Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-08 / 83. szám, szombat

32 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 8. www.ujszo.com KÉPVERSENY Bernáth Vilctor - Dunaszerdahely Jóba Máté - Komárom Kőrös Róbert Kálmán - Vágfarkasd Győri Zsófia - Nádszeg A baba egész közérzetét meghatározhatják a különféle testtájain található kimaródások, sebek, kiütések Apró trükkök sebek ellen A bőrgyógyászok, gyermek- orvosok szerint a csecse­mők bőrének ápolása nem­csak azért igényel különös gondosságot, mert a babák, a néhány éves csöppségek bőre érzékenyebb, maga­sabb víztartalmú, mint a nagyobb gyerekeké vagy a felnőtteké, hanem azért is, mert a testhajlatokban lévő bőrredők hajlamosak a „be­párásodásra”, gyulladásra. T. PUSKÁS ILDIKÓ A babaápolás a bőr tisztántartá­sánál kezdődik. Bizonyos bőrprob­lémák csak csecsemő- és gyermek­korban fordulnak elő - például az úgynevezett pelenkakiütés - ám ezekre nemcsak esztétikai okból fontos odafigyelnünk, hiszen e tü­netek megfelelő kezelésével a ké­sőbbi bőrgyógyászati bajoknak is elejét vehetjük. A baba egész közér­zetét alapvetően meghatározhatják a különféle testtájain található ki­maródások, sebek, kiütések, ezért is kell különös gondot fordítanunk a bőrápolásra. Pelenkakiütés A legfontosabb, napjában több­ször visszatérő teendő a pelenká- zás, vagyis a pelenka alatti bőrfelü­let rendszeres és alapos megtisztítá­sa. Ehhez a szappanos lemosás, il­letve törlőkendő használata a leg­célszerűbb. Az úgynevezett pelen­kakiütés a csecsemőkor egyik leg­gyakoribb bőrproblémája - a 7-15 hónapos babák közel 20-75 száza­lékánál előfordul legalább egyszer, még a leggondosabb ápolás mellett is. A fürdetés minden családban visszatérő szertartás. Mivel a bőr­szárazságra a legtöbb kisbaba hajla­mos, fürdetésnél (a pelenkázott testfelületeik lemosásánál is) hasz­náljunk különböző növényi olajo­kat tartalmazó lemosókat, gyógy­fürdőkészítményeket, illetve a gyer­mekorvos által felírt, patikában el­készíttetett fürdetőkenőcsöket, popsikrémeket. Hasznos lehet, ha fürdetés előtt gyengéd mozdulatok­kal belemasszírozzuk a pici bőrébe a gyógyszertári kenőcsöt, növényi alapú olajat. A kezdő anyukák való­színűleg nem is gondolnak arra, hogy a nehezen gyógyuló, hámló, vörös, foltos „kiütéseket” a szüksé­gesnél ritkább pelenkacsere, eset­leg a sérült, érzékeny bőrfelület erő­teljes tisztítása, s valamely irritáló anyag - például mosószermarad­vány-jelenléte okozhatja. Kislány­oknál a pelenkakiütés jelentkezhet a szeméremajak környékén is. A csecsemőkori bőrtünetek létrejötté­ben nemcsak külső tényezők játsz­hatnak szerepet, hanem a táplálék összetétele (pl. tejkiütésnél), illetve gombás fertőzés is. Gyakran csak további szakorvosi vizsgálat dönt­heti el, hogy a bőrtünet hátterében nem áll-e valamilyen egyéb egész­ségügyi probléma. Tejkiütés, koszmó A tejkiütésre hajlamos kicsiknél Ajánlott ápolószerek Baba érkezésekor már szükséges ápolási szerek: szaliciles alkohol, fertődenítő hintőpor, steril gézlap, kamillatea, hőmérő, vatta, popsi­kenőcs, babaolaj, babahintőpor, babaszappan, fürdetőkrém vagy für­dető, törlőkendő. gyakran jelenik meg a fejbőrön a koszmó is. A megvastagodott hám­réteg eltávolításához használjunk napraforgóolajat. Fürdetés előtt két-három órával kenjük be a kicsi fejét, majd sűrű fésűvel gyengéden távolítsuk el a lerakódást. A nagy­hajú babákat olaj helyett a gyógy­szertárakban kapható speciális emulzióval kezeljük. Kánikulában, illetve túlfűtött helyiségben tartóz­kodó (vagy túlöltöztetett) csecse­mők gyakori bőrproblémája a me­legkiütés. Az apró, tűszúrásszerű piros pontocskák a redős bőrhajla­tokban jelennek meg. Fürdetés után hipoallergén hintőporral ápoljuk a bőrfelületet, ám ügyel­jünk arra, hogy a hintőpor ne cso­mósodjon meg a hajlatokban. Megfelelő hőmérsékletű - 25-27 Celsius-fokos - helyiségben, fürde­tés előtt néhány percig légfürdőz- tessük a babát. A nehezített vizelés azonnali beavatkozást tesz szükségessé Amit a fitymáról feltétlenül tudni kell... DR. KERÉNY1 IMRE Bár manapság a fitymával kap­csolatos zavarok gyógyítása a szak­embernek nem okoz nehézséget, az alábbiakban a szülők számára szeretnék a témában röviden ren­det teremteni. Ha a fityma nem húzható .hátra, többnyire két vele­született oknak, vagy ezek kombi­nációjának következménye: A letapadás igen gyakori, csecse­mőknél és kisdedeknél nem is te­kintjük rendellenességnek. Lénye­ge, hogy a fityma belső felszíne és a makk lazán összenőtt. Az életkor előrehaladtával ez többnyire ma­gától, minden beavatkozás nélkül megszűnik. Problémát az okozhat, hogy a letapadt fityma mögül a faggyúanyagot termelő mirigyek váladéka nem tud kiürülni. Ha e felgyülemlett váladék befertőző­dik, kellemetlen betegség, gennyes fitymazsákgyulladás alakul ki. Egé­szen más természetű elváltozás a fitymaszűkület. Mint a neve is mu­tatja, ilyenkor a fityma hátrahúzá- sát a szűk bőr akadályozza. Az el­változást - súlyossága szerint - két fokozatba sorolhatjuk: míg abszo­lút szűkület esetén az előbőr hátra­húzása teljességgel lehetetlen, rela­tív szűkületnél a fityma hátrahúzá- sa több-kevesebb nehézség árán le­hetséges. Ez utóbbi esetben, a fe­szülés miatt a bőr gyakran berepe­dezik és gyűrűszerűén elszorítja a hímvesszőt. Tudni kell, hogy a cse­csemőkori fitymaszűkület is javul­hat az életkor előrehaladtával. Nagyon gyakori az előbbi két el­változás együttes előfordulása. Ilyenkor a letapadás többé-kevésbé súlyos fitymaszűkülettel párosul. Mit tegyünk, ha gyermekünk fitymáját nem tudjuk hátrahúzni? A válasz banálisnak tűnik: mu­tassuk meg hozzáértő szakember­nek, aki először eldönti, hogy mi a panasz oka. Tisztán letapadás ese­tén a gyógyítás a fitymának a makkról történő leválasztása. Fitymaszűkület esetén a megol­dás egyértelműen műtéti. Fontos tudni, hogy a szűk előbőrt húzoga- tással tágítani nem lehet. A húzo- gatás ilyenkor - sokszor alig látha­tó - berepedezéshez, kisebesedés- hez vezet. Kombinált formáknál jó eredményt csak műtéttel lehet elér­ni, hiszen a letapadt fitymának a makkról történő leválasztása nem oldja meg a problémát. Mint az előbbiekben említettük, a letapadás csecsemő- és kisded­korban szokványos, nem tekintjük kórosnak. Ugyancsak gyakran fi­gyelhető meg fitymaszűkület is, mely 3 éves korig magától meg­szűnik, vagy jelentősen javul. így a letapadás leválasztását 2 éves, a fitymaszűkület miatt végzett mű­tétet 3 éves kor körül tartjuk el­végzendőnek. Kombinált formák­nál értelemszerűen érdemes meg­várni a 3 éves kort, hiszen a fity­maszűkület spontán javulásának lehetősége eddig adott. A vizelés megfigyelése azonban már újszülöttkorban elengedhetetlen, mert a nehezített vizelés azonnali beavatkozást tesz szükségessé. Egy gyufaszálnyi vastagságú, erő­Tudni kell, hogy a csecsemőkori fitymaszűkület is javulhat az életkor előrehaladtával. teljes ívű vizeletsugár esetén be­avatkozás nem szükséges. A műtéti eljárás megválasztása a szülővel való megbeszélés alapján történik. Fel kell hívni azonban a fi­gyelmet arra, hogy nem minden betegnél választhatók tetszőlege­sen az előbbiekben felsorolt műtéti lehetőségek. Ha a gyermekünk fitymája nem húzható hátra, forduljunk szakem­berhez, aki biztosan segíteni fog megtalálni a legmegfelelőbb meg­oldást. egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469

Next

/
Oldalképek
Tartalom