Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)
2006-04-29 / 99. szám, szombat
4 Régió ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 29. www.ujszo.com Négyszázmilliárdnyi támogatás várható az uniótól Gyurovszky gömöri vállalkozói fórumon SZÁSZl ZOLTÁN Rimaszombat. Vállalkozói fórumot rendeztek tegnap a városban a helyi Gazdasági Klub szervezésében. A találkozóra meghívott három vendég közül csak Gyurovszky László régiófejlesztési és építésügyi miniszter jött el; Iveta Radičová munka-, szociális és családügyi miniszter egyéb elfoglaltságai miatt, Monika Beňová, a Smer képviselője pedig ismereden ok miatt maradt távol. Gyurovszkynak főként a 2006 és 2010 közt esedékes uniós támogatásokkal összefüggő kérdésekre kellett válaszolnia, de számos más téma is felvetődött (az euró bevezetése, az ipari parkok és vállalkozás- fejlesztési központok kialakításának lehetőségei, az MKP gazdaság- politikája stb.) A tárcavezető részletesen ismertette, hogy a következő időszakban az ország déli részében milyen beruházások várhatók. „Utak építéséről, a vasút modernizálásáról, az ipar innovációs képességének növeléséről beszélhetünk, ha a Rimaszombati és a vele szomszédos járásokat vesszük figyelembe. Jelentős lesz az iskolák és a szociális intézmények felújítására fordítható pénz is. 2006 és 2010 közt mintegy 400 milliárd koronának megfelelő összeg érkezik Szlováké ába, nevezhetjük egyfajta Mar- schall-tervnek is. A második világháború után ez alapján fejlődhettek a mai nyugat-európai országok. Nagy lehetőség lesz ez a gömöri régió számára is. A párbeszéd után a visszajelzések pozitívak, a jelenlévők láthatták és megértették azt, hogy igazán fontos célokra kívánjuk felhasználni a négyszázmilliárd koronányi összeget. Az igény is nagy; minisztériumunk nem azzal küzd, hogy kevés a pályázó, hanem azzal, hogy kevés a szétosztható pénz, miközben az unióban korábban attól féltek, nem leszünk képesek felhasználni a keretösszeget - nyilatkozta a miniszter az Új Szónak. - A négyszázmilliárd nagyjából az ország másfél évi költségvetésének megfelelő összeg. A minisztérium személyi állományát természetesen bővíteni kell az akadálytalan lebonyolítás érdekében, terveink szerint az ország keleti, középső és nyugati részén egy-egy kihelyezett intézmény fog foglalkozni ezzel a munkával, amelyben partnereink lesznek a megyei hivatalok is.” SZEPSI CSOMBOR MÁRTON NAPOK - SZEPSI Május 1. (hétfő) 8.00: hagyományos kirakodó- vásár a római katolikus templom előtti téren; 15.00: koszorúzási ünnepség és megemlékezés Szepsi Csombor Márton emléktáblájánál a városi hivatal és ön- kormányzat, az egyházak, szakmai és civil szervezetek részvételével. Az ünnepséget Köteles László, a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke, képviselő nyitja meg, beszédet mond Zacharias István, Szepsi polgár- mestere, valamint Gábor Lajos református és Gábor Bertalan katolikus lelkipásztor; 16.00: Lukács János szepsi kőfaragó szoborkiállítását Szabó Ottó képzőművész nyitja meg a tájházban; 16.00: múzeumi majális a tájház udvarán, a zenét a Classic zenekar szolgáltatja; 16.00: játszóházi foglalkozások a tájház udvarán óvodások és kisiskolások számára. Anyák napi ajándékkészítés gyurmából Sivák Enikővel, arcfestés Bráz Noémivel és üvegfestés Balázs Judittal. Május 4—6. (csütörtöktől szombatig) A VII. Honismereti Mozgó Egyetem - autóbuszos túra középiskolások számára Köteles László vezetésével - Felső- Gömör, Szepes és Sáros kevéssé ismert emlékhelyeinek és hon- védsújainak felkeresésére. Rendhagyó történelemórák az események színhelyem. Az autóbusz Rozsnyóról indul csütörtökön 7.30-kor Szepsi és Kassa érintésével, (kozs) A két község önkormányzatai utoljára 1921-ben üléseztek együtt (Szabó Bernadett felvételei) Kisszelmenc címerében a két község kettészakítottságát szimbolizáló félbe vágott székely kapu is helyet kapott A május végi szelmenci ünnepségre meghívják azokat, akik segítették az átkelő megnyitásának ügyét Közös tanácskozás - 85 év után A nagyszelmenci küldöttség - ha nem is gyorsan, de - nagyobb nehézségek nélkül kelt át a szlovák-ukrán határon Kisszelmenc/Nagyszelmenc. Történelmi pillanatnak lehettünk tanúi Palágy- omorócon akkor, amikor a helyi községházán - 85 év után először - újra együtt ülésezett a szlovákiai Nagyszelmenc és az ukrajnai Kisszelmenc önkormányzati testületé. LECZO ZOLTÁN A tanácskozásra azért itt került sor, mert a mindössze 200 lakosú Kisszelmenc közigazgatásüag a jóval nagyobb lélekszámú Palágy- komoróchoz tartozik. Illár József, a két település polgármestere a határátkelőnél üdvözölte a Szlovákiából érkező küldöttség tagjait, akik - ha nem is gyorsan, de - nagyobb nehézségek nélkül keltek át a december végén megnyitott kishatá- ron. Ezután mintegy három kilométeres séta következett, ugyanis Ukrajnában viszonylag ritkán közlekednek autóbuszok, és a szelmenci átkelőt a személygépkocsival utazók köztudottan nem használhatják. A Palágykomorócon megtartott tanácskozás elején Illár József