Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)
2006-04-26 / 96. szám, szerda
IV Interjú ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 26. www.ujszo.com Interjú Kvarda Józseffel, Nagyszombat megye nerégiben megválasztott alelnökével a csallóközi és mátyusföldi régióval kapcsolatos gondokról, feladatokról Sürgősen meg kell oldani egy sor égető problémát Kvarda József (középütt) MKP-s megyei képviselőtársaival megválasztása pillanataiban (Jana Beňová felvétele) Kvarda Józsefet, az MKP megyei és parlamenti képviselőjét 2006. március 31-én választották Nagyszombat megye alelnö- kévé. Hatásköreiről, terveiről, valamint a megyében elvégzendő feladatokról beszélgettünk vele. KORPÁS ÁRPÁD Kérem, értékelje alelnökké választása körülményeit. Számomra ez nagyon érdekes helyzet, hiszen négy évvel ezelőtt az MKP jelöltjeként jártam ezt a régiót, most pedig a kerületi önkormányzat alelnökévé választottak. Ezt nagy megtiszteltetésnek veszem. A sorban az MKP harmadik megyei alelnöke vagyok, mert Nagyszombat megyén kívül Kassa és Pozsony megyében is van alelnöke a magyar pártnak. Azt hiszem, kulcsfontosságú városokról van szó, ezért ez fontos vívmány. Ehhez arra is szükség volt, hogy Nagyszombat megye két magyarlakta járása - sportnyelven szólva - hozza a formáját. Tizenöt MKP-s megyei képviselő kellett ehhez a negyvenfős testületben, hogy senki sem vonja kétségbe: az MKP-nak jár a törvény által meghatározott egy alelnöki poszt. Az MKP Nagyszombat megyében egy jobboldali koalíció része az SDKU és a KDH frakciójával együtt. Annak ellenére, hogy ennek a koalíciónak harminc mandátuma van a negyvenből, majdhogynem három hónapon keresztül, január 9-től március 31- ig húzódott az alelnök(ök) megválasztásának kérdése. Nem okozott kárt ez a késedelem? Bízom benne, hogy nem okozott kárt, de az tény: olyan intézményeink vannak a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásban is, amelyek komoly pénzügyi problémákkal küszködnek. Elsősorban a kórházakra gondolok, de az iskolák közt is akadnak olyanok, amelyek esetében fontos kérdéseket meg kell oldani. Beszélhetnék továbbá például az úthálózat állapotáról, valamint azokról az európai uniós projektekről is, amelyeket az önkormányzatok a megye elé teijesztet- tek, hiszen az alapinfrastruktúra terén a községek fejlesztésére nem kevés pénz áll rendelkezésre. Ilyen szempontból lehet, hogy egy picit késésben vagyunk, de tény, a politikai egyezségnek meg kellett születnie. A törvény azt mondja, az alel- nökre az elnök tesz javaslatot, és amíg egyéb vonatkozásban nem volt politikai egyezség, nem tarthattuk meg a választást. Tibor Mikuš elnök úr ugyanakkor többször is kinyilvánította, hogy személy szerint velem nincs semmiféle gondja, sőt elfogadja, hogy az MKP jelöli az alelnököt. A többi frakció Uyen alelnököt nem javasolhatott, de a törvény lehetővé tesz „A napokban petíciót kaptunk a dunaszerdahelyi kórháztól, múlt kedden ott voltam a válasszal.” úgynevezett főállású képviselői posztot. A KDH, az SDKÚ, valamint a HZDS-Smer-függetlenek tíz képviselőből álló csoportosulása szintén követelt magának egy Uyen posztot. Ameddig ez a döntés nem született meg politikai vonatkozásban, húzódott az alelnöki tisztség kérdésének megoldása is. Végül rendkívüli ülésen megválasztották az SDKÚ és a HZDS-Smer- függetlenek csoportja által jelölt főállású képviselőket. A kereszténydemokraták nem jelöltek a maguk posztjára. Természetesen szabad ez a hely, a testület jóváhagyta, jár nekik, ha lesz személy, aki ezt betölti. Úgy tudom, várnak a parlamenti választások eredményére, annak függvényében fogják ezt a helyet betölteni. A KDH ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az SDKÚ és az MKP felrúgta a koalíciós szerződést. Nem hinném, hogy felrúgtuk a szerződést. Rendkívül bonyolult időszak előtt állunk, hiszen elő keU készítnünk a 2007-2013 közti tervezési időszakra az európai uniós pénzek fogadását. Elviselhetetlenné vált, hogy beláthatatlan időre halasszuk ennek a kérdésnek a rendezését, hiszen ez összefügg az alelnöki poszttal is. Ilyen szempontból mi bejelentettük a kollégáknak: nem tartjuk jó megoldásnak azt, hogy ismeretlen határidőig megoldatlan maradjon ez a probléma. A KDH-nak vélhetőleg gondot okozhat, hogy a megyeielnök-jelöltjük (Jozef Klokner - a szerk. megj.) nem győzött, s mintha olyan elvet is követtek volna, hogy ha nekik nem lehet elnökük, akkor másnak se legyen alelnöke. Olyan irányba tolták a politikai döntéshozatalt, hogy ne legyen egyáltalán alelnök, csak főállású képviselők, s akkor az MKP-t sem illette volna meg az a poszt, ami a koalíciós szerződésben szerepel. Nem tudom, az MKP ezt miként minősítette volna, ha ők a KDH-s főállású képviselő meg nem választását a koalíciós szerződés megszegésének minősítették? Milyenek az Ön alelnöki hatáskörei? A regionális parlament elnöke nagyon korrekt módon ott korlátozza az én jogköreimet, ahol egyébiránt a törvény is. Tehát vannak területek, amelyeken nem helyettesíthetem őt, illetve az ő tudta nélkül nem tehetek semmüyen lépést a kinevezések, intézmények vonatkozásában. Gyakorlatilag azonban szabad a pálya, vagyis általános alelnökké választottak azzal, hogy a főállású képviselőkké választott koUégákkal meg keU egyeznünk, ki müyen területet felügyel. Ha az elnök nincs jelen legalább öt napig, akkor én vagyok a statutáris helyettese. Ezenkívül hozzám tartozik a régiófejlesztés területe és a két magyarlakta járás felügyelete. A regionális főosztályunknak vannak kirendeltségei Galántán és Dunaszerdahelyen, mindkettő két-két személyt jelent. Pillanatnyüag mindkét iroda üresen áll, úgyhogy azonnal be keUene tölteni ezeket a tisztségeket. Önhöz tartozik a környező államok megyéivel való kapcsolat- tartás feladatköre is? Nem egészen, mert pillanatnyilag úgy látom, hogy az elnök ezt magának szeretné megtartani meg, de ez nem záija ki, hogy a környező cseh, osztrák és magyar megyékkel, régiókkal kapcsolatos feladatokat én is végezzem, hiszen az egyik Duna menti eurorégió szlovákiai elnöke is vagyok. Említette, a megye magyarlakta régiója is rengeteg problémával küszködik. Itt van például a kórházak helyzete, a királyfia- karcsai szociális otthon rendeződni látszó ügye... ... de mondhatnám a dunaszerdahelyi mezőgazdasági középiskola fedett uszodájának problémáját, ahol nem vették figyelembe, hogy Uyen része is van az iskolának. Hasonló eset van Galántán is. Nagyon sok gondot említhetnénk, például az úthálózatét. A napokban petíciót kaptunk a dunaszerdahelyi kórháztól, múlt kedden ott voltam a válasszal. Létrehoztunk egy vegyes bizottságot három megyei bizottság tagjaiból, amelynek az lesz a feladata, hogy ajánlást tegyen a galántai, a dunaszerdahelyi és szakolcai kórház pénzügyi helyzetének rendezésével kapcsolatban. (Ezzel összefüggő cikkünket lásd a meUéklet első oldalán - a szerk. megj.) Valamilyen sürgősségi sorrendet is feláÚítottak? Erre az évre van egy költségvetése a megyének, és van egy elfogadott programja, amit majd megpróbálunk úgy módosítani, hogy ebben mi is lássuk magunkat. Úgy gondolom, mivel eléggé komoly pozíciókat szereztünk, ennek nem lesz akadálya. Önt többször bírálat érte amiatt, hogy több tisztséget visel egyszerre. Most alelnökké választották... Jelenleg három választott pozícióban vagyok, de ez csak ideiglenes állapot, hiszen a parlamenti választási jelöltlistán nem szerepel a nevem. Úgy vélekedtem korábban is, hogy nem lehet egy fenékkel három lovat megülni. Én a parlamenti képviselőségről komolyan gondoltam: számomra nem okoz gondot. Volt egy olyan elgondolás is, hogy a megyét a parlamentben jobban lehet képviselni. Bízom benne, hogy a parlamenti választások eredményeképppen a megyei képviselőink közül is lesz parlamenti képviselő. Úgy gondolom, a következő megbízatási időszakra is a polgárok bizalmáért folyamodjak Csenkén, mert van néhány megkezdett projekt, amelyeket be szeretnék fejezni. Nem gondokkal, hanem valamiféle eredményekkel szeretném átadni a stafétabotot egy fiatalabb koUégának. Például idén fejezünk be két lakótömböt bérlakásokkal, és tizennégy telket alakítottunk ki a fiataloknak, hogy a faluban maradhassanak. Agárdy Gábor, Pozsony megye magyar alelnöke szerint bővíteni kell a Pozsony és Győr közti tömegközlekedést, mert annak egyre nagyobb lesz a szerepe Körgyűrű, sztrádaépítés, vidékfejlesztés, határ menti együttműködés (Képarchívum) KORPÁS ÁRPÁD A környező államok szomszédos régióival való együttműködés fejlesztése, közlekedési-infrastrukturális beruházások, köztük a Pozsony körüli körgyűrű megépítése. Egyebek mellett ezek a fontos feladatok várnak Pozsony megyére - valószínűleg nem csak a következő négy esztendőben. Az elképzelésekről a megye magyar, MKP-s alelnökével, Agárdy Gáborral beszélgettünk. Kisebbfajta huzavona előzte meg az Ön alelnökké választását. Mi volt ennek az oka, és van-e valamilyen következménye? Van következménye: az SDKÚ sértettnek érzi magát, hogy a jelöltje nem került az alelnöki posztra, de ezt - mint köztudott - saját magának köszönheti. Az SDKU lovon érezte magát a választási eredmények ismeretében, hiszen a megyei jobboldali koalíció, amelynek az MKP is tagja, eredetileg 27 szavazattal rendelkezett az ötventagú megyei képviselő-testületben. Az SDKÚ kezdetben erőfitogtatásra készült, arra, hogy megmutatja, ki az úr a pozsonyi megyeházán. Mivel koalíciós szerződésünk volt, ez kötelezett bennünket arra, hogy az első kört velük fussuk végig. A megválasztásomra tett első, sikertelen próbálkozáskor nem vettük át a szavazólapokat, ezzel biztosítottuk, hogy másodszor is indulhatok az alelnöki posztért. Ha ugyanis az első választáskor nem kaptam volna elegendő szavazatot, akkor a partnereink kérhették volna: jelöljenek mást helyettem. A második kör előtt sem voltak olyan tárgyalások Vladimír Báján elnök úrral, amelyeken az SDKÚ részéről döntéshozatalra feljogosított személyek vettek volna részt. Megegyeztünk, hogy Báján beterjeszti a megválasztásomra vonatkozó javaslatot. Az ülés elején az SDKÚ kérte: a megyei alelnökválasztás legyen az első napirendi pont, és ezt a Smer is támogatta. Áz ANO ekkor már nem volt tagja a jobboldali koalíciónak, öt képviselőjével kilépett abból. Báján beterjesztette az én nevemet, valamint az ANO-s és a KDH-s jelöltét, az SDKÚ azonban senkit sem javasolt a maga részéről. Kértük az SDKÚ-t, nevezze meg a jelöltjét, de ők kivonultak. A frakcióvezetőnk keresni kezdte őket, de nem találta. Közben zajlott a szavazás, megjelentek az SDKÚ képviselői, akik bejelölés nélkül, üresen leadták a szavazólapjaikat. Amikor láttuk, hogy üres lapokat dobnak az urnába, az ANÖ-nak szóltunk, hogy támogasson engem, cserébe pedig mi is támogatjuk az ő jelöltjüket. így egy szavazaton múlott a megválasztásom. (Az ANO és a KDH jelöltjét nem választották meg - a szerk. megj.) Ez az utolsó pillanatban kötött politikai üzlet mentette meg az SDKÚ hibája miatt kialakult egész ügyet. Ha az SDKÚ tárgyalással elérte volna, hogy Báján előterjessze a jelöltjük nevét, nem az ÄNO, hanem az SDKÚ jelöltjét támogattuk volna. Ön szerint mindezek után a jövőben milyen magatartás valószínű az SDKÚ részéről? A Báján úrral folytatott egyik legutóbbi tárgyaláson kértem az SDKÚ-t, hogy a jó együttműködés érdekében egyeztessen a megyei elnökkel, ajánljon egy teljes állású alelnököt. Másnap visszahallottam, hogy az SDKU sértett, amiért én beleavatkozok a dolgaikba. Ennek könnyen elejét lehetett volna venni azzal, hogy az SDKU kijelenti: nekik nem kell alelnök, s akor én csendben maradok. Ám én a koalíciós partnerinek - hiszen továbbra is annak tekintem őket - csak javasoltam valamit, hogy végre oldódjanak meg a problémák. Az SDKÚ a jobboldali koalíció része, vagy különutas politikát fog folytatni? Nem biztos, de valószínű: különutas politikát fog folytatni. Hiszen az alelnökválasztás óta velünk koalíciós tárgyalást a frakciók jelenlétében nem folytattak. Az is igaz, hogy az SDKÚ-frakció nagy része napokon át külföldön tartózkodott. Alelnökként Ön milyen hatáskörökkel rendelkezik? Az elképzelés az, hogy a szomszédos osztrák és magyar megyékkel tartom majd a kapcsolatot, hiszen németül és magyarul egyaránt beszélek. Van több közös ügyünk, például a pozsonyi repülőtér felszállópályái számának bővítése, a főváros körüli nullás körgyűrű megépítése, az észak-déli, a Baltikumot az Adriával összekötő autópálya kérdése. Szeretnénk a magyar féllel megépíttetni a a magyar M15-ÖS autópálya melletti, félig előkészített sztrádaszakaszt, hogy a magyar és a szlovák autópálya-hálózat itt legyen összekötve. Ennek köszönhetően óriási fejlődésnek indulna a régió, és bizonyos mértékig megoldódna Pozsony elkerülése, jobban megosztana a forgalom, továbbá a Somoija felé vezető gyorsforgalmi út is erről a körgyűrűről ágazhatna le. Magyar alelnökként „magyar felelős” is? Báján úr - lévén pozsonypüspöki kötődésű - érzi: nem szabad ezt a régiót sem elhanyagolni. Távol él tőle mindenféle nemzetiségi megkülönböztetés. Reméljük, így lesz ez a jövőben is, és úgy tudunk majd együttműködni, hogy a megye vidéki része sem szenved hátrányt. Engem szenei járásbeli képviselőként - és ezt most képviselőként mondom - elsősorban az érdekel, hogy ezt a járást hogyan tudjuk felvirágoztatni. Természetesen alelnökként arra is oda kell figyelnem, hogyan fejlődik a többi járás is és a főváros. A közlekedésügyön kívül Győr- Moson-Sopron megyével közösen mit szeretnének elérni az elkövetkező négy év alatt.? Például azt, hogy Pozsony és Győr között legyen kellően sűrű vonat- és buszközlekedés. Mert ha a schengeni zónába kerülünk, legalább annyira fontos lesz eljutni Győrbe, mint Nagyszombatba vagy Galántára. A másik az M15- ös megépítése. A kapcsolat példaértékű, számos közös rendezvényünk van. Most, a magyar választások után egy bemutatkozó találkozóra készülünk Győrbe Báján elnök úrral. Nagyszombat megyével körvonalazódik valamilyen együttműködés? A közös feladat az, hogy miként vegyük rá az állami szerveket a Pozsony és Nagyszombat közti autópálya-szakasz mielőbbi bővítésére egy harmadik sávval. Mivel Szénénél új leágazást készülnek megépíteni, javasoltam Pavol Prokopovič közlekedési miniszter úrnak: a további egy sávval való bővítést kezdjék Szénéről két irányban. Ezáltal megoldódik Szene egyik óriási problémája, hiszen akár negyven százalékkal is tehermentesülhetne a forgalom a városban.