Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-30 / 75. szám, csürörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁRCIUS 31. Gondolat - hirdetés 13 Kertész Imre nemrég megjelent K. dosszié c. könyvének bemutatója a Radnóti Színházban, ahol a Nobel-díjas íróval Szörényi László irodalomtörténész beszélgetett „Mindig láttam, hogy magában ég valami...” Kertész Imre K. dosszié című új könyve - amely „önéletrajz és pályarajz két hangra” - számos, a szerző korábbi műveiben már érintett problémát körüljár, újraértelmez, kiegészít. A bemutatón azonban inkább az új könyvnek az olvasmány- élményekre vonatkozó részletei kaptak hangsúlyt. GYŐRÉ GABRIELLA Aki helyet foglalt a teremben, a színpad hátterében egy remek könyvespolc-díszletet látott, az alsó részen három ajtóval: balról Bálint András igazgató lépett be elsőnek, ő köszöntötte a táblás házat, majd behívta jobbról Kertész Imrét (meghajlás, taps), s középről az este első felében beszélgetőpartnereként szereplő Szörényi Lászlót. A színpad első felében bőrkanapé és jobbról, oldalra fordítva egy bőrfotel, a kanapé előtt álló asztalon könyvek. A kanapén Szörényi László és Bálint András, a fotelben Kertész Imre. Polgári díszlet, mondhatnám, ha a szó maga bírná még a terhelést - de mégis ezt kell mondanom, már csak hasonlatként is, hiszen a Kertész-életrajz egyes szakaszait újramondó dialógus elemei nagyban emlékeztetnek az életrajzi monológként is olvasható Egy polgár vallomásainak részleteire. Kertész Imre új könyve olvasható tiszteletadásként a platóni forma, a Márai-féle sors, valamint a saját esszék és előadások előtt - kísérlet, miképpen szólhatnak újra az életrajz és a dialogikusság keretei között ezek a gondolatok. A beszélgetés azonban másra, az irodalom történetiségére, a könyvélményekre helyezte a hangsúlyt. Szörényi László nem helyezkedett el azonnal kényelmesen, hiszen rendszeresen előrehajolt egy- egy felmutatandó könyvért. Először a feltűnően hosszú kérdések és a feltűnően rövid - vagy inkább a közbekérdezéssel rövidre fogott - válaszok jellemezték az estét, mely később szabadabban, az anekdoti- kus részleteken lubickolva haladt tovább a Bálint Andrással közös felolvasásig. Még elhangzik, hogy a K. dosz- szié, mint két hangra írt regény egy Hafner Zoltán által készített mélyinteijú anyagából készült könyv, s Hafner Zoltán fel is áll az első sorokban, hogy mindenki megismerhesse, ám az esten csak ennyi szerep jut neki. Szörényi első kérdése a gyűlölet fogalmának Sorstalanság-béli mibenlétére, a fogalom camus-i eredetére irányult, majd Az angol lobogóból idézett egy, az irodalom mibenlétére vonatkozó kérdést - vajon irodalom-e János evangéliumának ott említett passzusa és Szép Ernő epitáfiuma: „Szép Ernő voltam”. Ennek kapcsán aztán szóba került a Kudarcban emlegetett pillanat, a döntés, ami másodszor is Magyarországon tartotta a szerzőt: hogy írni akar, s ezt csak itt teheti meg. Mint elmondta „hivatástudatot sosem éreztem igazából, hanem a felszabadító pillanatot: a feladatot, a kiút lehetőségét láttam. Extatikus pillanat, lucidus pillanat volt”. Szörényi irodalomtörténészként továbbra is az olvasmányélmények feltérképezését tűzi ki maga elé feladatul. Felmerül, miért lett a két kedvenc a két Thomas Mann-kisre- gény, a Wálsung-vér és a Halál Velencében. Wagneren keresztül - hangzik a cizellált kérdésre a lényegre törő válasz. Szóba kerülnek P. Howard könyvei, s Kertész Imre szívesen mondja el, mekkora élmény volt számára ez a stílus, hogy ilyet is lehet. Az első, detek- tívregényként olvasott, sajátos rejtői humorú köteten még nem is mert nevetni - nem tudta, lehet-e -, később, a harmadik körül már nagy kedvvel engedett a késztetésnek. A háború után viszont nagy becsben álltak e kötetek, a Doktor Faustusért például egy A három testőr Afrikábant és kevéske pénzt adott az antikváriusnak, akihez szépen lassan elvándoroltak a Rejtő-sorozat darabjai. Felmerül a K. dossziéban emlegetett angol ha„...hivatástudatot sosem éreztem igazából, hanem a felszabadító pillanatot: a feladatot, a kiút lehetőségét láttam.” jóskapitányról szóló történet, melyet a bar-micvéje alkalmából, 1943-ban kapott a szerző: a Captain Hornblower, melyet explicit náciellenes kötetként olvasott akkor, s meg is lepte, miképpen jelenhetett meg. Egy Hitler-ellenes regény, melyből áradt az angolszász kétely - mondja Kertész, s ez a következő kérdésben elvezet a Sorstalanság regénynyelvéhez is: Szörényi László felveti, vajon a Huckleberry Finn nem volt-e éppen ennyire meghatározó olvasmánya a szerzőnek, hiszen Köves Gyuri nyelvét sajátos irónia itatja át, ez az irónia azonban nem a ke- gyedenül éles swifti, hanem a humorosabb, de épp olyan maró Mark Twain-i, amerikai változat inkább. Kertész Imre ennek kapcsán idézi fel a kis lámpával dunyha alatt olvasott regényeket, például Dickens világát, a Ritkaságok régi boltját. Kertész a családi könyvtárban lelt rá a megvilágító erejű dialógusra, a Lakomára is - merül fel Platón szerepe az irodalom mibenlétéről való tudat formálódásában. Majd Szörényi számba veszi, kiket említ meg a magyar szerzők közül tisztelettel Kertész, s rákérdez a kimaradottra: mi a helyzet Babitsosai? A válaszban inkább Babits prózája kerül a középpontba, Pető- fi-esszéje és egy esszéje a pannon tájról. Majd felmerül az Asszonyságok díja című Krúdy-regény erős olvasta, mely ezt a regényt mint pokolra szállást mondja újra. Ennek kapcsán arra a dantei világkölteményre kérdez rá Szörényi, melyet az újságírói munkákkal egy időben írt, de nem fejezett be Kertész - kiderül (a könyvből is, egyébként), hogy verses munkáról van szó, mely a tévelygésről szólt, s amelyet nem fejezett be. Az olvasmányélmények inventá- riumává váló beszélgetésben felmerül még Szomory Horeb tanár úr című írása, Camus 1956-os esz- széje - ennek kapcsán az egykorvolt államszocializmus idején a könyvcsempészet módszereiről anekdotáznak élvezetesen a beszélgetőpartnerek -, majd a szigliKertész Imre (Képarchívum) geti alkotóház kapcsán a kortársakkal való találkozások. Kertész Imre elmeséli első találkozását Ottlikkal, akivel húsz percet bridzseztek, majd ennek kapcsán egyszer-egyszer találkoztak még. A Lukács Fürdőben kötött ismeretséget Jékelyvel, aki csak a 20. beszélgetés körül jutott el a foglalkozásra vonatkozó kérdésig, s a válaszra - „író lennék” -, Jékely annyit mondott: „Mindig láttam, hogy magában ég valami”, majd többé nem találkoztak. „Dőre öt- leť’-ként említi, hogy eszébe jutott egy Bernharddal való találkozás is, de ez nem valósult meg - „szerencsére, mert nagyon kegyetlen ember volt...” Kis kitérőként szóba kerül az író Bécsről alkotott képe, majd visszatérünk az irodalomtörténethez: Szentkuthyt is emlegeti egy helyen a könyv, s milyen érdekes, mondja Szörényi, hogy a Frivolitások és hitvallások rokon a K. dossziéval, hiszen életrajzi jellegű kötet az is, ez is. Ekkor talán az este legszebb anekdotája következik: Szentkuthy arról a Barcsay utcai gimnáziumról is említést tesz, ahová Kertész is járt, s innen a könyv egyes tanárokat is megidéz: így élmény volt olvasnia, hiszen felidézte a valós alakokat is, többek között egy Magyar nevű, félig zsidó tanárt, aki náluk csak helyettesített. Szokása volt, hogy minden óra elején elénekli a Kis kacsa fürdiket, s az „anyjához készül Lengyelországba” résznél félrenéz, lehalkítja a hangját, s „kiszól”: „de nem mehet, mert ott most a nácik vannak”. A K. dosszié egyik részletében sorra veszi azokat az írókat, akik hitelesen - vagy nem hitelesen - számolnak be a negyvenes-ötvenes évekről. Ennek kapcsán szóba kerül, hogy nem szerette Déryt, majd a szó A diadalív árnyékában című Remarque-regényre terelődik, melyet Kertész ötször is elolvasott annak idején, pedig - Szörényi László kikereste - a maga korában a regényről csupán egy tíz soros pocs- kondiázás jelent meg kritikaként. Egymástól kapkodva a szót mondják el a regény történetét, s Kertész arról a spleenről beszél, mely akkor magával ragadta, ma már azonban valószínűleg nem tetszene neki. Lassan kifogyva, ha nem is a könyvben megemlített szerzőkből, de az időből, az inventáriumot lezárják, s a kanapé másik oldalán eddig csendben ülő Bálint András kap szerepet: Hafher Zoltán hangját a K. dossziéból. A felolvasás után Kertész Imrét egyszer még vissza is tapsolják egy meghajlás erejéig. Remek irodalomtörténeti anekdotákkal gazdagabban térünk haza. (litera.hu) tip 24-es ČSOB-VONAL: 0850 111 777 ČS0B üzleti induló hitel A hitelt a folyószám Iáján keresztül, megengedett számlatúlmerítés formájában kaphatja meg bármilyen célra. így akkor rendelkezik a pénzzel, amikor éppen szüksége van rá. • garantált összegű hitel 30 000-től 3 millió koronáig • már 24 órán belül • illeték és lekötés nélkül Szívesen adunk részletes tájékoztatás a ČS0B fiókjainál és kereskedelmi központjaiban. Profesionáli pracujú pre vás BP-6-10901
