Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-22 / 68. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. MÁRCIUS 22. www.ujszo.com Csáky Pál könyvének bemutatója Pozsony. Csáky Pál miniszterelnök-helyettessel ezúttal nem politikusi, hanem szépírói minőségében találkozhat a közönség. Szabadulás a lángsírból című kötete, amely a Lilium Aurum Könyvkiadó műhelyében látott napvilágot, Göncz Árpád szerint „vérbeli szépirodalom”, amely „»hősének«, az embernek teljes problémakörével foglalkozik”. A könyvet Pomogáts Béla irodalomtörténész, kritikus, az Illyés Közalapítvány elnöke mutatja be ma 15.30-kor a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének székházában (Véd- cölöp u. 54.). (e) Ján Cikker Múzeum nyílt Pozsony. Ján Cikker szlovák zeneszerző életét és munkásságát kívánja bemutatni a róla elnevezett múzeum, amelyet tegnap nyitottak meg ünnepélyes keretek között. A múzeum abban a villában kapott helyet, amelyben a zeneszerző 1967-től haláláig élt. Falai között egy kisebb zenetermet is berendeztek, ez a jövőben hangversenyek és előadások helyszíneként szolgál majd. Ján Cikker (1911-1989) munkásságának legfontosabb darabjai operái, ezenkívül komponált zongoraműveket, kórusműveket és dalciklusokat is. Számos rangos művészeti és állami díjjal, nemzetközi kitüntetéssel ismerték el tevékenységét, (tasr) KÖNYVEKRŐL KÖNNYEDÉN Isten hozott a Zónában! GAZDAG JÓZSEF Nem tudni, mi történt. Talán egy meteorit csapódott be, vagy - ami valószínűbb - egy idegen bolygóbeli civilizáció tett látogatást. Olyasmi lehetett, mint amikor a kirándulók letáboroznak az ösvény melletti tisztáson, s aztán egy rakás szemetet hagynak maguk után. Az állatok pedig, akik a tábortüzet látva egész éjjel páni félelemben lapultak meg az erdő mélyén, reggelre előmerészkednek rejtekükről, s csupa - számukra félelmetes - limlomot találnak: celofánpapírt, konzervdobozt, vagy olajfoltot a letaposott füvön. Akár egy piknik az árokparton. A világűr egy jelentéktelen útjának jelentéktelen árokpartján. Azt a helyet rendőrkordonok és géppisztolyos egységek őrzik. Kevesen jutnak be, még kevesebben térnek vissza: a Zóna nem ereszt. Nincs topográfiája, nincsenek benne tájékozódási pontok, területén nem érvényesek a fizika szabályai. A tájegységek „vándorolnak”, így a ma készített térkép holnap már nem érvényes. A Zónában mindenki magára van utalva. Át lehet ugyan hatolni a tejszínű homályon és ki lehet evickélni a poshadt mocsarakból, de elég megérinteni az ezüstösen csillogó pókhálót (melyet nem pók szőtt, hiszen a Zónában nem élnek pókok), vagy egy óvatlan pillanatban belelépni a „lidércko- csonyába”, gyanútlanul belesétálni a „húsdarálóba” vagy a „szúnyogpilisbe”, és az áldozatnak még a csontjait sem találják majd meg. De vannak, akiket mindez nem riaszt vissza. Ők a stalkerek, „akik életüket kockáztatva behatolnak a Zónába, és ellopnak mindent, amit csak tudnak”, hiszen a földönkívüli látogatók által ott felejtett különös tárgyakért jó pénzt kapnak a feketepiacon. Vagy pedig - mint a könyv főhőse, Redrick Schuchart - azért kelnek útra újra meg újra, mert a Zónán kívüli világot börtönnek érzik. Kislánya testi fogyatékos (a Zóna fertőz), s amikor Redrick hintát eszkábál neki, a házmester értetlenkedve támad rá: „Mi célból készítette? Ki kérte meg rá?” A stalker ezért menekül a Zónába. Azért, mert önmaga akar maradni. Bizonyos értelemben félkegyelmű, mint Dosztojevszkij Miskin hercege: magányos, kiközösített, törvényen és társadalmon kívüli ember, aki már csak a csodában hisz. Idealista, aki nem veszi észre, hogy az egyetlen csoda ezen a földön karnyújtásnyira van tőle: felesége tudta, hogy szenvedés vár rá, ha a stalker társául szegődik, tudta, hogy nélkülözni fognak, gyerekeik nyomorékok lesznek, férjét pedig az illegális „határátlépésekért” bármikor börtönbe zárhatják, de a szerelem mindennek ellenáll, s a szürke élet helyett inkább a keserű boldogságot választja. A könyv legmegrázóbb monológja is az övé, ahogy szenvedéssel teli életüket számba véve zárszóként azt mondja: „Sohasem bántam meg. Sohasem.” (Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Piknik az árokpárton. Stalker. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005. 314 oldal) Arkagyij (1925-1991) és Borisz Sztrugackij (1933) az orosz sci-fi irodalom legismertebb szerzőpárosa. Arkagyij a hadsereg tolmácsa volt a Távol-Keleten, később japán és angol szerzők műveit fordította orosz nyelvre (pl. Abe Kobót és Isaac Asimovot). Öccsével, a matematikus Borisszái mintegy 25 regényt írt. A hétfő szombaton kezdődik mellett legismertebb közülük a Piknik az árokparton, amelyből Andrej Tarkovszkij csodálatos filmet készített (Sztalker, 1979). „Nem akarok fejest ugrani a színészetbe, hiszen annyi mindennel foglalkozom még" - mondja Szarka Tamás Üvegtigris és Garda Lorca (Dömötör Ede felvétele) Nem a Vérnász az első darab, melyhez zenét komponált. Néhány éve Pozsonyban, az Új Színpadon friss zenét írt és régi dalokat dolgozott fel A cigánytábor az égbe megy, avagy a lótolvaj legendája című produkcióhoz. Nemrég az Üvegtigris című magyar film második részéhez vidám muzsikát szerzett. Federico Garcia Lorca drámáját úgy olvasta, ahogy Görög László rendező. Hasonló képeket láttak alkotás közben. BÁRÁNY JÁNOS Szarka Tamás, a Ghymes együttes frontembere, zeneszerző, dal- szövegíró, előadóművész szerint más a zene és más a színház, ha részleteire bontjuk, egyébként egy tőről fakad mindkettő. A Komáromi Jókai Színházban a Vérnászban maga is színpadra áll. A Holdat alakítja. Melyik dal készült el legelőször? Az, amelyik végigkíséri az előadást. Ötször belekezdek, nem hangzik el végig a dal, csak a legvégén. A Hold éneke a címe. Görög László meg úgy hívja, Kis halál, mert a kis halálról is szól. Egy másik dal címe Láz. Ez egy duett, amelyet a Hold és a Halál énekelnek. Van egy harmadik, a Messze repülő. Ázután vannak hangulatok. A hangszerét magával viszi a színpadra? Több feladatot kaptam. Zenészként jöttem, majd elég sok prózát is osztottak rám. Ezekhez zenét írtam, a rendező pedig rábólintott, énekeljek csak, ha úgy akarom. Nem akarok fejest ugrani a színészetbe, hiszen annyi mindennel foglalkozom még. Fontos a beszédkészség, hatni is tudni kell. Nálam állítólag megvannak ezek a tulajdonságok, mert ha nem lennének, már nem állnék színpadon. Kilenc tíz-tizenegy éves koromban nyertem három szavalóversenyt. Egyetlen prózai mondatom maradt a Vérnász komáromi előadása végén. Azzal zárul a darab. Ismerősebb terep lehetett Budapesten a Liszt Ferenc Zene- akadémia, ahol önálló estje volt februárban. A teltházas koncertet rögzítette a rádió. Többen érdeklődtek már, lesz-e belőle lemez. A Zeneakadémiára viszik hamarosan a gyermekeket is. A Csak a világ végire című gyermekalbumát mutatja be ott a Ghymes április harmincadikán. Első gyermeklemezünknek, a Bennünk van a kutyavér címűnek évekig hangos sikere volt. Sok tanító és óvó néni mondta, hogy több ilyen kellene még. Addig mondogatták, amíg lett. Leginkább Gyula bátyám foglalkozik ezzel. Persze, én is írtam hozzá muzsikát. A VáVáVá című kötet versei óta születtek új költeményei? Tavaly ősszel adták ki kétnyelvű kötetemet Németországban, Anonymus utazik címmel, Karín Kasper Elekes fordításában. Néhány kötethez mellékeltük az Anonymus című szólóalbumomat is. Nagy örömömre az első kiadás már elfogyott. A VáVáVá címlapján szerepel egy Jézus-arc meg egy sátán- arc. Az angyal és az ördög. Én festettem. Hamarosan gobelinre viszi egy művész. Képzőművészettel is foglalkozom. A képeimet a fejemben hordozom. Tele vagyok ötletekkel. Nem tudom, mennyi időm lesz valamennyit megírni, megfesteni, megrajzolni, elénekelni. Gyanítom, több az ötlet, mint az idő. Az Üvegtigris 2 zenéjét hogyan fogadták a filmesek? Rudolf Péter rendező meghallgatta az Anonymust, és azt mondta, együtt kell dolgoznunk. Mondtam, majd szóljon. Szólt, de figyelmeztetett, itt vidám zenére van szükség. Teleraktam volna muzsikával, de Péter azt mondta, ez nem musical. így három szerzemény szerepel a fűmben. A „vége főcímzene” azonban grandiózus lett. Nagyzenekar és kórus szól, amikor megy a stáblista. Jó munka volt, de mindig szorítottak a határidők. Táltosnak tartják Magyarországon. A barátai azt mondták, jókat mosolyog ezen. Nem tisztem ezzel foglalkozni. Több ezer embert mozgatok a koncertjeinken, kénytelen lennék elhinni, de időm sincs ezzel foglalkozni. Ezt a közönség dönti el. Azok, akik több ezer kilométerről eljönnek egy-egy Ghymes-kon- certre. Többször megkapom, hogy ez a zene túl erős. Egyedül ez az, ami a háttérben figyelmeztethet, hogy jó az, amit csinálok. Valami nagy erő lehet benne, mert bizonyos helyeken már visszafognak. Honnan ez az erő? Kaptam. így születtem. Nekem az írás adatott meg. Ez áldás is, átok is. A nap huszonnégy órájában írok, vagy papírra, vagy fejben. Rohanás az életem. De én akartam így, és ez gyönyörű. Jólesik, hogy egyre több szeretetet kapok. Több új nevet kellett megtanulnunk a Ghymes kapcsán. Varga Bori, Neumann Ákos, Jelasity Péter, Molnár Imre, Széli Tamás nevét. Nekik is ad ebből az erőből? A Ghymes együttes hosszú idő után eljutott oda, hogy profikkal dolgozik. Fürdők abban, hogy akárhová nézek, boldogan mosolygó profi zenészeket látunk magunk körül Gyulával, akik örömmel játsszák a muzsikámat, Gyula muzsikáját, a Ghymes együttes muzsikáját. Régen látott jókedvvel zenélünk. 2007 márciusára is van már lekötött koncertünk. Felénk mégis ritkán jön a Ghymes. Bár novemberben lesz egy szlovákiai turnéjuk. Oda megyünk fellépni, ahová hívnak bennünket. A zenekar menet közben nagyon nagyra nőtt, így Magyarországon sem tudunk minden meghívásnak eleget tenni. Tíz-tizenöt emberrel dolgozunk. Nem adhatjuk alább a Ghymes- hangzást. Beszélgetés a „mágikus realizmus" gömöri mestereivel az Irodalmi Szemlében Komáromi erődrendszer Egy lexikon dicsérete LAPAJÁNLÓ Ne vegye az olvasó szerénytelenségnek, hogy az Irodalmi Szemle márciusi számának ismertetését önmagunkkal kezdem, azzal az esszével, melyet Duba Gyula írt Lexikonunk dicsérete címmel. Egyéves hallgatás után ugyanis ez az első visszajelzés, mely Á cseh/szlo- vákiai magyar irodalom lexikona 1918-2004 című kiadvány (2., bővített kiadásának) létezéséről szól. Talán irodalmunk, meg irodalom- kritikánk és az időszaki lapok szokásait is minősíti, hogy egy év nem volt elegendő arra, érdemben valaki „á’-t vagy „b”-t mondjon egy kiadványról, mely szellemiségünk, irodalmunk, történelmünk, néprajzunk, nyelvtudományunk, sőt zenekultúránk történetével is foglalkozik. Duba Gyuláé az érdem, hogy felfedezte: „Amikor lexikonunkba lapozunk, megérezzük a téridő erőrendszerét, melyben irodalmunk megélt... Kisejlik belőle az idő szava, a korok változásának jellege.” Ennek a lexikonnak - Duba szerint -„sajátos lelkülete van, felismerhető és megjelölhető arca, melyet a szülőföld és múltja formált”. A folyóirat verseivel köszönti a 75 éves Gyüre Lajost. Rajta kívül versekkel jelentkezik Kulcsár Ferenc és (egy új név) Kuczmann Erika. Csehy Zoltán fordításában közli az olaszországi humanista költők verseit (2. rész), nem kevés pikantériával fűszerezve a szerelmi idil- leket, ösztönöket. Duba Gyula Katarakta című regényrészlete Karinthy Frigyes művével tart rokonságot. Karinthy a koponyáját járta körül, Duba egy szemoperáció titkaiba avat be bennünket. Juhász Dósa János a „mágikus realizmus” gömöri mestereivel, Kovács Magdával és lányával, Bárczi Zsófiával beszélget. Közli a folyóirat Grendel Lajos tanulmányát (4. rész), melyben a 20. századi magyar líra mestereivel, Füst Milán, Tóth Árpád és Juhász Gyula költészetével foglalkozik. A Könyvről könyvre rovatban terjedelmes kritikát olvashatunk Tóth László tollából, a Magyarok Szlovákiában 1989-2004 című köi 2- SZÁM / 2006. MÁRCIUS CI ÄRA2Ü.-SK Pomogát* Béla: Nctrwcú himnuszunk Duba Gyula: Lexikonunk dicsérete Olaszországi humanista költők versei (2) A mágikus realizmus gömöri mesterei i.Vľ OtUalamK teurtgew« Kmát-i VUffrol és ÍUk» /léfléirni Magyarok Szlovákiában 1989-2004 A Könyv átka és varázsa Mo i és risB»i Apáti Miklós munkásságáról IRODALMI SZEMLE 2004» 3 tétről, melyet a Fórum Intézet adott ki. Új kritikust is avat a lap, Szalay Zoltán személyében, akit eddig fiatal, tehetséges prózaíróként ismertünk. Szalay Zoltán A Könyv átka és varázsa címmel Orhan Pamuk török író munkájával foglalkozik. A Múlt és emlékezet rovatban Pándy Árpád írását közlik, aki Apáti Miklós munkásságával foglalkozik. A lapban magyar képzőművészek illusztrációit találjuk, (zsolt) A világörökség része lehet Komárom. A komáromi erőd- rendszert 2007. február elsejéig a magyar és a szlovák állam közösen terjeszti fel az UNESCO Vi- lágörökségi Listájára - erről írt alá tegnap szándéknyilatkozatot a magyar és a szlovák kulturális miniszter. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közleménye szerint Bozóki András és František Tóth megállapodott abban, hogy a komáromi erődrendszert 2007-ben határon átnyúló helyszínként terjesztik fel közösen az UNESCO Világörökségi Listájára. Ennek érdekében együttműködnek a közös felterjesztési dokumentáció elkészítésében, valamint a közös pályázat kidolgozása céljából előkészítő vegyes bizottságot hoznak létre. A szándéknyilatkozat szerint az előkészítő vegyes bizottság legkésőbb 2006. október har- mincadikáig készíti el a felterjesztést, melyről a Világörökség Bizottság a 2008. évi rendes ülésén dönt majd. (fn)