néhány mondatban mutatta be az ukrajnai településeket. A tájékoztatóból megtudhattuk, a községben ki- lencosztályos magyar alapiskola működik, amelyben 110 diák tanul. A helyi óvodát jelenleg 16 gyermek látogatja. Palágyon és Kisszel- mencen kevés a munkalehetőség, az emberek zöme a háztáji gazdaságokban dolgozik. A faluban nincs se vezetékes ivóvíz, se csatornahálózat, ám a határnyitás óta a közúthálózatot és a települések közvüá- gítását felújították. Illár tájékoztatása szerint az utábbi hónapokban a határ menti település gyors fejlődésnek indult, több kereskedés nyűt, s az eddig üresen álló házak is szinte kivétel nélkül gazdára találtak. Tóth Lajos, Nagyszelmenc polgármestere szintén bemutatta a faluját, s a még megvalósulásra váró tervekről is beszélt. Nagyszelmenc első embere - aki egyébként a közös önkormányzati ülést kezdeményezte - emlékeztetett arra is, hogy a két település elöljárói utoljára 85 éve, 1921. május 27-én tanácskoztak együtt. Tóth Lajos ezután felkérte a kisszelmencieket, hogy a május 27-én és 28-án tartandó ünnepélyes határnyitáson minél nagyobb számban vegyenek részt, s a lehetőségeikhez mérten támogassák a kezdeményezést. A határátkelő „megismételd’ megnyitására azért van szükség, mert a decemberi átadáson az idő rövidsége miatt sokan nem vehettek részt. Egy újbóli, nagyszabású ünnepségsorozat megszervezése már akkor szóba került, s ehhez Csáky Pál miniszterelnök-helyettes 150 ezer korona támogatást ajánlott fel. Most a szelmenciek mindenkit meg szeretnének hívni a rendezvényre, akinek kisebb-nagyobb érdeme volt abban, hogy a hatvan évig kettészakított községek közötti átkelő megnyílhatott. A tanácskozáson Kis- és Nagyszelmenc elöljárói együttműködési nyilatkozatott írtak alá, valamint döntés született arról, hogy a két község főutcáit a jövőben Komlóssy Józsefről nevezik majd el. Az Európa Tanács magyar parlamenti küldöttsége kisebbségi szakértőjének ugyanis elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a múlt év decemberében végre felszámolták Európa utolsó „vasfüggönyét”. Gátló tényező a vízumkényszer Illár József, Kisszelmenc polgármestere lapunknak elmondta, a közeljövőben szeretnék elérni, hogy legalább a határ melletti települések lakói ingyenesen utazhassanak Szlovákiába. A jelenlegi vízumkényszer miatt ugyanis a szelmenci átkelő egyelőre nem tölti be valódi szerepét, hiszen Ukrajnából hetente alig néhányan kelnek át itt a határon, (leczo) A rendezvénysorozat szerényebb, mint amilyen Rudolf Schuster főpolgármestersége idején volt, de a helyiek megszerették, és évről évre örömmel várják Hét napon át saját magát ünnepli Kassa A kassaiakat nemcsak a változatos városnapi programok várják, hanem a „feltún" sétálóutca is, amely új burkolatot kap (Szűcs Éva felvétele) JUHASZ KATALIN Kassa. Május elsején kezdődik és egész héten zajlik a városnapok idei, sorrendben már tizenkettedik rendezvénysorozata. A helyiek ismét gazdag programmal ünnepük városuk hivatalos „születésnapját”, azt a napot, amikor 1369- ben Nagy Lajos király címerlevelet adományozott Kassának - az európai városok közül elsőként. Ez a gesztus jelentős privilégiumokkal járt, évszázadokra biztosítva a zavartalan fejlődést, a gazdaság felvirágzását és a tágabb régióban betöltött vezető szerepet Kassa számára. Bár a városnapokra az utóbbi években korántsem költenek annyi pénzt, mint Rudolf Schuster főpolgármestersége idején, a kassaiak mára elfogadták, magukénak tekintik és örömmel vátják Kassa Napját, valamint az azt felvezető kulturális és sportprogramokat. Az idei kínálatban számos olyan rendezvény szerepel, amely az évek során hagyománnyá vált, és szervesen hozzátartozik május első hetének történéseihez. Ilyen a Csermely-völgyi gyermekvasút ünnepélyes üzembe helyezése, ami igazi családi rendezvénynek számít látványos lovasbemutatóval összekötve. Talán elárulhatjuk, hogy a szerelvényt útonállók támadják meg, akik az utasok ékszereit követelik, ám a sheriff különítménye idén is időben érkezik. Május elsején kezdődik a nyári szezon Európa legnagyobb területű vadasparkjában, amely egész napos programmal várja a látogatókat. A város fölött magasodó dombon ezen a napon nyitják meg a nagyközönség számára a nemrég rendbe hozott küátót. Ugyancsak hétfőn „ébresztik” téli álmából a városi parkot a Francia- országban népszerű petanque helyi művelői, valamint a kerékpárosok, akik egyébként az év többi napján szigorúan ki vannak tiltva a parkból. Délután veterán autók szemléje kezdődik a Fő utcán, a régi járművek egész napon át megtekinthetőek lesznek. Ekkor debütál az az új idegenvezetői szolgáltatás is, amelynek részeként a H. Rákóczi Ferenchez kapcsolódó műemlékeket is megtekinthetik az érdeklődők. Az idegenvezetés egész héten át három nyelven: szlovákul, magyarul és angolul folyik majd. A tartalmas nap éjszakába nyúló szabadtéri koncerttel zárul, amelyen többféle műfaj képviselői lépnek színpadra. (Ä kassai városnapok további programjáról a későbbiekben tájékoztatjuk olvasóinkat.)
