Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-29 / 99. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 29. Egészségünkre 27 Legyőzve szégyenérzetünket érdemes orvoshoz fordulni, ha változást látunk Indul a lábtűznéző... Száz évvel ezelőtt még a bokák kivillanása is a ka- cérság netovábbjának szá­mított. FIGYELMEZTETŐ Ma már nemcsak ajó barát, a kö­zeli és távoli rokon, hanem a szom­széd, a főnök, a gyerek osztályfő­nöke is láthatja bokánkat, de akár lábujjkörmünket is. Ilyenné vált a divat és vele együtt a társadalmi szokások. S még nem is szóltunk a strandokról, ahol kicsi, nagy-, „mutatói” és „gyűrűs” lábujjaink mind szemrevételezés tárgyát ké­pezhetik. Ha minden egyes részlete szép rózsaszín, persze senkinek nem tűnnek fel ezek az egy centi­méternél is kisebb felületek. Nem így, ha sárgás, barnás elszíneződé- sű, azaz gombás a köröm. Ami nyá­ron „csupán” szégyenérzetet okoz, télen a vastag, nehéz cipőkben ké- nyelmedenséget és fájdalmat is je­lenthet, ha időben nem teszünk a gombás fertőzés megszüntetéséért. S hogy mit tehetünk, ha lábun­kon vagy körmünkön gombás fer­tőzés ütött tanyát? Mindenekelőtt legyőzve szégyenérzetünket, és da­colva az időhiánnyal, érdemes or­voshoz fordulni. Az orvostudo­mány nemcsak az emberiséget fe­nyegető súlyos betegségek leküz­désére keresi a választ, hanem a hétköznapokat megnehezítő ki­sebb kellemedenségekre is. Ilyen betegség a gombás fertőzés is. Amit régen csupán ecetes vízzel, szélső­séges esetben a köröm levételével próbáltak gyógyítani, ma sikeresen kezelhető betegség. A gombásodás gyógyításának egyik legbiztosabb módszere a lökésterápiának neve­zett kezelés. A lökésterápia alkal­mazásával kapszula formájában olyan hatóanyagot juttatnak a szer­vezetbe, ami kifejezetten a gombás fertőzés helyén fejd ki hatását. A lö­késterápia beszédes elnevezése egy olyan kezelési formának, amelynek során a készítményt nem hosszú hónapokon keresztül kell szedni, hanem háromszor egy hétig. Egy hét gyógyszerszedést három hét pi­henés követ, majd újra egy hét gyógyszerszedés következik, s amennyiben lábkörömgombára al­kalmazzuk, a másodüt hetet köve­tően még egy hétig kell szedni a kapszulát. Bőrgomba esetén azon­nali javulás tapasztalható. Lábkö- römgomba esetén a fertőzés meg­szűnését vehetjük észre, az újon­nan növő köröm már tiszta és egészséges. A köröm akkor nyeri vissza tökéletes állapotát, amikor az elszíneződött rész teljesen lenő. Ha pedig a mellékhatásokról megkérdezzük orvosunkat, meg­tudhatjuk, hogy a szakirodalom és a nagy számban elvégzett kísérle­tek bizonysága szerint a készít­mény igen kedvező tulajdonsá­gokkal bír, nem terheli meg fölös­legesen a szervezetet, mivel hatá­sát közvetlenül a fertőzött terüle­ten fejti ki. Csak az ápolt és egészséges száj lehet vonzó A cukorbetegeknél a szájszárazság mellett gyakori a szájzug berepedése Bőrelváltozások a száj körül DR. AAAJOR ENDRE A száj, az ajkak és a száj körüli bőrfelület gyakran árulkodik a szervezet működési zavaráról. A túlérzékenység hirtelen kiala­kuló jele lehet az ajkak és a száj­nyálkahártyák hirtelen beduzzadá- sa, ödémája. Olykor a vírus keltette lázas állapot kísérő tünete a felső ajkon kialakuló sömör vagy her­pesz, melyet az étkezés során egy kellemeden íz vagy látvány is elő­idézhet. Fényérzékeny személyek ajkain a vízparton vagy magaslato­kon lévő fényviszonyok hatására súlyos hólyagos elváltozások jelen­hetnek meg. Egyes gyógyszerek is kiválthat­nak a szájnyálkahártyákon kez­detben hólyagokat, majd fekélye­ket. Az A-vitamin-származékok túladagolásának a száj és főleg az alsó ajak közepének berepedése lehet a következménye. Reumás ízületi betegségek kezelése során alkalmazott készítmények fehér lepedékes beszűrődést okozhat­nak az ajkakon és a száj nyálka­Az ajkon kialakult elvál­tozások korai felismeré­se, gyógyítása döntő je­lentőségű a gyógyulás szempontjából. hártyáján. A cukorbetegeknél a szájszárazság mellett gyakori a szájzug berepedése. Idősebb korban a nem megfelelő fémből vagy műanyagból készített műfog túlérzékenységet vagy száj- nyálkahártya-gyulladást kelthet. A nem kellően tisztán tartott fogazat gyakran vezethet a szájzug berepe­déséhez, „kipállásához”, gyulladá­saihoz, ületve érzékenység esetén fogkrém is előidézheti. Az ajkakon megjelenhetnek ví­rusos növedékek, érgomolyagok, amiknek megítélése szakorvosi fel­adat. A szájon kialakult elváltozá­sok korai felismerése, gyógyítása döntő jelentőségű a gyógyulás szempontjából. Vannak olyan örökletes betegsé­gek, amik a száj körül elhelyezkedő sárgásbarna foltok alakjában jelen­hetnek meg, főleg kisgyermekkor­ban. Ha a gyermek gyakran nyalo­gatja a szája szélét, tünete lehet a veleszületett száraz típusú, érzé­kenybőrnek. TESTÜNK TITKAI Szívrendellenességek 2. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Az egészséges szívet nem a szüntelen munka betegíti meg, legtöbbször egyéb betegségeink szövődményei okozzák a bajt. A szívburok betegségei lehet­nek veleszületett rendellenessé­gek (például a szívburok teljes hi­ánya vagy helyenként elvékonyo- dása folytonossági hiányokkal), különböző eredetű gyulladások (perikarditiszek) vagy sérülések, daganatok okozta betegségek. Tuberkulotikus szívburokgyulladás A szívburok tébécés gyulladása (tuberkulotikus perikarditisz) ál­talában olyan fiatal egyéneket sújt, akik mellhártya-, tüdő- vagy nyirokcsomó-tuberkulózisban szenvednek. Ilyen esetben a szív­burok folyadékkal telítődik és ki­tágul. A folyadékgyülem akadá­lyozhatja a szív pumpafunkcióját. Tünetei: a beteg általános állapo­tának romlása, láz, a nyaki vénák kitágulása, nehézlégzés. Minden esetben sor kerül a kór­okozó közvetlen vizsgálattal és te­nyésztéssel történő azonosításá­ra. Mivel a Koch-bacüus közvet­len vizsgálatnál ritkán szembeöt­lő és a tenyésztések több hetet vesznek igénybe, haladéktalanul erős és hosszantartó baktériumel­lenes kezelésbe kell kezdeni. A beteg állapotának könnyíté­sére azonnal lecsapolják a felgyü­lemlett folyadékot a szívburok- ból. Ennek a betegségnek, bármi­lyen súlyos is, elég jó a kóijóslata. Idült szívburokgyulladás Az idült szívburokgyulladás- nak két formája létezik: az össze­nyomással járó konstruktív, és a folyadékképződéssel járó effuzív perikarditisz. Az összenyomással járó idült szívburokgyulladásban a szívbu­rok két lemeze egyesül, és rostos szövetté alakulva megkeménye­dik, összehúzódik, s ezáltal össze­nyomja a szívet. A szívburok las­sanként merevvé és tágíthataüan- ná válik, korlátozva a szívüregek elernyedését. A külső nyomás fo­kozza a szívbe visszatérő vénák­ban is a nyomást, hogy a vért a szívbe tudják juttatni. A betegség tünetei nehézlég­zés, köhögés, fáradtság, olykor ci- anózis. A betegség nem okoz fáj­dalmat. A lábakon és a hasban gyakran alakul ki vizenyő. A tüne­tek kulcsfontosságúak a diagnó­zis meghatározásánál, különö­sen, ha a szívműködés romlásá­nak hátterében nem áll egyéb be­tegség. Átmenetileg enyhíthetők a pa­naszok vízhajtókkal, azonban az egyetlen hatékony kezelési lehe­tőség a megvastagodott, rostos szívburok műtéti eltávolítása an­nak érdekében, hogy a szív újból szabadon tudjon tágulni. Szívbelhártya-gyulladások A szívbelhártya-gyulladás (en- dokarditisz) a szív belső, sima hártyájának gyulladása, leggya­koribb okai a bakteriális fertőzé­sek, amelyek lehetnek enyhébbek (pl. mandulagyulladások, reu­más láz), és súlyosabbak (pl. vér­mérgezés). A szívbelhártya-gyul­ladás súlyossága azonban nem függ a fertőzés súlyosságától, hi­szen jelentéktelen fertőzések is okozhatnak életveszélyes szívbel- hártya-gyulladást. A heveny fer- tőzéses endokarditisz hirtelen alakul ki és napok alatt életveszé­lyessé válhat. A betegség félhe­veny formája lassan, olykor hetek alatt alakul ki. A betegség lefolyása súlyosabb azoknál, akik olyan szívbetegség­ben szenvednek, amely baktéri­um-bevitellel szövődhet. A gyul­ladás kockázata többek között az aortabillentyű vagy a kéthegyű szívbillentyű elégtelensége, a szívkamrák közötti sövényhiba, aortaszűkület stb. esetén áll fenn. A szívbelhártya-gyulladás látszó­lag egészséges szíven is bekövet­kezhet, pl. kisebb sebészeti be­avatkozások, tükrözéses vizsgála­tok alkalmával is kerülhetnek baktériumok a véráramba. Sú­lyosbító tényező az aortanyílás károsodása, a kórokozók (Staphi- lococcus és Enterococcus) fertő­zőképessége, a sebészeti beavat­kozás következményeként a ki­alakult ártalom és a késedelmes Az ábra az aortabillentyűket károsító szívbelhártya-gyulla- dást szemlélteti: az érfalakat apró csomók borítják kezelés. Ezért azt, akinél felmerül a fertőző szívbelhártya-gyulladás gyanúja, azonnal kórházba kell szállítani. Még a kórokozó azono­sítása és a diagnózis felállítása előtt el kell kezdeni az antibioti- kus kezelést. Szívizomgyulladás A szívizomgyulladás többnyire a szervezet más gyulladásos fo­lyamatainak következménye. Ki­alakulhat általános fertőzés, pl. vírusfertőzés, diftéria, skarlát, vagy súlyos műtét, reumás láz, fogászati kezelés, nem steril in­jekció, vagy a szervezetben lévő gennyes góc szövődményeként. Lehet mérgezéses eredetű is, leg­gyakrabban alkohol, foszfor, ar­zén, szén-monoxid vagy gombák okoznak szívizomgyulladást. A tünetek sokrétűek és nem min­dig jellegzetesek: láz, tachikar- dia, szorongás, nehézlégzés, fá­radékonyság, sápadtság, ala­csony vérnyomás. Súlyos esetek­ben kollapszus alakul ki, ami sokkhoz, majd szívmegálláshoz vezethet. A szívizomgyulladás legtöbb­ször észrevétlen kísérője a megfá­zásnak. Ezért tanácsos a megfá­zásos betegség után még egy hé­tig kerülni a fizikai megterhelést, hogy ne alakuljanak ki szövődmé­nyek (gyors szívverés, ritmusza­varok stb.). Szívizombántalmak Szívizombántalomnak a szív­izom veleszületett vagy szerzett betegségeit nevezik. Gyakori for­mái: hipertrófiás cardiomyopat- hia, amely a szívizomszövet meg- vastagodásával jár, a congestiv cardiomyopathia a szívizomzat ismeretlen okú meggyengülését és elvékonyodását, s ezáltal a szív pumpatevékenységének gyengü­lését vonja maga után (ez a leg­gyakoribb forma, és elsősorban a férfiakat érint), valamint a rest­riktiv cardiomyopathia, amely­ben a szívkamrák fala merevvé válik és nem tágul (nagyon ritkán fordul elő). A diagnózist többnyire csak kö­rültekintő vizsgálatok után lehet meghatározni, miután a pana­szok minden egyéb lehetséges okát (pl. magas vérnyomás, szív- bülentyű-betegségek, szívinfark­tus stb.) kizárták. Koszorúér-betegség A két szívkoszorúér a főverőér­ből ágazik le, közvetlenül az aor­tabillentyű felett. Ezek a szívószál vastagságú erek tovább ágazva körülveszik a szívet. Szülte hihe­tetlen, de naponta mintegy hat­száz liter vért juttatnak a szív­izomnak. A szív leggyakoribb betegsége a hosszúér-betegség, aminek or­vosi neve iszkémia. Ez a meghatá­rozás a szív különböző megbete­gedéseit foglalja magába, ame­lyeknek közös oka a koszorúerek érszűkülete. Ide tartozik az angi­na pektorisz, a szívinfarktus és a szívgyengeség. A koszorúér-betegség kialaku­lásának kockázata fokozott a do­hányzók körében, a magas vér­nyomásban, cukorbetegségben, zsíranyagcsere-zavarban és kosz- vényben szenvedők között. A ve­szélyeztetett csoportba tartoznak a túlsúlyosak és az állandó stresszben élő emberek. A: fog- és garatfertőzések B: máj- és epeártalmak C: vesegyulladás D: idült székrekedés E: fertőző betegségek F: ízületi reuma Elsődleges fertőzési gócok, amelyek leggyakrabban okoznak má­sodlagos fertőzést a szíven

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom