Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-07 / 82. szám, péntek

Régió 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 7. Nemzeti Emlékezés Napja a Kassai Kormányprogram kihirdetésének évfordulóján „Nem mondunk le a kárpótlásról” Karaffa János felbár-bakai plébános megszentelte, Novák Róbert szentpéteri lelkész pedig megál­dotta az emlékkeresztet (Vas Gyula felvétele) Komárom. A Kassai Kor­mányprogram kihirdetésé­nek 61. évfordulójára em­lékeztek szerdán délután a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumában. V. KRASZN1CA MELITTA Az egy évvel ezelőtti kerek év­fordulón született Komáromi Nyi­latkozatban vállalt kötelezettsége alapján a múzeum és a Szüllő Gé­za Polgári Társulás ismét megtar­totta a Nemzeti Emlékezés Napját, amelyen a nyilatkozatot aláíró szervezetek képviselői is megje­lentek. Az MKP-t Bárdos Gyula frakcióvezető, a Csemadokot Szá­raz József országos elnök, a Szlo­vákiai Magyar Szülők Szövetségét Sátor Zoltán alelnök, a Szüllő Gé­za Polgári Társulást Fehér Csaba elnök képviselte; a dokumentu­mot ugyancsak aláíró Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége ezúttal hivatalosan nem képvisel­tette magát. Jelen volt viszont a megemlékezésen Krivánszky Mik­lós, a DÁLESZ (Deportálás Áldo­zatainak és Leszármazottainak Szervezete) elnöke és Bastrnák Ti­bor, Komárom polgármestere. Az elmúlt egy év munkáját érté­kelve Fehér Csaba szólt arról, hogy a Dunaszerdahelyi, az Ér­sekújvári, a Lévai, a Nagykürtösi és a Komáromi járás számtalan alapiskolájában jártak, és törté­nelmi előadás lu'séretében átad­ták az intézményeknek a honta­lanság éveiről készült dokumen­tumfilmet és könyvet. „Keserűen tapasztaltuk, hogy a diákoknak nagyon hiányosak az ismereteik erről az időszakról, ezen a téren tehát még sok feladat vár ránk” - mondta. Egyben sajnálattal álla­pította meg, hogy a komáromi egyetemisták hiányoztak a mosta­ni megemlékezésről. Ugyanakkor örömmel számolt be arról, hogy a Magyar Kálvária kiállítás anyagát 2006. szeptember 11-én Brüsszel­ben, az Európa Unió parlamentjé­ben mutathatják be. Rendkívül tanulságos volt Gyurgyík László szociológus elő­adása, amelyben a hontalanság éveinek a felvidéki magyarság tár­sadalomszerkezetére gyakorolt hatásait fejtegette. Elhangzott: a lakosságcsere és deportálás követ­keztében mintegy 100 ezer ma­gyar volt kénytelen elhagyni szü­lőföldjét, 50 ezerre tehető azok­nak a száma, akik reszlovakizáltak és 130-150 ezerre azoké, akik ide­iglenesen váltottak nemzetiséget és a hatvanas-hetvenes években ismét magyaroknak vallották ma­gukat. „A hatalmon lévők elsősor­ban a helyi magyar elitet távolítot­ták el a lakosságcsere során, ami­nek hatása mindmáig érződik - mondta az előadó. - Felgyorsult az asszimiláció, a magyarok isko­lázottsági szintje a mai napig el­marad az országos átlagtól, ebből következően arányuk jóval maga­sabb a segédmunkások, illetve az alacsony szakképesítést követelő professziókon belül. Riasztó tény, hogy a korcsoportok szerinti meg­oszlást tekintve a magyar nemze­tiségűek között kétszer annyi az 50 éves, mint a csecsemő. A tisz­tán magyar családok esetében a gyermekek nemzetiségváltása 6,4 százalékos, a vegyes házasságok esetében ez az arány 80:20 a szlo­vák nemzetiség javára.” Bárdos Gyula arról beszélt, hogy az MKP soha nem mondott és nem mond le arról, hogy a felvi­déki magyarság erkölcsi és anyagi kárpótlásban részesüljön a kitele­pítések és deportálások okán. Je­lenleg azonban nincs olyan szlo­vák politikai erő, amely legalább bocsánatot kérne mindazokért a jogtalanságokért, amelyek az itt élő magyarságot sújtották a hon­talanság éveiben. Az egy évvel ez­előtt megfogalmazott Komáromi Nyilatkozat szövegét Sárközi Já­nos olvasta fel. Az előadásokat követően a résztvevők a deportáltak és kitele­pítettek emlékművéhez vonultak, ahol Karaffa János felbár-bakai plébános megszentelte, Novák Ró­bert szentpéteri lelkész pedig megáldotta a Magyar Kálvária Emlékkeresztet. A megemlékezés koszorúzással ért véget. Az önkormányzat részletekben fizeti ki a kórház tartozását, 4,3 millió koronát a Szociális Biztosítónak Húszéves bérleti szerződés a Nephro Kft.-vel FORGÁCS MIKLÓS Ipolyság. Mivel a nonprofit szervezetként működő kórháznak 4,3 millió koronás tartozása van a Szociális Biztosítóval szemben, az egészségügyi intézmény és a vá­ros vezetése már hónapok óta tár­gyal a biztosító vezetőivel a rész­letfizetési megállapodásról. A Szociális Biztosító részéről hajla­nak a megegyezésre, de a város vagyonát képező ingaüanok letét­be helyezését szabták feltételül. Március 29-én a soros városi kép­viselő-testületi ülésen a város­atyák egyetértettek a kórház igaz­gatótanácsának részletfizetési megállapodást célzó kérvényével és elfogadták a Szociális Biztosító feltételét is. Az épületeket a kór­ház által használt városi vagyon­ból a városi hivatal jelöli majd ki. Egy régebbi képviselő-testületi határozat szerint, a kórház által nem használt ingatlanok eladásá­ból teremti elő az önkormányzat az adósság rendezésére szükséges összeget. Egyelőre két ingatlan­ban egyeztek meg, az egyik a ket­tes számú poliklinika, a másik egy szolgálati lakás. A poliklinika épülete már el is kelt. Az alpolgár­mester közölte, az épületet 900 ezer koronára értékelték fel, de a képviselők a piaci értékét 1,3 mil­lió koronában állapították meg. „Sajnos csak egy jelentkező volt az árverésre, nem volt verseny­társ, ezért kikiáltási áron kelt el az épület. Ez az összeget a kórház adósságának törlesztésére fordít­juk” - tájékoztatta lapunkat Bélik György. Az épületet az egyik szár­nyat már évek óta birtokló U Galéna Gyógyszertár Kft. vette meg. A szolgálati lakás a hozzá tartozó kisebb épületekkel együtt a közlejövőben kerül kalapács alá, a képviselők egymillió koronás ki­kiáltási árban egyeztek meg. Az Lőwy János polgármester megvétózta a döntést, mivel a bérleti díj hosszú távú biztos bevétel a kór­háznak. alpolgármester beszámolt arról is, hogy a képviselők szavaztak a kórház területén található dialí­zisközpontot működtető Nephro Kft. húsz évre szóló új bérleti szer­ződéséről. Hajdú András képvise­lő javaslatára titkos szavazással döntöttek a városatyák. A szerző­déstervezetet hét igen, négy nem és egy érvénytelen szavazattal el­fogadták. Néhány hónapja a Nephro Kft. megvásárolta volna a dialízisközpont épületét, amit a képviselők többsége a január 18-i rendkívüli képviselő-testületi ülé­sén meg is szavazott, de Lőwy Já­nos polgármester megvétózta a döntést, mivel a bérleti díj hosszú távú biztos bevétel a kórháznak, és egy esetleges eladás rosszabb tárgyalási helyzetbe hozná a kór­házat, hiszen magántulajdon áll­na a kórház közepén. Az önkor­mányzatokról szóló törvény sze­rint ráadásul összeférhetetlenség állt fenn ez esetben, hiszen a Nefhro Kft. ügyvezetője, Beáta Šomlóová városi képviselő. A doktornő a mostani szavazás előtt az ide vonatkozó törvénynek ele­get téve jelezte az érintettségét, de ő is és félje, Somló Péter is sza­vazott a szerződésről. Bélik György szerint ma meghatározat­lan időre szokás szerződést kötni, sehol nem tendencia az ilyen hosszú lejáratú szerződés. Somló Péter belgyógyász-főor­vos, a kórház igazgatótanácsának elnöke elmondta, a Szociális Biz­tosítóval 18 hónapra szóló rész­letfizetésről állapodtak meg, hogy a részletfizetési megállapo­dást bizonyos városi vagyon letét­be helyezése garantálná, más kórházak esetében is így van, eb­ben nincsen semmi rosszhisze­műség. A Nephró Kft. és a város közötti új szerződéssel kapcsolat­ban leszögezte, mivel huszonöt százalékkal emelkedett a bérleti díj összege, ezért természetesen a bérlő is bizonyos garanciákat kí­ván. A kft. nyolc éve bérli a dialízisközpont épületét, és évek során több milliót fektetett az in­gatlanba. Véleménye szerint nagy szemléletbeli különbség van azok között, akik a kórházat építeni, fejleszteni akarják, és azok kö­zött, akik eladni szeretnék. „Úgy gondolom, ennek a régiónak egy klasszikus értelemben vett kór­házra van szüksége, nem pedig egy szociális jellegű intézményre. Egy tőkeszegény kórház nem ké­pes tőkeigényes feladatok ellátá­sára, bevett gyakorlat, hogy nem minden tevékenységet végez ma­ga, de próbálja egységesíteni a különböző szolgáltatókat. Egy kórház örül, ha a területén van a dialízisközpont, s nem kell a bete­geket máshová küldeni, vagy szállítani” - hangsúlyozta Somló Péter. Hajdú András, az igazgató- tanács alelnöke úgy gondolja, elég volt az üzengetésekből, vá­daskodásokból a helyi sajtóban. „A dialízisközpont eladása kap­csán nagyon sok személyeskedő, támadó cikk jelent meg. Á szerző­déstervezetről szóló szavazás előtti vitából kitűnt, a legjobb megoldás a titkos szavazás. Elejét akartam venni az újabb üzenge­tésnek” - közölte Hajdú András. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Sörrel a kezében biciklizett Ipolyság. Egy részeg kerékpáros kedden délután a határát­kelőtől tartott a városközpont felé, mikor az Ipoly fölötti hídon áthaladva az út másik oldalán észrevette családját, feleségét és nevelt fiát. Sörrel a kezében minden jelzés nélkül megindult fe­léjük. A szembejövő Škoda sofőrje hiába fékezett, nem tudta el­kerülni az ütközést. Az 57 éves kerékpáros ráesett a személyau­tó szélvédőjére, majd az útra. A részeg férfi csak könnyebb sé­rüléseket szenvedett, 1,6 ezreléknyi alkoholt mutattak ki a vé­rében. (fm) Részegen vezetett a buszsofőr Trencsén. Ittasan állt munkába égy buszsofőr tegnap kora reg­gel, a férfit végül a jármű rémült utasai jelentették fel. Az utasok hamar észrevették, hogy a sofőr nincs teljesen beszámítható álla­potban, és telefonon értesítették a rendőrséget. A járművet végül Ilaván áüították meg, a buszvezető vérében 2,29 ezreléknyi alko­holt mértek. A 45 éves férfi ellen eljárás indult. (SITA) Eljárás indult a szülők ellen Bánóc. Szülei hanyagsága miatt 636 tanórát mulasztott egy 16 éves lány. Katarína Hlaváčová trencséni kerületi helyettes rendőr­ségi szóvivő szerint a lány szülei teljesen elhanyagolták gyerme­kük nevelését, a házaspár ellen eljárás indult. (TASR) Csalót engedett a lakásba Vágbeszterce. Újabb hiszékeny nyugdíjas esett csalók áldozatá­ul a városban. A 81 éves asszonyhoz szerdán egy nő állított be az­zal, hogy ellenőrizni szeremé a konyhában csöpögő vízcsapot, a látogató nyitva „felejtette” a bejárati ajtót. A csaló társai be is sur­rantak a lakásba, és míg az áldozat a konyhában tartózkodott, fel­forgatták a nappalit. Az idős asszony csak a nő távoztával vette észre, hogy lába kelt értékes arany ékszereinek. A nyugdíjas kára 60 ezer korona, a csalókat a rendőrség keresi. (SITA) Hamar elfogták a rablókat Nagyszombat. Két fiatal kirabolt egy idős asszonyt szerdán a városban, rövid fogócska után azonban mind a ketten rendőr­kézre kerültek. Az elkövetők a 62 éves asszony kézitáskájával eredtek futásnak, a segítségért kiabáló asszonyra a közelben posztoló rendőrök lettek figyelmesek. A 15 éves fiút és egy évvel idősebb társát hamar elkapták, a páros ellen rablás miatt emel­tek vádat. (SITA) * Megütötték, kirabolták Vágújhely. A vasútállomás várócsarnokában raboltak ki egy 53 éves férfit, az elkövető már rácsok mögött van. Az áldozatra hátul­ról támadtak rá, megütötték, majd leszakították a nyakában függő aranyláncát és kipakolták a zsebeit. A vasúti rendőrség még a vá­róteremben őrizetbe vette a 22 éves elkövetőt egy barátjával együtt, és meg is találták náluk a rablott holmit. Ä férfit akár nyolcéves szabadságvesztésre is ítélhetik. (SITA) Modern otthonok a volt párkányi laktanyában Jövő kedden adják át az új lakásokat ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Párkány. Jövő kedden avatják fel a volt laktanya épületében azt a harmincnyolc új lakást, amelyet önkormányzati döntés alapján a házkezelőség építtetett. Mint azt Folk Róbert, a házkezelőség igaz­gatója elmondta: modern, tágas, hetven négyzetméteres, kétszobás lakásokról van szó, vadonatúj közműhálózattal, parkettával, ill. kerámiaburkolattal, új nyílászá­rókkal, hőszigeteléssel, internet- és telefoncsatlakozással. A lakáso­kat 16 800 koronás négyzetméte­renkénti áron kínálták, már csak három lakás vár gazdára, a többit eladták. A városban a mai napig beszédtéma a lakások borsos ára, ehhez az igazgató annyit fűzött hozzá: relatív, hogy kinek mi drá­ga, ugyanis ebben az esetben a volt laktanyaépületet a betonszer­kezetig lebontották, s tulajdon­képpen vadonatúj épületet alakí­tottak ki. „Itt egy új lakás mintegy 1 millió 200 ezer koronába kerül, ha figyelembe vesszük, hogy a Te- raszok-lakótelepen jelenleg egy ugyanekkora alapterületű, lerob­bant, lelakott lakást 900 ezer és 1 millió korona közötti áron lehet megvenni, akkor egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy drágák az újak” - mondta Folk Róbert. Az új épületben saját kazánnal fűte- nek majd, s ha az új lakók úgy döntenek, lehetőségük lesz egyé­nileg is mérni a hőfogyasztást. Keddig még a homlokzati rész egy darabját hőszigetelik, az önkor­mányzat pénzügyi bizottsága pe­dig mintegy 600 ezer koronát ha­gyott jóvá az új épülethez vezető járdák kialakítására és a közvilá­gításra. Mindez várhatóan május végére készül el. (buch) HELYREIGAZÍTÁS Lapunk tegnapi számában tévesen közöltük a madari történelmi megemlékezés időpontját. Az ünnepségre, amellyel Madar artikuláris heUyé nyilvánításának 325. évfordulójára emlékeznek, április 9-én, virágvasárnap, délután 15 órától kerül sor, nem pedig szombaton, ahogyan az tegnapi számunkban megjelent. Az érin­tettek és az olvasók szíves elnézését kérjük, (vkm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom