Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-11 / 85. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 11. Tudomány - hirdetés 13 A folyékony kristályos bifokális szemüvegé a jövő (Képarchívum) A lencsében öt mikronnyi folyékony kristály van Dioptriaváltó szemüveg Budapest. Folyékony kristá­lyos bifokális szemüveget készítettek amerikai opti­kusok a lapos képernyő és a hagyományos szemüveg technológiáját kombinálva. A folyékony kristályréteg Fresnel rendszerű síklen­cseként működik, amely­nek fókusztávolsága a kör­körös elektródákra adott feszültséggel pillanat alatt átkapcsolható. MT1-JELENTÉS Nasser Peyghambarian pro­fesszor és csapata az amerikai tu­dományos akadémia folyóiratá­ban (PNAS) mutatta be a prototí­pust, amelynek viselője bizonyára feltűnést keltene az utcán, de a Pi- xelOptics cég (Virginia) vezér- igazgatója, Ronald Blum szerint két éven belül észrevehetetlenné zsugorítják az elektronikát és pi­acképessé teszik az átkapcsolható bifokális szemüveget. A PixelOp- tics először olyan képernyők kifej­lesztésén dolgozott, melyeket kö­zel- vagy távollátó emberek szem­üveg nélkül nézhettek volna, de később úgy gondolták, hogy szemüvegre nagyobb szükség van. A konvencionális bifokális szemüveg nem sokat változott az­óta, hogy Benjamin Franklin felta­lálta, és sok embernek kellemet­lenséget okoz, hogy a látóterének csak egy töredékét használhatja. A Fresnel rendszerű, szokásos síklencséknél koncentrikus kör alakban barázdákat csiszolnak az üvegbe, amely ettől a konvencio­nális lencsékhez hasonlóan fóku­szálja a fényt. A most bemutatott, dinamikus lencsében két üvegré­teg között öt mikronnyi folyékony kristály található, míg az üveg felü­letére átlátszó, körkörös elektródá­kat gőzölnek: ezek aktiválásával a folyékony kristály Fresnel lencse alakú gyűrűkbe rendezhető, és fó­kuszálja a lencsén áthaladó fényt. A chip a vásárlókról is tartalmazhat információt Vonalkód helyett rádióadó? MT1-H1R London. A vonalkód helyett a jövőben apró rádióadókat ra­gaszthatnak a hipermarketek ter­mékeire, ami az árucikkek gyor­sabb és egyszerűbb azonosítását eredményezi, sokan azonban at­tól tartanak, hogy az új technoló­gia az emberek nyomon követésé­re is alkalmas lehet. Míg az ismert vonalkódokat a pénztárosnak el kell húznia az olvasószerkezet előtt, az RFID-technológiának (rádióhullámos azonosításnak) köszönhetően a pénztáraknál lé­nyegesen lerövidülnének a sorok, hiszen a komputerizált rendszer minden árucikket automatikusan érzékel, és azok útját végigköveti az áruházban. Az új rendszer ellenzői attól tartanak, hogy az RFID-matricák- ba rejtett chip nem csak a ter­mékről, hanem a vásárlókról is tartalmazhat információt, hiszen az árucikket bárhol azonosítani lehet. „Ha az RFID-technológia el­terjed, felmerül a kérdés: kinek lesz joga a chipek dekódolásához, és az illető mit kezd majd az így szerzett információkkal” - mond­ta Vint Cerf, az internet egyik ki­találója, a Google alkalmazottja. Az adataik biztonságát féltőknek talán megnyugtató megoldás le­hetne, ha a jeladókat az áruház­ból kilépve sikerülne elnémítani. IV. 30-ig spe Magamnak és a kocsimnak a legjobbat akarom. Megbízható társat, aki a felmerülő problémákat gyorsan, kifogástalanul oldja meg. Minőségi országúti segélyszolgálatot a káresetet pedig telefonon vagy interneten szeretném jelenteni. Az Ön biztonságos világa Infovonal: 0800 122 222 www.allianzsp.sk Allianz (m) Slovenská poisťovňa BP-6-11099 Az ibolyántúli sugarak esetenként a kábítószerekkel rokon hatást fejtenek ki Másképp fejlődik az agy A szolárium függőséget okozhat? MTMNFORMÁC1Ó Washington. A szolárium nem pusztán a szépség ígéretével csá­bítja a bámulni vágyókat - ameri­kai kutatók szerint ugyanis az ibo­lyántúli sugarak sok vonatkozás­ban a kábítószerekkel rokon ha­tást fejtenek ki. A Wake Forest University Baptist Medical Center kutatói vizsgálataik során azt pró­bálták kideríteni, ösztönzik-e az ibolyántúli sugarak a boldogság­érzést kiváltó endorfinok terme­lését az agyban. A kísérlet alanyai között egyaránt voltak olyanok, akik havonta 8-15 alkalommal szoláriumoztak, vagyis sokkal gyakrabban, mint az a napsütötte bőrszín megőrzéséhez szükséges, valamint olyanok, akik évente legfeljebb 12 alkalommal bámul­ták mesterségesen. A továbbiak­ban a vizsgálat némely részt­vevőjének az endorfin kiválasztó­dását gátló készítményt adtak. Mint utóbb kiderült, a gyakori vagyis náluk egyfajta elvonási tü- szoláriumozók a szer hatására ke- netek alakultak ki. Ugyanakkor vésbé lelkesedtek a napágy iránt, azoknál, akik korábban csak al- néhányuk pedig hányingerről és kalmanként szoláriumoztak, nem nyugtalanságról panaszkodott, tapasztaltak hasonló tüneteket. (Képarchívum) Az IQ és a vastag kéreg Washington. Nem a szürkeállo­mánya több, hanem az agya fejlő­dik másképp annak, akinek az átla- gosnál nagyobb az intelligenciahá- nyadosa. Kutatásokban amerikai tudósok azt figyelték meg, hogy míg a legokosabb gyerekeknek hét­éves korukban vékonyabb volt, az­tán gyorsan megvastagodott az agykérgük, addig az átlagos intelli­genciájúaknak előbb volt vasta­gabb, és aztán vékonyodott el a gondolkodásért felelős szürkeállo­mány. „A számítógépes technológi­ának köszönhetően ma már látjuk, hogy az agy különböző módokon fejlődik. Biztosan kiderült, hogy a magasabb IQ-val rendelkező embe­reknek nincs nagyobb agyuk” - mondta a Elias Zerhouni szakem­ber. A tudósok már az eltérő fej­lődésért felelős géneket keresik, ám mások szerint nem túl valószínű, hogy az agykéreg fejlődésének ge­netikai okai lennének. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom