Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-27 / 97. szám, csütörtök

14 Gazdaság És fogyasztók ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 27. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nincs döntés az EU-alapokról Pozsony. A Dzurinda-kor- mány tegnap sem zárta le az uniós alapok 2007 és 2013 kö­zötti merítésének a problémakö­rét. A kabinet tegnapi ülésén egyedül a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret kérdésében si­került egyezségre jutniuk. Esze­rint - Gyurovszky László építé­sügyi és régiófejlesztési minisz­ter szerint - a több mint 10 milli­árd eurót két program, az ala­pinfrastruktúra és a tudásalapú gazdaság között osztják szét. Ivan Mikloš pénzügyminiszter szerint az operatív programokról folyó tárgyalások várhatóan két héten belül záródnak le. (SITA) Veszteséges az agrárágazat Pozsony. A mezőgazdasági őstermelők az elmúlt évet egy­üttesen 297 millió koronás veszteséggel zárták - derül ki a statisztikai hivatal legfrissebb elemzéséből. A Szlovák Me­zőgazdasági Kamara (SPPK) elnöke, Ivan Oravec szerint az ágazat egyik legégetőbb prob­lémája továbbra is az, hogy a közvetlen támogatások je­lentősen elmaradnak attól, amit Szlovákia korábban a csatlakozási tárgyalások során kiharcolt. Míg 2004-ben a köz­vetlen támogatások 1,9 száza­lékponttal maradtak el a kie­gyezett összeg felső határától, tavaly a különbség már 6, idén pedig 11 százalékos volt. Mivel a környező országokban nem tapasztalható hasonló folya­mat, Ivan Oravec szerint Szlo­vákia lemaradhat a versenyké­pesség tekintetében Csehor­szágtól, Magyarországtól és Lengyelországtól. (SITA) Túlszaporodott hipermarketek Pozsony. Csehország után Szlovákiában van a legtöbb hi­permarket a közép-európai ré­gióban - derül ki a GfK Slova­kia elemzéséből. Az elmúlt év elején egymillió lakosra ná­lunk 13 hipermarket jutott. Je­lentős eltérések vannak ugyanakkor az egyes régiók között. A legtöbb hipermarket a Pozsonyi, Trencséni és Nyit- rai kerületben van. Idén újabb marketeket nyitnak a 20 ezer­nél több lakosú városokban, aminek köszönhetően az el­adóterület meghaladja az 500 ezer négyzetmétert. (SITA) Egyre kedveltebb a részletfizetés Pozsony. Egyre kedvelteb­bek a részletfizetést nyújtó tár­saságok szolgáltatásai. A Home Credit Slovakia forgalma az idei első negyedévben elérte a 640 millió koronát, ami 20 szá­zalékkal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A leg­gyorsabban a fogyasztási hite­lek nőttek. Közülük is a háztar­tási termékekre felvett hitelek állománya emelkedett a legin­kább, egy év leforgása alatt 82 százalékkal. (SITA) Nem csökken az olaj ára Budapest. Nem valószínű, hogy rövid időn belül je­lentősen csökkennek a világpi­acon az olaj- és üzemanyag árak, s ezért hosszabb távon is a jelenlegi magas árszint vár­ható - nyilatkozta Horváth Fe­renc, a Mól Rt. termékelőállí­tás és kereskedelem ügyvezető igazgatója. Az elmúlt két hó­napban a Brent típusú kőolaj jegyzésára folyamatosan nőtt, a hordónkénti 60 dolláros szintről elérte a 74 dollárt. A cég képviselői szerint gazda­sági, fundamentális okok nem vezethetnek 100 dolláros hor­dónkénti olajárhoz, bizton­ságpolitikai okból azonban ki­alakulhat ez az árszint. Az olaj és az üzemanyagok árát befo­lyásolja az is, hogy az idén a világgazdaság növekedése érezhetően nagyobb a vártnál, például Japánban véget ért a recesszió, s az USA is kilábalt a tavalyi hurrikánok okozta sokkból. (MTI) Elektronikusan adóznak Pozsony. Az elmúlt években egyre többen veszik igénybe az adóhivatalok által nyújtott elektronikus szolgáltatásokat - állítja Mária Machová, a Köz­ponti Adóigazgatóság vezér- igazgatója. Áz adóhivatal hon­lapján jelenleg az információs szolgáltatások, valamint az adózáshoz szükséges űrlapok letöltése számít a legkedvel­tebb szolgáltatásnak. Idén márciusban például 331 ezren keresték fel az adóhivatal por­tálját, ami a duplája az elmúlt év azonos hónapjában mért­nek. Az adóbevallás elektroni­kus formáját azonban a két­millió adózóból idén alig 200- an választották. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 37,261 Lenovel zloty 9,585 Anqol font 53,532 Maqyar forint (100) 14,025 Cseh korona 1,311 Svéd korona 4,001 Dán korona 4,994 Szlovén tollár (100) 15,552 Japán ien (100) 26,080 Svájci frank 23,617 Kanadai dollár 26,494 USA-dollár 29,985 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,28-38.28 29,14-30,80 1,28-1,34 13,37-14,67 OTP Bank 36,33-38,22 29,16-30,78 1,28-1,34 13,52-14,55 Postabank 36,29-38,23 29,22-30,76 1,28-1,34 12,23-15,83 Szí. Takarékpénztár 36,29-38,15 29,14-30,67 1,27-1,35 13,38-14,64 Tatra banka 36,28-38,22 29,17-30,73 1,28-1,34 13,44-14,54 UníBanka 36,30-38,20 29,17-30,70 1,27-1,34 13,63-14,34 Általános Hitelbank 36,29-38,23 29,21-30,77 1,28-1,35 13,49-14,53 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Két évvel ezelőtt egy személyre átlagosan havi 7363 koronányi kiadás jutott, ez 2005-re 7980 koronára nőtt Mindent elnyel a lakás és az élelem Mekkorák voltak személyenkénti havi kiadásaink 2004-ben? (a háztartások négy egyenlő, a jövedelmük nagysága szerinti csoportba osztályozva) Jövedelmi csoportok Kiadások Ebből: Orsz. átlag 7363 Sk 1. csop. 4528 Sk 2. csop. 6339 Sk 3. csop. 7502 Sk 4. csop. 11 090 Sk Élelmiszerek, alkoholmentes Italok 26,7% 31,7% 31,1% 27,7% 21,5% Lakásköltségek, energia 26,7% 30,3% 30,4% 29,3% 21,3% Szolgáltatások 7,9% 6,7% 6,5% 7,4% 9,6% Közlekedés 6,7% 4,9% 4,4% 5,6% 9,4% Üdülés, kultúra 6,7% 4,6% 4,8% 6,1% 9,0% Ruházkodás 5,5% 4,6% 4,4% 5,1% 6,7% Bútorok és lakásfelszerelés 4,8% 3,4% 4,6% 4,1% 6,0% Posta és távközlés 4,3% 4,0% 4,0% 4,4% 4,4% Szállodák, éttermek 3,8% 2,6% 2,3% 3,4% 5,4% Alkohol, dohánytermékek 3,2% 3,4% 3,0% 3,1% 3,3% Egészségügy 3,2% 3,1% 4,1% 3,4% 2,5% Oktatás 0,6% 0,6% 0,4% 0,5% 0,8% Élelmiszer+energia 53,4% 62,0% 61,5% 57,0% 42,9% (Forrás: statisztikai hivatal) Pozsony. Tavaly 1998 óta nem látott mértékben, 5,8 százalékkal nőttek a lakos­sági kiadások - derül ki az Általános Hitelbank (VÚB) legfrissebb elemzéséből. Ennek dacára a háztartások háromnegyedében a lakás- fenntartási költségek és az élelmiszerek nyelik el a be­vételek több mint felét. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGIALÓ Elsősorban a kereskedők szá­mára lehet pozitív hír, hogy a la­kossági kiadások idén is nőni fog­nak, a lakosság egyes rétegei és az ország egyes régiói között azon­ban jelentős különbségek vannak. A statisztikai hivatal felmérése szerint 2004-ben egy személyre ádagosan havi 7363 koronás ki­adásjutott, ami az előzetes adatok szerint 2005-re 7980 koronára nőtt. Kiadásaink több mint a ne­gyedét, vagyis fejenként mintegy 2 ezer koronát élelmiszervásárlás­ra költöttük, nagyjából ugyanek­kora összeget fordítottunk az energiaszolgáltatásra is. Havi átla­gos kiadásaink mintegy 8 százalé­kát a szolgáltatásokra, vagyis pél­dául fodrászokra és kozmetiku­sokra fordítjuk. Havonta alig 500 koronát költöttünk ugyanakkor a ruházkodásra, további 500-at ü- dülésre, utazásra és a szabadidős tevékenységekre, miközben az úti­költségek 600 koronát emésztet­tek fel. Érdekes adatnak számít, hogy az egészségügyi szolgáltatá­sokra nagyjából ugyanakkora összeget szántunk, mint az alko­holra és a cigarettára, vagyis havi 200 koronát. A fent említett összegek azon­ban csak az országos átlagot tükrö­zik, miközben a lakosság egyes csoportjai között jelentős különb­ségek vannak. Az Általános Hitel­bank a lakosságot felmérésében négy csoportra osztotta a bevéte­lek szerint. Ebből kiderül, hogy a legnagyobb bevételű csoportba tartozók kiadásai 2,4-szeresen ha­ladják meg a legalacsonyabb bevé­telekkel rendelkezőkét. A bevéte­lekkel változik a kiadások összeté­tele is, vagyis a nagyobb bevételek­kel rendelkezők kiadásaiban na­gyobb arányt képvisel például a kultúrára és nyaralásra fordított összeg. Az alábbi táblázatban a bank által meghatározott négy csoport (mindegyik a lakosság 25 százalékát képviselik) kiadásait vesszük górcső alá. Ennek az egyik legnagyobb tanulsága, hogy míg az Európai Unióban a lakossági ki­adások harmadát teszi ki az élel­miszerre és energiára fordított összeg, nálunk ez a legalacso­nyabb bevételi csoport esetében 62 százalékot tesz ki. Egy áüagos uni­ós háztartás például csak a kiadá­sai 13 százalékát fordítja élelmi­szervásárlásra, míg nálunk ez or­szágos átlagban is csaknem 27 szá­zalék. A VÚB elemzése szerint Szlovákia egyre jobb gazdasági eredményeinek köszönhetően az elkövetkező években fokozatosan közelíthetünk az európai uniós át­lagos fogyasztáshoz, vagyis kiadá­saink egyre kisebb hányadát teszi majd ki az élelmiszerre fordított összeg, míg például több pénzt for­dítunk majd a közlekedésre, (mi) Növelte piaci pozícióját a báni tejfeldolgozó vállalat Átadás előtt Pozsony legnagyobb belvárosi irodaháza Díjazott a Milsy minősége Pravdából Pressburg lesz ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Jelentős, mintegy 30 százalékos évközi bevétel-növeke­dést könyvelt el 2005-ben a báni (Bánovce nad Bebravou) Milsy tejfeldolgozó vállalat. A párolt sajtok, valamint a sajt- és vajkré­mek kategóriában mára piacve­zetővé váló vállalat tavaly már több mint 100 millió liter nyers te­héntejet vásárolt fel, miközben egy évvel korábban még csak 70 millió litert, bevételei pedig a 2004-es 1,2 milliárd koronáról 1,6 milliárdra kúsztak fel. Az oszt­rák Lactoprot cégcsoporthoz tar­tozó szlovák vállalat kedvező eredményei nagymértékben kö­szönhetők az intenzív beruházá­soknak (2005-ben mintegy 132 millió koronára rúgtak) és a Moz- zarella-programnak. A báni cég ugyanis tavaly elkezdte a hagyo­mányos olasz friss sajt készítését hagyományos technológiával, ter­mészetesen főként olasz piacra. Már az első év olyannyira jól sike­rült, hogy megrendelőik 5,1 ezer tonnányi sajtot vásároltak tőlük. A báni tejtermékek egymás után aratnak, a versenyeken kapják az elismeréseket, az egyik legrango­sabbnak az Arany Salima számít. A tejfeldolgozó idén szeretné to­vább erősíteni pozícióját a hazai piacon. A kenőmájasok és a párolt sajtok kategóriájában pedig eltö­kélt szándékuk meghódítani a cseh vásárlókat is. (gyor) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az osztrák Soravia Gruppe jóvoltából 25 millió eu­ró, azaz közel 1 milliárd korona ráfordítással októberben készül el a Pressburg Trade Center, a főváros szívének legnagyobb ka­pacitású irodaháza. A 9 emeletes épülettömb 1989 előtt a Pravda Kiadó Vállalatnak adott otthont, az utóbbi időszakban viszont ki­használatlanul állt és fokozato­san leépült. A pozsonyi Soravia Shopping Palace üzletközpontok révén már ismert Soravia ingat­lanfejlesztő társaság 2005 áprili­sában látott hozzá a Štúr utcai sarokház rehabilitációjának, amelynek első szintjén éttermek, kávéházak, bankfiókok lesznek, a második emelettől kezdve pe­dig összesen 12 ezer négyzetmé­teren irodahelyiségek várják a bérlőket (a bérleti díj négyzet- méterenként 14-16 euró). Domi­nika Ilow, a Soravia Slovakia egyik vezetője szerint az alagsor­ban 120 autót befogadó parkolót alakítanak ki. Az eredeti arcula­tát, homlokzatát megőrző épü­letben az őszi átadást követően 1000-1500 alkalmazott dolgoz­hat majd. Az osztrák Soravia Gruppe ingatlanfejlesztő főleg Közép- és Kelet-Európábán tevé­kenykedik, többek között Romá­niában, Bulgáriában, Horvátor­szágban és Szerbiában valósított meg projektumokat, (shz) Az orosz cégekkel aláírt szerződések szerint 2014-ig évi 6 millió tonna fekete aranyat szállítanak számunkra Egyelőre nem forog veszélyben kőolajellátásunk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Gazprom gázipari társaság után újabb orosz cég fe­nyegetőzik azzal, hogy csökkenti az európai szállításait. Oroszor­szágnak 50%-kal kellene csökken­tenie olajexportját, a nyersanyagot inkább helyben kellene feldolgoz­nia - fenyegetőzik Szejmon Vainsh­tok a Transznyeft elnöke. A nyers­olaj-export 50%-os csökkentését szeretném elérni, a nyersanyag ki­vitel ugyanis a fejleden gazdaságok ismérve - állítja Vainshtok. Finomí­tókat és vegyipari gyárakat kell épí­tenünk, hogy a hozzáadott értékék Oroszországban maradhasson - tette hozzá. Oroszország Szaúd- Arábia után a világ második legna­gyobb olajexportőre, napi 9,5 mil­lió hordós termeléséből mintegy 5 millió hordónyi folyik külföldre, miközben a finomítói termékekből mindössze 2 millió hordónyi kerül ki a országból. Az orosz cég elnöke az Európai Unió képviselőnek nem­rég tett nyilatkozataira reagált. Andris Piebalgs az EU lett energeti­kai főbiztosa például nemrég azt szorgalmazta, hogy Európa csök­kentse az Oroszországgal szembe­ni túlzott energiaipari függését. Hogyan érinti mindez Szlováki­át? Oroszország gyakorlatilag u- gyan az egyedüli olajszállítónk, az energiaipari elemzők szerint azon­ban a fent említett fenyegetések be­váltása sem jelentene számunkra automatikusan magasabb benziná­rakat. Az olajfinomítók ugyanis az árutőzsdék árfolyamai alapján szabják meg az áraikat, miközben az orosz olaj olcsóbb, mint amit a Slovnaft az árképzésnél figyelembe vesz. A fent említett fenyegetéseket így az elemzők nagy része csak tak­tikázásnak tartja, amivel az oro­szok kedvezőbb árakat szeretnének kicsikarni az európai partnereiktől. Szlovákiában az elkövetkező évek­ben egész biztosan nem fenyeget olajhiány, hiszen az oroszokkal alá­írt szerződés szerint 2014-ig évi 6 millió tonnányi olajat szállítanak számunkra. A Druzsba kőolajvezeték szlová­kiai szakaszát kezelő Transpetrol már most vizsgálja a lehetőségét annak, hogy idővel a Kaszpi-tenger térségéből származó azerbajdzsáni olajat is szállíthatnák Szlovákián keresztül, amivel részben helyette­síthetnék az orosz olajat. Az azer­bajdzsáni olaj bánt főként a cseh Kralupy olajfinomítója érdeklődik, ahová most ezt Trieszten és Auszt­A Transpetrol társaság már évek óta foglalkozik a meglévő olajvezeték schwechati, vagyis ausztriai leágazásával. rián keresztül szállítják. A Trans- petrol szerint a könnyebb kaszpi olajra való átállás nagyjából 65 millió dollárba, vagyis mintegy 1,95 milliárd koronába kerülhet. A Transpetrol csaknem fele az oro­szok kezében van, és egyelőre kér­déses, hogy a stratégiai részvényes hogyan viszonyulna az átálláshoz. A Transpetrol tavaly 1999 óta nem tapasztalt mennyiségű, csaknem 10,7 millió tonnányi olajat szállí­tott. Elmek dacára a cég továbbra sem érte el kapacitásának felső ha­tárát, hiszen a hálózata évi 20 mii­hó tonna olaj szállítását teszi le­hetővé. A cég 2005-ben 1,57 milli­árd korona bevétel mellett 505 mil­liós adózás előtti nyereséget ért el. A Transpetrol már évek óta fog­lalkozik az olajvezeték schwechati, vagyis ausztriai leágazásával, amelynek köszönhetően évi 3,6-5 millió tonnával növelhetnék a szál­lítási kapacitásaikat. Korábban a Duna alatt vezették volna a csöve­ket, ezt azonban, az érintett közsé­gek és a természetvédők képvi­selőinek tiltakozását követően, a környezetvédelmi tárca nem hagy­ta jóvá. A Transpetrol most a Mor­va folyón keresztül építené ki a ve­zetéket. Ha a tervei valóra válnak, az olajszállítás akár már két éven belül beindulhat, (hn, p, mi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom