Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-30 / 75. szám, csürörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁRCIUS 31. Gondolat - hirdetés 13 Kertész Imre nemrég megjelent K. dosszié c. könyvének bemutatója a Radnóti Színházban, ahol a Nobel-díjas íróval Szörényi László irodalomtörténész beszélgetett „Mindig láttam, hogy magában ég valami...” Kertész Imre K. dosszié cí­mű új könyve - amely „ön­életrajz és pályarajz két hangra” - számos, a szerző korábbi műveiben már érin­tett problémát körüljár, új­raértelmez, kiegészít. A be­mutatón azonban inkább az új könyvnek az olvasmány- élményekre vonatkozó részletei kaptak hangsúlyt. GYŐRÉ GABRIELLA Aki helyet foglalt a teremben, a színpad hátterében egy remek könyvespolc-díszletet látott, az alsó részen három ajtóval: balról Bálint András igazgató lépett be elsőnek, ő köszöntötte a táblás házat, majd behívta jobbról Kertész Imrét (meghajlás, taps), s középről az es­te első felében beszélgetőpartnere­ként szereplő Szörényi Lászlót. A színpad első felében bőrkanapé és jobbról, oldalra fordítva egy bőrfo­tel, a kanapé előtt álló asztalon könyvek. A kanapén Szörényi Lász­ló és Bálint András, a fotelben Ker­tész Imre. Polgári díszlet, mond­hatnám, ha a szó maga bírná még a terhelést - de mégis ezt kell mon­danom, már csak hasonlatként is, hiszen a Kertész-életrajz egyes sza­kaszait újramondó dialógus elemei nagyban emlékeztetnek az életrajzi monológként is olvasható Egy pol­gár vallomásainak részleteire. Ker­tész Imre új könyve olvasható tisz­teletadásként a platóni forma, a Márai-féle sors, valamint a saját esszék és előadások előtt - kísérlet, miképpen szólhatnak újra az élet­rajz és a dialogikusság keretei kö­zött ezek a gondolatok. A beszélge­tés azonban másra, az irodalom történetiségére, a könyvélmények­re helyezte a hangsúlyt. Szörényi László nem helyezke­dett el azonnal kényelmesen, hi­szen rendszeresen előrehajolt egy- egy felmutatandó könyvért. Elő­ször a feltűnően hosszú kérdések és a feltűnően rövid - vagy inkább a közbekérdezéssel rövidre fogott - válaszok jellemezték az estét, mely később szabadabban, az anekdoti- kus részleteken lubickolva haladt tovább a Bálint Andrással közös fel­olvasásig. Még elhangzik, hogy a K. dosz- szié, mint két hangra írt regény egy Hafner Zoltán által készített mélyinteijú anyagából készült könyv, s Hafner Zoltán fel is áll az első sorokban, hogy mindenki megismerhesse, ám az esten csak ennyi szerep jut neki. Szörényi el­ső kérdése a gyűlölet fogalmának Sorstalanság-béli mibenlétére, a fogalom camus-i eredetére irá­nyult, majd Az angol lobogóból idézett egy, az irodalom mibenlé­tére vonatkozó kérdést - vajon irodalom-e János evangéliumá­nak ott említett passzusa és Szép Ernő epitáfiuma: „Szép Ernő vol­tam”. Ennek kapcsán aztán szóba került a Kudarcban emlegetett pillanat, a döntés, ami másodszor is Magyarországon tartotta a szer­zőt: hogy írni akar, s ezt csak itt teheti meg. Mint elmondta „hiva­tástudatot sosem éreztem igazá­ból, hanem a felszabadító pillana­tot: a feladatot, a kiút lehetőségét láttam. Extatikus pillanat, lucidus pillanat volt”. Szörényi irodalomtörténészként továbbra is az olvasmányélmények feltérképezését tűzi ki maga elé feladatul. Felmerül, miért lett a két kedvenc a két Thomas Mann-kisre- gény, a Wálsung-vér és a Halál Ve­lencében. Wagneren keresztül - hangzik a cizellált kérdésre a lé­nyegre törő válasz. Szóba kerülnek P. Howard könyvei, s Kertész Imre szívesen mondja el, mekkora él­mény volt számára ez a stílus, hogy ilyet is lehet. Az első, detek- tívregényként olvasott, sajátos rej­tői humorú köteten még nem is mert nevetni - nem tudta, lehet-e -, később, a harmadik körül már nagy kedvvel engedett a késztetés­nek. A háború után viszont nagy becsben álltak e kötetek, a Doktor Faustusért például egy A három testőr Afrikábant és kevéske pénzt adott az antikváriusnak, akihez szépen lassan elvándoroltak a Rej­tő-sorozat darabjai. Felmerül a K. dossziéban emlegetett angol ha­„...hivatástudatot sosem éreztem igazából, hanem a felszabadító pillanatot: a feladatot, a kiút lehe­tőségét láttam.” jóskapitányról szóló történet, me­lyet a bar-micvéje alkalmából, 1943-ban kapott a szerző: a Captain Hornblower, melyet expli­cit náciellenes kötetként olvasott akkor, s meg is lepte, miképpen je­lenhetett meg. Egy Hitler-ellenes regény, melyből áradt az angol­szász kétely - mondja Kertész, s ez a következő kérdésben elvezet a Sorstalanság regénynyelvéhez is: Szörényi László felveti, vajon a Huckleberry Finn nem volt-e ép­pen ennyire meghatározó olvas­mánya a szerzőnek, hiszen Köves Gyuri nyelvét sajátos irónia itatja át, ez az irónia azonban nem a ke- gyedenül éles swifti, hanem a hu­morosabb, de épp olyan maró Mark Twain-i, amerikai változat inkább. Kertész Imre ennek kap­csán idézi fel a kis lámpával duny­ha alatt olvasott regényeket, pél­dául Dickens világát, a Ritkaságok régi boltját. Kertész a családi könyvtárban lelt rá a megvilágító erejű dialó­gusra, a Lakomára is - merül fel Platón szerepe az irodalom miben­létéről való tudat formálódásában. Majd Szörényi számba veszi, kiket említ meg a magyar szerzők közül tisztelettel Kertész, s rákérdez a kimaradottra: mi a helyzet Babits­osai? A válaszban inkább Babits prózája kerül a középpontba, Pető- fi-esszéje és egy esszéje a pannon tájról. Majd felmerül az Asszony­ságok díja című Krúdy-regény erős olvasta, mely ezt a regényt mint pokolra szállást mondja újra. En­nek kapcsán arra a dantei világköl­teményre kérdez rá Szörényi, me­lyet az újságírói munkákkal egy időben írt, de nem fejezett be Ker­tész - kiderül (a könyvből is, egyébként), hogy verses munkáról van szó, mely a tévelygésről szólt, s amelyet nem fejezett be. Az olvasmányélmények inventá- riumává váló beszélgetésben fel­merül még Szomory Horeb tanár úr című írása, Camus 1956-os esz- széje - ennek kapcsán az egykor­volt államszocializmus idején a könyvcsempészet módszereiről anekdotáznak élvezetesen a be­szélgetőpartnerek -, majd a szigli­Kertész Imre (Képarchívum) geti alkotóház kapcsán a kortársak­kal való találkozások. Kertész Imre elmeséli első talál­kozását Ottlikkal, akivel húsz per­cet bridzseztek, majd ennek kap­csán egyszer-egyszer találkoztak még. A Lukács Fürdőben kötött is­meretséget Jékelyvel, aki csak a 20. beszélgetés körül jutott el a foglalkozásra vonatkozó kérdésig, s a válaszra - „író lennék” -, Jékely annyit mondott: „Mindig láttam, hogy magában ég valami”, majd többé nem találkoztak. „Dőre öt- leť’-ként említi, hogy eszébe jutott egy Bernharddal való találkozás is, de ez nem valósult meg - „sze­rencsére, mert nagyon kegyetlen ember volt...” Kis kitérőként szóba kerül az író Bécsről alkotott képe, majd vissza­térünk az irodalomtörténethez: Szentkuthyt is emlegeti egy helyen a könyv, s milyen érdekes, mondja Szörényi, hogy a Frivolitások és hit­vallások rokon a K. dossziéval, hi­szen életrajzi jellegű kötet az is, ez is. Ekkor talán az este legszebb anekdotája következik: Szentkuthy arról a Barcsay utcai gimnáziumról is említést tesz, ahová Kertész is járt, s innen a könyv egyes tanáro­kat is megidéz: így élmény volt ol­vasnia, hiszen felidézte a valós ala­kokat is, többek között egy Magyar nevű, félig zsidó tanárt, aki náluk csak helyettesített. Szokása volt, hogy minden óra elején elénekli a Kis kacsa fürdiket, s az „anyjához készül Lengyelországba” résznél félrenéz, lehalkítja a hangját, s „ki­szól”: „de nem mehet, mert ott most a nácik vannak”. A K. dosszié egyik részletében sorra veszi azokat az írókat, akik hitelesen - vagy nem hitelesen - számolnak be a negyvenes-ötvenes évekről. Ennek kapcsán szóba ke­rül, hogy nem szerette Déryt, majd a szó A diadalív árnyékában című Remarque-regényre terelődik, me­lyet Kertész ötször is elolvasott an­nak idején, pedig - Szörényi László kikereste - a maga korában a re­gényről csupán egy tíz soros pocs- kondiázás jelent meg kritikaként. Egymástól kapkodva a szót mond­ják el a regény történetét, s Kertész arról a spleenről beszél, mely akkor magával ragadta, ma már azonban valószínűleg nem tetszene neki. Lassan kifogyva, ha nem is a könyvben megemlített szerzőkből, de az időből, az inventáriumot le­zárják, s a kanapé másik oldalán eddig csendben ülő Bálint András kap szerepet: Hafher Zoltán hang­ját a K. dossziéból. A felolvasás után Kertész Imrét egyszer még vissza is tapsolják egy meghajlás erejéig. Remek irodalomtörténeti anekdotákkal gazdagabban térünk haza. (litera.hu) tip 24-es ČSOB-VONAL: 0850 111 777 ČS0B üzleti induló hitel A hitelt a folyószám Iáján keresztül, megengedett számlatúlmerítés formájában kaphatja meg bármilyen célra. így akkor rendelkezik a pénzzel, amikor éppen szüksége van rá. • garantált összegű hitel 30 000-től 3 millió koronáig • már 24 órán belül • illeték és lekötés nélkül Szívesen adunk részletes tájékoztatás a ČS0B fiókjainál és kereskedelmi központjaiban. Profesionáli pracujú pre vás BP-6-10901

Next

/
Oldalképek
Tartalom