Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-13 / 87. szám, csütörtök

v ISKOLA UTCA 2006. április 13., csütörtök 3. évfolyam 15. szám A parancs hallatán a diák úgy érzi, nem az ő problémái a fontosak, csak a tanárnak kell megfelelnie Hatékonyak a nevelési módszerek? A tanács felsőbbrendű magatartást sejtet (Képarchívum) Mind a pedagógusok, mind a szülők számos nevelési problémával, feladattal ta­lálkoznak, amelyek megol­dása nagymértékben függ az alkalmazott módszertől, eljárástól, valamint az ezek során felhasznált eszközök­től. Felmerül a kérdés: van egyáltalán kimondottan po­zitív vagy negatív módszer? Olyan, amely tökéletesen célravezető, s olyan, ame­lyet a vüágért sem szabad alkalmazni? SZEBERÉNY1 Z. JUDIT Mi is nevezhető nevelési mód­szernek? A neveléstudomány sze­rint általában a nevelőmunka gya­korlati végrehajtásának, egy-egy nevelési feladat, helyzet, probléma megoldásának tervszerű és rend­szeres eljárásmódját és az azt segí­tő eszközök rendszerét nevezzük nevelési módszernek. Kiválasztá­suk függ a céltól, a nevelés színteré­től (tanterem, napközi stb.), a ne­velt életkorától. Egy biztos: ahogy növekszik a gyermek, egyre több veszélye van annak, hogy a kivá­lasztott módszer eredményessége - enyhén szólva vitatható. Parancsolás, utasítás Nézzünk meg pár, főként szóbe­li módszer hatékonyságának a kér­dését a teljesség igénye nélkül! A parancsolás, utasítás, felszóhtás alkalmazása akkor indokolt, ha szükség van bizonyos cselekvések végrehajtására, ill. a helytelen ma­gatartás megváltoztatására. Ben­nük rejlik viszont annak veszélye, hogy a diák úgy érzi, nem az ő ér­zései, problémái a fontosak, csakis a tanár érzéseinek, elvárásainak kell megfelelnie. Pl. „Nem érdekel, hogy szomjas vagy, ülj le és maradj a helyeden, míg meg nem bocsá­tók”. Félelmet kelt a tanár hatal­mától, azt hallják ki belőle, hogy valaki, aki náluk nagyobb és erő­sebb, megbüntetheti őket. Pl. „Eredj ki az osztályból!” Parancsot meggondolaüanul kiadni és visz- szavonni pedagógiai balfogás, mint ahogy az is, ha a nevelő sokat és sokfélét parancsolgat. Ez még a legjóindulatúbbakban is felébresz­ti az ellenkezés vágyát. Legyen miért bőgnöd! A figyelmeztetés vagy intés, a fe­nyegetés nagyon hasonló a pa­rancshoz, utasításhoz, azzal tetéz­ve, hogy az ellenszegülés várható következményeit is kilátásba helye­zi. Pl. .Azonnal hagyd abba a bő- gést, vagy mindjárt okot adok rá, hogy legyen miért bőgnöd!” Fé­lénkké, meghunyászkodóvá teszi a gyermeket, de az sem ritka, kísér­tésbe esnek, hogy éppen a megtil­tott dolgokat tegyék, csakhogy meglássák, tényleg a tanító által beígért következményekkel jár-e. Nem jó súlyos következményekkel és gyakran fenyegetni, de ha már kimondtuk, végre is kell hajtani, mert a nevelő tekintélye megsínyli, és a fenyegetés is veszít későbbi erejéből. Tanácsok, javaslatok vagy megoldások ajánlásában olykor annak bizonyítását hallják ki a gye­rekek, hogy a nevelő nem bízik bennük, nem hiszi el, hogy képesek saját maguk megoldani a problé­mát. A tanács felsőbbrendű maga­tartást sejtet, ez különösen bosz- szantó az önállóságuk megterem­téséért küzdő serdülők számára. Ha túl sok a megoldási javaslat, a tanulók túlságosan függővé válnak a tanártól, nem veszik a fáradságot az önálló gondolkodásra, s minden nehéz helyzetben külső „tekinté­lyekhez” fordulnak. Begyepesedett az agya? A tanítás, kioktatás, logikus ér­velés jogos a nevelő-nevelt kap­csolat problémamentes területén, de más körülmények között a diá­kok jogtalannak tartják ezeket. A problémával vívódó diákok a kiok­tatásra alárendeltségi, kisebbren­dűségi vagy alkalmadansági érzés­sel reagálnak. A logikával és a té­nyekkel való érvelés védekező ma­gatartást és megbántottságot is okozhat, mert ha nem is közvetle- nül, de azt sugallja, hogy a diáknak nincs logikája és tudadan. A kiok­tatás soha nem volt igazán hatásos módszer, helytelenül alkalmazva nemcsak hatástalan, de gyűlöletes is. A gyerekek szidásnak tekintik, s oda sem figyelnek, sőt odáig men­nek, hogy nemcsak az iskolán kívü­li témákban, hanem a tanítás kér­déseiben sem hallgatják meg a ta­nárok véleményét. Gyakori diákre­agálás: „Begyepesedett az agya - túl öreg ahhoz, hogy megértse, mi történik manapság.” A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL-.C- PBB8Ü HB * írn f,' ■ A túlsúlya miatt szégyenkezik A kislányom 10 éves, és elég je­lentős a túlsúlya. Próbáljuk ráve­zetni, hogy mozogjon, játsszon a gyerekekkel, de szégyell kimenni közéjük. Mit tegyünk? Jelige: Túlsúly. Orvossal kell megvizsgáltatni, hogy nem hormonális vagy más jel­legű rendellenességről van-e szó, mert akkor hiába mozogna sokat, sok látszatja nem lenne. Ha ezeket az okokat kizátják, akkor már lehet azon gondolkozni, hogyan is lehet­ne valamit lefaragni a felesleges súlyból. Próbáljon elgondolkodni azon, vajon miért kellett ennyi felesleges súlyt felhalmoznia a kislányának? Mitől próbálja magát a sok zsírpár­na segítségével megvédeni? Mit nem kell így érzékelnie vagy mi az, amit csak tompán érzékel? Mivel fenyegeti őt a környezete? Mit ve­szítene azzal, ha leadna a súlyából? Mire lenne érzékenyebb, könnyeb­ben megtámadható? Túlméretezett adagokat eszik, vagy sok édessé­Ha eljut addig a pontig, hogy tudatosítja, mennyi nehézséget okoz a súlyfelesleg, már félig nyert ügye van (Képarchívum) Dr. Hadas Katalin pszichológus get, szénhidrátot fogyaszt? Miért üyen módon kell édessé tenni az életét? Nem kap elég szeretetet? Ki­től vár el több szeretetet? Van a csa­ládban olyan ember, aki szintén evéssel kompenzálja vagy kompen­zálta valaminek a hiányát? Van ilyen modell közveden környeze­tükben? Hogyan viszonyul a család többi tagja a túlsúlyához? Kigú­nyolják miatta? Elnézik neki, ter­mészetesnek veszik, hogy ilyen? Szokott panaszkodni olyanokra, hogy az iskolában emiatt hátránya lenne? Nem fogadják be a közös­ségbe, megjegyzéseket tesznek, csúfolják, kinevetik? Esetiensége miatt bírálják? Ő hogyan éh meg a túlsúlyát? Ha nincs orvosilag alátámasztva, hogy valamilyen hormonális rend­ellenesség vagy rossz metaboliz­mus az előidézője a túlsúlyának, akkor beszélgessen el vele arról, mennyire elégedett a saját kinéze­tével, mit gondol, mennyire felelős érte, hogy így néz ki? Szeretne fris­sebben, ügyesebben mozogni? Ve­gyék végig, milyen hátrányát látja annak, hogy túlsúlyos. Lassabban fut, ügyedenebbül mozog, nehe­zebben talál barátokat, sokszor ki­nevetik, kuncognak rajta, kihagy­ják egy-egy jónak ígérkező játék­ból, és sorolhatnánk tovább. Ha eljutnak addig a pontig, hogy tudatosítja, mennyi nehézséget okoz neki a súlyfelesleg, akkor már félig nyert ügye van. Akkor már gondolkozhat azon, hogyan dol­gozhatnák le a súlytöbbletet, s ho­gyan változtathatna kislánya visel­kedésén. A gyerekek soha nem lesznek egyformák, valamiben mind különböznek egymástól. Nyilván ezt is a felnőttektől lesték el, hogy nehezebben fogadják el a másságot, mert ahhoz mindig ne­hezebb alkalmazkodni, egysze­rűbb kirekeszteni maguk közül. De minden csoport színességét, tarka­ságát éppen az adja, ha sok benne a más, a tucatnyitól eltérő. Ha sikerül tapasztalniuk, hogy a másik gyerek nemcsak külsejében más, hanem más tapasztalatokkal, tudással ren­delkezik, mint ők, akkor felkeltődik a kíváncsiságuk iránta, s ez a meg­ismeréséhez, majd a csoportba va­ló befogadáshoz vezethet. Egész életünk során szembené­zünk ezzel a problémával, hogy va­lakiktől valamiben különbözünk. Ahhoz, hogy elfogadjanak, maguk közé fogadjanak, vagy hasonul­nunk kell hozzájuk, vagy meggyőz­ni őket arról, hogy ez a másság, aminek birtokában vagyunk, őket is gazdagíthatja. Paratlan ritkaságok a Pedagógiai Múzeumban Időutazók nem hagyhatják ki RACZ VINCE Pozsony. Aki visszavágyik rég­múlt korokba, vagy csak múltjá­nak egy szeletébe, mégpedig isko­lás éveire kíván visszatekinteni, és szívesen felelevenítené egykori emlékeit azokból az időkből, mi­kor még az iskolapadot koptatta, feltédenül látogassa meg a Liget­falun található Pedagógiai Múze­umot. Meglehet, ismerős holmik­ra lel a félmúltból a kiállított tár­gyak közt. A látogatók szerét ejt­hetik annak is, hogy helyet foglal­janak a múzeum egyik helyiségé­ben berendezett, a századforduló éveit idéző, korhű hangulatot árasztó, különféle oktatástörténe­ti rekvizitumokkal felszerelt tan­teremben. A pedagógiai múzeumot 1970- ben alapították, a maga nemében Szlovákiában egyedülálló intéz­mény az oktatási minisztérium fennhatósága alatt működik. Fel­adata, hogy összegyűjtse és nyil­vántartásba vegye, majd pedig a közönség elé tárja az országban fellelhető oktatástörténeti emléke­ket. Mintegy negyvenezer tárgyi emléket őriz az utóbbi négy évszá­zad szinte minden periódusából. A kiállítási tárgyak között szerepel­nek számos egyéb mellett külön­féle tansegédeszközök, nemrég és a távoli múltban használatos tankönyvek, bizonyítványok, lec­kekönyvek, osztálykönyvek, ir­kák, fényképek, szemléltetőraj­zok és -eszközök. A nemrégiben megtartott nyűt napon a múzeum munkatársai betekintést engedtek a tárlat alá egyelőre nem rendezett iskolatörténeti tárgyak és egyéb holmik közé is. Szinte hihetetlen, mi mindent rejt az intézmény rak­tára, ottjártunkkor láthattunk fej­magasságig érő számolótáblát, ún. abakuszt, félméteres, fából készült szarvasbogarat és egy rendhagyó kelléket zeneórához, az Omega együttes egyik lemezét. Az intézmény jelenleg teremhi­ánnyal küzd, további bemutatóhe­lyiségekre volna szüksége. Szigeti László oktatási miniszter megígér­te, segítségére lesz a múzeumnak, és közbenjár a tervezett bővítés ér­dekében. A belépés egyébként in­gyenes, a kiállítás hétfőn és kedden látogatható 10-től 17 óráig. (Múze­um školstva a pedagogiky ÚIPŠ, Hálóvá ul. 16, 851 01 Bratislava, tel./fax: 02/624 10 665, e-mail: msap@uips.sk ) Akár be is ülhetnek a csaknem százéves iskolapadokba (Pedagógiai Múzeum) Diploma játéktervezésből Új szakot indít egy brit egyetem: hallgatóik ezután számítógépes játékmodellezésből és animációból is diplomázhatnak. A tantár­gyak összeállításában és a tanmenet kifejlesztésében közreműkö­dött a Tomb Raider című rendkívül népszerű játékot kifejlesztő cég is, amely azt reméli: a diplomamunkák között akár az új Lara Croft is ott lehet. Az új szakot, amely vélhetően sok fiatal érdeldődését fel­kelti majd, a Derbyben működő egyetem kínálja. A tanulmányok vé­gén főiskolai diplomával, de ami még fontosabb, kész portfolióval és többéves gyakorlattal távozhatnak a számítógépes játékok tervezői és az animátorok. Komoly előnyt jelenthet persze az is, hogy a Core Design is bekapcsolódik az oktatásba, (ir) A miniszter szerint nem kell magyar egyetem Felsőoktatási vita ISMERTETÉS Nem ért egyet az új, önálló ma­gyar egyetem létrehozásával a ro­mán oktatási miniszter. Mihail Hardau azt mondta: Romániában jelenleg a kisebbségek számára, a többségi nemzethez hasonlóan, minden feltétel biztosított a tanu­láshoz. A politikus úgy vélte: a kolozsvári Babes-Bolyai Túdo- mányegyetem a multikulturális oktatás mintapéldája, ezért sze­rinte az intézmény kettészakítása nem célszerű. Korábban Markó Béla, a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség elnöke azt mond­ta: létre kell hozni az önálló ma­gyar egyetemet, de azt nem a Babes-Bolyai Tudományegyetem kettéválasztásával kell megalapí­tani, hiszen a többnemzetiségű Erdélyben szükség van ilyen in­tézményre. (ir)

Next

/
Oldalképek
Tartalom