élete, de a Dzurinda-kabinet gazdasági és politikai szempontból egyaránt nagyon sikeresnek mondható. Reális esélyt látok arra, hogy az idei, június 17-ei választá­sok után ez a politika folytatódhas­son. Mindhárom szlovákiai testvé­rünknek kitűnő választási ered­ményt kívánok! Vladimír Mečiar pártja, a HZDS régóta szeretne csatla­kozni az EPP-hez, ám mindig el­utasítják. Miért? A néppárt álláspontja világos e kérdéssel kapcsolatban. Már a 2004 júliusában Budapesten far- tott tanulmányi napok alatt a Mečiar-párti megfigyelők kérték, hadd csatlakozhassanak csopor­tunkhoz, s mi elutasítottuk őket. Véleményünk azóta sem válto­zott. Addig nem folyhatnak tár­gyalások esetleges felvételükről, amíg alapvetően nem változik meg a HZDS belpolitikai pozíció­ja. A mozgalomnak bizonyítania kell, hogy demokratikus párt, amelyik védelmezi és osztja a mi értékrendünket. Ezenkívül az EPP-hez tartozó testvérpártoknak nagy beleszólásuk van a saját or­szágukból származó új tagok fel­vételi kérvényének elbírálási fo­lyamatába. Tízévenként két esztendővel hosszabbodik az átlagéletkor; egyre kevesebb gyermek születik - össze kell hangolni a családi életet és a munkahelyi karriert Az Európai Unió egyik legnagyobb kihívása a népesedési probléma ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Változó világunkban fo­lyamatosan új problémák merül­nek fel, melyekre a hatalmon lévő politikusok - szakemberek bevoná­sával - igyekeznek reagálni. Ebből a célból szervezte római tanulmá­nyi napjait az Európai Néppárt is, mely az új kihívásokra reagálva új prioritásokat fogalmazott meg. Európában a globalizáció mel­lett a népesedési probléma a leg­nagyobb kihívás. Az a tendencia mutatkozik - ami sokak szerint po­zitívan értékelhető hogy tíz­évenként legalább két esztendővel hosszabbodik a megélt átlagélet­kor; az utóbbi ötven évben megfi­gyelhető, hogy a nők átlagéletkora 15, a férfiaké 10 évvel növekedett. „Úgy tűink, az utóbbi évtizedek­ben ez a folyamat még fel is gyor­sult” - mondta lapunknak Bauer Edit európai parlamenti képviselő. Ugyanakkor ezzel egy időben egy másik jelenség is mutatkozik: egy­re kevesebb gyermek születik. Ez nemcsak Szlovákiára jellemző, ha­nem egész Európáról, a balti álla­mokról is elmondható, sőt Orosz­országban szinte drámai a helyzet, ott 80 százalékkal csökkent a szü­letések száma. „A megoldások szempontjából több nagyon égető probléma merül fel. Az egyik a nyugdíj- és szociális rendszerek fenntarthatósága, de elsősorban a nyugdíjrendszerekről beszélek. A második hatalmas gond a szociális szolgáltatások áta­lakítása. A harmadik a szociálpoli­tika súlypontjainak újrafogalmazá­sa. Nyilvánvalóan akkor, amikor oly kevés gyerek születik, nem le­het csak az idősebb generáció ne­hézségeivel foglalkoznunk, hanem meg kell keresni azokat a hangsú­lyokat, melyek segítenek abban, hogy több gyerek szülessen, sjó kö­rülmények között nőjenek fel” - részletezte Bauer Edit, aki az előző megbízatási időszakban Szlovákiá­ban szociálisügyi államtitkárként tevékenykedett. Érdeklődésünkre rámutatott: hatalmas a gyereksze­génység az Európai Unión belül, a gazdag országokban is, ami a ki­lencvenes években - néhány or­szág kivételével - fokozódott. Szintén óriási kihívás a kieső munkaerő pódása. Miután a nagy háború utáni nemzedék eléri a nyugdíjkorhatárt, munkaerőhiány keletkezhet - még akkor is, ha ez ma nem látszik, különösen nálunk, Szlovákiában nem, mert itt le­képződött a háború utáni népese­dési hullám. Németországban, Dá­niában, Hollandiában már régen megjelent egy nagyon masszív migrációs hullám, ahol a beván­dorlóknak már a második, harma­dik generációja él. A migrációból viszont sajátos problémák adód­nak. „Úgy tűnik, ha a mai foglal­koztatási szintet tartani akarná az Európai Unió, akkor 2050-ig körül­belül negyvenmillió új bevándorlót kellene úgymond importálni. Ez akkora tömeg, hogy kulturálisan és nyelvileg újraszocializálni, integ­rálni rendkívül bonyolult lenne.” A problémát boncolgatva a ró­mai tanulmányi napok keretében megfogalmazódott: nem lehet csak arra számítani, hogy a de­mográfiai gondokat kizárólag be- váhdorlókkal fogják megoldani. Meg kell találni annak a módját, Akkor, amikor oly kevés gyerek születik, nem lehet csak az idősebb generáció nehézségeivel foglalkoznunk. hogyan lehet jobban összehangol­ni a családi életet és a szakmai kar­riert. „Nagy meglepetéssel fedez­tem fel magam is a dokumentu­mokban - mert erről keveset be­szélünk, s a kormányok inkább szeretik elhallgatni saját kötele­zettségeiket -, hogy már Barcelo­nában megfogalmaztak olyan cé­lokat, melyek szerint a gyerekek 90 százalékának kell megteremte­ni az óvodába járás lehetőségét. Az óvodás kor alattiak esetében pedig legalább 30 százalék számára kell lehetővé tenni, hogy intézményes ellátásban részesüljenek. A nyuga­ti társadalmakban ez meglehe­tősen új irányvonal, nálunk inkább egy elfelejtett dolog. Új típusú szolgáltatásokat is be kell vezetni, meg kell erősíteni a nagyon idősek ellátását. Egyfajta egészségügyi­szociális szolgáltatásról van szó” - részletezte Bauer. Rómában a politikusok meg­egyeztek: át kell tekinteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé te­szik és motiválják a fiatalokat, hogy gyerekeket vállaljanak. A fel­mérések szerint sokan több gyer­meket szeretnének, műit amennyit végül vállalnak. Ezért a piacgazdaságban ennek a maga­sabb társadalmi érdeknek valaho­gyan meg kell jelennie. Például ha egy nő gyermeket vállal, akkor ebből sem a munkaerőpiacon, sem a szociális ellátórendszerek­ben, egyebek mellett a nyugdíj- rendszerben ne származzon sem- müyen hátránya. Úgy kell alakíta­ni a lakáspolitikát, hogy a fiatalok számára a lakások hozzáférhetőek legyenek, s ne azzal a perspektívá­vá alapítsanak családot, hogy né­hány évtizedig kell dolgozniuk ah­hoz, hogy végre saját otthont tud­janak vásárolni. Szlovákiában a szociális reform keretében elkezdődött a nyugdíj- rendszer átalakítása, s ezzel egy időben igyekeztek különböző, csa­ládbarát intézkedéseket is fogana­tosítani, de ez nem elég. A munkál­tatói szférát úgy kellene befolyásol­ni, hogy a nők kevesebb feszültség­gel tudják összehangolni a munká­ból adódó kötelezettségeiket a gye­rekvállalással. Ehhez újra kell gon­dolni a családmodellt is. Fontos , lenne az is, hogy a bérlakások job­ban elterjedjenek, (sza) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEG0N Magánnyugdíjpénztár 1,0375 Sk 30 285 152,86 Sk 0,00% 1,0505 Sk 179 255 746,99 Sk 0,00% 1,0511 Sk 406 475 764,16 Sk 0,00% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár** 1,0347 Sk 205 539 507,77 Sk 0,07% 1,0418 Sk 1 257 654 125,28 Sk 0,07% 1,0460 Sk 2 515 546 210,50 Sk 0,07% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0298 Sk 25 015 433,12 Sk 0,00% 1,0472 Sk 233 419 585,42 Sk 0,07% 1,0483 Sk 494 208 382,09 Sk 0,07% ING Magánnyugdíjpénztár*** 1,0337 Sk 51 529 913,00 Sk 0,08% 1,0362 Sk 462 251 832,47 Sk 0,08% 1,0401 Sk 1 044 471 477,90 Sk 0,08% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0336 Sk 117 409 808,20 Sk 0,08% 1,0426 Sk 826 615 152,92 Sk 0,08% 1,0464 Sk 1 250 565 302,06 Sk 0,08% Winterthur Magánnyugdíjpénztár**** 1,0355 Sk 131 947 340,13 Sk 0,08% 1,0427 Sk 1 034 964 632,44 Sk 0,08% 1,0471 Sk 2 637 242 226,26 Sk 0,08% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** az Első Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár, *** a Sympatia-Pohoda Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az ING Magánnyugdíjpénztár, **** a Credit Suisse Life & Pensions Magánnyugdíjpénztár neve januártól Winterthur Magánnyugdíjpénztár forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2006. március 31-i adatóI A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0239 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0032 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom