Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-26 / 96. szám, szerda

DIGITALIA 2006. április 26., szerda 10. évfolyam 17. szám Már tesztelik az első európai digitális újságot, papírvékony, hajlítható, de még nem színes Már valóság a digitális újság Egy belga lap vállalta magá­ra a történelmi feladatot: el­sőként kísérleteznek „digitá­lis újsággal”, vagyis hordoz­ható eszközön megjelenített napilapos tartalommal. FELDOLGOZÁS A flamand De Tijd - mely egyéb­ként a legnépszerűbb online ki­adással rendelkezik Belgiumban - első körben 200 tesztolvasóval pró­bálja ki a „digitális újságot’. Az esz­köz maga egy ultravékony kijelző, melyre vezetékes vagy vezeték nél­küli netkapcsolattal töltheti le az olvasó a legfrissebb napüapos tar­talmat. Az eszközt a Philips fejlesz­ti, és ígéretük szerint a digitális új­ságot még közvetlen napfénynél is el lehet majd olvasni. Bár az A5-ös méretű kijelzőn normál megjelenítésben is meg le­het nézni az újságot, Peter Bruyn- seels, a lap munkatársa szerint ez nem olyan kényelmes, így az olva­só választhatja a cikkenkénti meg­jelenítést is, sőt egy rövid ajánlókat tartalmazó listából válogathatja majd ki, hogy a lap mely cikkeit szeremé elolvasni. Az e-tinta a napilapformátum és a webes megjelenés előnyeit egye­síti. Várhatóan az eszközön nem csak a napilapot, de e-könyveket is olvashatnak majd a flamandok. A digitális újság egyeden feltöltéssel három óráig búja, és 244 megabájt tárhellyel rendelkezik, melyre egy­havi napilapos tartalom - avagy 30 e-könyv-férfel. Az elképzelések szerint az olva­sók kommentálhatják is a digitáli­san megjelenített cikkeket, sőt, az interaktív hirdetéseket is képes lesz megjelenítem az eszköz. A tesztidőszakot követően kiér­tékelik a tapasztalatokat, majd döntenek arról, érdemes-e hivata­losan is bevezetni a technológiát. A napilap részéről egyébként azt mondják, az „e-tinta” reményeik szerint nem váltja ki a hagyomá­nyos napüapokat, inkább mintegy kiegészítője lehet a print- és online verzióknak. A Philips Polymer Vision sajtosa, Hans Driessen elárulta, fejleszté­sük, a READIUS egy 5 collos kijel­zővel rendelkező eszköz, mely 16 különböző szürkeárnyalat megjele­nítésére alkalmas. A felhasználó egy négyirányú gombbal navigál­hat a papíron. Maga a digitális pa­pír mindössze 0,1 milliméter, mely körülbelül megegyezik a hagyomá­nyos másolópapír vastagságával. A digitális papír jelenleg USB- kimenettel rendelkezik, de a fla­mand újságnak készülő verzió vár­hatóan már vezeték nélküli kapcso­latot (Wißt, UMTS-t vagy GPRS-t fog használni.) Egyelőre az e-papír frissítési frekvenciája nem éri el azt a szintet, hogy alkalmas lenne mul­timédiás tartalmak megjelenítésé­re. Driessen az Indexnek ugyanak­kor azt is mondta, dolgoznak ezen a problémán, és úgy látják, néhány éven belül már videókat, animáció­kat is nézhetünk az e-papíron. A flamand kísérlet meghozta az étvágyát a franciáknak is: a Les E- chos is bejelentette, Franciaország­ban elsőként hozza forgalomba tar­talmát e-újság formátumban, (i) Bemutatták Nokia N93-as modellt Multimédia-központ ÉRTESÜLÉS Berlinben tegnap bemutatták a Nokia N-series legújabb csúcsmo- delljét, az N93-as modellt. Az új Nokia N93 már nemcsak a fényké­pezőgép, hanem a videokamera ki­váltására született, ezen felül egy multimédiás központként tekinthe­tünk rá. A középpontban a 3,2 me­gapixeles, autofókuszos és 3x opti- kai(!) zoommal felszerelt kamera áll. Ezzel jobb minőségű fotókat ké­szíthetünk, és már a DVD minősé­gét közelítő, 30 fps sebességű és VGA felbontású mpeg4 videókat is felvehetünk. A készülék 50 MB-os belső memóriával rendelkezik, ezt akár további 2 GB-os minisd me­móriakártyával bővíthetjük. A 2,4“- os, QVGA (240x320 pixel) felbon­tású és 262 ezer színű TFT belső ki­jelző különösen széles, 160 fokos betekintési szöggel rendelkezik. Az N93 nem csak a GSM, hanem a 3G hálózatokon is használható, így még nagyobb sebességgel böngész­hetünk, nézhetünk TV adásokat. A fedlap nem csupán felhajtható, ha­nem az N92 mintájára oldalirány­ban is elforgatható, így akár fekte­tett módban is használhatjuk. A Symbian operációs rendszeren futó és S60 kezelőfelülettel rendelkező Nokia N93 2006 harmadik negyed­évében jelenik meg. (1) A virtuális mobilszolgáltatók kevesebbet költenek reklámokra és ügyfélszolgálatra Esély az árak letörésére FELDOLGOZÁS Szlovákiával ellentétben Nyu- gat-Európában már léteznek a fa­pados légitársaságok mintájára lét­rejött, úgynevezett virtuális mobil- szolgáltatók. A virtuális mobilszolgáltatók a fapados légitársaságokhoz hason­lóan alacsony működési költséggel számolnak, és ezért tudják jóval áron alul kínálni szolgáltatásaikat. Nem rendelkeznek például infrast­ruktúrával, hanem a meglévő szol­gáltatóktól bérlik a felesleges kapa­citást. Kevesebbet költenek reklá­mokra és ügyfélszolgálatra (vagy azt éppen hozzákapcsolják meglé­vő üzletágaik reklámjaihoz), rá­adásul nem támogatják a mobilte­lefonok vásárlását sem, így az előfi­zetők számára sokszor nincs lehe­tőség akciós áron készüléket vásá­rolni. Valójában igazán egyszerű a képlet, megpróbálják a működési költségeket minimálisra csökkente­ni, ezáltal a tarifákat rendkívül ala­csonyan kínálhatják. Az előfizetők a cég honlapján rendelhetik meg, illetve mondhat­ják le a szolgáltatásokat, amelyek­nek elsősorban az áruk vonzó. Alapvetően a percdíjaik miatt ked­vezőek a virtuális szolgáltatók, de van olyan cég is amelyik GPRS- és MMS-szolgáltatást is kínál. A ta­pasztalatok szerint jelentős piád versenyt idézhetnek elő ezek a cé­gek, amellyel némileg felkavarhat­ják a nagy szolgáltatók által uralt állóvizet. Külföldön Dániában, Franciaor­szágban, Belgiumban és Nagy-Bri- tanniában terjedtek el leginkább a virtuális operátorok. Ilyen cégek például az EasyMobüe, Virgin Mo­bile, Tesco Mobile, illetve a Car­phone Warehouse. Az árakat elnéz­ve tényleg jelentősen olcsóbbak tudnak lenni, például az 02 háló­zaton kívüli hívásokért 40 pennyt számláz percenként, míg a Tesco Mobüe legolcsóbb tarifacsomagjá­ban (Value) ez mindössze 15 pennybe kerül. Hazánkban egyesek szerint a UPC is a potenciális esélyesek kö­zött lehet. A cég Hollandiában pél­dául jelen is van alternatív mobü- szolgáltatásával, nálunk pedig egy­két év múlva várható változás ezzel kapcsolatban, ha tényleg megpró­bálja a UPC. (Mobil Portál) Számítógépek eladása Szlovákiában Az eladás üteme, ezer darabban Notebook 150,7 105,4 109,0 29,8 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 67,2 Grafikon: TASR Szlovákia legnépszerűbb számítógépei Márka szerint, darabban Grafikon: TASR

Next

/
Oldalképek
Tartalom