Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-27 / 72. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AAÁRCIUS 27. Vélemény és háttér 5 FIGYELŐ Václav Havel élesen bírál Václav Havel volt cseh ál­lamfő szombaton egy televízi­ós vitában rendkívül élesen bí­rálta a homoszexuálisok be­jegyzett partnerségének ellen­zőit, a cseh kereszténydemok­ratákat, valamint Václav Klaus államfőt. „Nagyon örülök, hogy bár minimális többség­gel, de a parlament leszavazta az elnököt, s elfogadta a tör­vényt” -jelentette ki a 69 éves volt államfő, a kelet-európai rendszerváltás egyik szimboli­kus személyisége a Cseh Tele­vízióban. A törvény lehetővé teszi, hogy a homoszexuálisok hivatalos párkapcsolatot léte­sítsenek, s ezt a személyi ok­mányaikba is bejegyeztessék. Klaus a törvényt először meg­vétózta, de a képviselőház le­szavazta, s az államfőnek most már nincs lehetősége megaka­dályozni a jogi norma életbe lépését. Havel úgy vélekedett, a családot nem szabad össze­keverni a boíjúóllal. „Ami az erről a témáról folyó vitában engem a leginkább megraga­dott, az a Miroslav Kalousek vezette Kereszténydemokrata Unió- Csehszlovák Néppárt, valamint a köztársasági elnök abszurd ideológiája, mely sze­rint a családnak azért kell előnyt élveznie, mert a homo­szexuális pároktól eltérően tagjai gyermeket nemzenek. Ez az ideológia a családot va­lamiféle borjúéinak képzeli, olyan helynek, ahol a bikát rá­eresztik a tehénre, hogy borjak legyenek” - jelentette tó Havel. Szerinte ez a család anyagi, szövetkezeti koncepciója. „Ez az, ami ebben a vitában en­gem leginkább idegesített” - mondta Havel, aki 12 évig állt Csehszlovákia, illetve Csehor­szág élén. (kés) Titkos magyar nácivadász Eddig ismeretien magyar nácivadász 1981-ben írt, a kö­zelmúltban Párizsban kiadott életrajzát méltatta szombaton megjelent számában a Marianne című francia politi­kai folyóirat. Az egyik legje­lentősebb francia kiadó, a Fa­yard gondozásában jelent meg Kovács Imre A bosszúálló - Náci bűnösök üldözése című műve, amelyet a szerző fia há­rom évvel ezelőtt apja hagya­tékában fedezett fel. A 260 ol­dalas élettörténet egy magyar zsidó testamentuma, aki azért lépett be a Waffen SS köteléké­be, hogy így harcoljon a „végső megoldás”, azaz a zsidók meg­semmisítése ellen. Miután az orosházi Kovács Imre teljes családját deportálták Ausch­witzba, ő az SS magyar szaka­szában belülről mentette zsi­dó társait. Onnan szovjet ha­difogságba került. A fogolytá­borban a zsidó ellenállók pa­rancsára továbbra is a zsidók ellenségeit üldözte. A háború után részt vett Izrael megala­pításának kiharcolásában, majd a francia idegenlégióhoz szegődött, ahol valójában har­minc éven át egy titokzatos szervezet megbízásából a zsoldos hadseregben megbú­vó volt nácikat próbálta lelep­lezni. Kovács Imre 1956-ban hátat fordított a légiónak, és Serge úr álnevén először egy párizsi kóser, majd a híres Lipp étterem főpincéreként dolgozott, (m)- Ő vezeti pártunk választási listáját... (Ľubomír Kotrha rajza) Egyszerre kell küzdeni a magyar karokért és az erdélyi önálló magyar egyetemért Lomhák lettek a tanácsok Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke nem elégedett a szerbiai nemzeti tanácsok munkájával, és ez vonatko­zik a Magyar Nemzeti Ta­nácsra (MNT) is. ÖSSZEFOGLALÓ Kasza a Dnevnik című újvidéki napüapban tegnap megjelent nyi­latkozatában bírálta a kisebbségi önkormányzatok munkáját. Közöl­te, hogy a nemzeti tanácsok az utóbbi időben túl „komótosak és lomhák” lettek, amit az állam ki­használ, mert - mondja a pártel­nök - az állami vezetőknek köny- nyebb tárgyalni a kisebbségi kér­désekről velük, mint a „szemtelen” politikusokkal. A Dvevnik szerint bármennyire meglepő is, Kasza megállapítása vonatkozik a Józsa László vezette MNT-re, amelyben túlsúlyban vannak a VMSZ képvi­selői. Józsa nem kívánt érdemben reagálni Kasza kijelentésére, csak annyit mondott: „Úgy gondolom, téves a pártelnök megállapítása.” A VMSZ elnöke szerint a nemzeti tanácsok még nem találták meg a megfelelő helyüket a törvényi ke­retek között sem. A testületek munkáját szabályozó előírásokat azonban tökéletesíteni kell, mert a jövőben legfőbbképpen e kisebbsé­gi önkormányzatoknak kell meg­testesíteniük a VMSZ által követelt kisebbségi autonómiát, „aktív tár­gyalópartnerré kell válniuk, és nem a hatalomnak vakon engedel­meskedő” testületekké. Kasza sze­rint a vajdasági magyaroknak nem felelne meg csupán az erős területi autonómia, mert a Vajdaságban a magyarok több mint ötven százalé­ka szétszórtan él. „Jobb lenne az egymást nem kizáró területi és a perszonális autonómia társításá­ban keresni a megoldást” - mond­ta a VMSZ elnöke. Van létjogosultsága, de csak akkor, ha a külföldi egyetemek színvonalához hasonló minőségi okta­tást biztosít. Egyszerre kell küzdeni a ko­lozsvári Babes-Bolyai Tudomány- egyetemen (BBTEj létrehozható magyar karokért és az erdélyi ma­gyar önálló állami egyetemért - jelentette tó szombaton Kolozsvá­ron a Romániai Magyar Demokra­ta Szövetség (RMDSZ) elnöke. Markó Béla az RMDSZ többi veze­tőjével és erdélyi magyar oktatók­kal együtt a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), a BBTE tudomá­nyos háttérintézményeit tömörítő Kolozsvári Magyar Egyetemi Inté­zet, valamint az Országos Magyar Diákszövetség által szervezett, az erdélyi magyar felsősoktatásról szóló fórumon vett részt. A ren­dezvényt záró beszédében kije­lentette: ez a fórum is bizonyítot­ta, hogy lehetséges a különböző álláspontok szembesítése. Ennek során kiderült, a résztvevők az alapvető célokban egyetértenek. Rámutatott: az RMDSZ legfőbb feladata úgy elfogadtatni a román parlamenttel a most készülő felsőoktatásitörvény-tervezetet, hogy az nyújtson lehetőséget egyetemeken belül önálló tanszé­kek és karok, de önálló oktatási intézmények létrehozására is. Hangsúlyozta, továbbra is szüksé­ges a párbeszéd a politikusok és az oktatók, a román és a magyar tanárok között. Markó elégedet­lenségét fejezte tó amiatt, hogy a BBTE az egyetemi autonómiára hivatkozva utasítja el a magyar karok létrehozását. Kifejtette: egy újonnan létrehozandó önálló ma­gyar egyetemnek van létjogosult­sága, de csak akkor, ha azon a kül­földi egyetemek színvonalához hasonló minőségi oktatást biztosí­tanak. Románia uniós csatlako­zása után ugyanis a külföldön ta­nulásnak minden jelenlegi korlát­ja megszűnik az erdélyi magyar diákok előtt, (pj, m) Hyvrtar Anna lett a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének új elnöke Őrzik önazonosságukat és nyelvüket KOKES JÁNOS Az anyanyelv és a nemzeti ön­azonosság ápolása, valamint meg­őrzése lesz továbbra is a Cseh- és a Morvaországi Magyarok Szövetsé­ge (CSMMSZ) tevékenységének középponqában - hangsúlyozták a szervezet tisztújító közgyűlésének résztvevői, akik szombaton tanács­koztak Prágában. A közgyűlés Hyvnar Annának, az ostravai helyi szervezet eddigi elnökének személyében új orszá­gos elnököt választott a szövetség élére. „A szövetség működésére a fo­lyamatosságjellemző, s a tevékeny­ség súlypontja az egyes alapszerve­zetekben van” - jelentette tó Végh István leköszönő elnök, amikor ér­tékelte a három évvel ezelőtti köz­gyűlés óta eltelt időszakot. „A szö­vetség sokrétű és gazdag tevékeny­sége elismerést érdemel” - szögez­te le felszólalásában Bagi Gábor, a Határon Túli Magyarok Hivatalá­nak képviselője. A tanácskozáson megjelent Szabó István prágai ma­gyar nagykövet, s képviseltette ma­gát a cseh kormány kisebbségügyi hivatala és a cseh kulturális minisz­térium is. A cseh kormányzat kép­viselői nagyon kedvezően és elis­meréssel nyüatkoztak a magyar szervezet tevékenységéről. Végh István elmondta, a szövet­ség tevékenységét a cseh és a ma­gyar állam is anyagilag támogatja. Hangsúlyozta azonban, hogy szük­ség lenne az anyagi támogatás ki­számíthatóságára, mert a jelenlegi bizonytalan helyzet egyre nagyobb gondokat okoz. Komoly probléma, hogy a Prágai Tükör cseh állami tá­mogatása idén 770 ezer koronára csökkent; a dotáció 230 ezer koro­nával kevesebb, mint a múlt évben. A vitában elhangzott: fontos len­ne javítani a csehországi magyar szervezetek együttműködésén, s meg kellene próbálkozni a tagsági bázis kiszélesítésével, új helyi szer­veztek megalapításával is. Véle­ménykülönbségek nyilvánultak meg a Prágai Tükör koncepciójával kapcsolatban is. Hat szervezetben félezren dolgoznak Prága. Az 1990-ben alakult CSMMSZ a mintegy 15 ezres csehor­szági magyar közösség legnagyobb országos szervezete. A hat helyi szervezetben - Brünn, Litoméŕice, Ostrava, Pilzen, Prága, Teplice - mintegy félezer ember tevékenykedik. Mindenütt rendszeresek a klubtalálkozók, a kulturális rendezvények, a magyar nemzeti ünne­pek megtartása, s a szövetség adja tó az évente öt alkalommal meg­jelenő Prágai Tükör című folyóiratot, (kj) KOMMENTÁR Hülyék vagy bolondok? BARAK LÁSZLÓ „Lehet, hogy ez a Mikola egy okos ember, de pszichopata.” Az idézett mondatot a minap az Orbán Viktor által majdani kormányfőhelyettessé, sőt a Nemzet Orvosává avatott Mikola István egyik reggeli tévéinterjúját „illusztráló” nézői sms-ek kö­zött lehetett regisztrálni. A stílszerűen diagnózissal is felérő vélemény nem elsősorban a legutóbbi Fidesz-kongresszuson elhíresült mikolai hegyi beszéd­re vonatkozott. Amelyben, alkotmányos realitások híján is, arról fantáziáit, hogy pártja esetleges választási győzelme esetén vá­lasztójogot kaphatna ötmillió határon túli magyar, legalább húsz évre bebetonozandó odaát a Fidesz uralmát... Nem érdekes, hogy diplomás lélekbúvár küldte-e be az sms-t vagy csupán egy amatőr. Mert bármit ad is tó magából Mikola, tetten érhetőek raj­ta a profetikus megszállottság árulkodó jegyei. A küldetéstudat­tal tüntető, gunyoros mimikával égre szegezett tekintet, a fel­sőbbrendűséget sugalló, pökhendi hanghordozás és a kizáróla­gosság. Úgy viselkedik, mintha többször is abszolválta volna haj­dani rokona negyvennapos sivatagi böjtjét... Ezt igazolja a haza, a nemzet huszonegyedik századi állapotjaira vonatkozó további sajátos víziója is, amelyet imigyen tálalt a múlt héten: „...szinglikből összeálló hordák, és akkor már indul is az Andrássy úton a menet. A fiúk, a lányok nyakában fülbevalók, lu­fik, és szól a zene, amit úgy hívnak, hogy techno. Döntenünk kell a két világ között. Az egyik oldalon az élet kultusza, az egyén, a közösség boldogulásának a segítése, a másik pedig az önpusztító, talán prolongált öngyilkosságkép is aposztrofálható.” Hülye-e hát vajon ez a főszer vagy csak egy pszichopata, aki megbízói tudatos üzeneteinek közvetítésére szegődött? A vele­született ballaszttal, ami miatt persze akár kontraproduktiv is lehet szerepeltetése. Egyébiránt, aligha lehet kétséges, hogy Mikola tényleg nem egy falvédőről szalajtott, buta ember. Csak éppen nekijutott osztályrészül, hogy a kampányfinisben maxi­malizálja a Fidesz lehetséges szavazótáborát. Akár mégoly sza­lonképtelen kinyilatkoztatásaival is! A kinézett választók egy része ugyanis egyelőre még a riválisokkal kokettál. Különös te­kintettel a Csurka-féle MIÉP-Jobbik választási koalíció nyíltan xenofób, sőt, homofób egyedeire! Ennyit az érintett választási légiók „vezérlő tábornokának”!!) - Orbán konzervatív hitkö- zösségbeli ragadványrangja - stratégiájáról, taktikájáról és ér­tékrendjéről... Ehhez képest minálunk egyelőre csupán holmi kisovisok a szél­sőségesek. Ján Slota is, holott számtalanszor közszerepelt már úgy, mint egy tenyeres-talpas hülye vagy épp egy pszichopata szokott, ha meglát néhány közelében ténfergő riportert. Persze azért neki is megvan a magához való esze... Erről tanúskodik legfrissebb, ugyancsak célirányos elmeszüle­ménye, miszerint, legalább „kettőszáz ellenséges magyar kém” dolgozik itten az államrend és a Szlovák Köztársaság integritá­sának felforgatásán... Zagyválása a valós veszélyeket rejtő mikolai rizsához képest szerencsére még nem több mint vegy­tiszta baromság. Mégis összevethető vele, hiszen szintén a leg­primitívebb szlovák szélsőségesek társadalmi rétegeinek ma­gyarok elleni hergelését, mozgósítását célozza. Nem beszélve egy olyan vészforgatókönyvről, amelyben a két aktor - tekintet nélkül arra, hogy hülyék-e, avagy bolondok - kölcsönösen erősíti egymást... JEGYZET Hajlítani, törni... NÉMETH ZOLTÁN A ‘90-es évek közepe, Nagyvá­rad. Emlék, amely folyton visz- szatér és megszólal. Aki járt már Nagyváradon, tudja, miről beszélek. Ülsz egy kávézó tera­szán, előtted a belváros sze­cessziós palotasora, gyönyörű, varázslatosan indázó vonalak, a sétálóutca fehér kígyói. Élhet­nél akár száz évvel ezelőtt is. És miről gondolkodjon itt, ha nem éppen költészetről és újságírás­ról, egymásnak feszülő vélemé­nyekről, füstös irodalmi viták­ról. Hogy nem én beszélem a nyelvet, hanem a nyelv beszél el engem. Hogy minden írás a ha­talom közepébe helyezi magát, valami helyett áll, és hogy mit képzeljünk a szöveg mögé, mi­lyen viszonyokat, és főleg tót? És közben kihozzák a söröket, a júliusi hőség atomjaira szedi ezt várost, amelybe oly sok minden beleképzelhető. Hátad mögött a Körös, előtted pedig ez a ki­nyíló utca tolongó, balkáni for­gatagával, ez a felfoghatatlan és megismételhetetlen hangu­lat, a tömény hőséget pattaná­sig feszíti valami helyi sláger, eszeveszett ritmusban száguldó zene, fény és fény. Eleinte úgy tűnt, mintha egy zsák araszolna egyre közelebb az utcán. Aki egészen közelről megfigyelt már egy pókot, az tudja, milyen érdekesen hajla­nak meg az állat ízületei. Vagy a vízimadarak lábszára. Nem hát­rafelé, hanem előre, kifelé. A zsák egyre inkább óriási, hátára fordított póknak látszott, majd négyfelé kalimpáló kezek és lá­bak egyvelegének. Iszonyú las­san közeledett, a zsúfolt, túlfű­tött utca szélén, centiméterről centiméterre. Ember volt még­is. Minden végtagja oldalt állt, precíz természetellenességgel, ízületein kifordítva lógtak kife­lé, hogy mégis hogyan tudott az utcára hasalva, fejét alig pár centiméterre feltartva a por fölé haladni is, föl nem foghatom. Felém tartott. így koldult, a je­lenlétével. Ki törte és hajlította a csontot, hogy élete végéig kolduljon ne­ki? Müyen viszonyokat képze­lünk a szöveg helyébe? Kit be­szél el a nyelv? Csak azt feled­ném, azt a kis romát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom