Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-26 / 96. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 26. Szülőföldünk 31 Harmincöt év után, 1998-ban lépett érvénybe a kisajátítási törvény. A jogos tulajdonosok azóta sem kaptak kárpótlást, bárkihez fordultak is panaszukkal. „Ellopták a halastavunkat!” Klínko Attila szinte magányos harcosként csatázik a hivatalokkal Tipikus szlovákiai problé­ma a földtulajdon rende­zetlensége, sok esetben a rendezhetőség nagy ne­hézségekbe ütközik. Az ál­datlan állapot tisztázása sok esetben a hivatalok packázásán múlik. KOVÁCS ÁGNES A tornagörgői halastó körül tör­tént jogtiprás akár precedens érté­kű is lehetne, de még nem az. S a dolgok mai állása szerint ki tudja, meddig nem lesz még. Pedig a ki­semmizett tulajdonosok és az ön- kormányzat már több jogi fórumot is megjárt, sőt a médiát is kihasz­nálta igaza bizonyítására és jogos tulajdona visszaszerzésére. Mint­egy 600 ember vátja 1963 óta, hogy fény derüljön az igazságra. Don Quihote harca Klinko Attila, valamikori szövet­kezeti alkalmazott, jelenleg a Tor­nagörgői Úrbéri Társulat elnöke is­meri a legjobban a problémát. Ma­gányos lovagként szélmalomhar­cot vív a hivatalokkal. „Ebben a fa­luban születtem, ledolgoztam az életemet a szövetkezetben. Ez a szövetkezet valaha jól működött, ma egy rozsdás szög se maradt be­lőle - mondja Klinko Attila. Persze tudja, hogy mivel a halastó az azóta kiépült halgazdaság miatt beépített résznek minősül, vissza már nem kaphatják. Alkotmányos joguk vi­szont, hogy az eredeti tulajdono­sok méltányos kártérítést kapja­nak. Szepesi Árpád polgármester hozzáteszi, hogy az 503-as törvény értelmében minőségében és kiter­jedésében hasonló földeket kap­hatnának a tó alatti területekért a tulajdonosok. De annyi földterület a görgői kataszterben nincs, bár ez már mellékes is, akár a szomszéd kataszterben is megfelelne. „Úgy érzem, szükséges a nyüvánosság elé tárnunk a dolgot” - kezdi Klin­ko Attila a történetet. „Már arra is gondoltam, hogy kiírunk egy nagy táblát, és kitesszük, hogy ellopták a halastavunkat. De nem volt támo­gatóm” - mondja. A tények ismeretében Tudjuk, hogy az előző rendszer­ben hogyan szerezték meg a kom­munista rendszer csatlósai azt, amire szemet vetettek. Szerencsére nem voltak alaposak, és intézkedé­seiket elfelejtették a kataszteri könyvekben feltüntetni. így 1989 után az elkobzott területek ismét visszakerülhettek az eredeti tulaj­donosokhoz. Aztán jött egy másik teljhatalmú úr, a kataszteri hivatal igazgatója, aki egyszerűen kihúzta a könyvből az eredeti tulajdonosok nevét, és beírta az újakét. Az adott területet pedig privatizálták, és ez a mai napig így maradt. Azok, akik a csalást elkövették, ma is a helyükön ülnek. Ez történt a tomagörgői ha­lastóval a Rozsnyói Kataszteri Hi­vatalban. Létezik 1963-ból egy határozat a Rozsnyói Járási Hivatal Pénzügyi Osztályától, amelynek alapján a görgői halastó alatti területeket a csehszlovák állam kisajátította, és a stupavai állami halgazdaságnak át­adta. Történt ez annak az 1954 feb- ruátjában kelt, Kerületi Nemzeti Bizottsági végzésnek a folytatása­ként, amely arról szólt, hogy ott halgazdaságot létesítsenek 30 év­re. 1964. január 6-án a Rozsnyói Járási Nemzeti Bizottság Pénzügyi Osztálya felszólította a stupavai halgazdaságot, 30 napon belül kér­vényezze a szóban forgó 270 hektá­ros terület telekkönyvi rendezését az állam, illetve a halgazdaság ré­szére, valamint arról is értesíteniük kellett a hivatalt, milyen módon rendezték a területet az eredeti tu­lajdonosokkal. Csakhogy a katasz­teri hivatal visszadobta az állami halgazdaság kérvényét azzal az in­dokkal, hogy egy sor törvénytelen­séget vélt felfedezni a kisajátítás fo­lyamatában. Nem voltak feltüntet­ve ugyanis az eredeti tulajdonosok, s értesítve sem voltak. Pedig mint­egy 600 emberről van szó, akiket, akiknek törvényes örököseit így megrövidítették. A kataszteri köny­vekben minden maradt tehát a ré­giben, csak éppen a halgazdaság használta más tulajdonát, amiért persze egy fillért sem fizettek a fa­lubelieknek. Amikor pedig lehető­ség nyalt a restitúcióra, kiderült, hogy a görgőieknek nincs mit visz- szakapniuk, mert az papír szerint változatlanul az övék. 1994-ben az akkor már a Nagymihályi Kelet­szlovákiai Halgazdaság kérvényez­Nem voltak feltüntetve az eredeti tulajdonosok, s ér­tesítve sem voltak. Mint­egy 600 emberről van szó, akiket megrövidítették. te a Rozsnyói Kataszteri Hivatalnál, tegyék hivatalossá a 30 évvel ko­rábban kiadott kisajátítást. Előbb az épületeket, majd 1997-ben a te­rületet is beíratták. A hivatal a ké­résnek eleget tett. Szerintük bár 30 éves hatokról volt szó, de azok ér­vényesek. Persze, taktikus módon az új tulajdonosok egy gyűlésen 12 tulajdonos és az akkori polgármes­terjelenlétében elismerték, a helyi­ek tulajdonában vannak a tó alatti földek, ráadásul még bérleti díjat is felkínáltak nekik, de az ígéretet tett nem követett. Csakhogy a kataszter nem csak a kisajátítás tárgyát képe­ző területektől fosztotta meg a mit sem sejtő tulajdonosokat. Azoknak sem maradt semmi, akik később ott földet örököltek vagy vásároltak. Pedig a tulajdonjogi viszonyokat még 1997 márciusáig a hivatal ren­desen vezette. Utána pedig egyszer csak mindez eltűnt. Három nappal az említett gyűlést követően (vagy éppen aznap?) ugyanis a kataszteri könyvben utólagosan egy 29/97-es betét jelent meg, amely azt kívánja alátámasztani, hogy a szóban forgó területek a nagymihályi halgazda­ság tulajdonában vannak. A ka­taszteri hivatal illetékesei átszá­mozták a parcellákat, és új földmé­rő terveket is készítettek. Ettől kezdve pedig már nem volt nehéz megkaparintani a tavat, nem kel­lett hozzá más, csak egy bírósági végrehajtó, aki elárverezze az 52 hektáros úrbéri területet. Csakhogy hivatalosan sosem volt a szövetke­zet tulajdonában a terület, ezért a Tornagörgői Úrbéri Társulat is lé­pett. Beadványt intézett a Rozsnyói Járási Bíróságra a helyi szövetkezet ellen, állapítsák meg a tulajdonvi­szonyt. A bíróság elismerte az úr­béri társulat tulajdonjogát. Mind­ezek ellenére 1999 áprilisában mégis megtörtént a terület eladá­sa. 519 230 koronáért Ľudovít Janošov és társa, Ján Išky vette meg a halastavat. Az előbbi 51 szá­zalékban birtokolja a tulajdont, az utóbbi pedig 49 százalékban. 2001-ben a község beadott egy vádhatot a két tulajdonos ellen, amelyet a járási bíróság formai okokra hivatkozva elutasított, s ezt az indokot a kerületi bhóságon is helybenhagyták. Még a kormány­hoz is fordultak, de az a Kassai Ke­rületi Hivatalnak továbbította az ügyet. A kerületi hivatal ellenőrző osztálya megállapította, az eredeti tulajdonosok panasza jogos és megalapozott. Ä kataszternek nem kellett volna beírnia a 30 évvel ez­előtt érvényes kisajátítást. Közben ugyanis ezek a területek különféle örökösödési és vásárlási szerződé­sek tárgyát képezték, amelyeket a kataszter rendre vezetett is. A ke­rületi ellenőr megállapítása szerint egyértelműen megsértették a 37- es kataszteri törvényt. Az ellenőr azt javasolta, a tulajdonosok te­gyenek feljelentést, és forduljanak a bírósághoz. De miféle elégtétel az, ha a kerületi ellenőr azt taná­csolja a tulajdonosoknak, hogy for­duljanak bírósághoz? Hiszen ezt a káoszt az állami hivatalok és azok hivatalnokai okozták. Az ügyész­ség azonban megállapította, a ka­taszteri hivatal nem követett el tör­vénysértést, mivel birtokában volt a kisajátítási rendelemek, amely alapján a beírást véghezvitte. S a kataszteri hivatal a mai napig ez­zel a dokumentummal takarózik. Amit a kommunisták nem vittek végbe, az megtör­ténhetett a rendszerváltás után. A tulajdonosok ügy­védhez fordultak. Sőt, azt állították, nem is tudnak az ellenőr jelentéséről, holott az el­lenőr írásos véleményt is kért a ka­tasztertől, amelyet meg is kapott tőlük. Összegzésül elmondhatjuk tehát, hogy amit a kommunisták nem vittek végbe, az megtörténhe­tett a rendszerváltás után. A két­ségbe- esett tulajdonosok ügyvéd­hez fordultak, aki az 503/2003-as földtörvény lehetőségének kihasz­nálását javasolta. Az utolsó reményük is szertefoszlott A hat jogi képviselő közül, akik a görgőiek ügyét 1999 óta képvisel­ték, az utolsó Szabó Olga ügyvéd volt, aki vállalta, hogy ingyen segít a görgőieknek. Egyébként a köz­ségnek 65 ezer koronájába került eddig a pereskedés, mely egyelőre nem vezetett eredményre. Szabó Olga eljött 2004 februárjában a fa­luba, hogy ismertesse az akkor ér­vénybe lépett 503/2003-as földtör­vényt. December elején kelt levelé­ben, melyet Szepesi Árpád polgár- mesternek írt, nem kétli a tulajdo­nosok igazát, de mint úja, sokszor sajnos nem mindig elég, ha igaza van a pereskedő félnek. A jogi gya­korlat ismeretében Szabó Olga fel­tételezte, Szlovákiában ez az ügy eredményes nem lehet, ezért azt ja­vasolta, a Strasbourgi Emberjogi Búósághoz kell fordulni. Ahhoz azonban az országon belüli összes jogorvoslati lehetőséget ki kell me­ríteni. Ezért nem szabad megállni a kerületi bíróság elutasító határoza­ta után sem, és folytatni kell a leg­felsőbb búóságon. Számítása sze­rint idehaza három, Strasbourg- ban öt év várakozási idő után szü­lethet eredmény, de arra nincs ga­rancia, hogy a görgőiek javára döntenek. Ugyanakkor ezt az utat hosszadalmasnak, nagy anyagi ál­dozatot követelőnek tartja, és leve­lében javasolja, a tulajdonosok fo­gadják el az 503-as törvény értel­mében kínált pótföldeket. „Na­gyon kevés időnk maradt decem­ber végéig arra, hogy beadjuk a kérvényünket a földhivatalhoz. 187 személy december végéig mégis beadta a rozsnyói földhiva­talba a kérvényét, amelyet még to­vábbi hatokkal kellett kiegészíteni. Volt, aki megértette, hogy ez a leg­okosabb, amit tehet. Voltak azon­ban sokan, akik nem jöttek el” - mondta Szepesi Árpád. Jelenleg azonban az ügy áll, mert a katasz­teri hivatalnak ki kell dolgoznia a telekkönyvi kivonatokat. 2004 vé­gétől egészen mostanáig a katasz­teri hivatal ezt még nem tette meg. A hivatal igazgatója arra hivatko­zik, nincs rá lehetőségük, nem győzik, sürgősebb ügyekkel foglal­koznak” - mondta a polgármester. „A község nem sürgetheti a hiva­talt, mert nem képviseljük az egyes tulajdonosokat. Egyet tehetünk, felszólítást írunk a kataszteri hiva­talnak, hogy mondják meg, med­dig tart még az ügyintézés. S ha ezt úásba adják, lesz valami kiin­dulási alapunk” - magyarázza Sze­pesi Árpád polgármester. Különutas megoldás Néhány tulajdonos türelmét vesztve úgy gondolta, maga szerez érvényt jogának. Egyikük azt mondta, lehetetlen, hogy ennyi tu­lajdonost összehangoljanak, és jobb, ha mindenki magának, vagy kisebb csoportokban intézi az ügyet. Tizennyolcán megjárták a járási és a kerületi bíróságot, és kér­vényüket sikerült eljuttatniuk a Strasbourgi Embetjogi Búóságra. Ám onnan hamarosan visszaküld­ték, mert idehaza nem merítették ki az összes jogi lehetőséget. Ha az a 18 tulajdonos körülte­kintőbb lett volna, valószínűleg Strasbourg is foglalkozott volna az ügyükkel. Talán megalakíthatná­nak egy szervezetet, amely a ki­semmizett tulajdonosokat képvi­selné, és egyetlen célt tűzne ki ma­ga elé: a kártérítés kieszközlését. Ha a szervezet mögé odaállna az a 187 ember, aki élt az 503/2003-as földtörvénnyel, az is fél siker lenne. Újra és újra neki kell rugaszkodni, amíg megnyugtató eredmény nem születik. S akkor precedens értékű lesz a görgőiek ügye. Szepesi Árpád polgármester szerint a község minden tőle telhetőt megtesz (Szabó Ottó felvételei) Újdonságot terveznek az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskolában Kézilabda-sportosztályt nyitnának SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Több mozgási le­hetőséget, emelt óraszámban ér­dekes testnevelési órákat kínál­nak szeptembertől a régióbeli magyar alapiskolák negyedik év­folyamát látogató tanulók számá­ra a Czuczor Gergely Magyar Ta­nítási Nyelvű alapiskolában. „A 2006/ 2007-es tanévben kézilab- da-sportosztály megnyitását ter­vezzük, amelynek a tanterve óra­számban nem, de tartalomban el­tér a hagyományos osztályétól. A bővített testnevelési órák fő irányvonala a kézilabda oktatá­sa” - tájékoztatott Novák Mónika, az iskola igazgatója. A tervek sze­rint a heti két testnevelési óra mellett további öt tanítási órában edzenek majd a tanulók. Az alap­iskola együttműködik a városi ké­zilabdaklub vezetőivel, edzőivel, akik a tehetséges tanulókkal igény szerint tovább foglalkoz­nak. A sportosztályba jelentkező tanulók más sportágakban is je­leskedhetnek, és bekapcsolódhat­nak különféle sportversenyekbe. „A diákok nem csak az iskola tor­natermében edzenének a szak­képzett pedagógusok vezetésé­vel. Már tárgyaltunk a kézilabda­klub vezetőivel, és a kis sportolók rendszeresen látogathatnák a Millennium Sportcsarnok korsze­rű nagytermét” - tette hozzá No­vák Mónika. Az alapiskola igaz­gatója a napokban tájékoztatja az iskolájukat látogató negyedikes tanulók szüleit az új lehetőségről, de szeretnék, ha a sportosztályról a környékbeli magyar tanintéz­ményeket látogató gyerekek is ér­tesülnének. A Czuczor Gergely Alapiskolá­ban várják az érdeklődők jelent­kezését. Bővebb tájékoztatást nyújt az iskola vezetése a 035/ 6400260-as telefonszámon. Az iskoláról átfogó képet kaphatnak továbbá a www.zsmnz.sk honla­pon. A legkorszerűbb technikát kívánják felhasználni a kassaiak informálására Önkormányzati ülések a világhálón JUHÁSZ KATALIN Kassa. A tervek szerint hama­rosan az interneten is figyelem­mel kísérhetik a képviselő-testüle­ti üléseket a kassai polgárok. Az on-line közvetítéshez csupán két webkamerára lenne szükség, azt azonban még nem döntötték el az illetékesek, hogy a város megvá­sárolja-e a kamerákat, vagy egy erre szakosodott cégtől rendeli-e meg a szolgáltatást. Az ötlet a vá­rosi televízió elindításával egy időben fogant, mivel a felmérések szerint a napi lokális hírösszefog­laló mellett legtöbben az önkor­mányzati ülésekre kíváncsiak. Mi­vel a televízió költségei egyelőre meghaladják a város lehetőségeit, jelenleg az on-line közvetítés fel­tételeinek megteremtése az első számú feladat a városi hivatal in­formatikai osztálya számára. Jo­zef Houska osztályvezetőtől meg­tudtuk, decemberben már tesztel­ték az ötletet, két kölcsönkamerát szereltek fel a tanácsteremben, az egyiket a képviselőkre, a másikat pedig az emelvényre irányították, és attól függően váltogatták a ké­pet, hogy épp kinél volt a szó a te­remben. Ha a város vezetése saját kame­rák vásárlása mellett dönt, ezeket egyéb rendezvények közvetítésére is fel kívánják használni. „A tavasz beköszöntével egyre több akció zajlik az Állami Színház előtti sza­badtéri színpadon, valamint a tu­dományos könyvtár melletti téren. Ezeken a helyeken szeretnénk fel­állítani a webkamerákat, hogy a távolabb lakók is figyelemmel kí­sérhessék a produkciókat” - mondta az osztályvezető, aki bízik benne, hogy a május első hetében zajló városnapok eseményei már láthatóak lesznek a világhálón. Ha sikerül megvalósítani az elképze­lést, Kassa lehet az ország első olyan városa, ahol a legkorsze­rűbb technikát használják fel a la­kosság naprakész informálására.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom