Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)
2006-04-19 / 90. szám, szerda
34 Pénzvilág ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 19. www.ujszo.com Vagyonbiztosítás esetén a kártérítés összegének fedeznie kell a felújítás költségeit vagy a károsodott, megsemmisült vagyontárgy újbóli beszerzési árát Ügyeljünk a vállalkozások biztosításának buktatóira Aki alulbiztosítja ingatlanát, az nem védi magát a természeti csapások ellen (Képarchívum) A vállalkozóknak nem érdemes alulbiztosítani a vagyontárgyukat, mert ha megtörténik a baj, akkor a kárnak csak egy töredékét állja a vele szerződésben lévő pénzintézet. Ajánlatos biztosítást kötni a pénzügyi veszteségekre is, mivel az anyagi kárból kifolyó pénzügyi veszteség nagyobb lehet, mint a vagyonban keletkezett kár. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az egyszerűség kedvéért vegyünk egy „X“ társaságot, amely az 1967-ben épült gyártócsarnokát csak természeti csapások ellen biztosította. A szakértői vélemény szerint a kiinduló értéke, vagyis az az összeg, amennyiért ma felépítenék, 50 millió korona. Ha az ügyfél erre az összegre biztosította volna a csarnokot, évi 50 ezer korona biztosítási díjat fizet. A szakértő szerint az építmény műszaki elhasználódása 60 százalékos, vagyis jelenlegi értéke 20 millió korona. Az „Y“ biztosítótársaság, ahol az igazgatónak ismerőse az egyik új ügynökük, egy ilyen régi csarnokot csak a jelenlegi értékre biztosíthatott. A vállalat igazgatója még többet meg akart spórolni, ezért ragaszkodott ahhoz, hogy a csarnokot csak 5 millió koronára biztosítsák, amivel az éves biztosítási díj 10 000 koronára csökkent. Egy napon szélvihar tette tönkre a tetőt. Fel kellett újítani a tetőt, a falak egy részét, a vakolatot, a festést és a padlóburkolatot. A javítási költségek elérték 2,5 millió koronát. További berendezésekben nem keletkezett kár, de biztonsági okokból a termelést két hónapra le kellett állítani. Ezáltal a befektetett állandó költségek és az elmaradt nyereség miatt, további 5 millió korona veszteség keletkezett. Bejelentették a biztosítási eseményt, majd a biztosítótól az igazgató a következő levelet kapta: „Tisztelt ügyfelünk, értesítjük Önt, hogy a beterjesztett dokumentumok és a biztosítási szerződésben foglaltak alapján befejeztük az Ön biztosítási eseményének felszámolását. A biztosítás összegét, 200 000 koronát átutaltuk az XXX/YY számú számlára, az alábbi összefoglaló alapján.” Ezek után lássuk a káresemény összefoglalóját: ♦ Benyújtott kárigény (a javítások számlája áfa nélkül) 2 500 000 Sk ♦ 60% levonás az épület elhasználódásából adódóan-1 500 000 Sk ♦ Elismert igény a jelenlegi értékből 1 000 000 Sk ♦ Alulbiztosítás érvényesítése (az általános biztosítási feltételek 10. cikkelye alapján)-750 000 Sk ♦ Részeredmény 250 000 Sk ♦ Önrészesedés -50 000 Sk ♦ Kifizetendő kártérítés 200 000 Sk Mennyit takarított meg az ügyfél a biztosítási díjon és mennyit veszített a biztosítási eseménykor? 40 000 korona megtakarítás azt eredményezte, hogy végül 2 300 000 koronát kellett saját forrásból térítenie. Lássuk csak, miért nem kapta meg az ügyfél a valós anyagi kár 10%-át sem, nem is beszélve a termeléskiesésből adódó kár 0 százalékos rendezéséről? Milyen hibákat vétett az igazgató a biztosítás megkötésekor? 1. Egyetértett a nem megfelelő biztosítási feltételekkel. A biztosítótársaságok nagy része a biztosítási feltételekben meghatározza azt a műszaki elhasználódási határt, az adott szakértői szabvány szerint, amelyet túllépve nem biztosítja a vagyontárgyat a kiinduló értékre. Ez a határ általában 50-70%, a mi esetünkben 60%. Vannak azonban olyan lehetőségek a piacon, mikor az elhasználódást nem veszik figyelembe és a kiinduló értékkel számolnak, kivéve a totálkár esetét. 2. Tudatosan kérte az alulbiztosítást. Az alulbiztosítás nem kívánatos jelenség, mikor a biztosítás összege (a biztosítási szerződésben lévő kártérítési összeg felső határa) jelentősen alacsonyabb, mint a biztosítási érték (a bebiztosított vagyon jelenértéke). Alulbiztosítás esetén a kártérítés összegét a kár összegével olyan arányban határozzák meg, mint a biztosítás összegének és a biztosítási értéknek az aránya. Mivel az igazgató túl alacsony biztosítási összeget határozott meg, „alulértékelte“ a vagyontárgyat, ezért a biztosító ezt arányosan alkalmazta a kártérítés összegének csökkentésekor. 3. Nem kötött biztosítást a pénzügyi veszteségekre. Mint a példában is láthattuk, az anyagi kárból kifolyó pénzügyi veszteség nagyobb is lehet, mint a vagyonban keletkezett kár. Valószínűleg senki sem tájékoztatta az igazgatót, hogy létezik összesített biztosítás, amellyel bebiztosítható a bevétel- kiesés és az állandó költségek, mint vagyoni kár következményei. 4. Baráti kapcsolatok és az ár alapján döntött, nem a valós szükségleteikből indult ki és nem vett igénybe szaktanácsadást. Javasoljuk független alkusz szolgáltatásainak igénybevételét, akinek mindenképpen figyelmeztetnie kell az ügyfelet a fentiekben leírt hibákra. Milyen biztosítást kössön egy vállalat? Vagyonbiztosítás: A nemzetközileg elfogadott normák szerint a vállalkozó ingó és ingatlan vagyonának biztosítása a következő összetevőket tartalmazza: FLEXA (fire - tűz, lightning - villám, explosion - robbanás és aircraft - repülőgép, ill. repülőgép vagy részeinek lezuhanása) - alap kockázati csomag, amely nélkül nem lehet megkötni a vagyonbiztosítást. Bővített fedezet EC - extended coverage - vízvezetékből származó víz, az összes természeti csapás (szélvihar, jégverés, lavina, fák, póznák kidőlése stb.), ütközés gépjárművel, aerodinamikai robbanás és ún. katasztrófa kockázat (árvíz, földrengés, vulkán- kitörés) Eltulajdonítás - betöréses lopás, rablás, vandalizmus. Ha vállalkozása dombon van, valószínűleg nem tart az árvíztől. Hasonlóan, ha síkságon van, nem köt biztosítást lavinaomlás esetére, ezért az említett kockázati tényezőkre külön-külön kötnek egyezséget, vagy mint csomagot kezelik, tételesen felsorolt kockázati tényezőkkel. Az utóbbi időben már Szlovákiában is modernebb hozzáállás hódít magának teret, biztosítás az összes kockázat ellen - all risks insurance, amely átfogóbban védi a vállalatot. Vigyázni kell azonban a biztosítási feltételek kizárásaira, amelyek csökkentik a fedezetet. Az összes kockázat elleni fedezet különböző típusaiba bele lehet foglaltatni a gépek és elektronikai berendezések biztosítását a kezelő ügyetlensége vagy feszültségingadozás következtében létrejött meghibásodás ellen, de politikai kockázat is szóba jöhet, ha pl. a sztrájkoló munkások összetörnék a berendezéseket. Összesített biztosítás: Tűz, árvíz vagy hasonló elemek által okozott vagyoni kár esetén leállhat a termelés, ami újabb pénzügyi veszteségeket okozhat - bevételkiesés, állandó költségek - kiadások, amelyeket a termelés leállása esetén is fizetni kell, mint pl. bérek, bérleti díjak, leasing és hitelrészletek stb. Ezen veszteségeket a termelés megszakításának biztosítása fedezi - a business interruption insurance, más néven összesített biztosítás. Felelősségbiztosítás: A felelősségbiztosítás lényege - third- party liabüity insurance - abban áll, hogy a biztosított védve van az általa harmadik személy vagyonában vagy egészségében okozott károk anyagi következményeitől, amikért egyébként a törvény vagy más jogi előírások értelmében felelősség terheli. A felelősségi kockázatok biztosítása a szlovák piacon egyelőre gyerekcipőben jár, ami a piac fejletlenségével és az esetleges károsultak alacsony jogi tudatával függ össze, akiknek eszükbe sem jut jogi úton érvényt szerezni kárigényüknek. Mi történhet és milyen biztosítással lehet ezt a kockázatot kiküszöbölni? Üzemeltetésből eredő felelősség - a Németországból érkező üzleti partner egy szerencsétlen véletlen folytán, a szlovákiai gyárlátogatás során, tartós egészségkárosodással járó balesetet szenvedhet és ezért több 100 000 euróra perelhet. Felelősség a termékért - Product Liability. A szlovák gyárban készült csapágy valahol Japánban kerül beszerelésre egy gépbe. A gép vagyoni kárt okoz és a vizsgálat során kiderül a csapágy rejtett hibája, minek következtében a kár keletkezett. Azonnal ki kell vonni a termék egész sorozatát a kereskedelmi forgalomból. Meg kell fizetni a jogászokat, szakértőket és szakértőket. Mindez nagy összegeket emészt fel, néha több millió eurót. Felelősség az átvett tárgyakért - egy javításokkal foglalkozó cég megbízójától átvesz egy nagy értékű gépet javítás, karbantartás vagy átalakítás céljából. Ez a gép tönkremegy vagy megsérül. A felelősséget a javító cég viseli. Egészségügyi biztosítók regressziós követelései - az utóbbi években gyakorlattá vált, hogy az egészségügyi biztosító társaságok, harmadik személy által okozott egészségkárosodás esetén, regressziós követeléseket támasztanak a kórházi költségek megtérítésére a károkozóval szemben. A cég megbízott vezetőinek felelőssége a károkért - D & O Liabüity - a vállalat csúcsmenedzsere úgy dönt, hogy 100 millió koronáért gyártósort vásárol. Bizonyos idő elteltével a részvényesek meggyanúsítják, hogy hasonló berendezést 75 millió koronáért is vehetett volna és követelik, hogy térítse meg a kárt. Küldemények biztosítása az összes kockázat ellen - cargo vagy marine - az árukészlet vagy a berendezések szállításakor fellépő kockázatot hivatott fedezni, történjen az vasúton, közúton, vízen vagy levegőben, de akár tevekaravánnal is, illetve ezek kombinációjában, a világ bármely két pontja között. Kinnlévőségek biztosítása - credit insurance - a cég pénzügyeit fedezi, abban az esetben, ha az exportszállítmányok számlái határidőn túl nincsenek kiegyenlítve. Hogyan állapítsuk meg a biztosítás összegét? Vagyonbiztosítás esetén a kártérítés összegének fedeznie kell a felújítás valós költségeit vagy a károsodott, illetve megsemmisült vagyontárgy újbóli beszerzési árát. Ebben az esetben a beszerzési értékre biztosítunk - replacement value insurance - vagyis ha teljesen új dolgot biztosítunk, egyszerűen a beszerzési (vétel) árat adjuk meg biztosítási összegként. Ha régebbi ingatlan, gyártósor, számítógép, bútor és hasonlók biztosítási összegét kívánjuk megállapítani, a piacon jelenleg kapható, új, azonos vagy hasonló jellegű és minőségű tárgy vételárából kell kiindulni. Az ingatlanok esetében a kiinduló érték megállapítására a szakértői szabvány használatos. Ha nincs kéznél szakértői vélemény, biztosítási célokra a hozzávetőleges kiinduló értéket magunk is kiszámíthatjuk az építkezés fajtáját figyelembe véve, az építészeti objektumok egységes osztályozásának (ÉOEO) módszertana, a függőleges tartószerkezet jellege, a rendeltetés és az egységnyi m3 ár alapján. Forduljon független szakértőkhöz Saját maga szeretne gondoskodni biztosításáról vagy azt szakemberre bízza? Az optimális megoldás, ha biztosítási szakemberre bízza. Ez nemcsak leveszi a gondot az Ön válláról és időt takarít meg, hanem általában pénzt is, mivel a képesített biztosítási alkusz a kockázat kiértékelése után - risk management - kiteríti lapjait és a legalacsonyabb árért a legátfogóbb biztosítási fedezetet kínálja. Egyúttal törődik a biztosítási szerződésben történt változásokkal, a biztosítási események felszámolásával és a vevőszolgálattal, továbbá évente legalább egyszer átértékeli a biztosítási programokat. A probléma csak annak megállapítása, hogy az alkusz szakmailag valóban eléggé felkészült-e, hogy teljes mértékben meg lehet-e bízni benne. Az alkusz megválasztására érdemes elegendő időt és külön figyelmet fordítani. Ellenőrizni kell a referenciáit, rá kell kérdezni, mióta dolgozik ezen a pályán, meg kell hallgatni prezentációját arról, milyen jellegű szolgáltatásokat fog nyújtani. Fiatal biztosítási piacunkon krónikus hiány van jó szakemberekből, szolgáltatásaikat az esetleges biztosítási esemény után fogja értékelni - akkor mutatkozik meg, hogy a biztosítást optimálisra tervezték-e vagy sem. (PŠ, la) (Képarch.) néhány épülettípus az építészeti objektumok egységes osztályozása alapján (éoeo Függőleges tartószerkezet Falazott Monolitikus beton Előregyártott beton Fém Fa Gyártó- és szolgáltatócsarnokok Sk/m3 5453 6095 5772 3848 3529 Gyár- és szolgáltatóépületek Sk/m3 6450 7256 7653 7728 3547 Kerítések Sk/m 4516 19351 12906 4837 969 Garázsok és melléképületek Sk/m3 10752 10752 10752 10752 10752 (Forrás: vmw.poistenie.sk)
