Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)
2006-04-26 / 96. szám, szerda
SZÜLŐFÖLDÜNK 2006. április 26., szerda 3. évfolyam, 16. szám „Ellopták a halastavunkat!" A jogos tulajdonosok nem kaptak kárpótlást, bárkihez fordultak is panaszukkal 31. oldal 32. oldal Tavaszváró — ősi erők szépsége A régió hagyományőrzői közösen várták a tavaszt Emlékezés a győzelmes hadjáratokra A szabadságharc kudarcának okait keresték, az építés fontosságáról szóltak Nagysallón 32. oldal Az Utazás Kelet-lndiákon című album illusztrációja (Képarchívum) Korának és társadalmi osztályának egyik legtehetségesebb vállalkozója, akit már életében nagy megbecsülés övezett, és aki a művészetekben is remekelt 185 éve született gróf Andrássy Manó A gyakran vasgrófként emlegetett Andrássy Manót, Andrássy Károly fiát, a csa-. Iád betléri ágának tagját Jókai Mór valódi magyar nagyúrként, szabadelvű, eszes emberként jellemezte, aki vagyonát eszével, tehetségével és szorgalmával megkétszerezte. KOVÁCS ÁGNES Jókai ugyanis újabb alkotása megírásához 1882-ben Gömörbe látogatott, hogy regénye tárgyát a Rákóczi korba vetítse, s az Andrássy család történetéből merítsen. A betléri kastély akkori gazdája, Andrássy Emánuel, akit szeretet és általános megbecsülés övezett, és csak Manó néven emlegettek, éppen a látogatást megelőző évben fogott hozzá az ősi fészek, a bedéri kastély legutolsó komolyabb átépítéséhez. Jókai tehát személyesen is találkozott a vasgróffal, sok segítséget kapott tőle, s későbbi regényeinek egyes alakjai visszatükrözik a gróf megnyerő alakját. Aktív politizálás Andrássy Manó gróf 1821-ben született Oláhpatakon, ahol gyermekkorát és ifjúságának nagy részét töltötte. Egyetemi tanulmányai végeztével beutazta Olasz-, Német- és Franciaországot, Angliát, nagyobbrészt apja társaságában. Később Spanyolországot, Portugáliát kereste fel, ahonnan átrándult Marokkóba is, s megismerkedett a nagymogullal. Közéleti tevékenységét 26 évesen, 1847-ben kezdte Zemplén megyében, ahol főispán volt, majd az 1847-1848-as ország- gyűlésre Torna vármegye által követté választották, s még ugyanebben az évben a magyar minisztérium által Torna megye főispánjává nevezték ki. Részt vett a nemzet szabadságának kieszközléséért folyó mozgalmakban, a pákozdi csatában, majd amikor a dolgok az ő nézete szerint letértek a törvényes útról, visszalépett, hogy hazája biztos vesztét ne lássa. Emigrált, és bejárta Keletet, beutazta Indiát, Kínát, Indonéziát és Ceylont. A gróf a kiegyezés utáni időszakban Gömör- Kishont megye ispánja, majd főispánja volt. Ámikor visszavonult a politikai élettől, legszívesebben oláhpataki, majd a betléri kastélyában töltötte ideje nagy részét. Visz- szavonultságából 1881-ben lépett ki a politikai küzdőtérre, amikor Rozsnyón országgyűlési képviselővé választották, mely tisztséget haláláig betöltötte. Rozsnyói választói még azon állítólagos kijelentését sem vették tőle zokon, mely szerint ha lovát állítaná ki képviselőjelöltnek Rozsnyó városának piacára, ott azt is megválasztanák. Nagy befolyását a vidék érdekében gyakran érvényesítette. Meggyőződését több ízben mind a szabadelvű, mind az ellenzéki lapokban többször kifejtette. A király, I. Ferenc József 1887-ben belső titkos tanácsosi méltóságra emelte. A hetvenéves, ereje teljében lévő, életvidám ember 1891-ben indult el külföldre, hogy családtagjait meglátogassa. Egy fertőzés következtében hirtelen halt meg. Avasmágnás Élete második felében szinte minden figyelmét és energiáját a megye nagy hagyományokkal rendelkező vasiparának fejlesztésére fordította. Apjától, in. Andrássy Károly gróftól megörökölte az oláhpataki Károly-kohót és a tehetséget. Rövid időn belül felépítette az alsósajói Etelka-vasolvasztót (ma mindkettő technikatörténeti műemlék), megvásárolta és kiépítette a bedéri, a berzétei, a gombaszögi és a vígtelkei vasgyárat. Neki köszönheti létét a salgótarjáni és borsodi (rudabányai) vasműtársulat. Fő részvényese volt több magyarországi iparvállalatnak, közvetlenül halála előtt a szerencsi cukorgyárat ő hozta létre. De minden fejlesztésnek és bővítésnek csak akkor volt értelme, ha az uradalom termékeit el tudják juttatni a piacra. Ehhez pedig vasútra volt szükség. Ezért Andrássy Manó a kiegyezést követően harcba szállt a gömöri iparvidék vasútjaiért. Legnagyobb érdemei közé sorolható az a fáradhatatlan tevékenysége, amelyet mint elnök, az apja által kezdeményezett Tisza-szabályozás körül fejtett ki. A szenvedélyes műgyűjtő A gróftól nem álltak távol a művészetek sem. Képtára, műkincsei és éremgyűjteménye a ritkaságok Gróf Andrássy Manó 1870 körül egész halmazától tündökölt. Mátyás király nyerge, Bebek sisakja, Szapolyai, Miksa császár és Bebek ágyúi, eredeti tárogatók... A legjelentősebb festők alkotásai mellett figyelemre méltó itáliai és németalföldi munkák is láthatók a termek falain. A festmények mellett gazdag fegyvergyűjtemény, porcelán- és üvegtárgyak között is számos ritkaság van. A betléri kastély az And- rássyaknak a vüág csaknem minden táján elejtett trófeáival van tele. De Manó gróf nemcsak gyűjtötte a művészeti alkotásokat, hanem ő maga is tehetséges rajzoló volt. Munkáival 1841-ben szerepelt a Pesti Műegylet tárlatán. Belépett a műegyletbe, melynek ügyvezetésében később mint elnök is részt vett. Utazásai során keletkezett keleti tárgyú rajzaival illusztrált, valamint vadász- és sportjeleneteket tartalmazó albumot adott ki. Az Utazás Kelet-lndiákon című munkája különösen az általa készített nagyszerű rajzoknál fogva Európa-szerte figyelmet keltett. Európai utazását a Honderűben írta le 1853-ban. Kiadott munkáiért a Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban levelező tagjává, 1860-ban pedig rendes tagjává fogadta. Székfoglalójában indítványozta az akadémia régiség- tani osztályának újjászervezését. Andrássy Manó gróf vásárolta meg 1885-ben Paczka Ferenc Attila halála című óriási festményét, amely a krasznahorkaváraljai Andrássy- galériában látható. Andrássy Manó oláhpataki szülőháza Bemutatkozott a turisztikai központ Rozsnyó. A helyi lürisztikai Információs Központ idén már a negyedik nagy nemzetközi utazási vásáron vett részt, ezúttal Budapesten. A stand főleg vidéki stílusával és a népviseletbe öltözött kiszolgáló személyzettel vonzotta a budapesti érdeklődőket. A budapestiek Gömör iránti érdeklődése azzal magyarázható, hogy főleg az Andrássyak hagyatéka az, amelyről a budapestiek nagyon jól tájékozottak. Ezenkívül a gömöri standon információkat szerezhettek a Murányi-fennsíkról, a Szlovák-karszt és a Szlovák-paradicsom szépségeiről, a bedéri kastély és a krasznahorkai vár kincséből, a számos gömöri gótikus templomról. A turisztikai központ Lengyelországban is szeretne részt venni egy utazási nagyvásáron, (kov)
