Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-30 / 75. szám, csürörtök

ISKOLA UTCA 2006. március 30., csütörtök __________________________________________3. évfolyam 13. szám Eze rötszáz vizsgázóra jut egy csaló az érettségin Mobillal puskáznak a britek OR1GO Tavaly negyedével nőtt az érett­ségin mobiltelefonos puskázáson nyakon csípett diákok száma a szi­getországban, bár még nem ez a legnagyobb probléma a vizsgákon. Már minden negyedik tetten ért di­ák a mobiltelefonja segítségével próbált csalni az érettségi angliai megfelelőjén, a GCSE-n vagy más középiskolai záróvizsgákon - adta hírül a Reuters. A vizsgákat fel­ügyelő országos hatóság szerint már az elmúlt években tapasztal­ható volt az ilyen esetek számará­nyának növekedése annak ellené­re, hogy ha valakinél mobüt talál­nak, akár ki is zárhatják a vizsgáról, akár használta a készüléket, akár nem. A tavaly nyáron tartott vizs­gákon 4500 diákot értek mobilos puskázáson az Egyesült Királyság­ban, ami 27 százalékos növekedés az előző éves záróvizsgákhoz ké­pest. A diákok által alkalmazott módszereket - vagyis, hogy a tele­fonban tárolt szöveget használták puskaként, vagy kívülről kértek se­gítséget - nem részletezte a hivata­los szerv közleménye. Egészében még mindig alacsony a mobillal puskázok számaránya, mivel csu­pán 1500 vizsgázóra jut egy csaló. A legtöbb problémát még nem is a high-tech módszereket használó puskázok, hanem azok okozzák, akik viselkedésükkel megzavarják a vizsgát, trágárságokat írnak a pa­pírra, vagy a záróvizsga előtti be­adandó dolgozatot ollózzák össze mások munkáiból. Megjelent a márciusi Pedagógusfórum A tehetséggondozásról LAPAJÁNLÓ Hecht Anna, a Szlovákiai Ma­gyar Pedagógusok Szövetségének alelnöke a lap vezércikkében így ír: „Főiskolai képzettségünk arányszá­mának növelése szempontjából az is örvendetes, hogy 1989 óta szinte megkétszereződött a magyar gim­náziumba járók száma (hivatalos statisztikai adatok szerint 1989- ben 3550,2003-ban pedig 6069 di­ák tanult gimnáziumi osztályban magyarul).” Fibi Sándor beszámolt az Ipolyságon megtartott Iskolave­zetők Országos Társulásának szak­mai találkozójáról. Szanyi Mária Tehetséggondozás az alap- és kö­zépiskolákban c. cikkéből kiderül, nincs olyan tanár, nincs olyan pe­dagógus, de talán még szülő sem, akinek a tehetséggondozás ne mondana valamit. Sokakban elmé­leti kérdésként jelenik meg a lé­nyeg: ki a tehetséges tanuló, felis- merhető-e, fejleszthető-e a tehet­ség, s ha igen, hogyan? A választ megkapják, ha elolvassák a szerző cikkét. „Reális cél, hogy az alapis­kola végéig minden diák tanulja meg valamely szövegszerkesztő program használatát: olyan szin­ten, hogy a tanulásban, majd az is­kolai tanulmányok után felnőtt­ként is jól tudja alkalmazni min­dennapi élete során” - írta Markó Emil. Pierzchala József a földrajz­tanításról értekezik. Csanaky Eleo­nóra Takács András Palóc lakoda­lom című könyvét mutatja be. A fel­sorolt cikkeken és témákon kívül a szaklapban érdekes pályázatokat, felhívásokat és programelőzete­seket is talál az olvasó, (he) Az Osztrák Intézet várja a játékos kedvű érdeklődőket Mozart-ünnepség ÚJ SZÓ-ELŐZETES Ma este 18.30-tól a pozsonyi Osztrák Intézetben Mozart születé­sének 250. évfordulója alkalmából jubileumi ünnepségsorozatot tarta­nak. Amint azt Zuzana Orechov- ská, az intézet idegen nyelvi lektora és a program egyik szervezője el­mondta, érdekes programokkal ké­szültek a mai napra. „Az Osztrák Intézet lektorai érdekes kvízeket, versenyeket készítettek elő, mely­nek fő témája Mozart munkássága lesz. A megmérettetésben részt ve­vők értékes díjakat vihetnek haza, például két személyre szóló bérle­tet az operába, a jó megfejtők könyvjutalomban is részesülhet­nek, sőt jelentős kedvezményt kap­hatnak az intézet által szervezett különféle kurzusokra.” A látogatók különféle csoportos vetélkedőkön mutathatják be tudá­A kvíz témája főleg Mozart mun­kássága lesz (Képarchívum) sukat és kreativitásukat: többek kö­zött egy Mozart-filmrészlet szink­ronizálásával bizonyíthatják színé­szi tehetségüket, Figaro szerepé­ben Mozart-kori parókát készíthet­nek. Zenében való jártasságukat egy Mozart-zenevetélkedőben fris­síthetik fel. Az énekes kedvű vendé­geket karaoke vátja. Akit érdekelnek kevésbé ismert részletek Mozart hétköznapjaiból, azok számára Jürgen Rendi Kurt Palm könyvéből olvas fel. Az Österreichportál (Chyba! Neplatný hypertextový odkaz.) multimediá- lis Mozart-csomagjában további ér­dekes információk, játékok külön­féle online-gyakorlatok találhatók. A programszervező elárulta, el­sősorban a tanfolyamok résztvevői és családtagjaik megjelenésére szá­mítanak, de bármüyen vállalkozó kedvű, németül beszélő diák és fel­nőtt elmehet a Bástya utca 10. szám alatt található Ósztrák Inté­zetbe, hogy felmérje, eleget tud-e a híres zeneszerzőről. „Rendezvé­nyünk célja elsősorban, hogy ven­dégeink jól szórakozzanak, és köz­ben új ismereteket szerezzenek Mozartról” - mondja Zuzana Ore- chovská, a rendezvény egyik szer­vezője. ,A szórakozásnak és az is­meretszerzésnek összekötése inté­zetünk alapfilozófiája. Hiszen úgy tanulunk a legtöbbet, ha közben jól érezzük magunkat” - teszi hozzá Pritchard-Smith Annamária, az Osztrák Intézet vezetője, (he) Közoktatási rendszerlátás és -ismeret nélkül gondolkodunk és élünk, mondta Ádám Zita, az SZMPSZ alelnöke A diákot, ne a tananyagot tanítsuk! Több mint háromszáz szak­ember vett részt Rozsnyón a Szlovákiai Magyar Peda­gógusok Szövetsége tizen­kettedik konferenciáján. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A Regionalitás a közoktatásban címet viselő pedagógustalálko­zón a résztvevők elsősorban a szakmai kérdésekre kaphattak választ. Ádám Zita, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsé­gének alelnöke és a konferencia főszervezője lapunknak elmond­ta, a regionalizmus a közoktatás terén hazánkban még új dolog­nak számít. Helyi szintek, döntéshozók „Közoktatási rendszerlátás és -ismeret nélkül gondolkodunk és élünk. Rendbe kellene tenni és el kellene ismemi, hogy vannak helyi szintek, döntéshozók. Szlovákiá­ban a kistérség fogalma még alig honosodott meg, s ebből kifolyólag nem tudjuk megfogalmazni az ok­tatás feladatait sem. Még mindig túlságosan erős az állami vonal, hi­szen nálunk nem történt meg az oktatás decentralizációja” - mond­ta Ádám Zita. A konferencián egyértelműen ki­tűnt, hogy a közoktatás regiona- lizálása teljesen új dolognak számí­tott a jelenlévők számára. A taná­rok általában azért vesznek részt üyen rendezvényeken, hogy új A tanárok általában azért vesznek részt ilyen rendezvényeken, hogy új módszertani recepteket kapjanak ta­pasztaltabb kollégáiktól módszertani recepteket kapjanak tapasztaltabb kollégáiktól. Úgy tűnt, a kétnapos konferencia máso­dik napjára már eléggé elfogyott az erejük, mert a vasárnapi plenáris ülésen már nagyon kevesen jelen­tek meg. Lehetséges, elfelejtették átállítani az órájukat? Vagy ennyire nem érdekelte őket a szakmai to­vábbképzés? Milyen terv alapján tanítsunk? „Feltűnt, hogy sok pedagógus furcsának találta a témaválasztást, ám úgy gondolom, oktatásügyünk effektívebbé tétele érdekében első­sorban meg kell határozni, ki miért felel, át kell gondolni a feladatokat, a tananyag tartalmát. Magyaror­Az állami vonalat le kell építeni, ám ez csak akkor sikerül, ha a helyiek kialakítanak maguknak kompetenci­ákat az oktatás terén - fogalmazódott meg a pódiumbeszélgetésen (Somogyi Tibor felvételei) szágon ez már aránylag jól műkö­dűt. Az 1995-ben életbe lépett Nemzeti Alaptanterv értelmében az egyes oktatási intézményekben 50-80 százalékban tanítanak köz­pontilag meghatározott törzsanya­got, a fennmaradó anyagmennyi­ség pedig lehetőséget nyújt a régióspecifikus ismeretek, a hon- és népismeret oktatására. Sajnos Szlovákiában nincs üyen nemzeti alaptanterv, ezért kistérségi konfe­renciákon kell továbbgondolni, mi­lyen terv alapján szeretnénk taníta­ni a jövőben. Egy biztos, az állami vonalat le kell építeni, ám ez csak akkor sikerül, ha a helyiek kialakí­tanak maguknak kompetenciákat az oktatás terén. Csak ezek után vi­tatkozhatunk arról, hogy müyen le­gyen egy 18 éves fiatal tudásszint- je, mi kerüljön bele a törzsanyag­ba” - mondta a konferencia szerve­zője. Szerinte a gyerekeket kell ta­nítani, nem a tananyagot, és az ok­tató-nevelő munka során nagyon fontos a tanerő szabadsága, (he) Sok csúnya szót használ Az unokám még csak ovis, de sok csúnya szót használ. A szülei sem káromkodnak, se mi, nagy­szülők, ezért arra a következte­tésre jutottam, hogy ezt csakis az óvodában szedheti fel. Mit taná­csol a pszichológus, meijük fi­gyelmeztetni a nevelőnőt, hogy szóljon rá a gyerekekre? Jelige: Káromkodás. Megkérhetik a nevelőnőt, illetve óvónőt, hogy jobban figyeljen oda a gyerekek közti beszélgetésekre, s ha azt tapasztalja, valamelyik csú­nya szavakat „hozott” az óvodába, beszélgessen el velük. Az, aki óvo­dás, annak nem kell üyen szavakat használnia. Érdemes lenne a szüle­ikkel is elbeszélgetni, s megtudni, hogy nekik mi a véleményük, mit gondolnak, miért beszél úgy a gye­rekük, ahogy beszél. Mit tudnának tenni azért, hogy otthoni szóhasz­nálatukból is kiiktassák az üyen A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Dr. Hadas Katalin pszichológus szavakat. Kinek okozná ez a legna­gyobb gondot, s egyáltalán, szá­mukra fontos-e az, hogy hogyan beszélnek. Sajnos, napjainkban nagyon el­durvult a köznyelv. Könyvekből, fümekből köszönnek ránk ilyen szavak. Sokszor csak azért kezdik használni a fiatalok, mert a pél­daképnek tartott menő színész is így beszél, a kedvenc filmjében is de jó pofák voltak, amikor csak úgy odamondták ezt vagy azt a másiknak. Nehéz ilyen közhan­gulatban megvédeni a szép, tisz­ta, értelmes beszédet, de úgy gondolom, hogy mindig akadnak majd olyanok, akik e mellett te­szik le a voksukat. Míg a nagyobb gyerekek házon kívül keresik a példaképeket, addig az óvodáskorú gyereknek még a szülei a példaképei. Ők azok, akik­re fel lehet nézni, akik szülte min­den kívánságát teljesíteni tudják, akik az ő szemében mindenben tö­kéletesek. S ha az apuka így beszél, akkor ez azt is jelenti, hogy az, aki nagy és erős, aki szinte mindenre képes, annak így kell beszélnie. Nagyon sok összetevője lehet annak, hogy miért használ a gye­rek üyen szavakat. Ezért mielőtt a nevelőnőt szeretné figyelmeztet­ni, hogy szóljon rá a gyerekekre, gondolja végig, az ön unokájának még hol volt módja ilyeneket hal­lani. Esetleg tényleg látott ő is olyan filmet, amiben üyen szava­kat is használtak, vagy látogató­ban jártak valakinél, aki nem tett zsebkendőt a szája elé, amikor va­lakiről véleményt nyüvánított. Esetleg olyan autóbuszon, vona­ton utaztak, ahol felnőttek egy­más közt így beszéltek. Vagy egy­szerűen elég a gyereknek kimenni az udvarra, s belehallgatni a szomszédék beszélgetésébe. Egy család sem él annyira elzárva, hogy a gyerek csak a szűk család­dal és az óvodával érintkezne. Na­gyon sok hatás éri a gyerekeket nap mint nap, s ne feledje, a gye­rek nemcsak árgus szemmel, de nyitott füllel is jár a nagyvilágban. Ha újabb csúnya szóval jönne haza az unoka, ki kell kérdezni, hogy ezt kitől hallotta, mit gondol, mit fejez ki ez a szó, mikor keü használni? Mit gondol, otthon a szülei miért nem használják ezeket a szavakat? Még nem hallották so­ha őket, azt sem tudják, hogy létez­nek? Miért tartják csúnyának? Mi­ért nem szeretnék, hogy a gyere­kük így beszéljen? Meg kell vele egyezni, hogy se otthon, se máshol ne használja ezeket a szavakat, mert egy jól nevelt gyerekhez ez nem illik. Ha következetesek lesznek a gye­rekkel szemben, idővel elhagyja majd az üyen és ehhez hasonló sza­vak használatát, s később már kel­lemetlenül érezné magát, ha eze­ket kiejtené a száján, sőt, másoktól sem szívesen hallana üyeneket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom