Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-30 / 75. szám, csürörtök

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. AAÁRC1US 31. www.ujszo.com RÖVIDEN A Böngésző nyertesei A Vasárnap 12. számában feltett kérdésre Ferdinand Vitek a helyes válasz. E héten az 500-500 koronát Lajos Irma pozsonyi, Veres Gizel­la lévai és Tóth István nagyölvedi olvasónk nyerte. Gratulálunk! Hangverseny: János-passió Pozsony. Johann Sebastian Bach János-passióját adják elő hét or­szág művészei április 3-án, hétfőn 19 órai kezdettel az Apácapálya ut­cai Evangélikus Nagytemplomban. Magyarországot - a Magyar Köz­társaság Kulturális Intézetének közvetítésével - Dinyés Soma csem­balóművész képviseli a hangversenyen, (ú) Nagy felzúdulást váltott ki az orosz irodalmi életben A párizsi Notre-Dame mecset MT1-H1R Moszkva. Nem kis felzúdulást okoz az orosz irodalmi életben Jeleňa Hudinova A párizsi Notre- Dame mecset című könyve. A sci-fi cselekménye 2048-ban zajlik, amikor Párizsban már a muzulmá­nok uralkodnak, a Eiffel-torony a világ legmagasabb mecsetje és a Notre-Dame is a konstantinápolyi Hagia Szófia sorsára jutott. A dátummal az írónő Orwell 1984-ére utal, annak jóslatait - némileg módosítva - helyezi egy későbbi korba. A történelmi regé­nyeiről ismert Hudinova könyvé­nek színvonala azonban messze elmarad a nagy angol szatirikus íróétól. A regény szembeállítja egymás­sal a „meggyengült és lemondó” katolicizmust és a győzedelmeske­dő iszlámot, amelyet ellenfele gyengesége is erősít. Hudinova a katolikus egyház mindenfajta mo­dernizációját ellenző, a Szentszék által kiátkozott Marcel Lefebvre érseket tartja példaképének - írta a Corriere della Sera című olasz napilap. A regénybeli Párizsban, ahol a kevés ellenálló gettóban él, létre­jön az illegális fegyveres ellenál­lás, amely a terrorizmus módsze­reivel él. Az ezzel kapcsolatos, fő­leg a liberálisok részéről elhangzó bírálatokra az írónő számos inter­júban elmondta: az ellenállók a könyvben nem a keresztények, azok csak imádkoznak és elfogad­ják, hogy vallásukért mártíromsá- got kell szenvedniük. Az ellenál­lók a világiak, „az új maquisard- ok, az antifasiszta ellenállás örö­kösei, a modern, vallástalan tár­sadalom maradványai”. De az ő harcuk is sikertelen lesz, nem győzhetnek, csak azért fognak fegyvert, hogy ne rabszolgaként haljanak meg. A konzervatív pravoszláv írónő egyébként támadja mind a liberá­lisokat, akik véleménye szerint gyengítik a társadalom immunitá­sát az iszlám fenyegetéssel szem­ben, mind a katolikus egyházat, amiért alkalmazkodik a mai világ­hoz. Főszereplőjét részben az utóbbi években kíméletlen iszlám- ellenességével kitűnő híres olasz újságírónőről, Oriana Faliadról mintázta, de az ő hősnője nem tol­lal, hanem fegyverrel harcol. A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombaton reggel 7 órakor kez­dődik a Hétről hétre. Hajrá Ma­gyarország vagy Új Magyaror­szág? Két választás Magyarorszá­gon, a voksolás első fordulója előtt bő egy héttel hogyan látja a kampány menetét, a pártok prog­ramját, stratégiájukat s nem rit­kán botrányaikat: Török Gábort, a budapesti politológust 10 óra után kérdezzük, de kikértük az MKP elnökének, Bugár Bélának a véleményét is. Bemutatjuk be a Te Ügyed Kört is, a társulás vezetője, Petheö Attila nyilatkozik arról, hogyan látják a szlovákiai magyar közéletet foglalkoztató kérdése­ket. Témánk lesz az egészségügy­ben kialakult helyzet is, tekintve hogy az egészségügyi dolgozók április elsejéig adtak határidőt helyzetük rendezésére, a követke­ző lépés már a sztrájk lesz. Szó­lunk arról is, hogy uniós források­ból fedezik a Kanyapta menti fal­vak csatornázását. 11.30-kor a Délidő vendége Goda Marika, az operettmelódiák, magyar nóták és cigánydalok népszerű hazai magyar előadója. 13 órakor a Té­ka irodalmi magazinban szó lesz a Versünnep című versmondó ver­seny révkomáromi elődöntőjéről, valamint Csáky Pál nemrégen be­mutatott prózakötetéről. 15 órá­tól Lazítani. Megismételjük a 2001 áprilisában készült kabarét sok-sok vidám jelenettel, villám­tréfával és zenével. A16 órai hírek után Köszöntő, öt perccel fél hat előtt Anyanyelvűnk. Szombati adásunk a 17.30-kor kezdődő Napzártával ér véget 18 órakor. Vasárnap is reggel 7 órakor in­dul adásunk. 7.50-kor Miklósi Pé­ter olvassa fel heti jegyzetét. 8.05- kor a Vüágosság református ki­adásában Szabó László sóksze- lőcei lelkipásztor szól a hallgatók­hoz. 8.35-től Aki tudja, írja meg! - komolyzenei fejtörőnk áprilisi ki­adása jelentkezik. 9 órakor hírek és sporthírek, majd Randevú Csenger Ferenccel. A mese után az óvodások az április elsejei tréfák­ról vallanak. Bemutatjuk a prágai Nyitnikék gyermektánccsoportot és beszámolunk a nagyfödémesi esztrádfesztiválról. 13 órától Tér­erő, amely ezúttal a Marosvásár­helyi Magyar Szerkesztőség gon­dozásában készült. Beszélgetés hangzik el Sütő András íróval a ro­mániai politikai élet elmúlt másfél évtizedéről. 14.05-kor Kaleidosz­kóp, amelyben Csáky Pál minisz­terelnök-helyettessel beszélge­tünk, aki március 27-én a Szlovák Köztársaság ezüstplakettjével tüntetett ki tizenegy szlovákiai magyar tudóst, írót, zene- és kép­zőművészt, színészt és pedagó­gust. A műsorban megszólalnak a díjazottak is. 15 órakor Nevelők fóruma, amelyben beszámolunk a szlovákiai magyar pedagógusok Rozsnyón megtartott 12. országos találkozójáról, és felidézzük Co- menius pedagógiai elveit. 15.30- tól Hazai tájakon. Néprajzi össze­állításunkban a fekete vasárnap­hoz és a böjt jeles napjaihoz kap­csolódó szokásokat elevenítünk fel Vicsápapátiból Bülik Emília se­gítségével. 16 órakor hírek, majd a Köszöntőt közvetítjük. A Nap­zárta 17.30-kor kezdődik, előtte Hogyan mondjuk, nyelvművelés egy percben. Adásunk 18 órakor ér véget. (Szalay) A május 31-éig tartó Donaumonarchia című pozsonyi kiállításon Németh Ilona két alkotása is szerepel Kor társ művészet billboardokon Zbynék Baladrán A jövő rekonstrukciója Hf>•W' 4*' ÁZ Mjú ímíA AtctpLoc Ácy*, MfriXt&őcv-txÁa 4) AO'tcO /3<V XLlCU&cÍ-íAIjU' A/Ui, rfjLoV-tyPt^-Á-ZC' ^ Át %w/kT' fMfio&Vöfo i ti . S<3 At,Á-C (jfyjJ.cJ n Wv* tagi : ______________________________ Ném eth Ilona Cím nélkül Milan TitteI Bőr Pár napot töltöttem szülőfa­lumban, ahol megkérdez­ték tőlem, mi folyik Po­zsonyban, mi ez a billboard- hisztéria. Tréfásan akartam elütni a témát, mondtam, nem billboard, hanem billbo-art. Mivel nem talál­tam megértésre, elkezdtem magyarázni, hogy nem egy szokványos, áruterméket kínáló óriási reklámplakát­ról van szó, hanem egy mű­vészi alkotásról. TALLÓSI BÉLA Itt állt meg a tudomány, a mű­vészetnél, és hiába próbáltam ma­gyarázni a lényeget. Ott kezdtem, hogy rendeztek már Pozsonyban szokatlan helyeken érdekes, pro­vokatív kortárs művészeti kiállítá­sokat, például a régi kefegyár „le­robbant” termelőépületeiben, vagy a ligetfalui vasútállomás vá­rócsarnokában. Nem mondom, hogy nem voltak azok megnyitó­ján lényegesen többen, mint egy „sima” tárlatnyitón, ahová általá­ban a törzsközönség jár, de azt hi­szem, ha észre is vettük, fel is fi­gyeltünk rájuk, némán „elmen­tünk mellettük”, egyiknek sem volt olyan híre, visszhangja, mint a Donaumonarchia című kiállítás­nak. Apropó, ez sem teljességé­ben így igaz, hiszen nem a Donaumonarchia című kiállítás­ról esik mostanság oly sok (kriti­kus) szó, hanem csak egyetlen da­rabjáról, a Readymade című alko­tásról. Most is felkapják néhányan a fejüket, mert ez a Readymade is meglehetősen ismeretlenül cseng a legtöbb fülnek, nem a címe sze­rint emlegetik a - hangsúlyozom - alkotást, hanem úgy híresült el, mint a Duna-parton, a vár tövé­ben látható, Nagy-Magyarorszá- got ábrázoló billboard. Mivel a Readymade fogadtatásával ko­rábbi lapszámainkban mi is fog­(Képarchívum) lalkoztunk már, mi több, az eddig folytatott vita tárgya részben (vagy egészében?) túlmutat a képzőművészet tartományán, e helyütt elég annyival lezárni e művészi alkotás értelmezését, hogy a vitatott mű alkotója, az Oscar Čepan-díjas Michal Morav- čík szlovák képzőművész lapunk­nak úgy nyilatkozott: „más műalkotásokhoz hasonlóan ez is egy nyitott mű, értelmezése a be­fogadón múlik. /.../ A műnek sok olvasata van.” Nemcsak szokatlan belső tere­ken láthattunk kortárs képzőmű­vészetet, különféle alkotásokat közterületeken is nyilvánosság elé tártak eddig is. Pozsonyban nagy üzletközpontokban és a Hviez­doslav téren is rendeztek már fo­tókiállítást. Valamennyi, klasszi­kus galériákon, múzeumokon, képtárakon kívüli kiállításnak ugyanaz volt a célja, mint e mos­taninak, a Bülboart Gallery Eu­rope harmadik, Donaumonarchia című kiállításának. Tüdatosítot- tuk egyáltalán az előző kettőt? - aligha, mivelhogy azokat a pre­zentációkat nem kísérte ilyen visszhang: nem nyúltak ilyen „méhkasba”. Pedig a pozsonyi székhelyű Billboart Gallery Europe azért alakult meg, hogy elősegítse a kortárs művészet hozzáférhetőségét és megérthető- ségét, az európai szintű kommu­nikációt, a kölcsönös együttmű­ködés kezdeményezését; hirdető­tábla-galériák hálózatának kiala­kításával. Mindez pedig azt a célt szolgálja, hogy a forgalmas utak mellett elhelyezett óriásplakát-al­kotásokkal közelebb hozzák a kortárs művészetet az átlagem­berhez. Ez volt a Billboart Gallery Europe célja e mostani, harma­dik, Donaumonarchia című kiállí­tással is. Amelynek koncepciója szerint a kiállításon részt vevő al­kotók kritikusan reflektálnak a Közép-Európa-képre, megpróbál­ják definiálni e geopolitikai teret, és meghatározni identitását. S te­szik mindezt nosztalgiával gon­dolva - ahogy a kiállításcím is utal rá - a Habsburg-mítoszra, amely valójában a multikultúra harmó­niájával identifikálható. A közép- európaiság-kép keresésében a- zonban nemcsak a multikultura harmonikus korából meríthettek, hanem a közelmúlt közép-euró­pai meghatározó sajátosságának motívumaira is reflektálhattak. (Ez utóbbira legszembetűnőbb példa Erhardt Miklós nonfigura­tív „vörös alapú téglalapja”, mely­nek címe: Bob Dylan Instrumental.) A kiállítás tárgya tehát a New Europe háttere a tör­ténelmi gyökerekkel: húzódjanak azok a Habsburg-birodalomig vagy a szocialista „Ost blok”-ig. Elég érzékeny, ingerlő problema­tika tehát az idei kiállítás témája. A New Europe-i identitás meg- fogalmazására-közvetítésére a közönséghez közel álló, minden­napjaink részévé vált népszerű médiát, az óriásplakátot, vagyis a billboardot választották a rende­zők. A kiállítás koncepcióját Mira Keratová és Lucia Tkáčová dol­gozta ki. A kiállító művészek kö­zött van: Zbynék Baladrán (Cseh­ország), Pavol Čejka (Szlovákia), Erhardt Miklós (Magyarország), Kristína Leko (Horvátország), Marek Meduna (Csehország), Michal Moravčík (Szlovákia), Né­meth Ilona (Szlovákia), Dán Perjovschi (Románia), Rafani (Csehország), Isa Rosenberger (Ausztria), Janek Simon (Len­gyelország), Milan Tittel (Szlová­kia). Németh Ilonának két alkotását, két billboardját (billbo-artját) lát­hatjuk a Donaumonarchia című kiállításon. Az Európai központok címűt, amely arra utal, hogy ne­héz meghatározni Európa köz­pontját, hiszen az egyes nemzetek a különböző korokban - saját megerősítésükre - igyekeztek ki­alakítani saját Európa-központju- kat. Másik alkotása, amely nagy­apja, Szabó Gyula életútját közve­títi szóban, önmagáért beszél. Bi­zonyára nem véletlenül lett Cím nélkül a címe: vizuális „kommen­tár’ nélkül is tömören és szemlé­letesen fejezi ki a közép-európai sorsot. Németh Ilona alkotásán az üzenet így szól: „Az Osztrák-Ma­gyar Monarchiában születtem. Csehszlovákiában jártam iskolá­ba. Magyarországon nősültem. Szlovákiában élek. Soha nem mozdultam el a szülőfalumból. Szabó Gyula.” FILMAJÁNLÓ Megérkezett a hazai mozikba is Spike Lee legújabb filmje, A belső ember (Inside Man, szlovákul Spojenec címmel vetítik). Az első kritikai visszhangok nagyon ked­vezőek, sőt van, aki kihagyhatat- lannak tartja a kultikus afro- amerikai rendező legújabb mozi­ját, amelyben olyan sztárok talál­koznak a vásznon, mint Jodie Foster, Denzel Washington (aki­nek ez már a negyedik filmje a rendezővel) és Clive Owen, aki napjainkban a négykerekű Jagu­ar mellett Anglia legsikeresebb exportcikkének számít. És a to­vábbi szerepekben is jól hangzó nevek tűnnek fel, mint például Willem Dafoe vagy Christopher Plummer. Spike Lee, aki alkotásaiban az amerikai társadalom problémás kérdéseit járja körül, ezúttal for­dulatos, csavaros akcióthrillert forgatott, amelyben mesterien keveri a humort, a feszültséget és a drámai pillanatokat. (Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy a társa­dalmi problémákat figyelmen kí­vül hagyó, sterü, csupán szóra­koztatni kívánó thrillerről van szó.) Sokat nem illik elárulni a sztoriból, mert nem szép dolog egy thriller esetében lelőni a po­ént, ezért előzetesként és kedv­csinálóként a port.hu ajánlóját idézzük: „A rejtélyes Dalton (Clive Owen) kiagyalja a tökéle­tes bankrablás tervét, és merész akciója során több tucat embert ejt túszul az épületben. Frazier (Denzel Washington), a kőke­mény nyomozó kapja a feladatot, hogy tárgyaljon a zseniális bűnö­Sztárok a kamera előtt és mögött: Spike Lee, a kultikus amerikai rendező fordulatos thrillerje a mozikban A belső ember Denzel Washington és Clive Owen zővel. Ahogy a veszedelmes macska-egér játék kezd kibonta­kozni, Frazier gyanút fog, hogy ebben az ügyben talán nem min­den az, aminek látszik. Ráadásul felbukkan a színen a felsőbb ér­dekeket képviselő Madeleine (Jo­die Foster), aki kiszámíthatatlan­(Képarchívum) ságával még tovább bonyolítja az amúgy is robbanásveszélyes hely­zetet...” Az Egyesült Államokban egy héttel ezelőtt, március 24-én volt A belső ember bemutatója, és már a nyitó héten a legnézettebb film lett a tengerentúlon, (m)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom